Új Szó, 1984. január (37. évfolyam, 1-26. szám)
1984-01-13 / 11. szám, péntek
Éljünk a lehetőségekkel Pályaválasztás - számok, adatok tükrében Rajzok, festmények, könyvek A Magas-Tátra a dokumentumok és a művészet tükrében E zekben a napokban dől el, hogy a tanulók pályairányítása az alapiskolában mennyire volt eredményes, milyen mértékben sikerült az iskola pedagógusainak összhangba hozniuk a szülök terveit, vágyait, a tanulók adottságait, képességeit és érdeklődését a társadalmi igényekkel. Társadalmunk tervszerű fejlesztése napjainkban azt igényli, hogy az alapiskolából ebben az iskolai évben kimaradó tanulóknak megközelítőleg 18 százaléka gimnáziumban, 20-22 százaléka szakközépiskolában, 58-60 százaléka pedig szakmunkásképző iskolában folytassa tanulmányait. Ezáltal érjük el, hogy a középiskolai tanulmányok befejezése után megfelelő számú szakmunkás és érettségizett szakember kerül a társadalmi élet egyes területeire, ugyanakkor az érettségizettek közül is elegendő érdeklődő lesz az egyetemi, illetve a főiskolai tanulmányok iránt. Többször is hangsúlyoztuk már, hogy az érettségivel végződő középiskolákba nem jut be minden jelentkező, hiszen gyakran előfordul, hogy egy-egy iskolába, illetve szakra a többszörös túljelentkezés miatt az iskola igazgatója csak a felvételi vizsgán legjobb eredményt elérő tanulókat veheti fel, a többiek pedig - függetlenül attól, hogy az alapiskolában szerzett tudásuk, szorgalmuk és előmenetelük alapján középiskolában lenne a helyük - szakmunkásképző iskolába kerülnek. Mindez csak azért, mert az alapiskolában nem volt elég hatékony a pályaorientáció, mert nem sikerült meggyőzni a szülőket arról, hogy gyermeküknek kevés az esélye a választott szakközépiskolába való bejutásra, hiszen ott szinte minden évben három-négyszeres a túljelentkezés. Az elutasítás miatt évente száz meg száz magyar alapiskolában végzett tanuló is korrigálni kénytelen az eredeti döntését, és olyan iskolában folytatni a tanulmányait, amelyik a választás időszakában talán szóba sem került. Az ilyen, utólag hozott döntések és a pályairányítás során szinte évről évre megismétlődő hibák okozzák, hogy a magyar nemzetiségű tanulók arányszáma a szak- középiskolákban alacsonyabb, mint az alapiskolákban, a szakmunkásképző iskolákban pedig magasabb, mint az alapiskolákban. .akran előfordul, hogy y a szülők a pedagógusok érvelése ellenére is kitartanak eredeti elképzelésük mellett, és a leghatásosabb meggyőzés sem segít abban, hogy gyermekük a kevés Amint arról már más helyütt beszámoltunk, az új esztendőben módosul, ha nem is lényegesen, a Csehszlovák Televízió műsorszerkezete, elsősorban a kettes csatornán; változások lesznek továbbá a gyermekeknek és az ijfú- ságnak szánt programokban, bővül az adásidő stb. A nézőt persze mindenekelőtt az érdekli, hogy milyen tartalommal töltődik meg ez a struktúra, magyarán, mit láthat a képernyőn az ez évi 6700 órában. Magától értetődően, ennyi óra „anyagának“ részletes ismertetésére nem vállalkozhatunk, az iménti kérdésre a nyolcvannégyre kidolgozott tématerv alapján, illetve főbb pontjainak a kiemelésével próbálunk választ adni. A Csehszlovák Televízió, igazodva a CSKP XVI. kongresszusához és a CSKP KB 15. ülésének a határozataihoz, továbbra is egész sor eszmei-politikai és művelődési feladatot teljesít naponta, melyek 1984-1986 között olyan ntős jubileumokhoz is kötöd- néghozzá meghatározó jelcint a cseh és a szlovák *i felszabadító harcábejutási eséllyel sem kecsegtető szakközépiskola helyett gimnáziumba, más szakközépiskolába vagy olyan szakmunkásképző iskolába jelentkezzen, ahol tanulmányait érettségi vizsgával fejezi be. Szinte hihetetlen, ám mégis úgyszólván minden tanévben megismétlődik, hogy egyazon iskolából, sőt ugyanabból az osztályból is 6-8 tanuló jelentkezik óvónő vagy