Új Szó, 1984. január (37. évfolyam, 1-26. szám)
1984-01-12 / 10. szám, csütörtök
HATÉKONYABB MUNKÁVAL KÖZÖS CÉLJAINK ELÉRÉSÉÉRT ÚJ szú 5 1984. I. 12. EREDMÉNYEK ★★★ PROBLÉMÁK ★★★ TAPASZTALATOK ★★★ JAVASLATOK Vágyak, remények, eredmények Az alapiskolákban az első félév vége felé csúcsosodnak ki a tanulók pályaválasztásával kapcsolatos tennivalók. Nem kevés gond hárul az iskola vezetőségére, pedagógusaira és a szülőkre. Különösen érvényes ez ebben a tanévben, hiszen a mostani 8. osztály tanulói az elsők, akik az új oktatási program alapján készülnek hivatásukra. így van ez nálunk a Párkányi (Štúrovo) Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskolában is. Arra törekszünk, hogy tanulóink minél több szakmával, pályával ismerkedjenek meg. Ebből a célból évente többször üzemlátogatásokat szervezünk. Ezeken megismerkednek a tanulók a különféle munkafolyamatokkal, a korszerű gépekkel, s elbeszélgetnek a dolgozókkal. így alkalmuk nyílik látni és megfigyelni az alkotó munkát. Ha megismerkednek az egyes szakmákkal, könnyebbé válik számukra a döntés. A pályaválasztás előkészítése az iskola feladata, de a döntés a családé. Ezért nekünk tájékoztatnunk kell a lehetőségekről nemcsak a tanulókat, hanem a szülőket is. Ebben a munkánkban nagy segítséget nyújt számunkra a szülői munkaközösség. Jóformán nincs olyan szülői értekezlet, melyen ne esne szó a pályaválasztásról. Az egyik legfontosabb és legnehezebb feladat, hogy egyeztessük a tanuló, a család és a társadalom igényeit. Meg kell találnunk azt az iskolát, szakmát, melyhez a gyereknek nemcsak kedve, hanem képességei is vannak, és ahol reálisak az esélyek a felvételre. Évekig gondot okozott, hogy egyes divatos szakmákra vagy iskolákba túljelentkezés volt, például az óvónői, a közgazdasági, az egészségügyi, az erdészeti stb. középiskolába. Ebben és az elmúlt tanévben sikerült elérnünk, hogy tanulóink érdeklődése arányos legyen. Kivétel csupán az óvónői szakközépiskola, amely iránt a kelleténél még mindig nagyobb az érdeklődés^ Kiemelt feladatunknaklekintjük, hogy növendékeink közül az arra alkalmasak katonai pályán folytassák tanulmányaikat. Az elmúlt tanévben 3 tanulónk jelentkezett katonai iskolára; közülük egyet vettek fel. Az elmúlt évek eredményei azt mutatják, hogy a tervszámokat rendszeresen teljesítjük. Tanulóink legnagyobb számban mező- gazdasági, építői-, gép és vegyipari szakközépiskolákba illetve szakmunkásképzőkbe mentek, s csaknem minden évben bányaipari iskolába is jelentkeztek, noha ennek az ágazatnak nálunk nincsenek hagyományai. Sok éves eredményeink igazolják, hogy az alapiskolát befejező tanulóinknak mintegy 60 százaléka érettségivel végződő középiskolákban folytatja tanulmányait. Szóljunk most részletesebben az utóbbi évek eredményeiről. Az 1981 /82-es tanévben 117 végzős tanulónk volt. Közülük 63 folytatta tanulmányait középiskolában. Az 1982/83-as tanévben 129 tanulóból 71 tanult tovább középfokú iskolában. Ebben a tanévben 107 nyolcadikos tanulónk van; közülük 61 pályázik érettségivel végződő középiskolába. Hogy tanulóink jelentkezése arányos, bizonyítja az a tény is, hogy a továbbtanulásra jelentkező 61 tanuló 21 iskola között oszlik meg. Legnagyobb számban a helyi gimnáziumba és a közeli szak- középiskolákba jelentkeznek, mint például az érsekújvári (Nové Zámky) elektrotechnikai, a šuranyi közgazdasági, az ógyallai (Hurbanovo) óvónői, a komáromi (Komárno) gép- és építőipari középiskola. De vannak jelentkezők távolabbi városokba is, így Ružombe- rokba, Kassára (Košice), Bratisla- vába, Trnavára, Trenčínbe, Duna- szerdahelyre (Dunajská Streda), sőt van jelentkező Csehországba is. A pályairányítás számunkra nem zárul le a tanulók elhelyezésével. Figyelemmel kísérjük helytállásukat a középiskolákban és a