Új Szó, 1984. március (37. évfolyam, 52-78. szám)
1984-03-16 / 65. szám, péntek
ÚJ szú 3 1984. III. 16. Kohl kormánynyilatkozata Az NSZK kancellárja a valóságtól elrugaszkodó beszédet mondott Vogel kétszínűséggel vádolta a kormányt Egyre terjed a brit bányászok sztrájkja, tiltakozásul a konzervatív kormány terve ellen, hogy bezárat mintegy 20 államosított bányát és elbocsájt 20 000 bányászt. Március 13 óta a 170 brit aknának több mint kétharmadát bezárták, és 100 000 bányász sztrájkol. A képen: a rendőrség beavatkozik a sztrájkőrség tagjai ellen az ollertoni bányában. (ČSTK - külf. képszolgálata) SALVADOR Hondurasi és amerikai csapatokat vontak össze a határon Ürügyet keresnek a beavatkozásra • 27 ezer tanító lépett sztrájkba (ČSTK) - Az ENSZ Emberi Jogok Bizottsága genfi ülésszakán határozatokat hagyott jóvá, amelyekben kifejezi komoly aggodalmát a salvadori és guatemalai helyzet miatt, és követeli az ezekbe az országokba irányuló fegyverszállítások azonnali beszüntetését. A bizottság tagjainak abszolút többsége által elfogadott dokumentumok rámutatnak az alapvető emberi jogok legdurvább megsértésének számos esetére ezekben a latin-amerikai országokban. (ČSTK) - Helmut Kohl nyugatnémet kancellár „a nemzet helyzetéről“ elmondott tegnapi kormánynyilatkozatában mérsékeltebb formában megismételte a nyugatnémet politika régi célját, azt, hogy az „egyesített Németországot a nyugati tömbbe vezessék“. A bonni kormány évente szokásos hasonló nyilatkozatai azt a célt szolgálják, hogy életben tartsák az ún. német kérdés létezésével kapcsolatos illúziókat. A bonni kancellár nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy kormánya nem békéi meg a két német állam létezésével, és „Németország egységének megteremtésén fáradozik egy egyesített Európában“. Részletesen szólt a „német nemzet" képzelt egységéről, amely állítólag a Nyugathoz tartozik. Kohl ennek szellemében magától értetődően helyeselte Shultz amerikai külügyminiszter közelmúltban tett nyilatkozatát, miszerint helytelenítik a náci Németország veresége után Európában kialakult realitásokat. Kohl kancellár ugyanakkor azt hangoztatta, hogy kormányának szándékában áll az NDK és az NSZK közötti kapcsolatok megjavítása. Arról beszélt, hogy a két német államnak közös a felelőssége az európai béke és biztonság szavatolásában, és mindkét országnak a nemzetközi feszültség enyhítésére kell törekednie. (ČSTK) - Az egyhetes hivatalos USA-beli látogatáson tartózkodó portugál kormányfő a Fehér Házban találkozott Ronald Reagan- nel. Az amerikai-portugál csúcs- találkozón főként katonai jellegű kérdésekről volt szó. Az Egyesült Államok a lisszaboni kormány beleegyezését akarja kicsikarni ahhoz, hogy az ország területén mesterséges holdak megfigyelésére alkalmas új, katonai bázist építhessen. A washingtoni kormány szóvivője nem leplezte afeletti megelégedettségét, miszerint a portugál vezetők „most már jobban megvannak győződve arról, hogy az észak-amerikai légvédelmi és úrparancsnokság a Nyugat érdekeit szolgálja".“ Mario Soares a Fehér Házban gazdasági célok elérésére is töreBécsben háromhónapos szünet után felújítják a közép-európai haderő és fegyverzetcsökkentési tárgyalásokat. A Hofburg épületében a tavaly december 15-én be- rekesztett tárgyalássorozat ma a 32. fordulóval folytatódik. A bécsi tárgyalásokon résztvevő csehszlovák küldöttség képviselője szerint a tárgyalássorozat eddigi lefolyására az alábbiak a legjellemzőbbek: A szocialista országok mindvégig valóságos békeoffenzívát folytattak, és akárcsak nemzetközi politikai tevékenységük minden szakaszán, Bécsben is állandó erőfeszítéseket tettek a háborús veszély elhárítása, az európai stabilitás, béke és biztonság megszilárdítása és a kiéleződött nemzetközi légkör javítása érdekében. Egészen más a helyzet a