egészségügyi szakközépiskolába, ám vegyipari, elektrotechnikai vagy gépipari szakközépiskolába csak elvétve pályázik egy-egy tanuló. Különösen aggasztó, hogy az utóbbi években csökken az érdeklődés a gimnáziumi tanulmányok iránt. Ez a negatív jelenség főleg a fiúk körében tapasztalható. Ez az iskola elsősorban főiskolai tanulmányokra készíti fel a tanulókat, hiszen alapvető feladata, hogy úgy irányítsa a tanulók érdeklődését, hogy az érettségizetteknek legalább 80 százaléka főiskolára, illetve egyetemre jelentkezzen. Ez azonban nem jelenti azt, hogy az egyetemre vagy főiskolára be nem került tanulók fölöslegesen tanultak négy évig, hiszen a gyakorlati képzés során elsajátított szakismeretek és a fakultatív tantárgyból szerzett érettségi vizsgájuk révén szakmai képzettséget is szereznek. Ez a képesítés biztosítja számukra, hogy a termelésben, a gazdasági vagy a kulturális élet egyes területein középfokú szak- képesített munkaerőként helyezkedhessenek el. E lgondolkodtató, hogy az adott lehetőségekkel menynyire nem tudunk élni. A gimnáziumokba ugyanis kevés kivételtől éltekintve felveszik azokat a tanulókat is, akik a felvételi vizsgán csak közöpes eredményt értek el, s mindezt azért, hogy biztosítani lehessen a tanulók tervezett számát, ugyanakkor tanulóink jelentkezésükkel szinte elárasztják az óvónői, egészségügyi iskolákat, ahová ezáltal a jók közül is csak a legjobbak kerülhetnek be. Aránylag alacsony az érdeklődés a Bratislavai és a Vágsellyei (Sala) Vegyipari Szakközépiskola és a Lévai (Levice) Gépipari Szak- középiskola magyar osztálya iránt is. Ez a helyzet jelentősen megnöveli azoknak az esélyeit, akik ide jelentkeznek, hiszen az eredményes felvételi vizsga szinte egyet jelent a bekerüléssel. Tudnunk kell azonban, hogy a .szakközépiskolák és a gimnáziumok az egyes kerületek munkaerőszükségleteinek megfelelően elsősorban a saját kerületükből vesznek fel tanulókat. Ez a megállapítás többek között a Vágsellyei Vegyipari nak és Csehszlovákia felszabadulásának 40. évfordulója. Ebből az alkalomból számos műsor készül és kerül a képernyőre, különböző műfajokban, szinte valamennyi műsor-főszerkesztőség közreműködésével. Készül például A ma születése című adássorozat, melyet az egyes kerületi székhelyekről közvetítenek majd. Dokumentum-sorozatok elevenítik fel a fasizmus ellen vívott harcot, a Szlovák Nemzeti Felkelés eseményeit, de lesz egy, negyven részből álló dokumentumfilm a Negyven szabad évről is. A prágai televíziósok Jakub Sklár fiai és lányai címmel készít tizenhárom részes sorozatot, mely az első világháborútól napjainkig idézi fel a cseh nép küzdelmeit, életét. E műsorok mellett a Csehszlovák Televízió elsődleges céljai között szerepel az is, hogy a maga sajátos eszközeivel az eddiginél jobban segítsen a gazdaságpolitikai intézkedések érvényesítésében, napjaink gazdasági problémáinak megoldásában; ugyanúgy a tudományos-műszaki fejlődés meggyorsításában, összhangban Szakközépiskolára vonatkozik, amely csak a Nyugat-Szlovákiából jelentkező tanulókat veheti fel. Az egyes kerületek közötti csere azonban lehetővé teszi, hogy a tanulók más kerületben levő szak- középiskolába vagy gimnáziumba jelentkezzenek Ez a következő iskolákat érinti: Bratislavai Magyar Tanítási Nyelvű Gimnázium (a szlovák fővárosból jelentkező tanulókon kívül 38 tanuló a nyugatszlovákiai kerületből), Kassai (Košice) Magyar Tanítási Nyelvű Gépipari Szakközépiskola (15 tanuló Nyugat-Szlovákiából. 