Új Szó, 1984. február (37. évfolyam, 27-51. szám)

1984-02-09 / 34. szám, csütörtök

ÚJ szó 5 1984. II. 9. HATÉKONYABB MUNKÁVAL KÖZÖS CÉLJAINK ELÉRÉSÉÉRT EREDMÉNYEK ★★★ PROBLÉMÁK ★★★ TAPASZTALATOK ★★★ JAVASLATOK A rendszeresség a minőségi munka feltétele Mérce a műveltségi szint is Egy város és három vegyesla­kosságú járás - Kassa (Košice), a Kassa-vidéki, a rozsnyói (Rož­ňava) és a töketerebesi (Trebišov) - magyar nemzetiségi amatőr mű­vészeti mozgalmának módszerta­ni irányítását igyekszünk össze­hangolni. Feladataink az elmúlt időszakban bizonyos tekintetben megváltoztak. Egyértelműen meg­állapíthatjuk, hogy azokban a járá­sokban, ahol a nemzetiségi művé­szeti együttesek módszertani irá­nyításával függetlenített szakelő­adót bíztak meg, jobb eredménye­ket érnek el. A kelet-szlovákiai kerület emlí­tett járásaiban tevékenykedő mű­kedvelőknek elsősorban szakmai támogatást nyújtunk. Mivel lehető­ségeink végesek, ezt a segítséget elsősorban azoknak a csoportok­nak tudjuk biztosítani, amelyek el­jutnak a kerületi versenyekre. Saj­nos olykor ezt a lehetőséget sem használják ki az együttesek. A ke­rületi versenyeket megelőző válo­A Lévai (Levice) Járási Népmű­velési Központ kulturális-nevelő munkájában az 1981 -1985-ös évekre szóló párthatározatok szel­lemében jár el megfelelően alkal­mazva azokat a járás adottságai­hoz és körülményeihez. A központ munkájában állandóan szem előtt tartja azt a tényt is, hogy a járás­ban magyar nemzetiségű lakos­ság is él, méghozzá jelentős lét­számban. A járási népművelési központ munka- és gazdálkodási terve magába foglalja az amatőr művé­szeti tevékenységben részt vevő együtteseknek, csoportoknak és egyéneknek nyújtandó szakmai­módszertani segítséget. A járási népművelési központ nagyon ter­mékenyen, sikeresen (mert nem formálisan) együttműködik a CSEMADOK Lévai Járási Bizott­ságával és városi szervezetével, s járásunkban a művelődési ottho­nok szoros kapcsolatot tartanak a kulturális szövetség falusi és városflr helyi szervezeteivel. A nemzetiségi kultúra területén a munka egész rendszere szerve­sen beleépül a közművelési és nevelő munka egységes tervébe, amely magában foglalja a CSEMADOK-szervezetek tevé­kenységét is. A magyar nemzetiségű lakos­ság kultúrájának fejlesztését se­gítve a járási népművelési központ az elmúlt évben három körzeti ver­senyt szervezett, az amatőr vers-, és prózamondók számára Léván, Zselizen (Želiezovce), és Ipolysá­gon (Šahy), melyeken 141 egyéni versenyző vett részt. Ugyanannak a versenynek a Léván megrende­zett járási fordulóján 62-en szere­peltek. A gyermek- és felnőtt szín­játszó csoportok, a táncegyütte­sek és kórusok járási versenyén 19 együttesnek és csoportnak tap­solhattunk. E versenyek csaknem 580 amatőr művészt mozgattak meg. A Lévai Járási Népművelési Központ társrendezője volt a ma­gyar nemzetiségű dolgozók tava­lyi, immár 28. zselizi országos népművészeti fesztiváljának. Az amatőr színházi rendezők számá­ra szervezett magyar nyelvű tan­folyamon 28 érdeklődőt készítet­tünk fel. A színjátszó csoportok számára kiadói tevékenységünk keretében színjáték-gyűjteményt jelentettünk meg. A Járási Népművelési Központ módszertani és tanácsadói mun­kája keretében összesen 153 gyermek- és felnőtt színjátszó együttes, tánccsoport, ének- és zenekar