Új Szó, 1984. január (37. évfolyam, 1-26. szám)
1984-01-14 / 12. szám, szombat
ÚJ szú 3 1984. I. 14. Washington álláspontja változatlan George Shultz nyilatkozata Stockholm előtt KÖZÉP-AMERIKA: (ČSTK) - George Shultz amerikai külügyminiszter washingtoni sajtóértekezletén kijelentette, hogy Stockholmban a kedden kezdődő európai bizalom- és biztonságerősítő intézkedésekről és a leszerelésről szóló konferencián hajlandó tárgyalni valamennyi nyitott kérdésről. Elmondta, hogy a NATO országai a konferenciára „egyeztetett katalógussal“ érkeznek. Shultz nyolc nyugat-európai ország újságírói számára tartott Moszkvai megbeszélések (ČSTK) - Moszkvában szov- jet-angolai-kubai konzultációkat tartottak, amelyeken megvitatták az Angolában és a térségben kialakult helyzetet, elsősorban az Afrika déli részén fokozódó feszültséggel összefüggésben. A konzultációkon hangsúlyozták az angolai népnek a forradalmi vívmányok védelméért folytatott harcával vállalt szolidaritást. Megállapodtak abban, hogy az Angolai Népi Köztársaságnak megadnak minden támogatást védelmi képességének, függetlenségének és területi egységének megszilárdításához. Afrikai körúton az ENSZ-főtitkár (ČSTK) - Javier-Pérez de Cuellar ENSZ-főtitkár háromhetes nyugat-afrikai körútra utazott, amely során ellátogat Maliba, Nigerbe, Beninbe, Nigériába, Togó- ba, az Elefántcsontpartra, Felső- Voltába és Szenegálba. Amint azt az ENSZ New York-i székhelyén közölték, a főtitkár útjának célja elsősorban az említett országok súlyos gazdasági helyzetének a megvitatása. A legutóbbi ENSZ- közgyűlés határozatai felhatalmazzák az ENSZ főtitkárát, hogy olyan intézkedéseket foganatosítson, amelyek mozgósítanák a világszervezetet a különösen szegény afrikai államok megsegítésére. Algériai elnökválasztás (ČSTK) - Az Algériai Demokratikus és Népi Köztársaság elnökévé a következő öt esztendőre ismét Bendzsedid Séd lit választották meg. A csütörtöki elnökválasztáson a szavazók több mint 95 százaléka az eddigi államfőre adta le vo'ksát. A választásokon a 9,5 millió szavazásra jogosult állampolgár 96,27 százaléka vett részt. sajtóértekezletet, s ezt a tévé is közvetítette. Már ez a körülmény is mutatja, hogy az amerikai külügyminiszter elsősorban reklámot akart csinálni, s a nyugateurópai közvélemény szemében akarta kedvezőbb színben feltüntetni Washington politikáját. Amikor azonban az újságírók az „egyeztetett katalógusról“ tettek fel kérdéseket, Shultz azt válaszolta: az USA nem hajlandó semmiféle engedményeket tenni a közepes hatótávolságú nukleáris rakéták kérdésében. Ugyancsak elutasította a Varsói Szerződés és a NATO közötti, az erő alkalmazását kizáró, békés kapcsolatokról szóló szerződés megkötését. Bonnt aggasztja a dollár erősödése (ČSTK) - Otto Wolff von Ameron- gen, a nyugatnémet kereskedelmi és iparkamara elnöke aggályait fejezte ki azok miatt a gazdasági veszteségek miatt, amelyek a Német Szövetségi Köztársaságot a dollár árfolyamának nagy mértékűi emelkedése miatt érték. A nyugatnémet pénzügyi körök képviselőinek kölni konferenciáján azt mondotta, hogy az amerikai dollár árfolyamának emelkedése az iparcikkek árának növekedéséhez vezet a Német Szövetségi Köztársaságban. A nyugatnémet értéktőzsdéken csütörtökön rekordmagasságot ért el a dollár árfolyama, 2,83 márkát adtak érte. A nyugatnémet Szövetségi Bank, hogy meglassítsa ennek az irányzatnak az ütemét és fenntartsa a márka értékét, már eddig 45 millió dollár értékben volt kénytelen támogatni a márkát. A svájci gazdaság is jelentős veszteséget szenvedett a dollár nagy mértékű felértékelése miatt. A dollár árfolyama csütörtökön az eddigi legmagasabb szintet érte el: 2,26 svájci frankért jegyezték az értéktőzsdéken. Az incidens nem szolgálhat ürügyként a feszültség fokozására Daniel Ortega nyilatkozata (ČSTK) - Daniel Ortega, a nicaraguai kormány irányító tanácsának koordinátora sajtóértekezletén foglalkozott az amerikai katonai repülőgép incidensével. Mint beszámoltunk róla, Nicaraguában