Új Szó, 1984. február (37. évfolyam, 27-51. szám)

1984-02-09 / 34. szám, csütörtök

I VILÁGGAZDASÁG (g) VILÁGGAZDASÁG VILÁGGAZDASÁG Az ezüst trónfosztása J KOMMENTÁLJUK J------­Új abb lépés Az év eleje a számvetés, a tervezés időszaka életünk szinte minden területén. A Szlovák Szocialista Köztársaság Keres­kedelmi Minisztériuma nemrég megtartott sajtóértekezleté­nek is az volt a célja, hogy a tárca vezető dolgozói összegez­zék, hogyan valósították meg az elmúlt esztendő elején elfogadott egységes szocialista kereskedelempolitikai elve­ket. Örömmel nyugtázták, hogy a kiskereskedelmi forgalmi tervet 532 millió koronával túlteljesítették. Az előző évhez viszonyítva 3,5 százalékkal növekedett a kiskereskedelmi forgalom. Ennek eléréséhez nagyban hozzájárult az alapvető élelmiszerekkel való ellátás folyamatossága és az iparcikkek vásárlása iránti megnövekedett érdeklődés. Az említett pozitívumokra alapozva dolgozta ki a kereske­delmi minisztérium az idei évre vonatkozó kereskedelempoli­tikai elveket, melyek megvalósításával újabb lépést szeretné­nek tenni a kereskedelmi dolgozók a lakosság igényeinek még jobb kielégítésében. Hogy konkrétan miről van szó? Az élelmiszerellátásban az alapvető cikkeken kívül mások - kek­szek, cukorkák, diabetikus készítmények, bébiételek - szállí­tásának folyamatosságát is előirányozzák. Ehhez persze az szükséges elsősorban, hogy a szállítói-megrendelői szerző­désekben rögzített időpontokban, tehát kiesések, késések nélkül kerüljön az áru az üzletekbe. Az elmúlt időszakban a húsellátással nem voltak számottevő gondok, a virsli és a felvágottak minőségére azonban gyakran hangzottak el panaszok. Ezek orvoslásán kívül a hentesárukból mintegy 5 százalékkal többet kér a kereskedelem a gyártóktól. Javulás tapasztalható a korábban hiánycikknek számító ipari termékekkel való ellátásban is: több hazai és importból származó kötött felsőruha, szőrmeféleség, varrógép, televí­ziókészülék, kerékpár talált gazdára. Elégedettek azonban ezen a téren sem lehetünk teljes mértékben. Biztató viszont, hogy az idén 50 százalékkal több mélyhűtő kerül az üzle­tekbe, mint tavaly és az oravai Tesla vállalat is több színes televíziót kínál fel a kereskedelemnek. Alapvető követelmény, hogy az üzletekben elegendő áru legyen, tehát legyen mit kínálni, eladni, de egyáltalán nem másodrendű kérdés, hogy az árut milyen körülmények közt vásároljuk meg. Jogos a fogyasztók igénye, amikor a kultu­rált kiszolgálást, a hozzáértő szaktanácsadást és természete­sen a becsületességet kérik számon az eladóktól. Az elfoga­dott elvek alapján ezekkel a kérdésekkel ugyanúgy foglalkoz­nak majd az irányítás minden szintjén az illetékesek, mint a fogyasztók védelmével is. Például a Mezőgazdasági és Élelnrvozésúgyi Minisztériummal karöltve bevezetik a fogyaszthatóság idejének közérthető feltüntetését az élel­miszerek csomagolásán. Milyen nagy segítséget jelent majd ez a vásárlóknak, megszüntetve a rejtvénynek is beillő feliratok miatt eddig gyakran megnyilvánuló bizalmatlan­ságot. Egész sor gyors megvalósításra váró javaslat született a lakosság által sokat bírált hiánycikkek felszámolására. A fogyasztási cikkeket gyártó vállalatokkal és azokkal az üzemekkel, melyeknek eddig ilyen jellegű termékek nem szerepeltek termelési programjukban, szorosabb együttmű­ködést szeretnének létesíteni. A rugalmasabb árleszállítá­sokra, a kiárusításokra is nagyobb hangsúlyt helyeznek majd, és tovább bővítik a luxus és a kiváló minőségű termékek választékát