NATO-országokkal. Mindeddig rugalmatlan és destruktív álláspontot képviseltek. Konkrét tetteik még ennél is rosszabbak: a fegyverkezési hajsza újabb fordulóját indították el; megkezdték az amerikai közepes hatótávolságú rakéták nyugat-európai telepítését, amelyek minőségileg új veszélyt jelentenek a Varsói Szerződés tagállamainak biztonságára nézve; s tovább növelték abban a térségben az amerikai csapatok létszámát, amely a bécsi tárgyalások tárgya. A Varsói Szerződés tagállamai tavaly júniusban Moszkvában megerősítették a Politikai TanácsEzekkel a kijelentéseivel akarta elterelni a figyelmet arról, hogy a nemzetközi helyzetet épp az új amerikai nukleáris rakéták NSZK- beli telepítése tette rendkívül feszültté. Hans-Jochen Vogel, az ellenzéki Szociáldemokrata Párt (SPD) parlamenti csoportjának elnöke válaszában szintén síkraszállt a két német állam közötti kapcsolatok megjavításáért. Bírálta a bonni kormányt azért, hogy továbbra is ellenzi az NSZK és az NDK törvényhozó szerveinek hivatalos kapcsolatait. A bonni kormánykoalíciót kétszínűséggel vádolta, mert szerinte most a két német állam kapcsolatainak jelentőségét hangsúlyozza ugyan, de Willy Brandt kancellársága idején ezt a politikát ellenezte. Kiemelte, hogy nem szabad kisebbíteni az amerikai rakéták NSZK-beli telepítése kapcsán előállt veszélyt, valamint azt a veszélyt, amely a Re- agan-kormányzat konfrontációs politikájának feltétlen bonni támogatásából ered. A Bundestagban ezt követően megkezdődött a vita a CDU /CSU-FDP kormánykoalíció külpolitikájáról. Dirk Schneider, a zöldek képviselője például kijelentette, hogy a kormány leplezni akarja az irányvonalán belül tapasztalható ellentéteket, és a bonni politika alapjai gyakorlatilag változatlanok. kedett. Szorgalmazta, hogy az USA növelje a Portugáliának nyújtott gazdasági támogatást, de értesülések szerint Reagan elnök mindössze az ibériai országhoz fűződő barátságáról biztosította portugál vendégét. A Reagan-So- ares tárgyalások után úgy tűnik, nem válik valóra Lisszabon elképzelése, miszerint a katonai téren megvalósuló együttműködés fejében Portugália nagyobb pénzügyi támogatást kap Washingtontól. - Miközben Soares Washingtonban tárgyalt, Lisszabonban a rendőrség durván fellépett egy békés tüntetés résztvevői ellen, s néhány résztvevőt megsebesített. Az egyik helyi vállalat alkalmazottai az ellen tiltakoztak, hogy munkáltatóik „súlyos gazdasági nehézségekre hivatkozva“ már több hónapja nem fizetik ki bérüket. kozó Testület januári prágai ülésén elfogadott politikai nyilatkozatot és hangsúlyozták, hogy nagy jelentőséget tulajdonítanak a bécsi tárgyalásoknak. Sőt, újabb politikai ösztönzést adtak a tárgyalássorozatnak: első konkrét lépésként javasolták a szovjet és az amerikai egységek és fegyverzetük közös csökkentését a kölcsönös jó példa alapján. A szocialista országok még a tárgyalások tavaszi fordulója alatt, a Politikai Tanácskozó Testület ülésén elfogadott határozatokkal összhangban olyan javaslatkomplexumot terjesztettek elő, amely gyakorlatilag új megközelítést indítványoz. A javaslatok elfogadása lehetővé tette volna - úgy, hogy egyik fél biztonsága sem került volna veszélybe - a nyugat által mesterségesen szított ún. létszámvita leküzdését, amely mindaddig akadályozta a tárgyalásokon való előrelépést és terméketlen, kilátástalan vitákhoz vezetett. A szocialista országok új indítványai azt célozták, hogy a tárgyalásokon a súlypontot a haderők végleges létszámának a meghatározása jelentse, ne pedig a kiindulópontot jelentő létszámok körül folyjon a meddő vita. Vagyis a résztvevők arra összpontosítottak volna, hogy milyen lesz a haderők létszáma a kölcsönöA salvadori rezsim kb. 3500 katonája az ország északkeleti részében már harmadik napja folytatja kiterjedt akcióit a Farabundo Marti Nemzeti Felszabadítási