szerdán a hondurasi határ közelében tüzet nyitottak egy behatoló amerikai helikopterre, amely a határtól mintegy 200 méterre hondurasi területen kényszerült leszállásra. Ortega a sajtókonferencián rámutatott, hogy az incidens nem szolgálhat ürügyként a már amúgy is feszült közép-amerikai helyzet romlásához. Hangsúlyozta, hogy a nicaraguai légvédelem akkor nyitott tüzet az amerikai helikopterre, amikor az Nicaragua légterében tartózkodott. Cáfolta azt az amerikai állítást, miszerint a repülőgépet akkor támadták meg, mikor az leszállt Honduras- ban. Az incidens során életét vesztett pilóta az USA agresszív közép-amerikai politikájának áldozata lett, s halálának Washingtont e politika megszüntetésére kell ösztönöznie - mondta Ortega. Bírálta a hondurasi kormánynak azt a követelését, hogy az incidens kapcsán hívják össze az Amerikai Államok Szervezetének állandó tanácsát. Daniel Ortega szólt a Kissinger- bizottság elmúlt napokban közzétett jelentéséről is, és megállapította, hogy a bizottság az USA eddigi közép-amerikai politikájának folytatását javasolja. Jelentése olyan gazdasági programot tartalmaz, amely az amerikai kormány kemény irányvonalát szolgálja. A Kissinger-bizottság ajánlásait bírálta Ruben Zamora, a Fara- bundo Marti Nemzeti Felszabadí- tási Front egyik vezetője is. A salvadori partizánvezér leszögezte: a szavak mögött az a törekvés húzódott meg, hogy a közép-amerikai problémákat az USA politikájának szellemében magyarázzák. A Radio Venceremos megállapította, hogy a bizottság jelentése a salvadori harcok fokozódását eredményezheti. Magana salvadori elnök ezzel szemben üdvözölte a Kissinger-bizottság dokumentumát, s elsősorban azt értékelte nagyra, hogy az USA növelni kívánja a rezsimnek nyújtott támogatást. A mexikói és a kubai sajtó véleménye megegyezik abban, hogy a Contadora-csoport békekezdeményezéseivel elleniében a biElmarad a hétfőre tervezett csádi megbékélési konferencia (ČSTK) - Az Afrikai Egységszervezet tegnap közölte, hogy a csádi probléma békés rendezésével kapcsolatos konferencia összehívására irányuló törekvései kudarcot vallottak. A konferenciáArgentína nem fogadja el a Nemzetközi Valutaalap feltételeit (ČSTK) - Argentína kész megtenni mindent a nemzetközi feszültség csökkentéséért és a fegyverkezés megszüntetéséért - mondotta többek között Raúl Alfonsín argentin államfő hivatalba lépése utáni első sajtókonferenciáján. Latin-Amerikával kapcsolatban hangsúlyozta, hogy támogatást kell nyújtani azoknak az országoknak, amelyek a tényleges demokráciáért küzdenek. A közép-amerikai országok bel- ügyeibe való beavatkozás ellen foglalt állást. Alfonsín megerősítette, miszerint Argentína az ENSZ-határoza- tokkal összhangban arra fog törekedni, hogy a Malvin-szigeteket tárgyalások útján szerezze vissza. Az ország gazdasági helyzetéről szólva rámutatott, hogy az sokkal rosszabb, mint beiktatása előtt feltételezte volna. Bejelentette: márciusban a tavaly 433 százalékos infláció csökkentésére irányuló pénzügyi reformot vezetnek be. Aláhúzta ugyanakkor, hogy Argentína nem fogadja el a Nemzetközi Valuta-alap feltételeit. nak hétfőn kellett volna megkezdődnie Addisz Abebában. Mengisztu Hailé Mariam etióp államfő az AESZ elnöke pénteki nyilatkozatában sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy a jelenlegi csádi rendszer küldöttsége obstrukciós álláspontjával meghiúsította az Afrikai Egységszervezet többhónapos erőfeszítéseit a csádi nemzeti megbékélésre. Hangsúlyozta, hogy a Habré-kormány küldöttsége, élén Tahar Guinass külügyminiszterrel, igyekezett elkerülni a közvetlen tárgyalást az ellenzék küldöttségével, amelyet Goukou- ni Oueddei volt csádi elnök vezetett. Az etióp államfő aláhúzta, hogy az AESZ erőfeszítéseinek kudarcáért személyesen Hissen Habré a felelős, aki a megbeszélések bojkottja mellett döntött. A tervezett találkozó fő célja az volt, hogy békés úton rendezze azokat az ellentéteket, amelyek már 18 éve a csádi háborús konfliktus forrását