60 tanuló Közép-Szlovákiából), Losonci (Lučenec) Építőipari Szakközépiskola (az építőipari szakra 12 tanuló Nyugat-Szlovákiából és 4 tanuló Kelet-Szlovákiá- ból), Tornaijai (Šafárikovo) Mezőgazdasági Műszaki Középiskola (12 lány Kelet-Szlovákiából), Bratislavai Vegyipari Szakközépiskola (9 tanuló Nyugat-Szlovákiából, 8 Közép-Szlovákiából, 4 Kelet- Szlovákiából). A szétírást az SZSZK Oktatási Minisztériuma, illetve az egyes kerületi nemzeti bizottságok eljuttatták minden szakközépiskola és gimnázium igazgatóságához; a szétírásban közölt tervszámok betartása kötelező. Ezért az alapiskola pályaválasztási felelősének közvetítésével még utólag is kérjenek a szülök tájékoztatást a választott középiskola igazgatóságától e tervszámokat illetően. így kerülhetjük el, hogy gyermekünk esetleg adminisztratív okokból nem kerülhet be a választott középiskolába. Az említett szétírások azokra az érettségivel végződő szakmunkásképző iskolákra és szakközép- iskolákra is vonatkoznak, melyekben egész Szlovákia számára képeznek szakembert (például) Zvolení Faipari Szakközépiskola, Ru- žomberoki Textilipari Szakközép- iskola, Töketerebesi (Trebišov) Élelmiszeripari Szakközépiskola stb ). Ezekbe a szlovák tanítási nyelvű, ún. központi képzésú szakiskolákba évről évre nincs elegendő magyar nemzetiségű jelentkező, annak ellenére, hogy felvételi vizsgát ezekbe az iskolákba matematikából magyar nyelven, szlovák nyelvből pedig a magyar tanítási nyelvű iskolák tananyagából tesz a pályázó. T alán célszerű lenne, ha eddigi döntésünket nem tekintenénk megváltoztathatatlannak, hiszen a pedagógusokkal folytatóit beszélgetés során szerzett információk esetleg módosíthatják eddigi elképzeléseinket. Éljünk még ezzel a lehetőséggel is. FIGI SÁNDOR a CSKP KB 8. ülésének a határozataival. Az új évben nagyobb teret szentelnek a honvédelmi nevelésnek, amit jelez az is, hogy kivétel nélkül minden müsor-főszer- kesztőséget és stúdiót bevonnak e feladat teljesítésébe. A televízióban is megkezdődik az esztétikai nevelés társadalmi programjának a megvalósítása, illetve annak elősegítése különböző adásokkal; ilyenek lesznek például a szórakoztató rendezvények, táncmulatságok és diszkók színvonalának emelését célzó programok. A dramatikus műsorok szerkesztőségeinek munkájában új vonás, hogy számukra is téma lesz a tudományos-múszaki haladás kérdésköre. A zenei közvetítések jelentős részét a cseh zene évének eseményei adják, s emellett olyan műsorok, mint a Képek a cseh zene történetéből. A sportszerkesztőség tervében négy esemény emelkedik ki, a téli és a nyári olimpiai játékok, a prágai jégkorong világbajnokság 1985-ben, és hosszabb távon: közreműködés a spartakiád szervezésében, gyakorlatainak elsajátításában. -bor A Magas-Tátra elsősorban a téli hónapokban vonzza a legtöbb hazai és külföldi turistát. A téli sportok öröméért, a havas bércek fenséges látványáért és a kristály- tiszta levegőért messzi országokból is felkeresik az óriáshegység településeit. Az idén megtréfálta az időjárás a pompásabbnál pom- pásabb sportöltözetben síléccel és szánkóval odaözönlött kirándulókat, mert ez idáig inkább tavaszi- as, mint téli képét mutatta a Tátra. Az elmaradt sportélményekért némileg kárpótolták a kopár sítelepekre bosszúsan fel-feipillantó, a főút mentén unottan sétálgató turistákat azok az ünnepségek, melyeket Starý Smokovec megalapításának 190. évfordulója alkalmából rendeztek. December második felében több kiállítás nyílt, melyek más-más oldalról próbálkoznak bemutatni a Magas-Tátra e legrégibb települését, a moziban pedig dokumentumfilmek segítségével ismertetik meg a nézőt a festői tátrai tájakkal, az alpiniz- mussal, a hegyi szolgálat munkájával stb. Starý Smokovec múltját és jelenét mutatja be az a korabeli metszetek fotómásolatával, eredeti fényképekkel és vázlatokkal is illusztrált, a település fejlődésére vonatkozó adatokat, tényeket közlő, szöveges dokumentumokat felsorakoztató kiállítás, amely a Kulturális Központban látható. Az érdeklődő csoportokat Štefan Klíma igazgató vezeti végig a tárlaton. Magyarázata nyomán és a kiállított dokumentumokból sok érdekességet megtudhat a Magas- Tátra