szakmunkásképző intézetekben, sót még a főiskolákon, egyetemeken is. Megelégedéssel állapíthatjuk meg, hogy volt növendékeinkből igen sok egyetemet, főiskolát végzett, s most mint orvosok, mérnökök, pedagógusok stb. öregbítik iskolánk hírnevét. REICHEL JÁNOS, pályaválasztási felelős A FELADAT KÖZÖS A Kassai (Košice) Magyar Tanítási Nyelvű Gimnázium a tanulók számát tekintve nem tartozik a nagy iskolák közé. Nyolc osztályába 148 tanuló jár ebben a tanévben. Évfolyamonként tehát két osztályunk van, az A osztály ma- tematika-fizika tagozatos, a B osztály természettudományi. A keletszlovákiai kerület nemzetiségi középiskolái között csak nálunk van matematika-fizika tagozatos osztály, így az egész kerületből vehetünk fel tanulókat. Oktató-nevelő munkánkban elsődleges feladataink közé tartozik a helyes pályaválasztást célzó tanácsadói tevékenység. Gyakran látogatnak iskolánkba katonai főiskolák hallgatói, műszaki főiskolák tanárai, hogy tájékoztassák diákjainkat a továbbtanulás lehetőségeiről. Mivel városunkban is van katonai főiskola, ezt a lehetőséget úgyszintén kihasználjuk, például negyedikeseink a helyszínen ismerkedhettek a rapülős szakemberek képzésével. A látogatást nagyon érdekesnek és tanulságosnak tartották a diákok. Minden alkalommal részt vettünk azon az egynapos tanulmányúton, melyet a városi katonai parancsnokság már több ízben szervezett iskola- igazgatók, tanárok, valamint a katonai pálya iránt érdeklődő tanulók számára Liptovský Mikulášba, az ottani katonai műszaki főiskolára. A pályairányítás eredményeiről el kell mondanunk, hogy azok még nincsenek arányban törekvéseinkkel, a befektetett munkával. Katonai főiskolára évek óta senki sem jelentkezett, talán ebben a tanévben megtörik a jég, egy diákunk katonai főiskolán szeretné folytatni tanulmányait. Nem vagyunk elégedettek a más főiskolákra és egyetemekre jelentkező tanulók számával. Például az 1980/81-es tanévben 47 érettségiző diákból 25 jelentkezett főiskolára, illetve egyetemre, a következő tanévben 50-ből 28, és az elmúlt tanévben 43-ból 27 en akartak továbbtanulni. Az idén a 43 negyedikesből 31 jelentkezik főiskolára. A műszaki főiskolák iránti érdeklődéssel elégedettek vagyunk. Az utóbbi években a jelentkezők 45-55 százaléka műszaki főiskolára nyújtja be kérvényét; és nagy többségük sikeresen be is fejezi tanulmányait. A szerényebb eredmények okait vizsgálva el kell mondanunk, hogy az A és a B osztály között jelentős a színvonalbeli különbség. Ha minden osztályba hasonlóan jó képességű tanulók kerülnének, a továbbtanulás iránt is nagyobb lenne az érdeklődés. Vannak olyan gyengébb, 2,50-nél rosszabb átlagot elérő tanulóink, akik tovább szeretnének tanulni valamelyik felsőoktatási intézményben, de ilyen esetben a továbbtanulást nem javasolhatjuk. Nem érthetünk egyet azzal, és fáj a szívünk, amikor kitüntetett tanuló, aki az érettségi vizsgán is ragyogóan szerepel, nem akar továbbtanulni. Úgy véljük, ebben az a helytelen szülői szemlélet is szerepet játszik, miszerint: ,,Én sem végeztem felsőbb iskolát, mégis boldogulok, elég a gyermekemnek is, ha leérettségizik.“ A tanácsadói tevékenység igényes feladat. Eredményes csak akkor lehet igazán, ha szoros együttműködés alakul ki a pálya- választási felelős és az iskola minden pedagógusa között. Az iskolai pártszervezet nagy figyelmet szentel e kérdésnek, és az iskola vezetőségével közösen ösztönzi a pedagógusokat a jobb eredmények elérésére e területen. Nagyon jó kapcsolatunk van a kerületi pszichológiai intézettel, ahol rendszeresen vizsgálják tanulóink képességeit. Az osztályfőnökök pedig mind a négy esztendőben figyelemmel követik a tanulók érdeklődésének alakulását. De nem feledkezünk meg végzett növendékeinkről sem. öröm számunkra, amikor vissza-vissza- térnek, és