Új Szó, 1984. január (37. évfolyam, 1-26. szám)

1984-01-13 / 11. szám, péntek

ÚJ szú 3 1984. I. 13. Amerikai helikopter incidense a nicaraguai határnál ÚJABB SOMOZISTA TÁMADÁST VERTEK VISSZA A SANDINISTA ERŐK (ČSTK) - A nicaraguai nemzet- védelmi rhinisztérium tegnapi köz­leménye szerint az ország légvé­delme szerdán tüzet nyitott arra a felségjelzés nélküli helikopterre, amely az ország légterét Jalapa város térségében sértette meg. A helikopter ezután hondurasi te­rületen, 200 méterre a nicaraguai határtól hajtott végre kényszerle­szállást. Nyugati hírügynökségek szerint amerikai helikopterről volt szó, amely a Big Pine II hondura- si-amerikai hadgyakorlaton vett részt. Egy másik managuai közle­mény arról számol be, hogy a san­dinista hadsereg szerdán vissza­vonulásra kényszerített mintegy 600 somozistát, akik különböző pontokon hatoltak be az országba Honduras irányából. A harcokba 57 ellenforradalmárt megöltek. A közlemény ismételten felhívja a figyelmet arra a támogatásra, amelyet a somozistáknak a hon­durasi hadsereg nyújt. Többek kö­zött a nicaraguai ellenforradalmá­rok fegyver- és élelmiszerellátásá­ról van szó. A hondurasi szállító repülőgépek, illetve helikopterek több alkalommal sértették meg Ni­caragua légterét. Emellett hondu­rasi egységek szerdán gépfegyve­rekkel és ágyúkkal lőtték az egyik nicaraguai határőrállomást. Managuában tegnap közölték, hogy a hatóságok evakuálták a csendes-óceáni kikötőváros, Potosi mind az 1200 lakóját. A vá­ros az ellenforradalmárok tenger­ről és a levegőből indított támadá­sainak gyakori célpontja. A fentiek világosan bizonyítják, A hadsereg és a halálbrigádok Közép-amerikai diplomáciai körökben egy olyan listát ter­jesztenek, amely azt bizonyít­ja, hogy a salvadori halálbrigá­dokkal szoros kapcsolatban állnak a fegyveres erők legfel­sőbb vezetői. Amint arról a NOTISAL salvadori hírügy­nökség beszámol, Carlos Eu­genio Vides Casanova had­ügyminiszter a dokumentum szerint az ún. „Fehér harci szövetség“ megalapítója. Ez a szervezet a szélsőjobboldali csoportok közül az elsők között alakult meg a nemzeti gárda tagjaiból. Egy további harci csoport élén, amelynek a ,,Tit­kos antikommunista hadse­reg“ nevet adták. Carlos Rey­naldo Lopez Nuila ezredes, a rendőrség főparancsnoka áll. René Emilio Ponce, az egyik partizánellenes harcra kiképzett speciális zászlóalj parancsno­ka egy további szélsőjobboldali csoport, a ,,Maximilian Her­nandez Rodriguez brigád“ ve­zetője. A lista elég hosszú, s a jobb oldali halálbrigádok legfőbb főnökének, Roberto d’Aubuis- sont, az ún. alkotmányozó nemzetgyűlés elnökét, a már­ciusra tervezett elnökválasztás egyik esélyesét jelöli meg. (č) A chilei demokratikus erők feladatai (ČSTK) - Az El Siglo, a Chilei KP sajtószerve legújabb számában megállapítja, hogy az egységes ellenzéki front létrehozása és álta­lános sztrájk megszervezése a legfőbb feladata a chilei demok­ratikus erőknek, amelyek Pinochet tábornok katonai diktatúrájának megdöntésére törekednek. A chilei kommunisták és más ellenzéki erők egyöntetűen úgy vélik, hogy az elmúlt évben jelen­tős haladást sikerült elérni a re- zsimellenes erők egyetértése terén - állapítja meg a lap. Az El Siglo azonban negatívnak minősíti a „párbeszédet“ a Demokratikus Szövetség nevű polgári ellenzéki koalíció és Pinochet belügymi­nisztere között. Ez lehetővé tette a rezsim számára, hogy időt nyer­jen és bizonyos mértékig megfé­kezze a tömegek harcának fellen­dülését. mennyire komoly helyzet alakult ki a nicaraguai határvidéken. A heli­kopterincidens ugyanakkor azt is mutatja, milyen veszélyeket rejt magában a hondurasi-amerikai hadgyakorlat, amelynek provoka­tív jellegére a nicaraguai kormány többször felhívta a figyelmet. Washingtonban ennek ellenére