Új Szó, 1984. február (37. évfolyam, 27-51. szám)
1984-02-10 / 35. szám, péntek
ÚJ szú 5 1984. II. 10. A szocializmus védelmének gazdasági vonatkozásai Amint a CSKP KB 9. ülése ismét hangsúlyozta, a nemzetközi helyzet rendkívül bonyolult, a világbéke súlyos veszélybe került. Az Egyesült Államok és más NATO-országok növelik katonai kiadásaikat, hosszú lejáratú fegyverkezési programokat dolgoznak ki, fokozzák a háborús előkészületeket. Folytatódik az amerikai rakéták nyugat-európai telepítése. Különböző ürügyekkel visszautasítják a Szovjetunió és a többi testvérország reális és konstruktív békejavaslatait, amelyek a fegyverkezés befagyasztását, illetve csökkentését célozzák. A fegyverkezés idegen a szocializmus lényege szempontjából, de ma, amikor fokozódik az imperialista agresszió veszélye, a szocialista országok kénytelenek a szocializmus védelme és építése egységére vonatkozó lenini tanítás szellemében megszilárdítani védelmi erejüket. Az erőegyensúly megőrzésére irányuló intézkedések között fontos szerepe van a védelem gazdasági vonatkozásainak. Dialektikus összefüggés A fejlett szocialista társadalom építésének időszakában, a tudományos-műszaki forradalom viszonyai között a védelmi erő megszilárdításával kapcsolatos mai feladatok nagy igényeket támasztanak gazdaságunkkal szemben. A katonai erőt a gazdasági erő, vagyis a termelőerők fejlettségi foka és a termelési viszonyok jellege határozza meg. Ezt az általános törvényszerűséget, amely megfelel a társadalomfejlesztés materialista értelmezésének, Engels fogalmazta meg. A fegyveres erők fejlettsége, az állam védelmi ereje valamint a gazdaság, a tudomány és a technika fejlettsége közti dialektikus függőség olyan mértékben elmélyült, hogy új, minőségileg magasabb dimenziót öltött. Az előző világháborúktól eltérően a védelem gazdasági biztosításának súlypontja a béke időszakába tevődött át, ami rendkívüli igényeket támaszt a népgazdasággal szemben:- a védelemre való felkészülés egyre nagyobb anyagi, pénzügyi és emberi forrásokat von el a népgazdaságtól és ezzel korlátozza a gazdaság lehetőségeit a szocializmus gazdasági alaptörvényének megvalósításában;- befolyásolja a népgazdaság ágazati és területi struktúrájának kialakítását;- megköveteli a védelmi eszközök termelését és szüntelen tökéletesítését;- szükségessé teszi a nyersanyagok, alapanyagok, berendezések és pénzeszközök stratégiai készletének kialakítását, állandó strukturális változtatását, valamint a munkaerő szakképzettségének ennek megfelelő növelését;- megköveteli a gazdaság élet- képességének, ellenállóképességének, rugalmasságának és moz- gósíthatóságának szavatolását, hogy szükség esetén ellen tudjon állni az ellenség fegyveres támadásának és ki tudja elégíteni a fegyveres összecsapás dinamikusan változó szükségleteit. Kikényszerített szü kségszerű ségek A fegyveres erők és az egész védelmi rendszer kialakítása, fenntartása és tökéletesítése bonyolult gazdasági és tudományosműszaki feladat. A szocialista állam gazdasági és tudományosműszaki ereje az adott történelmi helyzetben nem kapcsolható be teljes mértékben a békés építés folyamatába, jelentős része a védelmet szolgálja. A védelem szükségleteit mindig ki kell elégíteni, hogy szüntelenül kielégítsük és biztosítsuk a katonai-gazdasági és katonai-műszaki erőegyensúlyt a NATO-országokkal, hozzávetőleges egyensúlyt a fegyverrendszerek minőségét és