Új Szó, 1984. január (37. évfolyam, 1-26. szám)
1984-01-13 / 11. szám, péntek
Elsőrendű társadalmi érdek A KÖRNYEZETVÉDELEM TAPASZTALATAI MAGYARORSZÁGON 1 KOMMEIfTÁUUK ^---------Az elmúlt két-másfél évtizedben a környezetvédelem iránt világszerte megnőtt a kormányok, s általában a közvélemény érdeklődése. A föld, a levegő, a vizek, az élővilág, a települések környezetének védelme, a zaj elleni védekezés érdekében sok országban alkottak törvényeket, tudományosan megalapozott környezetvédelmi koncepciókat dolgoztak ki, s megfelelő hatáskörrel rendelkező környezetvédelmi szervezeteket hoztak létre. A szocialista országokban a környezetvédelem szerves részét alkotja az állami politikának. bz alkalommal déli szomszédunknál, Magyarországon tanulmányoztuk a környezetvédelem gyakorlatát és tapasztalatait. Megalapozott kutatómunka Budapesten az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal felügyelete és irányítása alá tartozó, 120 munkatárssal dolgozó Környezetvédelmi Intézetben Szabó László osztályvezető fogadott:- Intézetünk fő feladata a környezet* és természetvédelem körébe tartozó műszaki, jogi, gazdasági, tervezési, szabályozási és ellenőrzési tevékenység megalapozása, védelmi és megelőzési módszerek átvétele, s viszonyainkra való alkalmazása - tájékoztatott bevezetőül. Az intézet a levegőtisztaság-védelem, a zaj- és rezgésvédelem terén végzi tevékenységét, de nagy figyelmet szentel a veszélyes hulladékok keletkezése megelőzésének, illetve újrahasznosításának is. A megyei tanácsokkal és a környezet- védelem területi szerveivel szoros együttműködésben ellenőrzéseket és méréseket végzünk az egész ország területén. Megfelelő mérőhálózatot és műszerparkot építettünk ki. Központi laboratóriumunk feldolgozza a saját terveink alapján készült mérőbuszok segítségével, valamint a mérőállomásokon szerzett adatokat.- Figyelemre méltó tapasztalatokra tettünk szert a levegőtisztasági kutatások terén - folytatja., - Felülvizsgáltuk például a Bala- tonfűzfó-Várpalota térség vegyipari üzemeinek levegőszennyezését, a fűtés korszerűsítésének tervezéséhez értékeltük Pécs történelmi belvárosának helyzetét stb. Gyakorlati intézkedések Magyarország szerte kísérletek folynak a gépjármüvek kipufogógázai, káros szennyezőanyagai mértékének csökkentésére. Azt is vizsgáljuk, hogyan terjednek a légszennyező anyagok a légkörben. Számos helyen foglalkoznak az üzemekből kibocsátott gázok és füstök szűrésének lehetőségével. A természetes vizek tisztaságának megőrzését, a szennyezések csökkentését célozzák az új típusú mechanikus és biológiai szennyvíztisztítókkal folyó kísérletek. A zaj elleni küzdelem egyik fontos területe a járművek zajának csökkentése. A Környezetvédelmi Intézet az utóbbi években a kommunális és ipari hulladékok csökkentésével, illetve felhasználásával, meg az ún. veszélyes hulladékok lerakásával és ártalmatlanításával kapcsolatos kutatásokat is végez. A mezőgazdasági környezetvédelemben a fő kutatási témakörök közé tartozik a növényvédőszerek és a műtrágyák „utóélete“, azaz lebomlásuk menete, ideje. A Környezetvédelmi Intézet a KGST-együttműködés keretében koordinálja és szervezi a magyarországi intézmények részvételét az egyes kutatási programokban. A KGST hulladékhasznosítási programjának Magyarország a felelőse, de a magyar kutatók bekapcsolódnak a jogi, közigazgatási, környezethigiéniai, lég- szennyeződési, meteorológiai, a víztisztasági, a geológiai, a zaj elleni küzdelemmel kapcsolatos kutatásokba, valamint a nemzetközi környezetvédelmi információs rendszer kidolgozásába is.