és más amatőr művészeti csoport tevékenységét irányítja. Az amatőr művészeti csoportok ez irányú tevékenységét számot­tevően segítik a jnk tanácsadó gató körutainkon derül ki, hogy van még mit bepótolni, kijavítani. A lehetőségeink szerint a jövőben is igyekszünk majd eleget tenni azoknak a kérdéseknek, amelyek­ben az ilyen szakmai támogatást igénylik csoportjaink. A magyar nemzetiségű öntevé­keny művészeti csoportjaink közül legaktívabbak a gyermek és fel­nőtt színjátszócsoportok és kis- színpadok. Külön ki kell emelni a töketerebesi járást, ahol egyet­len függetlenített szakelőadónak a munkája nyomán idén is szép számmal tevékenykednek. A köz­ismert B kategóriás királyhelmeci (Kráľ. Chlmec) színjátszócsoport az idén Solovič Ezüst jaguárját mutatja be. Nincsenek egyedül, hiszen a nagykaposi (Veľké Kapu­šany) gimnázium színjátszócso­portja, a királyhelmeci Vox huma- na Kisszínpad, a gyermek kisszín- padok közül a Bodrogközi Apró­színpad, a vajáni (Vojany) és a nagykaposi alapiskolák csoport­testületei, valamint a kerületi nép­művelési központ és a bratislavai Népművelési Intézet magasabb fokú módszertani szervei is. Az elmúlt esztendőben az SZSZK Kulturális Minisztériuma kezdeményezésére járásunkban tapasztalatcsere céljából találko­zót rendeztünk a Magyar Népköz- társaság néhány népművelési dol­gozójával. A találkozón elsősor­ban a kulturális-nevelő, a mód­szertani és az irányító munka terü­letén vitattuk meg a tapasztalato­kat és az eredményeket. Általában elmondhatjuk, hogy a járási politikai és állami szervek támogatásának, de az elvtársias munkaviszonynak köszönhetően is sikeresen fejlődik a magyar nemzetiségi kultúra járásunkban, így a jövőben még jobban kielé­gíthetjük a magyar nemzetiségű lakosság kulturális igényeit. JÚUUS RUBINSKÝ, a Lévai JNK igazgatója A Galántai Járási Népművelési Központ fennálása óta fontos sze­repet tölt be a járás kulturális éle­tének irányításában és szervezé­sében. A CSKP XVI. kongresszu­sa határozatainak alapján kijelöl­tük a 7. ötéves tervidőszakra szóló feladatainkat, melyek a CSKP mű­velődéspolitikai irányvonalával Összhangban a kulturális-népmű- veló munka továbbfejlesztésére és hatékonyságának növelésére irányulnak. Intézményünk tevé­kenységét főként az iskolán kívüli nevelés, az agitációs-propagációs munka és az amatőr művészeti mozgalom fejlesztése jelenei. El­sődleges feladataink közé tartozik a módszertani segítségnyújtás, to­vábbá a körzeti, járási amatőr mű­vészeti versenyek és más rendez­vények szervezése-lebonyolítása. Ami az iskolán kívül nevelést illeti, az utóbbi két-három évben sikerült emelni a rendezvények színvonalát, új formák honosodtak meg a politikai-nevelő célzatú mű­sorok szerkesztésében, a fiatalok klubtevékenységében, a tudomá­nyos ismeretterjesztő munkában, a cigány lakosság számára szer­vezett találkozókon, egyáltalán, a közművelődés minden területén. Az eredmények egyrészt annak köszönhetők, hogy a járási nem­zeti bizottság kulturális osztálya megfelelő anyagi segítséget nyújt, másrészt hogy népművelési köz­pontunk példásan együttműködik a Szocialista Akadémia járási bi­zottságával, mind a rendezvények szervezésében, mind a - szlovák és magyar - előadók kiválasztá­sában. jai tevékenykednek, örvendete­sen megszaporodott a bábegyüt­tesek száma, idén négy kezdte el a munkát. Sajnos visszaesett a kórusmozgalom. A királyhelmeci székhellyel működő magyar peda­gógusénekkaron kívül csupán a nagykaposi Erdélyi János Kórus aktív. Sajnos a rozsnyói járásban ed­dig tevékenykedett gyermekszín­játszók nem dolgoznak. Az él­együttesként ismert rozsnyói Man- dikó nem készül a kerületi ver­senyre. A felnőttek közül csak egy rozsnyói csoportról tudunk, akik kerületi szinten számottevőek. Jobb a helyzet a kórusmozgalom­ban, hiszen a 120 éves Rozsnyói Munkásdalárda, a Sajóvölgye Énekkar, a pelsőci (Plešivec) Le­ánykar, a Hosszúszói (Dlhá Ves). Kassán, illetve a Kassa-vidéki járásban bizonyos tekintetben visszaesés tapasztalható. Az él­együttesek - Csermely Kórus, Szép Szó Ifjúsági Színpad, Délibáb, Pinceszínpad, llosvai Táncegy- gyüttes, a szinai (Seňa) Rozma­ring, a szepsi (Moldava nad Bod- vou) Fehér Liliomszál, a Csen­gettyű gyermekkórus, a buzitai (Buzica) Jóbarát - tevékenyked­nek ugyan, de gyarapodásról csu­pán a néptánc esetében beszél­hetünk. Az Új Nemzedék ismét színvonalasan dolgozik. Nagy vonalakban összefoglalva ezek a tendenciák jellemzik a ke­rületi népművelési központ fel­ügyelete alá tartozó járások nem­zetiségi amatőr együtteseit. Nem lehetünk elégedettek. Elsősorban a tartalmasabb együttműködést hiányoljuk. Bár a kerületi fesztivá­lokat megelőzően kapcsolatba ke­rülünk az együttesekkel, sok eset­ben szakembereink tanácsot is adnak, mégis jónak tartanánk a rendszeres konzultációkat. A ke­rületi népművelési központtól kért segítség akkor érkezhet időben, ha azt a dramaturgiai munka, a betanulás előtt kérik. Persze nem lennénk következetesek, ha nem törekednénk a sokoldalú se­gítségnyújtásra. Idén a második félévben ismét elindítjuk az ama­tőr színjátszócsoportok és kisszín- padok rendezőinek a tanfolyamát. BÚS MÁRIA, a Kelet-szlovákiai Kerületi Népművelési Központ nemzetiségi részlegének metodikusa Ezen a területen különösen a városi művelődési házak mutat­nak fel szép eredményeket, de, körülményeikhez képest, a köz­ségi művelődési otthonok is telje­sítik tervbe foglalt feladataikat, amelyeknek a teljesítését az SZLKP JB keretében működő ide­ológiai bizottság évenként kétszer ellenőrzi és megvitatja. A tudomá­nyos világnézeti nevelésben na­gyon hasznos és sikeres tevé­kenységet fejt ki az intézményünk keretében immár több mint tíz éve működő csillagászati kabinet. A házassági és pszichológiai ta­nácsadóval közösen találkozókat szervezünk középiskolás diákok és a szaktanintézetek tanulói szá­mára. Eredményesen együttmű­ködünk az egyes társadalmi szer­vezetekkel, továbbá intézmé­nyekkel. Problémáink is vannak termé­szetesen. Szeretnénk jobban akti­vizálni az ifjúságot a foglalkozási lehetőségek bővítésével, növelni a tudományos világnézeti nevelés hatékonyságát, színesebbé tenni az ifjúsági klubok életét, emelni a jogi nevelés színvonalát. Az el­múlt évekhez hasonlóan, idei ter­vünkben is szerepel több mód­szertani segédanyag kiadása, szlovák és magyar nyelven; ezek mindenekelőtt népművelőinknek és a polgári ügyek testületeinek nyújtanak majd segítséget. Az amatőr művészeti mozga­lomban talán még ennél is sokré­tűbb a munka járásunkban, hiszen annak csaknem minden területé­vel foglalkozik intézményünk. Tudjuk, a műveltség nem az ember vele