közigazgatási központjáról a látogató. Például a legrégibb idők egyik fontos adata, hogy a mai Ófüred helyén már 500 évvel ezelőtt vaskohók működtek, melyeket a Slavkovi-csúcs lejtőin létesült legrégebbi település vasolvasztó mesterei birtokoltak. A vaskohászok fedezték fel a tátrai savanyúvizek gyógyhatását is. A legelső (fából ácsolt) turista- menházak 1793-ban épültek a Slavkovi-csúcs alatti hegyoldalakon, s a Magas-Tátra legelső rendszeres látogatói a késmárki (Kežmarok) diákok turistacsoportja volt. A Kassa-Bohumín vasútvonal megépítésével (1871) a nagy nyilvánosság számára is megközelíthetővé vált a Magas- Tátra, de a turisztika fejlődésében a Poprád-Ó-Tátrafüred közti keskeny nyomtávú vasút megépítése (1908) s a ma is álló Grand szálló felépítése (1904) jelentette az igazi fordulatot. Ó-Tátrafüreden már jóval korábban is működtek hidegvizes gyógyfürdők, tehát már kezdettől fogva fürdőhelyként volt ismert; a fürdőkultúra persze csak a 19. században, főként annak második felében vált itt jelentőssé. A fürdőkultúra egyik legrégibb emléke (s egyben a Magas-Tátrá- ban fennmaradt legrégebbi építészeti műemlék) az 1839-ben épült Flóra villa, mely 12 szobájával olcsó szálláshelyül szolgált a kispénzű fürdővendégeknek. Most az épület is egyik helyszíne a jubileumi ünnepségeknek. Ugyanis itt rendezték meg A Magas-Tátra képzőművészeink alkotásainak tükrében című kiállítást, melyen 37 festő- és grafikusművész mintegy 70 olajfestménye, akvarellje, temperája, fametszete, grafikája, toll- és ceruzarajza - tekinthető meg. (A kiállított müvek 12 kivételével a Tátrai Galéria tulajdonát képezik. Egyébként a kiállításon csoportok számára František Žol- dák, a galéria igazgatója és helyettese szokott szakszerű tárlat- vezetést tartani.) Néhány cím a kiállított alkotások közül: Katona Nándor: Magas-Tátra; Zdiari motívum; Ľudovít Lybay: Ó-Tátrafüred (színes litográfia, a maga nemében egyike a legrégebbieknek), Tarpataki vízesés; Viliam Forber- ger: Tátrai látkép; Csordák István: A lomnici-csúcs; Gyurkovits Ferenc: Tátrai tájkép; Kőszeghy Winkler Elemér: A Batizovi-tónál, Jaroslav Votruba: J. Rašo kapitány emlékére stb. A helyi népkönyvtárban A Magas-Tátra az irodalom tükrében című kiállítást tekinthetik meg az érdeklődők. Amint azt Éva Rich- tarčíková könyvtáros elmondotta, igyekeztek minden olyan útirajzot, tátrai kalauzt, művészi fotóalbumot és szépirodalmi könyvet a látogatók elé tárni, melyek tárgya a szlovákiai óriáshegység. Ott sorakoznak a kiállított, a tátrai táj, a nehéz magashegyi élet ihlette szépirodalmi művek között olyan írók könyvei, mint pl. Maša Haľa- mová, az ismert költönő, Julo Bo- rovian, Václav Cibula, Belo Kapol- ka, Anton Marec, Jaromír Tome- ček, Michal Chudík és mások. A második világháború és a fel- szabadulás korszakát idézi a Vysoké Tatry, a boj za slobodu (A Magas-Tátra és a szabadságért vívott küzdelem) címú, szerzői kollektíva által írott publikáció. A könyvtár dolgozói mintegy 20 múlt századbeli és 70 jelenkori ' dokumentumot is kiállítottak. A plakát szerint a kiállítások e hét végéig tekinthetők meg. Véleményünk szerint ha már ennyit fáradoztak a rendezők, az értékes anyag összegyűjtésével, jóval tovább (akár a téli idény végéig) is érdemes lenne meghosszabbítani a nyitva tartás idejét. Még egy megjegyzés: minthogy a Magas- Tátra nemzetközi turistaparadicsom, ahol szinte több külföldi (mostanában főként magyar, német, szovjet, osztrák és lengyel) vendég fordul meg, mint hazai - a jobb mégismertetés érdekében -, mindenképpen ki kellett volna írni a kiállított tárgyak kísérőszövegét idegen nyelveken is, vagy legalább idegen nyelvű összefoglalókat is adni az egyes kiállítások mondanivalójának lényegéről. Évfordulók Jegyében A Csehszlovák Televízió műsortervéből KÖVESDI JÁNOS ÚJ SZÚ 6 1984. I. 13.