Front (FMLN) egységei ellen. Az akciók fő taktikai célkitűzése a partizánok kiszorítása a salva- dori-hondurasi határ közelébe. A határ hondurasi oldalán ugyanis jelentős hondurasi erőket vontak össze és egyes észak-amerikai ejtőernyős egységeket, amelyek készek bármikor intervenciót végrehajtani Salvadorban. Az utóbbi időben mind gyakrabban esik szó arról, hogy ehhez a legmegfelelőbb ürügyet a március 25-re kiírt salvadori elnökválasztás „biztonságának garantálása“ szolgáltathatná. A felkelő erők azonban több sikeres ellentámadást hajtottak végre, és a partizánok rádióadója szerint csak San Miguel tartományban több mint 30 kormánykatona esett el. Az FMLN fegyveres alakulatait az egész ország területén teljes harci készültségbe sen megállapított „létszámplafon“ szerint az átfogó csökkentést követően. Röviddel ezután a nyári tárgyalási fordulóban a csehszlovák küldöttség vezetője a szocialista országok nevében átfogó, kiegyensúlyozott indítványt terjesztett elő a fegyveres erők és fegyverzetek kölcsönös csökkentésére. A kezdeményezés pontosan körvonalazott kötelezettségeket tartalmaz a tárgyalások közvetlen résztvevői számára, hogy azok három éven belül kollektíván meghatározott szintre csökkentik szárazföldi egységeik létszámát. Ez az indítvány kompromisszumos jellegű, mivel figyelembe veszi a Kelet és a Nyugat álláspontját egyaránt, ugyanakkor tiszteletben tartja az egyenjogúság és a kötelezettségek egyenlőségének elvét, és a tárgyalásokon résztvevő országok biztonságát is. A tárgyalások legutóbbi őszi fordulójában a szocialista országok konstruktívan és türelmesen reagáltak az intézkedések ellenőrzésével kapcsolatos nyugati követelésekre is. Minden kérdésre kimerítő magyarázatot adtak és tényekkel támasztották alá, hogy az említett szerződéstervezet hatékony intézkedéseket ajánl a csökkentési folyamat ellenőrzésére, valamint a csökkentés után Közép-Európáhelyezték, és a felkelők legfelsőbb parancsnokságának képviselője ismét bejelentette, hogy külföldi intervenció esetén a partizánok védelmezni fogják az ország szuverenitását az agresszorokkal szemben. Szerdán sztrájkba lépett 27 ezer salvadori tanító. Legkevesebb 50 százalékos fizetésemelést és haladó iskolareformot követelnek. Több politikai jellegű követelést is hangoztatnak. A „választások“ előtt kialakult feszült helyzetre való tekintettel nagy politikai jelentősége van a tanítósztrájknak, amely mintegy folytatása az előző hetekben lefolyt több ezer állami alkalmazott sztrájkjának. Figyelemreméltó bejelentést tett szerdán San Salvadorban Jósé Alberto Medrano tábornok, a salvadori Nemzeti Gárda volt parancsnoka. Kijelentette, hogy a halálbrigádok az amerikai külügyminisztérium ösztönzésére jöttek létre. ban maradó haderő és fegyverzet ellenőrzésére egyaránt. A nyugat magatartása szöges ellentétben volt ezzel a hozzáállással és tavaly egy esetben sem adtak elvi választ a szocialista országok javaslataira. A nyugati fővárosokban, de mindenekelőtt Washingtonban nyilvánvalóan hiányzott a politikai jóakarat, amely nélkül szó sem lehet előrelépésről. A NATO országok mindvégig az időhúzás taktikájához folyamodtak, a szocialista országok javaslatait aprópénzre próbálták váltani, nem az indítványok komplexumára, hanem azok egyes részleteire összpontosítottak és a Varsói Szerződés tagállamai biztonságának rovására egyoldalú előnyökre törekedtek. Semmit sem tettek a kölcsönösen elfogadható megállapodások elérése érdekében, sőt akadályoztak minden ezirányú törekvést. Éppen ezért a szocialista országok küldöttségei nyomatékosan felszólították a Nyugatot, hogy vizsgálja felül eddigi álláspontját. A szocialista országok azt várják, hogy a Nyugat a bécsi tárgyalások most kezdődő újabb fordulójában a hangzatos nyilatkozatok helyett végre konstruktív választ ad indítványaikra. A