- Nagyon hasznos az immár tíz évre visszatekintő magyar -csehszlovák környezetvédelmi együttműködés, szakembereink rendszeres tapasztalatcseréi. Több környezetvédelmi kérdésben sokat tanulunk csehszlovák kollégáinktól - mondotta búcsúzáskor Szabó László. Környezetvédelem Budapesten A környezetvédelemnek fontos feladatai vannak Budapesten, hiszen az 525 négyzetkilométeren elterülő fővárosban van az ország iparának egynegyede, itt összpontosul a gépkocsiforgalom 30 százaléka, itt található a légszennyező források 40 százaléka is. Budapest környezetvédelméről Fejes Máriával, a Fővárosi Tanács környezetvédelmi osztályának vezetőjével beszélgettünk.- A levegőtisztaság védelme szempontjából a íőváros három övezetre - kiemelten védett, véA Kelet-szlovákiai Sütő- és Cukrászipari Vállalat bardejovi üzeme folytatja a mézeskalács-készítés régi hagyományát. Hagyományos eljárással tízfajta mézeskalácsot készítenek itt. Évente 10 tonna mézeskalács szivet, huszárt, lovat és különféle nagyságú bábukat szállítanak az üzletekbe. Ezenkívül nagy mennyiségben készítenek tortát is. A képen: Štefan Oravec müszakve- zető a megrendelésre készült tortákat díszíti. (Svätopluk Písecký felvétele - ČSTK) dett és ipari övezetre osztható. Ez különböző követelményeket állít az ellenőrző tevékenység elé. A főváros 24 pontján műszeres mérésekkel vizsgáljuk a kéndioxid, a nitrogéndioxidok stb. előfordulási arányát, a porok állapotát- tájékoztat vendéglátóm. A mért értékek számítógépes feldolgozása lehetővé teszi az azonnali beavatkozást. Állandó ellenőrzés folyik az ipari üzemekben is.. Elmondható, hogy számos megelőző intézkedés következtében Budapesten a légszennyezettség éves átlagban nem haladja meg az előírt normaértéket, s az elmúlt két évtizedben jelentősen - 25 napról 4-5 napra - csökkent az ún. smogos napok száma. Ezen a téren a közlekedés okozta légszennyeződés jelenti a legnagyobb gondot. Egyebek között a legforgalmasabb útszakaszok tehermentesítésével, alul- és felüljárók építésével, sétálóutcák létesítésével, a zöldövezet növelésével akarunk ezen javítani.- A környezetvédelem fontos eleme a hulladékok csökkentésére és felhasználására irányuló tevékenység ...- Budapesten a kommunális hulladékok mennyisége évente 4 millió köbméter. A nemrég üzembe helyezett szemétégető mű ennek kb. a felét égeti el, tehát továbbra is szükség van lerakóhelyekre, illetve újabb hulladékhasznosítási lehetőségek feltárására. Foglalkozunk egy 50 ezer tonna kapacitású égetőberendezés építésének tervével, ami kielégítené a budapesti ipari körzetek igényeit, ugyanis a főváros területén újabb lerakóhelyek létesítésére alkalmas terület nincs. Igen fontos kérdés a veszélyes hulladékok kezelése. Előreláthatólag még ebben az ötéves tervidőszakban Budapesten kívül üzembehelyeznek egy „méregte- metőt“.- El szeretném még mondani- mondotta végezetül Fejes Mária, hogy részletes helyzetfelmérés alapján elkészült az egész fővárost érintő környezetvédelmi koncepció, előírásainak megtartása kötelező lesz minden szerv és létesítmény számára. Addig is szigorúan megköveteljük az érvényben levő környezetvédelmi előírások megtartását. A helyzet jobb, mint évtizedekkel ezelőtt Milyen eredményeket hoztak a környezetvédelmi intézkedések és kutatások Magyarországon? Amint Jakucs Pál akadémikus, a környezetvédelem nemzetközi tekintélynek örvendő szakembere nemrég megállapította, az egyik fontos eredmény, hogy ma az ország környezeti állapotáról összehasonlíthatatlanul részletesebbek az ismeretek, mint egy évtizeddel ezelőtt. Ágazati környezetvédelmi adatbankok létesültek, rövid néhány év alatt megháromszorozódott a védett területek nagysága. 