beszámolnak életük alakulásáról. RÁCZ GUSZTÁV, igazgató Munkára nevelés (Könözsi István felvétele) EGYMÁST SEGÍTVE Iskolánkat, az Ipolybalogi (Balog nad Ipľom) Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskolát ebben a tanévben 262 tanuló látogatja. Jó körülmények között tanulnak, hiszen a korszerű tantermeken kívül az épületben laboratórium, műhely, tornaterem, könyvtár, zeneterem és két napközis osztály is található. Van jól felszerelt sportlétesítményünk is, szép medencével. Tanulóink hét környező faluból járnak be naponta. Elmondhatjuk, hogy nálunk valóban sokrétű és tartalmas oktatónevelő munka folyik, nemcsak a tanítási órák alatt, hanem a délutáni órákban is. Jelenleg tizenkét iskolai szakkörünk van. Jó eredményeket ér el a honvédelmi szakkör, amelynek tagjai több járási verseny győztesei lettek. Ugyancsak eredményes munka folyik a sportkörben és a növény- termesztő szakkörben. A humán érdeklődésű tanulóink angolul is tanulhatnak, irodalmi, továbbá ének és zenei szakkörbe járhatnak. Az eredményesen dolgozó szakkörök is nagy mértékben hozzájárulnak ahhoz, hogy tanulóink sokoldalúan fejlődjenek, s kibontakoztathassák tehetségüket. Nálunk nem csupán ezekben a napokban, hanem úgyszólván az év minden napján foglalkozunk tanulóink elhelyezésével, atovább- tanulásukkal kapcsolatos kérdésekkel, a pályaválasztás egyéni és társadalmi szempontjaival. Nevelési és pályaválasztási felelősünk szoros és állandó kapcsolatot tart fenn a tantestület tagjaival és egyre inkább a szülőkkel is. Közös munkával igyekszünk elérni, hogy növendékeink olyan életpályát válasszanak, amely összhangban van saját képességeikkel, s a társadalmi elvárásokkal is. Jelenleg elsősorban azon fáradozunk, hogy a tehetséges tanulók középiskolákba jelentkezzenek. Őszintén szólva, fáradozásaink nem minden esetben járnak sikerrel. Még előfordulnak nálunk is olyan esetek, hogy a tehetséges tanulók nem jelentkeznek gimnáziumba, mert szüleik azt mondják, hogy „aki szakmát tanul, az többet keres, mint egy diplomás“. Ezeket a szülőket is igyekszünk meggyőzni arról, hogy nem minden a pénz; a jó tanulóknak gimnáziumokban, egyetemeken a helyük, s évek múltán diplomásként is megtalálhatják számításaikat, s olyan munkakörben dolgozhatnak, amely megfelel tehetségüknek és tudásuknak. Álláspontunk helyességéről győznek meg bennünket azok a volt tanulóink is, akik ma már egyetemi diplomával a zsebükben dolgoznak, s öregbítik iskolánk jó hírvenét. Évről évre több tanulónk sikeresen folytatja tanulmányait, megállja a helyét az egyetemeken is. Habár jórészt magyar környezetben nőttek fel, az iskolában jól megtanultak szlovákul is, anyanyelvükön pedig kellő tudást szereztek, s így igazán jó alapokkal indulhattak a felsőbb fokú oktatási intézményekbe. Mi egyébként tanulóink sorsának alakulását hosz- szú éveken át figyelemmel kísérjük. Nyomon követjük, hogyan boldogulnak az egykori növendékeink. örülünk sikereiknek, mert az ő helytállásuk önbizalmat, erőt ad további pedagógiai munkánkhoz. A továbbiakban szeretnénk még hatékonyabbá tenni a pedagógusok és a szülők együttműködését, s így szeretnénk még jobb eredményeket elérni a pályaválasztás területén is. Az a célunk, hogy művelt, értelmes, az új, a haladó iránt fogékony, becsületes embereket neveljünk, akik közül mind többen jelentkeznek gimnáziumokba, szakközépiskolákba. Szeretnénk, ha a szülők is támogatnák az igazgatóság, a tanári kar erőfeszítéseit, s közös erővel, egymást segítve munkálkodnánk gyermekeink, a jövő nemzedék művelődése, boldogulása érdekében. SEBÉNY FERENC igazgatóhelyettes Az országos irányelveknek megfelelően A pályaválasztásról gondolkodva több olyan tényezőt is figyelembe kell vennünk, amely gimnáziumunkban, a Komáromi (Komárno) Magyar Tanítási