bécsi tárgyalásokra is vonatkozik Konsztantyin Cser- nyenkónak, az SZKP KB főtitkárának az Egyesült Államok címére szóló megfogalmazása, miszerint „a jószándékról szóló kijelentéseket csak akkor lehet komolyan venni, ha azokat reális tettek támasztják alá.' ‘ (ČSTK) Újabb amerikai milliárdok Izraelnek (ČSTK) - Az Egyesült Államok képviselőháiának külügyi bizottsága tegnapra virradóan jóváhagyta a külföldi segélyprogramot. Az e célra folyósított összeg legnagyobb részét Izraelnek szánják. A Tel Aviv-i kormány katonai célokra 1,4 milliárd dollárt, gazdasági célokra pedig 1,1 milliárd dolláros összeget kap az USA államkasszájából. A törvényhozók viszont nem szavazták meg Ronald Reagan elnök javaslatát Washington közép-amerikai szövetségeseinek támogatására. A Washington Post tegnapi számában azt írta, hogy Izraelnek idén első ízben nem kell egyetlen dollárt sem visszafizetnie az Egyesült Államoknak a folyósított összegből. Sőt, az említett összegen felül még 250 millió dollárt kap egy új típusú harci repülőgép kifejlesztésére és gyártására. Mindez arra utal, hogy az Egyesült Államok a külföldi segélyek elosztásakor megkülönböztetett figyelmet szentel Izraelnek. A külügyi bizottság után még a képviselőháznak és a szenátusnak is jóvá kell hagynia a törvény- javaslatot, amely csak abban az esetben emelkedik törvényerőre, ha a törvényhozás két háza azonos szövegű javaslatot fogad el, és azt az elnök is aláírja. Luns holland vezetőkkel tárgyalt (ČSTK) - Joseph Luns, a NATO főtitkára szerdán ismét megpróbálta rábírni a holland kormányt, hogy egyezzen bele a 48 amerikai robotre- pülögép telepítésébe. Luns Ruud Lubbers holland kormányfővel, Hans van den Broek külügyminiszterrel és Job de Ruiter hadügyminiszterrel folytatott tárgyalásokat. A hivatalos tárgyalások utáni sajtó- konferencián a NATO főtitkára kijelentette: ha Hollandia elutasítaná az új amerikai rakéták telepítését, azzal „csalódást" okozna, s állítólag gyengítené ennek az országnak a NATO-n belül elfoglalt pozícióját. Az újságírók azon megjegyzésére, hogy Hollandia lakossága nyíltan szembehelyezkedik az elsócsapás-méró fegyverek telepítésére irányuló törekvésekkel, Luns csupán annyit mondott, hogy a holland kormánynak bizony nincs könnyű dolga. Rendkívüli állapot négy kolumbiai tartományban (ČSTK) - A kolumbiai kormány rendkívüli állapotot hirdetett ki az ország négy déli tartományában. Belisario Betancour elnök azért hozott ilyen döntést, mert az Április 19-e mozgalom (M-19) elnevezésű szélsőséges szervezet egységei Caqueta tartomány Florencia nevű városát megtámadták, és támadást intéztek néhány katonai objektum ellen is. A legutóbbi napokban a kolumbiai hadsereg és a szélsőséges szervezet tagjai közötti fegyveres összecsapások 30 emberéletet követeltek. Kolumbiában az egész ország területére kiterjedő csaknem három évtizeden át egyfolytában rendkívüli állapot volt érvényben. A korábbi elnök, Julio Cesar Tur- bay tavaly júniusban, elnöki megbízatásának lejárta előtt oldotta fel a rendkívüli állapotot. India Szeparatista akció Imphaleban (ČSTK) - Imphale kelet-indiai városban tizennégy ember vesztette életét, és több tucat megsebesült, amikor szélsőségesek egy csoportja egy röp- labdamérközésen megtámadta a zsúfolt stadiont. A támadók összecsaptak a rendfenntartó erőkkel, fegyvert zsákmányoltak, majd elmenekültek a tett színhelyéről. A szélsőségesek igyekeznek minél több fegyverhez jutni, hogy megvalósíthassák céljukat - önálló államot akarnak alapítani India északkeleti részében. Hasonló törekvések figyelhetők meg az észak-indiai Pandzsab államban is. Ezeket a szeparatista erőket külföldről támogatják. Reagan-Soares találkozó Washington elégedett a tárgyalások eredményével Ma kezdődik a bécsi tárgyalások 32. fordulója A jószándékot tettekkel kell igazolni