is. DEÁK TEREZ A LEGFŐBB PÁRTMEGBÍZATÁS Nagy veszteségeket kénytele­nek elszenvedni azok a spekulán­sok és üzletemberek, akik pénzü­ket az elmúlt években a korábban még „jól fizető“ ezüstbe menekí­tették, illetve fektették. Az ezüst ára ugyanis folyamatosan zuhan, a tőzsdei szakemberek vélemé­nye szerint belátható időn belül nincs kilátás a tendencia lényeges változására. A „matt-fém“ karrierje csúcsát 1980-ban érte el, amikor a Hunt- fivérek emlékezetes spekulációja a nemesfém kilogrammonkénti árát 1500 dollár fölé hajtotta. A spekuláció összeomlását követő hatalmas eladási hullám megindí­totta az ezüst árának „zuhanóre­pülését“: 1981-ben a londoni tőzsdén átlagosan 400 dollár körül alakult a kilogrammonkénti jegy­zés, 1982 nyarán viszont az ár 200 dollár alá zuhant. A tavalyi esztendőt ugyancsak a nyomott ezüstárak jellemezték, s nem vál­tozott a helyzet lényegesen 1984 januárjában sem. A londoni tőzs­dén jelenleg 250 dollár körüli áron kötik a kontraktusokat, s a keres­kedők szerint az ár áprilisig 220 dollár alá is süllyedhet. Noha a nemzetközi tőzsdei vi­lág számára nem jelent újdonsá­got egy-egy cikk árának rapszodi- kus változása, hullámzása, azon­ban a viszonylag nyomott nyers- anyagárak idején is feltűnést kelt az ezüst árának alakulása. Hang­súlyozni kell, hogy az ezüst árá­nak zuhanása elsősorban közgaz­dasági tényezőkkel magyarázha­tó, és a spekuláció csak másodla­gos jelentőségű. A világ ezüstbányászatának döntő részét Mexiko, Peru, az Egyesült Államok és Kanada adja. A külkereskedelmi kapcsolatok ápolásában - különösen ha a két tábor országairól van szó - fontos szerep jut a kiállításoknak és vá­sároknak. Ezeken a rendezvénye­ken nemcsak előnyös üzletköté­sekre nyílik alkalom, hanem szak­mai eszmecserékre, valamint a tu­domány és technika legújabb vív­mányainak megismerésére is. A nemzetközi gazdasági élet évről évre nagy tömegeket vonzó rendezvénye a Hannoveri Vásár, amely április 4-én ismét megnyitja kapuit. A vásár a látogatóknak sok érdekességet kínál főként az energetika, az elektrotechnika és mikroelektronika, a gépipar, a köz­lekedés, a textilipar, az építőipar és a népgazdaság más terüle­tén. Külön szakkiállítás foglalkozik a felületi megmunkálás módjaival, a környezetvédelemmel és a szer­számfejlesztéssel. A vásár gaz­dag programja szemináriumokat és konferenciákat is tartogat a szakemberek számára. E ta­nácskozások résztvevői kicserél­hetik tapasztalataikat és megis­merkedhetnek a kiállító országok eddigi tudományos és műszaki eredményeivel. A latin-amerikai termelők az utób­bi három év során igen komoly pénzügyi, fizetési nehézségekkel küzdöttek, bevételeik növelésére tehát kézenfekvő volt az ezüst értékesítésének növelése. A piac­ra hirtelen rázúduló nagy kínálat lenyomta az árakat, de Mexikó és Peru még így is az eladások foly­tatására kényszerült. Kétségtelen, hogy az árzuhanás senkinek - te­hát sem a termelőknek, sem a spekulánsoknak - nem állt érde­kében, az eladási kényszer azon­ban erősebbnek bizonyult az árér­dekeknél. A kínálatot csak növelte, hogy a spekulánsok - még nagy vesz­teségek árán is - igyekeztek minél előbb megszabadulni készleteik­től, s pánikszerűen túladtak meg­levő kontraktusaikon is. 1983-ban már 1200 tonnára tették a világ ezüst túlkínálatát, s számottevő sikernek számítanak a piacon, ha ez a mennyiség idén is ezen a szinten maradna. Nem kis szerepet játszott és játszik az ezüst árának alakulásá­ban a dollár erős pozíciója, vala­mint a nemzetközi kamatszint. A „forró