született tulajdonsága, az általános tudnivalókat meg kell tanulnia. A család, az iskola, a környezet ebben fontos szerepet játszik, hozzájárul tudatunk, élet- szemléletünk formálásához, tudo­mányos világnézetünk, erkölcsi értékrendszerünk kialakulásához. E tulajdonságok formálásában -alakításában fontos szerepet töl­tenek be a kulturális és a népmű­velési intézmények is. Napjaink­ban, amikor fokozatosan növek­szik az ember szabad ideje, külö­nösen fontos, hogy ezt az időt minél hasznosabban, értelmeseb­ben töltsük - Marxszal szólva - termékeny idővé alakítsuk át. A Töketerebesi (Trebišov) Járá­si Népművelési Központ e gondo­latok és feladatok jegyében végzi munkáját. Feladatkörük a gazda­sági és a jogi propaganda, az ember világnézeti nevelése, a pol­gári ügyek testületének, módszer­tani irányítása, a honvédelmi ne­velés, a fiatalsággal való sokolda­lú foglalkozás, az amatőr művé­szeti együttesek anyagi és mód­szertani támogatása, a cigány la­kosság művelése, a körükben végzett felvilágosító munka és még több más terület is. A mi intézmé­nyünkben jelenleg négy szakosz­tály tevékenykedik. Az amatőr mű­vészeti részleg ének-zenei, dra­maturgiai, a fotó és képzőművé­szeti, a társas- és a népitánc sza­kaszon nyújt módszertani segítsé­get, s feladatai közé tartozik a ma­gyar nemzetiségi amatőr csopor­tok támogatása is. Tudvalévő, hogy a töketerebesi járás lakosságának mintegy 40 százaléka magyar nemzetiségű. Döntő többségük a járás déli és keleti részében 51 községben és két városban él. Fontosnak tartjuk, hogy ezekben a helységekben se stagnáljon a kulturális élet, az itte­ni lakosoknak is legyen lehetősé­gük szocialista eszményeinknek megfelelő művelődésre és szóra­kozásra. Ezért tartjuk fogyatékos­ságnak, hogy a járási népművelési központban az amatőr művészeti részlegen dolgozó hat munkatárs közül mindössze egy magyar nemzetiségű. Ez a tény, valamint A versenyeket, amelyekből évente több mint harmincat rendezünk a társszervekkel, -intézményekkel karöltve, szintén külön terv szerint bonyolítjuk le. Minden évben hir­detünk versenyt a gyermek és fel­nőtt színjátszó csoportok, énekka­rok, folklóregyüttesek, a vers- és prózamondók, a társastánc műve­lői, a fotósok és filmesek, az ama­tőr képzőművészek, a bábjátszók, a fúvós- és tánczenekarok, vala­mint a kisszínpadok részére. Az idén harmad ízben hirdettük meg a pályakezdő írók járási verse­nyét, amely főként a diákok köré­ben váltott ki nagy visszhangot. Járásunkban valamennyi versenyt szlovák, illetve magyar nyelven bonyolítunk le. Persze, maga a munka nem a versennyel kezdő­dik, az csak ösztönző lehetőség a további művészeti munkához. Központunk már a felkészülés idő­szakában segítséget nyújt egyén­nek és együttesnek. Jól kiépült szaktanácsadói testületünk háló­zata; ezek tagjai között hivatásos színházak dolgozói is ott vannak, és elmondhatjuk, hogy jelentős szerepet visznek a csoportok fel­készítésében. Úgyszintén az elő­rehaladást szolgálják a szeminári­umok, a tanfolyamok és más szakmai találkozók, melyeket a já­rási versenyek alkalmával szerve­zünk. Járásunkban, talán egyedül­állóan az országban, már tizen­nyolcadik éve működik a színházi rendezők járási klubja. Amatőr művészeti együtteseink hosszú évek óta sikerrel képviselik járásunkat a különböző kerületi és az, hogy magyar lakta falvak 40-90 kilométernyire vannak a já­rási székhelytől, megnehezíti a csoportok késő délutáni vagy esti látogatását, s egyúttal a mód­szertani segítségnyújtást is. Re­mélhetően a járási pártbizottság hathatós segítségével sikerül javí­tani ezen a helyzeten, több ma­gyar nemzetiségű vagy magyarul is tudó népművelő kapcsolódik be a munkába. Jelenleg a nemzetisé­gi kulturális rendezvények mód­szertani előkészítését az említett egy munkatárs végzi, a többi fel­adat a CSEMADOK járási bizottsá­gára hárul, beleértve az anyagi és szervezési kérdéseket is. A jövő­ben többet kell tenniük a központi községek hivatásos népművelői­nek is, hiszen ők is nagy mérték­ben hozzájárulhatnak ahhoz, hogy járásunk amatőr művész­együttesei - köztük a 74 aktívan dolgozó nemzetiségi csoport - eszmei és szakmai szempontból egyaránt színvonalasabb munkát végezzenek, s eljussanak a kerü­leti és az országos fesztiválokra is. Fontos feladatunknak tartjuk azt is, hogy javuljon a polgári ügyek testületének munkája, s ezen a vi­déken is meghonosodjanak a tu­dományos világnézetünket, szo­cialista életszemléletünket tükröző szertartások. Szeretnénk elérni, hogy a vegyes lakosságú falvak­ban és városokban a névadók, a polgári esküvők és temetések a kívánságoknak megfelelően az érintettek anyanyelvén folynának, mert ez is fontos politikai kérdés, amelyet pártunk lenini nemzetisé­gi politikájának szellemében kell megoldani. Az SZLKP KB tavalyi júniusi plenáris ülésén hangzott el, hogy egy-egy vidék életszínvonalát nemcsak a gazdasági eredmé­nyek határozzák meg, fontos mér­cének számít az emberek tudati, műveltségi szintje, életmódja is. Mi azért fáradozunk, hogy a tőke- terebesi járás ilyen szempontból sem maradjon el hazánk más tá­jai, országrészei mögött. M. MOLNÁR LÁSZLÓ, a Töketerebesi Járási Népmű­velési Központ szakelőadója járási versenyeken. Az utóbbi években a legjobb eredményeket a gyermek- és felnőtt énekkarok, a népművészeti együttesek, a színjátszók, az amatőr filmesek és a tánczenekarok érik el, de ugyanilyen figyelemre méltóak a pályakezdő írók eredményei. Azonban e terület sem mentes a problémáktól. Gondunk a szak- emberhiány, tehát karnagyok, ren­dezők, koreográfusok stb. kellené­nek nagyobb számban, akik hiva­tottak együtteseket vezetni. Nél­külük amatőr művészeti mozga­lomról beszélni sem igen lehet, inkább csak „amatőr törekvések­ről". Mi ezen úgy próbálunk segí­teni, hogy felkeressük a már régó­ta tevékenykedő csoportvezető­ket, hogy segítsenek munkánk­ban. Ezenkívül rendszeresen kül­dünk hallgatókat a Népművelési Intézet tanfolyamaira, amelyeknek a végzett hallgatói közül azonban, sajnos, csak néhány dolgozik tovább valamelyik csoportban. Szeretnénk, ha újjáéledne a még nem is olyan régen szép eredmé­nyeket fölmutató kisszínpadi moz­galom, ha több iskolában foglal­koznának báb- és színjátszással, ha még jobb eredményeket érné­nek el vers- és prózamondóink, amatőr képzőművészeink és fotó­saink. Szeretnénk, ha többen ízlelnék meg az amatőr művészeti munka örömét, amely - hisszük - képes teljesebbé, gazdagabbá és szeb­bé varázsolni életünket. PUTZ TIBOR, a Galántai Járási Népművelési Központ igazgatója A járás adottságait is figyelembe véve SOK SZEREPBEN EGÉSZ ÉVEN

Next

/
Thumbnails
Contents