mennyiségét illetően, ami a további tényezőkkel együtt katonai egyensúlyt teremt. A védelem színvonalának mindig olyannak kell lennie, hogy senkinek se legyenek kétségei: a szocialista országok az imperializmus minden kísérletére megfelelő ellenintézkedéssel válaszolnának. A mai nemzetközi és katonapolitikai helyzetben Csehszlovákia védelmi képessége megerősítésének szükségszerűsége megköveteli, hogy további forrásokat irányozzunk elő ezekre a célokra, amelyeket más feltételek között a szocialista társadalom egyéb szociális és gazdasági céljainak megvalósítására fordíthatnánk. A mai amerikai kormányzat éppen ezzel számol, azt feltételezi, hogy vagy katonai erőfölényre tesz szert, vagy pedig a fegyverkezés révén gazdaságilag kimeríti a Varsói Szerződés országait. Ez a tény kiemeli a CSKP XVI. kongresszusán kitűzött stratégiai irányvonal megvalósításának szükségszerűségét - mindennemű munka hatékonyságát és minőségét tovább kell javítani. Az imperializmus azon törekvésére, hogy a szocializmust „kifullassza“ a fegyverkezéssel, nem adhatunk más választ, mint a szocialista bővített újratermelés intenzív típusára való átmenet, s mindenekelőtt a tudományos-műszaki fejlődés eredményei gyakorlati érvényesítésének meggyorsítása. Csakis az intenzíven és dinamikusan fejlődő gazdaság teremti meg az anyagi feltételeket a mai bonyolult védelmi feladatok megoldásához. így az eredményes gazdasági fejlesztés ma egyúttal a legnagyobb hozzájárulás a védelmi erő megszilárdításához. A katonai-gazdasági integráció Miközben elmélyül a feszültség, a védelem gazdasági igényessége és a létező források között, a megbízható védelem csakis internacionalista jellegének elmélyítésével, mindenekelőtt Csehszlovákiának és a többi szocialista államnak a Szovjetunióval folytatott együttműködésével érhető el. A Szovjetunió, tekintettel gazdasági és katonai erejére, objektíve a szocialista közösség védelmi rendszerének magvát képezi. A nemzetközi szocialista gazdasági integráció a mai történelmi szakaszban szervesen magában foglalja a katonai gazdasági integráció folyamatait is. A komplex program hangsúlyozza, hogy a szocialista gazdasági integráció egyik célja a KGST tagállamok védelmi ereje megszilárdításának elősegítése. A NATO, amely Nyugat-Európa és Észak-Amerika legfejlettebb tőkés államait egyesíti, jelentős gazdasági erővel rendelkezik. Elegendő ha megemlítjük, hogy ezeknek az országoknak a gazdasági ereje képviseli a tőkés világ ipari termelésének több mint háromnegyedét. A gazdasági és katonai lehetőségek mennyiségi jellemzése vitathatatlanul fontos mutató. Azonban nem képzelhetjük el ennek alapján a koalíció integrált erejét, ha nem vesszük figyelembe az uralkodó termelési viszonyokat s az együttműködés ennek megfelelő jellegét. A szocializmusnak a termelési eszközök társadalmi tulajdonán alapuló termelési viszonyokból eredő kétségtelen előnyei alapot képeznek ahhoz, hogy a forrásokat hatékonyan a védelemre használjuk fel. Lenin röviddel a Nagy Októberi Forradalom győzelme előtt azt írta, hogy annak az országnak a védelmi ereje, amely lerázta a tőke igáját, földet adott a parasztoknak, a bankokat és a gyárakat a munkások ellenőrzése alá helyezte, sokkal nagyobb lenne, mint a tőkés országok védelmi ereje. Ezt a zseniális előrelátást teljes mértékben megerőrítette a polgár- háború, majd a Nagy Honvédő Háború. Annak ellenére, hogy a fasiszta