képezik. zottság az USA katonai jelenlétének növelését javasolja azzal a céllal, hogy az amerikai kormányzat az egész közép-amerikai térséget ellenőrzése alá vonja. Kissingerék „munkájának“ eredménye az amerikai demokraták körében is bírálatot vált ki. Jesse Jackson, az elnökjelöltségre pályázó demokrata néger lelkész kijelentette, a Reagan-kor- mányzat szándékosan használta ki az ún. kétpárti bizottságot közép-amerikai politikájának mente- getésére és annak a látszatnak a keltésére, hogy ez a politika objektív szempontokból indul ki. Jackson a Nicaragua és az USA közötti tárgyalásokra szólított fel, s hangsúlyozta, hogy Washingtonnak meg kell szüntetnie Honduras kihasználását a térség államai elleni leplezett és nyílt agresz- szióra. Valótlan állítások „A szovjet gázszállítás Szibériából Franciaországba az Urengoj -Ungvár közötti gázvezetéken idén január 2-án kezdődött meg, és mértéke egyre növekszik. Más külföldi partnerek már december óta kapják az urengoji gázt“ - írja Pierre Albynak, a Gaz de France cég elnökének címzett levelében Sztyepan Gyerezsov szovjet gázipari miniszterhelyettes. 'A levélben csodálkozásál fejezi ki afelett, hogy a Libération című francia lap a Gaz de France cég meg nem nevezett munkatársára hivatkozva olyan híreket közöl, miszerint nem kezdődött meg a szovjet gázszállítás Franciaország számára. Valójában a szállítás megkezdése utáni napokban 2,3 millió köbméter gázt kapott Franciaország naponta, s január 8-a után ez a mennyiség megkétszereződött. A szovjet minisztérium felháborítónak minősíti néhány nyugati • sajtószerv állítását, miszerint a Franciaországnak szállított gáz nem Szibériából, hanem máshonnan származik. Azok, akik a gázt kapják, jól tudják, hogy Urengojból származik. A TASZSZ tudósítójával közölték, hogy az ausztriai Baumgarten mérőállomásán elemezték a gáz összetételét, s arra az eredményre jutottak, hogy a nyersanyag szibériai eredetű. (ČSTK) Amerikai manipulációk és a genfi valóság A The New York Times csütörtöki számában közölte Julij Kvi- cinszkij nagykövetnek az európai nukleáris fegyverzetek korlátozásáról és csökkentéséről folytatott genfi tárgyalásokról szóló cikkét. A tárgyalásokat szovjet részről vezető Kvicinszkij Moszkvában is nyilvánosságra hozott cikkében részletesen kifejti, milyen elfogadhatatlan módszereket alkalmazott a megbeszéléseken az Egyesült Államok küldöttsége, s különösen annak vezetője, Paul Nitze nagykövet. S zovjet részről a Nitzével létrejött találkozókon arra törekedtek, hogy lehetőség szerint megkönnyítsék és meggyorsítsák a megállapodás létrejöttét. Az amerikai küldöttség vezetője, bár ezt teljes pontossággal megítélni igen nehéz, láthatóan arra törekedett, hogy mindenképpen tőkét kovácsoljon magának ezekből a találkozókból - arra az esetre is, ha nem jön létre megállapodás, és arra is, ha Washingtonban valamiért a Szovjetunióval létrejövő megállapodás mellett döntenek - mutat rá a szovjet diplomata. A hivatalos tárgyalásokon az utasításainak megfelelően obstrukciós magatartást tanúsítva, Nitze a nem hivatalos kapcsolatfelvételek idején néha józan szemléletről tett bizonyságot. Kvicinszkij szerint ennek okait ma már nehéz pontosan megállapítani, ám az kétségtelen, hogy Nitze valamennyi nem hivatalos javaslatát Washington kizárólag propagandacélokra használta fel. így volt ez az „úgynevezett erdei séta“, a két küldöttségvezető 1982. július 16-i nem hivatalos beszélgetése esetén is. Nitze ekkor terjesztette elő azt a csomagtervét, amelynek értelmében nagy mennyiségű amerikai szárnyas rakétát telepítenek Európába, jelentős mértékben csökkentik a szovjet rakéták számát, a Szovjetunió lemond az angol és francia nukleáris fegyverzet számbavételéről, az amerikai légierőt pusztán szimbolikus, a szovjet légierőt pedig jelentős mértékben csökkentik. Ez a javaslat rögzítette volna a NATO sokszoros fölényét a Szovjetunióval szemben az 1000 kilométernél kisebb hatótávolságú nukleáris rakéták terén, s ráadásul csökkentette