1980 végén a védett területek nagysága összesen 430 ezer hektár. Kiemelkedő eredmény a Balaton vízminősége romlásának megállítása. Az erdővel borított terület százezer hektárral nőtt. A magyar településhálózat nagy részén jelentősen javult, korszerűbbé vált a szilárd hulladékok összegyűjtése és elszállítása. Javult és fejlődött a természetvédelmi szolgálat. Általában elmondható: az utóbbi tíz évben - s ehhez a kutatási eredmények is jelentősen hozzájárultak - nagyobb környezetvédelmi válság nem volt Magyarországon, noha a terhelés- a mezőgazdaság és a háztartások kemizálása, a közlekedés és a turizmus erőteljesebb környezetszennyező hatása, a jobban szennyező energiahordozók újra- terjedése nyomán - kifejezetten nőtt. A közeljövőt érintő kedvező körülmény az is, hogy évtizedünk második felében állnak munkába azok a fiatalok, akik már korszerűsített biológiai és környezetvédelmi képzésben vettek részt, már gyermekkorukban hozzászoktak az aktív, értékmentő védekezés gondolatához. SOMOGYI MÁTYÁS Megsokszorozza a tenniakarást A hatékony pártmunka egyik lényeges feltétele, hogy mindenkor meghallgatják a tagok véleményét és komolyan veszik szavukat. Nyomon követik észrevételeik és javaslataik sorsát, s ellenőrzik az elfogadott határozatok teljesítését. A pártbizottság az észrevételekkel, javaslatokkal értékes segítséget kap a taggyűlésen felvetett problémák megoldásához. S ha a tagok látják, hogy nem hiába beszélnek, hanem szavuknak súlya van, javaslataikat megvitatják s okulnak belőlük, akkor növekszik felelősségérzetük, megsokszorozódik tenniakarásuk. Közismert alapigazságok ezek, melyeknek hangoztatása kiváltképpen fontos napjainkban, amikor a pártélet újabb, fontos időszakához érkeztünk. Az alapszervezetek ugyanis a januári és a februári taggyűlésükön mérleget készítenek az elmúlt év munkájáról, felmérik, hogy a kommunisták az üzemekben, a szövetkezetekben és az intézményekben mit tettek a jobb eredményekért. A konkrét, elemző és bíráló beszámolók minden bizonnyal sok, a szokásosnál lényegesen több kommunistát ösztönöznek majd arra, hogy elmondják segítő szándékú észrevételeiket, ötleteiket és javaslataikat. Azt többek között, hogy miként tehető hatékonyabbá a tömegpolitikai munka, gazdaságosabbá a termelés, mit s hogyan kell megváltoztatni, hogy javuljon a termékek minősége, megszűnjön a takarmányokkal való pazarlás s eleget tehessenek a takarékossági intézkedéseknek. Cél, hogy e kérdések a vitában komoly hangsúlyt kapjanak. Bizonyára a felvetett problémák és kérdések egy része már a gyűlésen megválaszolható, mig másokat a pártbizottság tárgyal majd meg érdemlegesen. Az elfogadható javaslatok mellett olyanok is akadhatnak majd, amely nem fogadható el. Ezt viszont meggyőzően kell indokolni. Természetesen olyan kérdés is elhangozhat, amit megválaszolásra felsőbb párt-, illetve gazdasági szervekhez kell továbbítani. E sokrétűségben azonban közös vonás, igény és követelmény, hogy egyetlen kérdés, ötlet és javaslat se maradjon észrevétlen, vagy megválaszolatlan. A Milex lévai (Levice) üzemében például a pártbizottság egy tagját megbízzák azzal, hogy a taggyűlésen minden olyan elhangzott észrevételről és javaslatról pontos nyilvántartást vezessen, amelyet nem lehetett azonnal megválaszolni, vagy megoldani. Ezeket az arra hivatott fórumhoz, az üzem, vállalat gazdasági vezetőihez, felső pártszervekhez, intézményekhez stb. továbbítja. ,A válaszokat a taggyűlésen ismertetik és ott hoznak döntést a megoldással kapcsolatban. így valóban egyetlen gondolat sem vész feledésbe, s a helyes és megvalósítható határozatok további tettekre és munkaaktivitásra ösztönöznek. Olyanokra, amelyek