Németország megszállta csaknem egész Európát és így csaknem háromszor nagyobb gazdasági erővel rendelkezett mint a Szovjetunió, a szovjet népgazdaság mintegy kétszer több fegyvert és haditechnikát gyártott. A Szovjetunió katonai győzelmét így alátámasztotta a gazdaság területén aratott győzelem. A Szovjetuniónak a második világháború után fel kellett számolnia a háború következményeit és gazdasági ereje csupán egyharmada volt az Egyesült Államok gazdasági erejének. A szovjet ipar és tudományos-kutatási alap azonban nemcsak saját népe, hanem a szövetségesei számára is megteremtette a megfelelő színvonalú védelmet. Mindenkinek hozzá kell járulnia Kétségtelen, hogy ma, amikor a helyzet teljesen eltérő, amikor a szocialista közösség gazdasága bizonyos átmeneti nehézségek ellenére dinamikusan, progresszí- ven fejlődik és egyre jelentősebb szerepet tölt be a világgazdaságban, megteremti az anyagi feltételeket a katonai-stratégiai egyensúly megőrzéséhez, ami szükséges a világbéke megőrzéséhez. A szocialista országok védelméhez köztársaságunk, dolgozó népünk is hozzájárul, amelynek keserű történelmi tapasztalatai vannak az imperializmussal. Az új termelési mód objektíve létező előnyei azonban nem érvényesülnek automatikusan, hanem csakis az emberek munkája révén, akik a gazdasági törvényszerűségek és törvények feltárásával és kihasználásával munkájukban valósítják azt meg. A történelem és napjaink ugyanis szemléltetően bebizonyítják, hogy az imperializmus mindig bátran támadja a gyengét, de nukleáris háborút folytatni az azonosan erős ellenfél ellen öngyilkosságot jelentene. Ezt a Pentagon stratégái is jól tudják, számolniuk kell ezzel. Doc. Dr. JÁN ŠELEŠOVSKÝ kanditádus Kedvező változások Tapasztalatok a brigádrendszerü munkaszervezés- és javadalmazás alkalmazásáról Elég gyakran és jogosan hangoztatott társadalmi igény nálunk- egyébként szocialista rendszerünk egyik alapvető követelménye- az emberek teljesítmény szerinti bérezésének következetesebb érvényesítése. Az utóbbi időben több hasznos, eredményekhez vezető új munkaszervezési és javadalmazási forma alkalmazását szorgalmazzák a legkülönbözőbb szinten tevékenykedő szakszervezeti szervek. Ilyen a brigádrendszerü munkaszervezés és javadalmazás, amely sok helyen érvényesül már a gyakorlatban. A közelmúltban a Kelet-szlovákiai Kerületi Szakszervezeti Tanács - az új módszer bevezetésének egyik aktív kezdeményezője- kerületi értekezletet rendezett az e téren legjobb eredményeket elérő brigádok vezetői részére. Jozef Bodnár mérnök, a szakszervezeti ka. Üzemünk minden dolgozója tudja, hogy a tökéletesebben végzett, jobb gazdasági eredményekhez vezető munka arányában alakul a bére. A kollektíva béralapjába minden egyes darab, általuk legyártott és a raktárba átadott jó minőségű csuklóstengely után 232,56 korona kerül. Az egyes dolgozók bére azonban nemcsak a legyártott termék számától függ, hanem olyan szempontoktól is, mint a szakképzettség, a követelményekhez való alkalmazkodás, a munkaszervezés színvonala, a kezdeményezőkészség. Adott esetben a megszokottnál aránylag nagyobb létszámú brigádról van szó, ezért afelől érdeklődtem, vajon szerve- zésileg nem jelentkeznek-e akadályok a személyes teljesítmények értékelhetősége terén.