szerdán hivatalosan is bejelentet­ték: ez év júniusában, röviddel azután, hogy Hondurasban befe­jezik a Big Pine II fedőnevű had­gyakorlat-sorozatot, újabb közös hadgyakorlatok kezdődnek. Ezek is „több hónapig“ tartanak majd, és áthúzódnak az 1985-ös esz­tendőre. Amerikai alakulatok kül­földi hadgyakorlatai normális kö­rülmények között három hétig, vagy ennél rövidebb ideig tarta­nak, és a rendhagyó, sokhónapos hadgyakorlatok állandósítása azt jelenti, hogy többezres amerikai katonai erőt állomásoztatnak majd a közép-amerikai országban. Dzsumblatt bírálja a bejrúti kormányt halogató álláspontja miatt Harcok a libanoni főváros környékén Managuában tiltakozó nagygyű­lésen ítélték el az USA agresszív közép-amerikai politikáját (Telefoto - ČSTK) A Kissinger-bizottság a bírálatok kereszttüzében A közép-amerikai fejlemények amerikai hivatalos körökben is ag­godalmat váltanak ki. Ezzel kap­csolatban különösen a Kissinger- bizottság jelentése került a bírála­tok kereszttüzébe. Reagan elnök szerdán fogadta Henry Kissin- gert és az általa vezetett kétpárti bizottság több tagját. A bizottság szerdán hozta hivatalosan nyilvá­nosságra jelentését és indítványa­it az Egyesült Államok közép­amerikai politikájára vonatkozóan. Az okmány egyebek között azt javasolja, hogy 1990-ig fordítsa­nak 8 milliárd dollárt „gazdasági“ segítségre. A bizottság állást fog­lal a nicaraguai ellenforradalmi erők és különösen a Salvadorban hatalmon levő rezsim támogatása mellett. Mivel azonban a bizottság a Salvadornak nyújtandó nagyará­nyú segítséget valamilyen módon össze kívánná kötni a kompromit­táló halálbrigádok megfékezésé­vel, eme ajánlás máris éles vitát váltott ki. A kormányzat ugyanis egyelőre a salvadori rezsim felté­(ČSTK) - Továbbra is komoly a katonai-politikai helyzet Liba­nonban, és további romlással fe­nyeget, állapítja meg az Asz-Sza- fir című baloldali lapnak adott nyi­latkozatában Valid Dzsumblatt, a Haladó Szocialista Párt elnöke. Megállapította, hogy a bejrúti kormány és a libanoni jobboldal hozzáállása nem komoly azokhoz a lépésekhez, amelyek a szemben­álló felek között a libanoni válság megoldásáról folyó konferencia folytatásához szükségesek. Eddig a jobboldal nem teljesítette a Bej­rút környéki csapatszétválasztási terv sikeres végrehajtásának felté­teleit. A kormány továbra is fenn­tartja a fővárosban a kijárási tilal­mat, amely főként Bejrút muzul­mánok lakta nyugati részét sújtja. Ezenkívül továbbra is érvényben van a sajtócenzúrára vonatkozó rendelet. A rendszer eddig nem tudta elhatározni magát, hogy semleges külföldi megfigyelőket hívjon meg, akik felügyelnének a csapatszétválasztás fölött, ahogy azt már korábban javasol­ták a libanoni nemzeti és hazafias erők - mondotta Dzsumblatt. Bejrútban és környékén tegnap ismét fegyveres összecsapásokra került sor. Harcokat jelentettek Bejrút déli külvárosából és a Súf- helységből egyfelől a síita és a drúz fegyveresek, másfelől a kormányhadsereg és a falangis- ta milicisták között. Az amerikai szenátus külügyi bizottsága szerdán megszakította a téli szünetet, hogy megvitassa a Reagan-kormány egyre fokozó­dó fegyveres beavatkozását a li­banoni helyzet alakulásába. Az ülést több szenátor kérésére hív­ták össze, akiket - akárcsak az amerikai közvéleményt - nyugta­lanítja az, hogy az Egyesült Álla­mok ugyanazon az úton halad, amely annak idején belevitte az agresszív vietnami háborúba. tel nélküli katonai támogatását pártolja. A Kissinger-bizottság ajánlásait elsősorban a demokrata párti poli­tikusok bírálják. Alan Cranston szenátor, az elnökjelöltségre pá­lyázó demokraták egyike kijelen­tette: a bizottság a nicaraguai el­lenforradalmárok támogatásával és a salvadori rezsim kölcsönei- nek pártolásával háborús terveze­tet