az év igényes feladatainak teljesítéséhez elengedhetetlenül szükségesek. EGRI FERENC ORVOSI TANÁCSADÓ Az epilepszia 2. Az epilepszia gyógykezelésénél abból indulunk ki, hogy agybetegségről van szó A gyógyszeres kezelés nélkülözhetetlen. Ismeretes, hogy az egyik roham a másikat szülheti. Ma már több hatásos gyógyszert is ismerünk, melyek kiválasztásáról, használatáról, adagolásáról kizárólag a szakorvos dönthet. Az epilepszia gyógyszeres kezelésénél számításba kell vennünk a páciens lelki, pszichikai állapotát. Ugyanaz a kezelés különböző hatással van a betegre, ha jól adaptálódott a környezetéhez, és jó lelki állapotban van. Az ilyen betegnél a gyógyszer hatásosabb, az adagolást csökkenteni is lehet azzal a pácienssel szemben, aki állandó stressz szituációkban él és rossz lelki állapotban van. Az epilepszia gyógykezelése előtt néhány általános kivizsgálást kell realizálni. Ilyen például a vérkép, a vizelet kivizsgálása, némelykor a vese és más szerv működésének meghatározása. Az epilepszia gyógykezelése megköveteli a beteg és az orvos szoros kapcsolatát, együttműködését, a rendszeres EEG kivizsgálásokat. A gyógyszer fajtáját és adagolását a szakorvos az eredmények rendszeres megfigyelése alapján határozza meg. Mivel a gyógyszeres kezelés elég komplikált, nagyon igényes (a gyógyszeradagolás növelése esetleg csökkentése, használatának tartama, több gyógyszer egyidejű használata stb.). Ez fegyelmezettséget és szoros együttműködést a kezelőorvossal követel meg a betegtől. Olyan környezetben és olyan körülmények között kell a betegnek élnie, amely nem ingerli és idegesíti. A gyógyszerek hatását az orvos két alaptényező szerint minősíti: 1 / az epilepszia klinikai lefolyása szerint 2/ az EEG-vizsgálat eredménye szerint A betegnek helyes életmódot kell folytatnia. Szigorúan tilos az alkohol fogyasztása, még kis adagokban is, mellőznie kell sok folyadék hirtelen fogyasztását, be kell tartania az alvás és az ébrenlét helyes, rendszeres ritmusát. Tilos éjjeli műszakban dolgozni, a gyógyszerszedést önszántából kihagyni, olyan foglalkozást végezni, mely stressz szituációkat idézhet elő, szüntelen megfeszített figyelmet igényel. Az epilepszia kezelésében fontos szerepet játszik a megfelelő diétás étkezés, melyet a kezelő orvos utasításai szerint kell bevezetni és betartani. Az epilepsziában szenvedő beteg több pihenésre szorul, a lelki és fizikai túlterhelés káros. Némely esetben indokolt az agyműtét. Erről a szakorvosok közös megegyezés alapján döntenek, hogy kizárják a műtétet olyan betegnél, akinél nem várható javulás. A sikeres agyműtét után is, mivel az epilepszia idült betegség, a szakorvos utasításai szerint a gyógyszeres kezelést nem szabad abbahagyni. A gyakorlat bebizonyította, hogy a megfelelő környezetben élő, rendszeres szakkezelésben részesülő és a közvetlen környezet - családtagok - támogatását élvező, epilepsziában szenvedő beteg életkilátásai kedvezőnek minősíthetők. Óvakodni kell azonban a fejsérülésektől, a helytelen életmódtól és minden olyan hatástól, amely az idegrendszert és központját az agyat terheli és károsítja. Ami az epilepsziás beteg foglalkozását illeti, ha jó lelki állapotban van és az epilepszia kezelése eredményes, akkor munkaképes. Ne dolgozzon éjjeli műszakban, magasságban (darun, magas épületek állványain stb.), tűz közelében, mozgó gépeken és olyan beosztásban, amely megterhelő figyelmet igényel (gépkocsivezetés stb.). A beteg roham után legalább egy, esetleg több napig munka- képtelen, főleg a lassú agyműködés, a nagy fejfájások, a rossz közérzet miatt. DR. RÉPÁSSY BÉLA ÚJ szú 4 1984. I. 13.