- Kezdettől fogva számoltunk tanács titkára beszámolójában többek között említést tett a Kassai (Košice) Nehézgépgyár konszernvállalat bardejovi csuklós- tengely-gyártó üzemében dolgozó 194 tagú brigádról is. Ebből az alkalomból lehetőségünk nyílt arra, hogy Imrich Marcinek brigád- és üzemvezetővel, az új rendszer alkalmazásának egyik kezdeményezőjével elbeszélgessünk eddigi tapasztalataikról, az általa vezetett kollektíva munkaeredményeiről.- Nem szólhatok valamilyen gazdag, több éves tapasztalatokról, hiszen csupán a múlt év október elejétől alkalmazzuk a brigádrendszerü munkaszervezést és javadalmazást -, hangsúlyozta a brigadvezető. - Viszont már eddigi eredményeink is nagyon értékesek, lelkesítőek. Talán azzal kezdeném - ez számunkra nagyon fontos -, teljesen más, a korábbinál sokkal kedvezőbb hangulatú légkörben, mellébeszélések, termeléskihagyások nélkül, egymást kölcsönösen segítve dolgozunk. Nincs ennek különösebb titMár több mint száz éve létezik az ógyallai (Hurbanovo) Geo- magnetikai Obszervatórium, amely jelenleg a Szlovák Tudományos Akadémia Geofizikai Intézetéhez tartozik. Mérései lehetővé teszik a Föld mágneses tere hosz- szú távú változásainak tanulmányozását. Az Interkozmosz- program keretében két űrkísérletet valósítottak meg sikerrel: monitor műszerrel megmérték a napszél plazmáját és AKR - 2 műszer segítségével a csillagközi sugárzást. Adataikat egészségügyi intézményeknek is továbbítják. A képen dr. Ivan Kováč a Helm- holtz-csöveket beállítja a mágneses tér protonmagnetomé- terrel történő mérésére. (Peter Šimončik felvétele - ČSTK) ennek lehetőségével, éppen azért brigádunkon belül tíz munkacsoportot alakítottunk ki - mondta Imridh Marcinek. - Az általuk választott csoportvezetők, az illetékes mesterekkel együtt naponta értékelik minden tag munkáját. A munkabér összegét ezeknek az értékeléseknek alapján állapítják meg. Brigádunk egyébként napi 108 darab, éves viszonylatban 27 ezer darab tengely gyártására kötelezte magát.- Mit emelne ki mégis a módszer alkalmazásában szerzett tapasztalatokból?- Amint említettem, csupán az elmúlt év utolsó negyedében kezdtünk dolgozni a brigádrendszerű munkaszervezés és javadalmazás alapján, s az eredmények már megmutatkoznak. Kedvező változás következett be az emberek gondolkodásában, a termelésben egyaránt. Dolgozóink meggyőződtek róla, hogy érdemes becsületesen dolgozni. Megszűnt az egyenlősdiség, az anonimitás. Mindenki tudja, milyen teljesítményt ért el, s ennek arányában milyen bér illeti meg. Tehát, mindenki „saját számlájára“ dolgozik. A felületesen dolgozókat nem tűrik meg körükben a munkacsoportok. Volt rá példa, hogy egyik munkatársunknak ki kellett válni a brigádból. A brigádvezető arra is felhívta a figyelmet, hogy a brigádrendszerű munkaszervezés és javadalmazás nemcsak a dolgozók elégedettségét vonta maga után, hanem a kollektíva fokozott aktivitása biztosította a tervteljesítés folyamatosságát, a munkatermelékenység növekedését is. örömmel számolt be arról is, hogy bár a korábbi időszakban, konkrétan az elmúlt esztendő szeptemberének végéig is, terven felül 72 darab tengelyt gyártottak, viszont az utolsó negyedévben - miután bevezették az új rendszert - további 506 darab csuklóstengelyt gyártottak terven felül. Tehát ebben a bardejovi üzemben is egyértelműen bebizonyosodott a brigádrendszerű munkaszervezés és javadalmazás alkalmazá- - sának gazdasági előnye, társadalmi haszna. KULIK ÓELLERT Rudolf Hurajt és Peter Molčan, a bardejovi üzem két dolgozója munka közben (Róbert Berenhaut felvételte)