terjesztett elő. Michael Bar­nes, a szenátus egyik albizottsá­gának elnöke szerint Kissingerék jelentése lényegében azt állítja, a közép-amerikai békét csak a fegyveszállítások növelésével lehet elérni. Gary Hart szenátor megállapította, hogy a bizottság dokumentuma minimális reményt ad a közép-amerikai állandó béke megteremtésére, mivel a katonai támogatásra helyezi a hangsúlyt és nem ismeri el, hogy Közép- Amerikában a „szegénység és nem a kommunizmus jelent ve­szélyt“. Kiprianu javaslata A ciprusi válság gyors rendezésére (ČSTK) - Szpirosz Kiprianu ciprusi államfő New Yorkban szer­dán az ENSZ-főtitkár elé terjesz­tette javaslatát a ciprusi kérdés megoldására. Kiprianu és Pérez de Cuellar megvitatta a sziget helyzetét, amely nagyon bonyo­lulttá vált azt követően, hogy a cip­rusi törökök a sziget északi részén Latin-amerikai konferencia Ecuadorban A kontinens gazdasági problémáiról (ČSTK) - Ecuador fővárosában szerdán kezdődött meg miniszteri szinten az első latin-amerikai gaz­dasági konferencia a földrész gaz­dasági problémái megoldásának lehetőségeiről. A résztvevők kö­zött van Kolumbia, Costa Rica és a Dominikai Köztársaság államfő­je, valamint Carlos Rafael Rodri­guez, a kubai államtanács alel- nöke. A konferencia résztvevői elé terjesztett politikai nyilatkozat ja­vaslata többek között hangsúlyoz­za minden ország jogát saját gaz­dasági, politikai és társadalmi rendszere megválasztására külső beavatkozás nélkül. Elutasítja Amerikai technikusok ügye Costa Rica garanciákat kér (ČSTK) - A Costa Rica-i kor­mány szerdán egyértelműen állást foglalt az ellen, hogy 900 amerikai technikus érkezzen az országba, amíg nem kap garanciát arra vo­natkozóan, hogy kimondottan pol­gári jellegű a küldetésük - jelen­tette az AFP hírügynökség. A technikusoknak hivatalosan utak építését és javítását kellett volna irányítaniuk. Egyes Costa Rica-i politikusok véleménye sze­rint azonban az Egyesült Államok nyomást gyakorolt a közép-ameri- kai országra, hogy olyan feltétele­ket fogadjon el, amelyek kétsé­gessé teszik e személyzet műkö­désének polgári jellegét. A Costa Rica-i kormány ezért az utolsó pillanatban nem engedé­lyezte a január 10-re tervezett első ilyen csoportnak az országba ér­kezését, és az említett garanciák követelése mellett úgy döntött, hogy az amerikai technikusok te­vékenységére a Costa Rica-i köz­lekedési és közmunkaügyi minisz­térium fog felügyelni. a közép-amerikai ügyekbe való külföldi beavatkozást és kifejezi támogatását a Contadora-csoport erőfeszítéseinek a térség konflik­tusai békés rendezésére. A doku­mentum a továbbiakban tolmá­csolja a latin-amerikai országok elégedetlenségét a jelenlegi nem­zetközi gazdasági kapcsolatokban uralkodó feltételekkel, amelyek súlyos károkat okoznak a latin­amerikai és a karibi országok gaz­daságának. A dokumentum sze­rint ezek az országok készek ele­get tenni az összesen kb. 330 milliárd dolláros külföldi adóssá­gaikból eredő kötelezettségeik­nek, de figyelmeztetnek arra, hogy fizetőképességük jelentős mérték­ben függ az átfogó gazdasági fel­lendüléstől. A konferencia január 14-ig tart. „Kereskedelmi látogatás“ Grenadán (ČSTK) - Grenada szigetére szerdán amerikai vállalkozók 20 fős csoportja érkezett meg, hogy megvizsgálja az Egyesült Államok tőkebefektetéseinek lehetőségeit. Ez a „kereskedelmi látogatás“ azt bizonyítja, hogy a Grenada elleni amerikai agresszió a sziget gaz­dasági leigázását, s természeti forrásainak kisajátítását is célozta. A karibi térség országainak sajtója ezzel kapcsolatban rámutat, hogy az amerikai üzletemberek anélkül terveznek beruházásokat, hogy tartanának Grenada további politi­kai fejlődésétől. Ez a „gondatlan­ság“ az Egyesült Államoknak ab­ból az egyértelmű elképzeléséből ered, hogy