Nyelvű Gimnáziumban évente érettségiző 100-120 diák elhatározását motiválhatja. Elsősorban az a döntő, hogy természettudományi vagy humán irányzatú osztályban tanul. Iskolánkban általában minden második évben nyitunk egy humán osztályt, ami megfelel annak az országos törekvésnek, amely a gimnáziumok politechnizációját jelölte meg perspektivikusnak. Ezzel együtt fontos - sőt, tapasztalataink szerint - meghatározó befolyással van a pályaválasztásra az osztályfőnökök munkája és egyénisége. A műszaki pályákra való orientációt hivatott elősegíteni a nemrég bevezetett fakultatív képzés, amely az ipari termelés alapjaival ismerteti meg a diákokat. Ez nemcsak a továbbtanulni nem szándékozók számára előnyös, mivel teljes szakképzettséget ad, hanem elősegíti a diákok műszaki pályára történő irányítását is. A fakultáció vitathatatlanul hasznos, mivel a gimnáziumok kínálta általános műveltség-modellt is korszerűsíti. Minden tekintetben műszaki és gazdasági elemekkel gazdagítja a végzett diákok ismereteit, amivel korunk támasztotta követelményeknek megfelelően állhatnak helyt a különböző felső- oktatási intézményekben. Az előbb említettekkel együtt a pályaorientációt segíti az iskolánkban működő nevelési tanácsadó is. Itt figyelemmel kísérjük nemsak a diákok érdeklődésének alakulását, hanem a jelentkezési ívekben megjelölt felsőoktatási intézmények felvételi vizsgáin történt szereplésüket is. Az 1982-83-as tanévben a továbbtanulásra jelentkezők 17,1 százaléka készült műszaki pályára. Ez egyike volt a legalacsonyabb arányszámnak, mivel iskolánkból évente átlagosan 23-25 százalékban jelentkeznek műszaki felsőoktatási intézményekbe. A tavaly oda jelentkező 17 diákból 14-et felvettek. A természettudományi szakokra mind a hét diákunkat felvették. A felvételi vizsgán részt vett 12 diákból a bölcsésztudományi karokra csak 6 került be. Ezek az arányszámok is bizonyítják, hogy a sikeres továbbtanulásra nagyobb esély van a műszaki és a természettudományi szakokon. Feltétlenül elgondolkodtató az a tény, hogy az agrártudományi főiskolára tavaly jelentkező 8 diákunk közül csak 1-et vettek fel. A továbbtanulók megoszlásának mechanikus megítélése azért sem előnyös számunkra, mivel köztudott, hogy a dél-szlovákiai magyar tanítási nyelvű gimnáziumok meghatározóan mezőgazdasági” termelésre berendezkedett területen tevékenykednek. Feltétlenül fontos lenne, hogy a korszerű mező- gazdaságban használatos gépi berendezések szakmérnökeit is műszaki káderekként tartsák számon, hiszen ismereteiket elsősorban az iparszerűen gazdálkodó szövetkezetekben, állami gazdaságokban hasznosítják. Gimnáziumunk tanári kara mind számban, mind felkészültségben megfelel a követelményeknek. A természettudományi tantárgyak oktatása az erősségünk, s a szlovák szakosok a szaktanárokkal együtt dolgoznak azon, hogy diákjaink minél magasabb szinten sajátítsák el a szlovák nyelvet. A bevezetett új politechnikai tantárgyakat akkor taníthatjuk igazán eredményesen, ha ehhez megfelelő tantermi, szaktantermi és a gyakorlati oktatást szolgáló feltételeink is lesznek. Sajnos, amíg helyhiány miatt a szaktantermekben osztályokat vagyunk kénytelenek elhelyezni, ennek a munkának az eredményessége nem lehet minden tekintetben tökéletes. Iskolánk tanárai és vezetése mindent megtesz annak érdekében, hogy diákjainkat korszerű, természettudományi és műszaki műveltséggel vértezze fel. Ennek érdekében szeretnénk, ha az országos irányelveknek megfelelően változás következne be az alapiskolák pályaorientációjában is. Ne legyen a gimnázium a szakközépiskolákba fel nem vett gyengébb tanulók mentsvára, hanem a tehetséges, a főiskolai tanulmányokra perspektivikusan képes diákokat jól felkészítő oktatási intézmény. RÁCZ LAJOS tanár, pályaválasztási felelős