volna a Szovjetunió keleti területein levő SS-20-as rakéta- rendszerek számát is. Ez a javaslat egyetlen elemét tekintve sem volt elfogadható a Szovjetunió számára - mutat rá Julij Kvicinszkij. Ezért Nitzének rögtön tudomására is hozták, hogy vagy jelentősen módosítanak az amerikai állásponton, vagy azt szovjet részről teljes egészében elutasítják. Ugyanakkor Nitze néhány jelentéktelen változtatás végrehajtása után úgy ismertette Washingtonban a tervet, mint a szovjet küldöttség vezetőjével egyeztetett megoldást. Megfelelő amerikai magatartás esetén az „erdei séta“ ügyét akár le is lehetett volna zárni. Néhány hónap múlva azonban a találkozón történteket elferdítve ábrázoló beszámoló jelent meg azzal a nyilvánvaló céllal, hogy előkészítse az amerikai közbülső megoldás előterjesztését. Hasonló becstelen trükkhöz folyamodott Washington a tárgyalások legvégén is. Rakétáinak Európába szállítását megkezdve az amerikai fél NSZK-beli politikusokon keresztül azt a szenzációs hírt röppentette fel, hogy a Szovjetunió 1983. november 13-án beleegyezett: nem ragaszkodik ahhoz, hogy az angol és francia nukleáris fegyverzetnek megfelelő fegyverzettel rendelkezzen. Ezzel állítólag lehetővé vált a tárgyalások folytatása az amerikai rakéták telepítése után is. Ez az újabb hazugság ismét csak kiagyalóira ütött vissza: a Szovjetunió nemcsak az angol és francia nukleáris erők számbavételéről való lemondásba nem egyezett bele, hanem a tárgyalásokat is beszüntette az Egyesült Államokkal. Ennek ellenére Nitze nagykövet máig is azt állítja, hogy az általa múlt év október 26-án adott vacsorától kezdődően fokozatos változás ment végbe az angol és francia fegyverzetekkel kapcsolatos szovjet álláspontban. A tárgyalások utolsó két fordulója idején, vagyis a múlt év nyarán és őszén Nitze megpróbálta kipuhatolni, mi a véleménye a Szovjetuniónak az angol és a francia fegyverzetek olyan ellen- súlyozásáról, amely az Egyesült Államok számára is elfogadható. 1983. november 2-án egy olyan megoldást terjesztett elő, amelynek értelmében az Egyesült Államok 572-vel kevesebb rakétát telepít Európába, amennyiben 572-t megsemmisítenek a Szovjetunió európai térségében levő közepes hatótávolságú rakéták robbanófejei közül. Számításai szerint a Szovjetunió e megoldás esetén 127, az SS-20-as rakéták indítására alkalmas berendezés birtokában maradt volna Európában, ami megközelítőleg ellensúlyozta volna az angol és a francia rakétákat. A Nitze által előterjesztett javaslat első látásra úgy tűnhetett, hogy alapja lehet egy kompromisszumos megoldásnak. A korábbi tapasztalatok alapján azonban nem lehetett kizárni azt a lehetőséget, hogy ez csupán újabb taktikai manőver, amelynek célja valamilyen haladás látszatát kelteni éppen akkor, amikor megkezdődött az amerikai rakéták Európába szállítása. Ezért november 13-án Nitze tudomására hozták, hogy a Szovjetunió az általa ismertetett javaslatot csak akkor vizsgálhatja meg, ha amerikai részről azt hivatalosan előterjesztik. A következő két napon Nitze a Washingtontól kapott felhatalmazásra hivatkozva konkrét tárgyalásokat folytatott erről a javaslatról. Kifejtette, hogy pontosan hány SS-20-as rakétája maradna ebben az esetben Európában a Szovjetuniónak és igyekezett alkudozásba bocsátkozni az egyezség különböző megfogalmazásait illetően. Arra hivatkozott, hogy Washingtonban harc folyik a különböző álláspontok között. M iközben Nitze e tárgyalásokat folytatta, november 15- én Bonnban Washingtonra való hivatkozással nyilvánosságra hozták ezt a tervezetet. Tették ezt ráadásul módosított formában, s csupán azért, hogy rögtön elfogadhatatlannak is nyilvánítsák e megoldást. Ugyanakkor a Szovjetuniót tüntették fel a javaslat szerzőjeként, megpróbálva azt a látszatot kelteni, hogy a Szovjetunió lemondott az angol és francia nukleáris eszközök számbavételéről. Ezzel az eredmény elérésének az utolsó lehetősége is megszűnt, s megállapodás lehetetlenné vált - állapítja meg Julij Kvicinszkij. * J