pénzek“ újabban az arany, az ezüst, valamint a drága­kövek helyett a dollárt vették cél­ba, hiszen jelenleg az amerikai valuta hozza a legtöbb nyereséget vásárlóinak. A 10 százalékot még mindig meghaladó amerikai és nyugat-európai kamatszint ugyan­csak jobban vonzza a tőkét, mint a nemesfémek. Változások következtek be az ezüst felhasználásának oldalán is. Egyrészről a tartós recesszió erő­sen visszavetette az ipar ezüstigé- nyét, s míg a hetvenes években az ipari fogyasztás meghaladta a ter­Az idei Hannoveri Vásáron 50 ország hatezer kiállítóval vesz rész. Franciaország, az NSZK, Nagy-Britannia, India, Olaszor­szág, a Szovjetunió és a többi kiállító ország között Csehszlová­kia is jelentős helyet foglal el. Tizenhárom külkereskedelmi vál­lalatunk - köztük a Skloexport, a Polytechna, a Ferromat, a Sko­da Művek - elsősorban az elektro­nika és elektrotechnika, valamint az energiagazdálkodás területén elért eredményekkel képviseli ha­zánkat. A vásárt április 11 -ig tekint­hetik meg az érdeklődők. A Hannoveri Vásár befejezése után kilenc nappal, vagyis április 20-án Nemzetközi Légiforgalmi Kiállításra kerül sor ugyancsak Hannoverben. Az egy hétig tartó rendezvényre húsz ország 350 ki­állítóját várják, akik több mint száz hadászati és személyszállító re­pülőgépet, valamint helikoptereket és kozmonautikai berendezéseket mutatnak be az érdeklődőknek. A kiállítás, melynek programján szintén szerepel jó néhány szemi­nárium és szakelőadás, április 27- én zárul. ked melést, évtizedünkben fordított helyzet állott elő. Az ezüst iránti keresletet másrészről csökkentet­te azoknak a technológiáknak az elterjedése, amelyek segítségével mind több ezüst nyerhető vissza. Az ezüst-visszanyerési technoló­giák világszerte elterjedtek, részét képezik az ésszerű anyagfelhasz­nálási programoknak. Ráadásul az 1980-ban mért rekordár arra kényszerítette a felhasználókat, hogy mielőbb gondoskodjanak az ipari felhasználás területén az ezüst minél nagyobb arányú he­lyettesítéséről és kiváltásáról. Az elmúlt fél év piaci eseményei arról tanúskodnak, hogy a latin­amerikai országok nagyarányú eladásai tovább folytatódnak: a valutatartalékok megcsappaná­sa miatt csak szeptemberben és októberben Peru 70 millió dollár értékű ezüstöt dobott piacra, s nem kizárt, hogy Brazília és Chile is jelentős eladóként jelent­kezik. Kincsképzési célokból a piaco­kon újabban nemigen vásárolnak ezüstöt, inkább az ipari felhaszná­lók igyekeznek kihasználni az ala­csony árakat, s nagy készleteket halmoznak fel „jobb időkre“. Per­sze tudatában vannak, hogy ez kétélű fegyver: sokat nyerhetnek egy esetleges robbanásszerű ár­emelkedésen - erre jelenleg nin­csen sok ásély de sokat is veszthetnek az árzuhanás folyta­tódása esetén, ráadásul ezüstben lekötött pénzük nem hoz nyeresé­get. (Amerikai becslések szerint az elmúlt másfél évben, az USA- ban az ipar ezüsttartalékai 90 mil­lió unciával haladták meg a szük­ségletet.) Nem tett jót az ezüst árkilátá­sainak az a januári mexikói beje­lentés, amely szerint az ország idén 35 százalékkal növeli ezüst­termelését, s értelemszerűen el­adásait is legalább ekkora mérték­ben kívánja bővíteni. Az optimis­tább piaci és tőzsdei szakértők abban bíznak, hogy néhány év múlva ismét lényegesen emelke­dik majd az ezüst ára. Ehhez azonban legalább két dolog szük­séges: egyrészről tartós, világmé­retű gazdasági fellendülés, más­részről pedig a latin-amerikai fő termelők adósságterheinek szá­mottevő csökkenése. (F) INNEN-ONNAN Növekvő kereskedelem