Grenadát tartósan megszállva kívánja tartani. Chicagóban szakszervezeti, egyházi és más társadalmi szer­vezetek felhívására több százan tiltakoztak a kormányzat közép­amerikai politikája ellen. Elítélték a grenadai inváziót, a salvadori, a hondurasi és a guatemalai re­zsimnek, valamint a nicaraguai el­lenforradalmároknak nyújtott tá­mogatást. Hasonló akciókra az USA több más nagyvárosában is sor került. novemberben kikiáltották „függet­len államukat“. A találkozó után a ciprusi állam­fő kijelentette, hogy javaslata a válság gyors rendezésére és az idegen csapatoktól és külső be­avatkozástól mentes független, szuverén és egységes Ciprus ga­rantálására irányul. Felszólította Rauf Denktast, a ciprusi török közösség veze­tőjét és Törökor­szág kormányát, adjanak pozitív választ javasla­tára. A Cipruson ki­alakult helyzet az Egyesült Álla­mok, a NATO ér­dekeit szolgálja - mutatott rá a Török Kommu­nista Párt nyilatkozata, amelyet a Haravghi című ciprusi napilap ismertetett. A párt szerint az „Észak-ciprusi Török Köztársa­ság“ kikiáltása a szigetország fel­osztásához vezet, ellentétben áll mind a ciprusi törökök, mind a szi­getország épségét és egységét szorgalmazó ciprusi görögök ér­dekeivel. Norvég fegyverkezési tervek (ČSTK) - Anders Sjaastad norvég hadügyminiszter közölte, hogy 1984 és 1988 között 20 szá­zalékkal emelkedni fognak az or­szág katonai kiadásai, s ezzel Norvégia azok közé a NATO-tag- államok közé fog tartozni, amelyek teljesítik a szövetség vezetőségé­nek követelését, hogy a tagálla­mok évenként 3 százalékkal nö­veljék katonai kiadásaikat. A fegyveres erők fejlesztésének az idén érvénybe lépő 5 éves prog­ramja szerint ennek az összeg­nek a jelentős részét új fegyverek vásárlására, tengeralattjárók épí­tésére, nehézfegyverek raktározá­sára és az amerikai tengerészgya­logos dandár számára berendezé­sek létesítésére szánják. Kommunistaellenes kampány Franciaországban Georges Marchais nyílt levele Mitterrand elnökhöz (ČSTK) - Georges Marchais, a Francia Kommunista Párt főtit­kára nyílt levelet intézett Francois Mitterrand államfőhöz, amelyet közzétett a L’Humanité napilap. „Napjainkban a példátlanul heves antikommunizmus terjedésének vagyunk tanúi. Ez a kiélezett kam­pány a gyűlöletet a Francia Kom­munista Párttal szembeni rágal­makkal kapcsolja össze“ - állapít­ja meg a levélben Marchais. Az FKP főtitkára a továbbiak­ban felhívja a figyelmet arra, hogy az antikommunista támadások az utóbbi időben rendszeresen is­métlődnek a tömegtájékoztató eszközökben, elsősorban az álla­mi irányítás alatt levő rádióban és televízióban. A durván hamisított információk özöne elferdíti a való­ságot és rossz fénybe állítja a kommunista pártot és azt, amire törekszik, amit valóban tett. Táma­dások érik a párt múltját és becsü­letét, politikáját és legfelsőbb kép­viselőit. Franciaországban kiala­kult a boszorkányüldözés, a fana­tizmus és az antikommunista faj­gyűlölet légköre. Az FKP főtitkára rámutat arra a tényre, hogy a társadalom meg­változtatása mellett kiálló sok fran­ciát a rágalomhullám a hideghá­ború kezdeteire emlékezteti, amely ismét a szakadás és ha­nyatlás évtizedébe vetné vissza Franciaországot. A levél emlékez­tet arra, hogy az antikommunista kampány nyilvánvaló célja a kor­mányzó többség erőinek megosz­tása, s az, hogy az FKP ne vehes­sen részt a kormányban. „Elfo­gadhatatlan, hogy a pénzalapjaik­kal az egész nép nevében rendel­kező tömegtájékoztató eszközök az antikommunizmus bástyáivá váljanak. Megengedhetetlen, hogy az egyik vezető francia politikai pártot támadják anélkül, hogy an­nak lehetősége lenne kihasználni alkotmányos jogát a szólássza­badságra“ - hangsúlyozza Georges Marchais. '

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents