Új Szó, 1984. január (37. évfolyam, 1-26. szám)

1984-01-14 / 12. szám, szombat

( KIS ____ ‘v NYELVŐR Egy hét a nagyvilágban tott panamavárosi tárgyalásait. A tanácskozás azonban a közép­amerikai válság rendezésére tö­rekvő közvetítő csoport béketer­vének csupán részleges elfogadá­sával ért véget. Az újabb találkozó időpontjáról sem állapodtak meg. Az elfogadott tervezet ugyan tartalmazza a tavaly kidolgozott 21 pontos Contadora-javaslat leg­több elemét, de annak kulcsfon­tosságú részei hiányoznak belőle. Amint azt Miguel D’Escoto nica­raguai külügyminiszter hangoztat­ta, Managua szerette volna, ha a külföldi katonai támaszpontok felszámolása és a külföldi katonai erők kivonása is szerepel a meg­állapodásokban. A többi közép­amerikai állam azonban meggá­tolta, hogy ezekről a kérdésekről említés történjen a dokumentum­ban. Mindennek ellenére Nicara­gua pozitívnak értékelte a külügy­miniszteri tanácskozást. A pana­mai dokumentum értelmében a részt vevő államok három bizott­ságot hoznak létre, s ezek április végéig konkrét javaslatokat készí­tenek a térség biztonsági, politikai és gazdasági problémáinak meg­oldására. A jelenlegi elképzelések szerint ezek a javaslatok szolgál­nának alapul a közép-amerikai békeszerződés megkötéséhez. Az elmúlt hét folyamán Nicara­guát ért újabb támadások azt bizo­nyítják, hogy a békeerőfeszítések­nek egyelőre semmi foganatjuk. Washington ugyan szavakban tá­mogatja a Contadora-csoport ter­vét, közben tovább pénzeli, szerve­zi és irányítja az ellenforradalmárok akcióit. Ennek a politikának az alátámasztására irányuló kísérlet­ként értékelik sokan Washington­ban is a Kissinger-bizottság jelen­tését, amelyet hivatalosan szerdán tettek közzé. A kétpárti bizottság „ajánlásai“ közül a legfontosabb, hogy Washington fokozza a harcot a térség baloldali rendszerei és mozgalmai ellen. A jelentés sze­rint Közép-Amerikában „az USA alapvető érdekei forognak koc­kán“. Ennek alapján tehát fokozni kell a nicaraguai ellenforradalmá­roknak és a salvadori rezsimnek nyújtott támogatást - áll a jelen­tésben s a katonai segélyezésre kell helyezni a hangsúlyt. A Kissinger-bizottság tehát megfelelt Reagan elnök várakozá­sainak, aki abban a reményben állította fel tavaly augusztusban a bizottságot, hogy az megerősíti eddigi közép-amerikai politikáját. Dániai választások A Dániában kedden megtartott rendkívüli parlamenti választások a konzervatív erők előretörését eredményezték, ám nem váltak be azok a jóslások, hogy a baloldali pártok, s főleg a szociáldemokra­ták nagyarányú vereséget szen­vednek. Az eredmény dióhéjban: Poul Schlüter kormányfő Konzer­vatív Néppártja 26-ról 42-re nö- vetle mandátumai számát, s koalí­ciós partnerei kisebb-nagyobb mértékben ugyancsak meg­erősödtek. A szociáldemokraták viszont szavazatokat vesztettek, de továbbra is a legerősebb parla­menti pártot alkotják. A parlamenti választások előtti helyzet tehát lényegében nem vál­tozott, s ezt mutatja az is, hogy a korábbi Schlüter-kormány ma­rad hivatalban, ami a jövőben újabb nehézségek forrása lehet. A kormányválság decemberben az 1984-es költségvetés miatt robbant ki, s a kormánypártok az újabb költségvetési vita során nyil­ván némi engedményekre fognak kényszerülni, hogy elkerüljék az újabb krízist. A szociáldemokraták azt remélik, hogy sikerül módosí­tani a kormány szigorú takarékos- sági programját, amely elsősorban a dolgozó tömegektől követel ál­dozatokat. Összeállította: PAPUCSEK GERGELY Uj békejavaslat A Varsói Szerződés tagállamai­nak a NATO-országokhoz intézett javaslata Európa vegyifegyver- mentesítéséről - január 10-én ad­ták át a tömb moszkvai nagyköve­teinek - újabb rendkívül jelentős láncszem azoknak a békejavasla­toknak a sorában, amelyeket a szocialista országok az utóbbi időben terjesztettek elő az Euró­pában kialakult háborús veszély csökkentése, a biztonság és a bi­zalom légkörének megteremtése érdekében. A javaslat lényege, hogy Európát nyilvánítsák vegyi fegyverektől mentes övezetté. A Varsói Szerződés azt szeretné, hogy az esetleges megállapodás legkülönbözőbb kérdéseiről a két katonai tömb meghatalmazott képviselői még az idén tárgyalá­sokat folytassanak. A szocialista államok a vegyi fegyvereket az egyik legveszélye­sebb, ugyanakkor legbarbárabb tömegpusztító fegyvernek tartják. A Szovjetunió ezért már az elsők között ratifikálta azt az 1925-ös genfi jegyzőkönyvet, amely meg­tiltja a mérgező gázok és a bakte­riológiai eszközök használatát. A későbbiek folyamán több fóru­mon szorgalmazták a szocialista országok a vegyi fegyverek betil­tását. Az ENSZ-közgyűlés 2. rendkívüli leszerelési ülésszakán 1982-ben a Szovjetunió átfogó nemzetközi megállapodás javas­latát terjesztette elő, amely elfoga­dása és általános érvényre juttatá­sa gyakorlatilag megoldaná a vegyi fegyverek problémáját. A szocialista országok más tö­megpusztító fegyverek csökkenté­sére irányuló javaslatai is kedve­zőtlen fogadtatásra találtak a NA- TO-államoknál. A nyugati vezetők most azzal igyekeznek leértékelni az új javaslat fontosságát, hogy hangoztatják: a vegyi fegyverek betiltásának Európára történő kor­látozása szerintük kevés, s olyan javaslatra lenne szükség, amely az egész világra vonatkozna. Ilyen értelemben reagált Bonn és Lon­don is. A szocialista országok azonban azt tartják a legfonto­sabbnak, hogy a vegyi háború ve­szélye legalább Európában csök­kenjen, s ha ez megtörténne, megnyílna az út egy világméretű szerződés megkötéséhez is. A javaslattal kapcsolatban Nyu­gaton is rámutattak, hogy a Varsói Szerződés akkor terjesztette elő, amikor a kétoldalú szovjet-ameri- kai leszerelési fórumok szünetel­tetik munkájukat, s e tárgyalások folytatása pillanatnyilag bizonyta­lan. Az elemzők figyelmét az sem kerülte el, hogy a javaslat néhány nappal a stockholmi bizalom- és biztonságerősítő és leszerelési konferencia előtt látott napvilágot. Moszkvában azt hangsúlyozzák, hogy a vegyi fegyverek regionális korlátozására, csökkentésére, majd megsemmisítésére irányuló javaslat természetesen nem he­lyettesítheti a nukleáris fegyver­zetkorlátozást, de az indítvány megvalósítása enyhítené a vegyi háború veszélyét Európában, s ily módon erősíthetné az európai biz­tonságot és hozzájárulhatna a há­borús veszély csökkentéséhez, . a kölcsönös bizalom erősítéséhez - ami végül is a stockholmi konfe­rencia feladatával megegyezik. A Szovjetunió továbbra is a leg­fontosabb problémának a nukleá­ris fegyverek csökkentését tartja. Ezt erősítette meg Jurij Andropov, a szovjet párt és állam vezetője egy francia békeszervezet üzene­tére adott válaszában is, hangsú­lyozva, hogy a Szovjetunió nem tartja visszafordíthatatlannak a je­lenleg kialakult helyzetet, ehhez azonban ' az szükséges, hogy a NATO-országok hajlandóságot mutassanak a rakétatelepítés előtti helyzethet való visszaté­résre. Közép-Amerika Óvatos derűlátás, nagy várako­zás előzte meg a Contadora-cso­port (Kolumbia, Mexikó, Venezue­la, Panama) és az öt közép-ame­rikai ország külügyminisztereinek szombaton és vasárnap megtar­Lapát és puska - akár a mai Nicaragua jelképe is lehetne, ugyanis az országépítés feladatai mellett a legfontosabb a védelem. Képünkön: nicaraguai önkéntesek kiképzése (Telefoto - ČSTK) január 7-töl 13-ig Szombat: Csao Ce-jang kínai kormányfő az USA-ba utazott, ahol a hét folyamán az amerikai vezetőkkel a két ország együttműködéséről és nemzetközi politikai kérdésekről tárgyalt VasárnaO' Panamában öefejeződött a Contadora-csoport, vala- mint a közép-amerikai országok külügyminiszteri tanácskozása - A Német Kommunista Párt Nürn- bergben befejezte VII. kongresszusát Hótfő* Konkrét megállapodás nélkül ért véget Rijadban a szaúdi, a libanoni és a szíriai külügyminiszter megbeszéléssorozata a libanoni fegyvernyugvásról KGdd‘ Moszkvában nyilvánosságra hozták a Varsói Szerző­dés javaslatát Európa vegyifegyver-mentesítéséről - Dániában rendkívüli parlamenti választásokat tar­tottak Szerda" A Koreai NDK tárgyalásokat javasolt Dél-Koreának és az USA-nak a Koreai-félszigeten kialakult helyzet békés rendezése céljából - Kiújultak a harcok Bejrút és a Súf-hegység térségében - Argentínában letar­tóztatták Bignone tábornokot, az ország korábbi katonaelnökét. Csütörtök: Moszkvában átadták a Százak mozgalma nevű fran­cia békeszervezet képviselőinek Jurij Andropov vá­laszát a mozgalom üzenetére - Algériában elnökvá­lasztást tartottak Péntek- Megkezdődött az Osztrák Kommunista Párt XXV. kongresszusa „Oktalanul éktelenkedő“ állványok Városaink, községeink tisztaságáról ezt olvastam egy cikkben: „A kisebb-nagyobb községekben, de még Prágában és Bratisla- vában is hulladék, sár vagy por bántja a szemünket, rontja közérzetünket, az épületeken pedig nemegyszer már oktalanul éktelenkedő állványok.“ A nem egészen szabatosan szerkesztett mondatból most csak az oktalanul éktelenkedő állványok kifeje­zést ragadjuk ki, s mint sejtik is, e kifejezés oktalanul szavának a jelentését vizsgáljuk meg. A szó használója benne érezte az ok szót az oktaían-ban, s úgy gondolta, hogy éppen ez a fosztóképzős alak az, amelyre neki szüksége van a közlésben. Csakhogy abban tévedett, hogy az okos is, az oktalan is már csupán távoli kapcsolatban van az ok szóval, vagyis jelentésváltozáson ment át az idők folyamán. Az okos azt jelenti: fejlett értelmű, eszes, ésszerűen cselekvő. Az oktalan pedig ezt: ésszel, értelemmel nem bíró, ostobán visel­kedő, nehéz felfogású. Az oktalanul éktelenkedő állványok kifeje­zés tehát körülbelül ezt jelenti: a bután, ostobán éktelenkedő állványok. Az újságírónak nem az oktalanul alakra.volt hát szüksége, hanem erre a kifejezre: ok nélkül. Ezt: „ok nélkül éktelenkedő állványok“ - zavar és mosoly nélkül olvashatjuk. Ha meglenne az ok arra, hogy az állványok ott éktelenkedjenek az épületen, vajon ezt mondanánk: „az okosan éktelenkedő állványok“? Nyilván ezt: „az okkal éktelenkedő állványok“. Az okkal szóalak ellenté­tes párja pedig nem az oktalanul, hanem az ok nélkül. JAKAB ISTVÁN Dermesztő és ebordító A télhez rendszerint hozzátartozik a hideg, sőt olykor a nagy hideg. Ha nagyon hideg van, akkor majd megdermedünk, csak úgy didergünk, valósággal vacog a fogunk, egyetlen szóval: fázunk. És azt mondjuk, hogy dermesztő, dideregtető, fogvacog- tató hideg van. Amikor hó is van, nagy hidegben csikorog a lábunk alatt. Innen érthető, hogy a nagy hideget másképpen csikorgó hidegnek is nevezhetjük. De lehet a nagy hideg még csípős, éles, maró, metsző és csontig ható is. Ilyenkor arra utalunk, mit érzünk, mit érzékelünk, amikor nagyon fázunk, majd megfagyunk vagy egy kissé népie­sen: majd megvesz bennünket az Isten hidege. Nagy hidegben befagy vagy más szóval élve beáll a tó, a folyó, de megfagy, sőt keményre fagy maga a föld, a talaj is. így nem csoda, hogy kemény fagyot, kemény hideget, kemény időt, sőt kemény telet is emlegetünk. Kemény időben a kutyát sem szokás kiverni, kizavarni, kiker­getni, kiűzni. De mit tehetnek nagy, illetőleg kemény teleken a kutyák rokonai, a farkasok? Bizony éhségükben még a faluba is bemerészkednek. Amikor nagyon hideg, fagyos, jeges, zord, zimankós, illetőleg - tájszóval - zegernyés vagy éppenséggel hóviharos, hófergeteges, hbzivataros, az idő, éjjelente ijesztő, ahogy ordítanak, üvöltenek. De ezen nem szabad csodálkozni. Elvégre is: farkasordító, sőt - ahogy némely nyelvjárásban járja - ebordító hideg van. RUZSICKY ÉVA Lelkünk rajta Ha azt mondjuk valamire, hogy lelke rajta, azt akarjuk kifejezni, hogy övé a felelősség, neki kell viselnie a felelősséget valamiért. Ez a címben megfogalmazott közös felelősség valamennyiünket arra kötelez, hogy a szóláskincsünkben rejlő értékeket a jó gazda gondosságával vigyázzuk. Egy igen-igen gyengécske filmről írott ismertetésben található a következő tanács: „Csak ha semmi más dolguk nincsen, akkor nézzék meg. De lelkünk rajta: felelősséget nem vállalunk érte, mi idejében szóltunk!“- Az előrebocsátott értelmezésnek megfelelően a szöveg így lett volna helyes: De lelkűk rajta (mármint az esetleges merész nézőké!): felelősséget nem vállalunk érte... Egy rádiókommentárban azt hallottuk, hogy valamelyik ország­ban a kormány a nép előtt lobogtatja a mézes madzagot. Ez teljesen új fejlemény: eddig ugyanis a mézes madzagot elhúzni szokták valakinek vagy valakiknek a szája előtt. „A zenekar húzza majd a láb alá valót“ - ígéri egy mulatságról írott előzetes. - Akinek viszket a talpa - úgy tartja a szólás -, táncolni szeretne. Ezért a beharangozó úgy szólt volna magya­rán: a zenekar húzza majd a talpalávalót. (A láb alatt van egészen mást jelent: terhére van valakinek, bosszúságot okoz a jelenléte.) Szóláskincsünk megóvása valamennyiük kötelessége. És ha egyszer-egyszer mégis pongyola módon merítenénk szólásaink tárházából: a lelkünk rajta! Persze mégiscsak az lenne az igazi, ha a ferdítésre, torzításra senkit se vinne rá a lélek. ROZSLAY GYÖRGY

Next

/
Thumbnails
Contents