a KGST-országokkal A jugoszláv szövetségi gazda­sági kamara legutóbbi üléséről ki­adott közlemény szerint a KGST- országokkal lebonyolított kereske­delmi forgalom 1984-ben előrelát­hatóan eléri a 11,24 milliárd dol­lárt, 1 milliárddal többet a várható idei összegnél, s a tervezett import és export összességében ki­egyensúlyozott lesz. A behozatal mintegy 70 százalékát nyersanya­gok és félkész termékek teszik ki, míg a kivitel mintegy kétharmada gépekből, berendezésekből, nyers­anyagokból és félkész termékek­ből tevődik össze. A KGST-orszá- gok közül Jugoszlávia legfonto­sabb kereskedelmi partnerei a Szovjetunió, Csehszlovákia, az NDK és Magyarország, míg jövőre - a tervek szerint - a leggyorsabb ütemben a Bulgáriával és Romá­niával folytatott kereskedelem bővül. Tovább nő az alumínium ára? A kohóalumínium világpiaci ára 1984-ben előreláthatólag 1764-1808 dollár között alakul tonnánként - jósolja a világ egyik legnagyobb alumíniumgyártó cé­ge, a Schweizerische Alumínium AG. (Alusuisse) prognózisa. A ko­hóalumínium eladási ára 1983- ban erőteljesen emelkedett és őszre elérte az 1650 dollárt. A ko- hóalumínium-kínálat - állapítja meg az Alusuisse - főleg Nyugat- Európában szűkös, mert a válsá­gos években a kohók 5-6 száza­lékát bezárták. Mivel ezek nagy része elavult, újbóli megnyitásuk a kereslet növekedése ellenére sem gazdaságos. -hvg­Jánok (Janik) községben a falu­si pártszervezet év eleji tagsági gyűlésén Sztas Ferenc, pártelnök terjesztette elő a pártbizottság be­számolóját. A belső pártélet hely­zetét elemezve azt hangsúlyozta, hogy időszerű és elodázhatatlan követelmény: az ifjúsági szervezet aktív tagjaiból kommunistákat ne­velni. A pártirányítás érvényesíté­sével kapcsolatosan megállapítot­ta, hogy az a községfejlesztési munkában a korábbi években is hatékony volt. A megállapítást egyébként a beszámolóban ismertetett té­nyek is bizonyították. Tavaly négy nyilvános pártgyűlést rendezett a pártbizottság, s mindegyik sike­res volt, mert a tömegszerveze­tekben dolgozó kommunisták, az agitátorok segítségével, közremű­ködésével jól megszervezték. Akárcsak a választási program tel­jesítésére irányuló vállalási moz­galmat, melynek a ^ikerét 171 egyéni és 12 közösségi munka­felajánlás jelzi. A tömegpolitikai munka ered­ménye a felajánlások és vállalá­sok teljesítésében is megmutatko­zott: a községfejlesztési munkála­tok során a lakosok 15 144 órát dolgoztak, 181 728 korona értékű munkát végeztek el. A községi utak javításáról, tisztántartásáról gondoskodva pedig 6800 órát dol­goztak. És külön említésre méltó, hogy a nyáron a jnb és a járási pártbizottság felhívására 14 hek­tárról 9,5 tonna szénát takarítottak be. A beszámolót követő vitában Mohnyánszky Gyula, a hnb elnö­ke, aki fél éve került jelenlegi tiszt­ségébe, Jolana Zelená, a hnb tit­kára, aki már több évtizede tiszt­ségviselő, de a többi felszólaló is azt méltatta, hogy a legfőbb párt­megbízatásnak miként, hogyan fognak eleget tenni. FIRTKÓ ISTVÁNNÉ A közép-csehországi kerületben a Lysá nad Labem-i Békevédők Élsz a korai burgonya termelésére szakosodott. A szövetkezetben 10 millió korona ráfordítással kísérleti burgonyacsíráztató létesült, ahol a burgonyát egyenletesen csíráztatják. Az optimális hőmér­sékletről, nedvességtartalomról és világításról automata berende­zés gondoskodik. A képen: a csíráztató tárolócsamoka. (Jaroslav Hejzlar felvétele - ČTK) Érdekességek a nagyvilágból ÚJ szú 4 1984. II. 9.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents