Új Szó, 1984. január (37. évfolyam, 1-26. szám)

1984-01-12 / 10. szám, csütörtök

HATÉKONYABB MUNKÁVAL KÖZÖS CÉLJAINK ELÉRÉSÉÉRT ÚJ szú 5 1984. I. 12. EREDMÉNYEK ★★★ PROBLÉMÁK ★★★ TAPASZTALATOK ★★★ JAVASLATOK Vágyak, remények, eredmények Az alapiskolákban az első félév vége felé csúcsosodnak ki a tanu­lók pályaválasztásával kapcsola­tos tennivalók. Nem kevés gond hárul az iskola vezetőségére, pe­dagógusaira és a szülőkre. Külö­nösen érvényes ez ebben a tanév­ben, hiszen a mostani 8. osztály tanulói az elsők, akik az új oktatási program alapján készülnek hivatá­sukra. így van ez nálunk a Párká­nyi (Štúrovo) Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskolában is. Arra törekszünk, hogy tanulóink minél több szakmával, pályával ismerkedjenek meg. Ebből a cél­ból évente többször üzemlátoga­tásokat szervezünk. Ezeken meg­ismerkednek a tanulók a különféle munkafolyamatokkal, a korszerű gépekkel, s elbeszélgetnek a dol­gozókkal. így alkalmuk nyílik látni és megfigyelni az alkotó munkát. Ha megismerkednek az egyes szakmákkal, könnyebbé válik szá­mukra a döntés. A pályaválasztás előkészítése az iskola feladata, de a döntés a családé. Ezért nekünk tájékoztatnunk kell a lehetőségek­ről nemcsak a tanulókat, hanem a szülőket is. Ebben a munkánk­ban nagy segítséget nyújt szá­munkra a szülői munkaközösség. Jóformán nincs olyan szülői érte­kezlet, melyen ne esne szó a pá­lyaválasztásról. Az egyik legfontosabb és leg­nehezebb feladat, hogy egyeztes­sük a tanuló, a család és a társa­dalom igényeit. Meg kell találnunk azt az iskolát, szakmát, melyhez a gyereknek nemcsak kedve, ha­nem képességei is vannak, és ahol reálisak az esélyek a felvétel­re. Évekig gondot okozott, hogy egyes divatos szakmákra vagy is­kolákba túljelentkezés volt, példá­ul az óvónői, a közgazdasági, az egészségügyi, az erdészeti stb. középiskolába. Ebben és az el­múlt tanévben sikerült elérnünk, hogy tanulóink érdeklődése ará­nyos legyen. Kivétel csupán az óvónői szakközépiskola, amely iránt a kelleténél még mindig na­gyobb az érdeklődés^ Kiemelt feladatunknaklekintjük, hogy növendékeink közül az arra alkalmasak katonai pályán folytas­sák tanulmányaikat. Az elmúlt tan­évben 3 tanulónk jelentkezett ka­tonai iskolára; közülük egyet vet­tek fel. Az elmúlt évek eredményei azt mutatják, hogy a tervszámokat rendszeresen teljesítjük. Tanuló­ink legnagyobb számban mező- gazdasági, építői-, gép és vegy­ipari szakközépiskolákba illetve szakmunkásképzőkbe mentek, s csaknem minden évben bánya­ipari iskolába is jelentkeztek, noha ennek az ágazatnak nálunk nin­csenek hagyományai. Sok éves eredményeink igazolják, hogy az alapiskolát befejező tanulóinknak mintegy 60 százaléka érettségivel végződő középiskolákban folytatja tanulmányait. Szóljunk most részletesebben az utóbbi évek eredményeiről. Az 1981 /82-es tanévben 117 végzős tanulónk volt. Közülük 63 folytatta tanulmányait középiskolában. Az 1982/83-as tanévben 129 tanuló­ból 71 tanult tovább középfokú iskolában. Ebben a tanévben 107 nyolcadikos tanulónk van; közülük 61 pályázik érettségivel végződő középiskolába. Hogy tanulóink jelentkezése arányos, bizonyítja az a tény is, hogy a továbbtanulásra jelentkező 61 tanuló 21 iskola között oszlik meg. Legnagyobb számban a he­lyi gimnáziumba és a közeli szak- középiskolákba jelentkeznek, mint például az érsekújvári (Nové Zámky) elektrotechnikai, a šuranyi közgazdasági, az ógyallai (Hurba­novo) óvónői, a komáromi (Ko­márno) gép- és építőipari középis­kola. De vannak jelentkezők távo­labbi városokba is, így Ružombe- rokba, Kassára (Košice), Bratisla- vába, Trnavára, Trenčínbe, Duna- szerdahelyre (Dunajská Streda), sőt van jelentkező Csehországba is. A pályairányítás számunkra nem zárul le a tanulók elhelyezé­sével. Figyelemmel kísérjük helyt­állásukat a középiskolákban és a szakmunkásképző intézetek­ben, sót még a főiskolákon, egye­temeken is. Megelégedéssel álla­píthatjuk meg, hogy volt növendé­keinkből igen sok egyetemet, főis­kolát végzett, s most mint orvosok, mérnökök, pedagógusok stb. öregbítik iskolánk hírnevét. REICHEL JÁNOS, pályaválasztási felelős A FELADAT KÖZÖS A Kassai (Košice) Magyar Taní­tási Nyelvű Gimnázium a tanulók számát tekintve nem tartozik a nagy iskolák közé. Nyolc osztá­lyába 148 tanuló jár ebben a tan­évben. Évfolyamonként tehát két osztályunk van, az A osztály ma- tematika-fizika tagozatos, a B osz­tály természettudományi. A kelet­szlovákiai kerület nemzetiségi kö­zépiskolái között csak nálunk van matematika-fizika tagozatos osz­tály, így az egész kerületből vehe­tünk fel tanulókat. Oktató-nevelő munkánkban el­sődleges feladataink közé tartozik a helyes pályaválasztást célzó ta­nácsadói tevékenység. Gyakran látogatnak iskolánkba katonai fő­iskolák hallgatói, műszaki főisko­lák tanárai, hogy tájékoztassák di­ákjainkat a továbbtanulás lehető­ségeiről. Mivel városunkban is van katonai főiskola, ezt a lehetőséget úgyszintén kihasználjuk, például negyedikeseink a helyszínen is­merkedhettek a rapülős szakem­berek képzésével. A látogatást nagyon érdekesnek és tanulsá­gosnak tartották a diákok. Minden alkalommal részt vettünk azon az egynapos tanulmányúton, melyet a városi katonai parancsnokság már több ízben szervezett iskola- igazgatók, tanárok, valamint a ka­tonai pálya iránt érdeklődő tanulók számára Liptovský Mikulášba, az ottani katonai műszaki főiskolára. A pályairányítás eredményei­ről el kell mondanunk, hogy azok még nincsenek arányban törekvé­seinkkel, a befektetett munkával. Katonai főiskolára évek óta senki sem jelentkezett, talán ebben a tanévben megtörik a jég, egy diákunk katonai főiskolán szeretné folytatni tanulmányait. Nem va­gyunk elégedettek a más főisko­lákra és egyetemekre jelentkező tanulók számával. Például az 1980/81-es tanévben 47 érettsé­giző diákból 25 jelentkezett főisko­lára, illetve egyetemre, a követke­ző tanévben 50-ből 28, és az el­múlt tanévben 43-ból 27 en akar­tak továbbtanulni. Az idén a 43 negyedikesből 31 jelentkezik főis­kolára. A műszaki főiskolák iránti érdeklődéssel elégedettek va­gyunk. Az utóbbi években a jelent­kezők 45-55 százaléka műszaki főiskolára nyújtja be kérvényét; és nagy többségük sikeresen be is fejezi tanulmányait. A szerényebb eredmények okait vizsgálva el kell mondanunk, hogy az A és a B osztály között jelentős a színvonalbeli különb­ség. Ha minden osztályba hason­lóan jó képességű tanulók kerül­nének, a továbbtanulás iránt is nagyobb lenne az érdeklődés. Vannak olyan gyengébb, 2,50-nél rosszabb átlagot elérő tanulóink, akik tovább szeretnének tanulni valamelyik felsőoktatási intéz­ményben, de ilyen esetben a to­vábbtanulást nem javasolhatjuk. Nem érthetünk egyet azzal, és fáj a szívünk, amikor kitüntetett tanu­ló, aki az érettségi vizsgán is ra­gyogóan szerepel, nem akar to­vábbtanulni. Úgy véljük, ebben az a helytelen szülői szemlélet is sze­repet játszik, miszerint: ,,Én sem végeztem felsőbb iskolát, mégis boldogulok, elég a gyermekemnek is, ha leérettségizik.“ A tanácsadói tevékenység igé­nyes feladat. Eredményes csak akkor lehet igazán, ha szoros együttműködés alakul ki a pálya- választási felelős és az iskola min­den pedagógusa között. Az iskolai pártszervezet nagy figyelmet szentel e kérdésnek, és az iskola vezetőségével közösen ösztönzi a pedagógusokat a jobb eredmé­nyek elérésére e területen. Nagyon jó kapcsolatunk van a kerületi pszichológiai intézettel, ahol rendszeresen vizsgálják ta­nulóink képességeit. Az osztályfő­nökök pedig mind a négy eszten­dőben figyelemmel követik a tanu­lók érdeklődésének alakulását. De nem feledkezünk meg vég­zett növendékeinkről sem. öröm számunkra, amikor vissza-vissza- térnek, és beszámolnak életük alakulásáról. RÁCZ GUSZTÁV, igazgató Munkára nevelés (Könözsi István felvétele) EGYMÁST SEGÍTVE Iskolánkat, az Ipolybalogi (Ba­log nad Ipľom) Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskolát ebben a tanév­ben 262 tanuló látogatja. Jó körül­mények között tanulnak, hiszen a korszerű tantermeken kívül az épületben laboratórium, műhely, tornaterem, könyvtár, zeneterem és két napközis osztály is találha­tó. Van jól felszerelt sportlétesít­ményünk is, szép medencével. Tanulóink hét környező faluból jár­nak be naponta. Elmondhatjuk, hogy nálunk va­lóban sokrétű és tartalmas oktató­nevelő munka folyik, nemcsak a tanítási órák alatt, hanem a délu­táni órákban is. Jelenleg tizenkét iskolai szakkörünk van. Jó ered­ményeket ér el a honvédelmi szakkör, amelynek tagjai több já­rási verseny győztesei lettek. Ugyancsak eredményes munka folyik a sportkörben és a növény- termesztő szakkörben. A humán érdeklődésű tanulóink angolul is tanulhatnak, irodalmi, továbbá ének és zenei szakkörbe járhat­nak. Az eredményesen dolgozó szakkörök is nagy mértékben hoz­zájárulnak ahhoz, hogy tanulóink sokoldalúan fejlődjenek, s kibon­takoztathassák tehetségüket. Nálunk nem csupán ezekben a napokban, hanem úgyszólván az év minden napján foglalkozunk tanulóink elhelyezésével, atovább- tanulásukkal kapcsolatos kérdé­sekkel, a pályaválasztás egyéni és társadalmi szempontjaival. Neve­lési és pályaválasztási felelősünk szoros és állandó kapcsolatot tart fenn a tantestület tagjaival és egy­re inkább a szülőkkel is. Közös munkával igyekszünk elérni, hogy növendékeink olyan életpályát vá­lasszanak, amely összhangban van saját képességeikkel, s a tár­sadalmi elvárásokkal is. Jelenleg elsősorban azon fára­dozunk, hogy a tehetséges tanu­lók középiskolákba jelentkezze­nek. Őszintén szólva, fáradozása­ink nem minden esetben járnak sikerrel. Még előfordulnak nálunk is olyan esetek, hogy a tehetséges tanulók nem jelentkeznek gimná­ziumba, mert szüleik azt mondják, hogy „aki szakmát tanul, az többet keres, mint egy diplomás“. Ezeket a szülőket is igyekszünk meg­győzni arról, hogy nem minden a pénz; a jó tanulóknak gimnáziu­mokban, egyetemeken a helyük, s évek múltán diplomásként is megtalálhatják számításaikat, s olyan munkakörben dolgozhat­nak, amely megfelel tehetségük­nek és tudásuknak. Álláspontunk helyességéről győznek meg bennünket azok a volt tanulóink is, akik ma már egyetemi diplomával a zsebükben dolgoznak, s öregbítik iskolánk jó hírvenét. Évről évre több tanulónk sikeresen folytatja tanulmányait, megállja a helyét az egyetemeken is. Habár jórészt magyar környe­zetben nőttek fel, az iskolában jól megtanultak szlovákul is, anya­nyelvükön pedig kellő tudást sze­reztek, s így igazán jó alapokkal indulhattak a felsőbb fokú oktatási intézményekbe. Mi egyébként ta­nulóink sorsának alakulását hosz- szú éveken át figyelemmel kísér­jük. Nyomon követjük, hogyan bol­dogulnak az egykori növendéke­ink. örülünk sikereiknek, mert az ő helytállásuk önbizalmat, erőt ad további pedagógiai munkánkhoz. A továbbiakban szeretnénk még hatékonyabbá tenni a peda­gógusok és a szülők együttműkö­dését, s így szeretnénk még jobb eredményeket elérni a pályavá­lasztás területén is. Az a célunk, hogy művelt, értelmes, az új, a ha­ladó iránt fogékony, becsületes embereket neveljünk, akik közül mind többen jelentkeznek gimná­ziumokba, szakközépiskolákba. Szeretnénk, ha a szülők is támo­gatnák az igazgatóság, a tanári kar erőfeszítéseit, s közös erővel, egymást segítve munkálkodnánk gyermekeink, a jövő nemzedék művelődése, boldogulása érdeké­ben. SEBÉNY FERENC igazgatóhelyettes Az országos irányelveknek megfelelően A pályaválasztásról gondolkod­va több olyan tényezőt is figyelem­be kell vennünk, amely gimnáziu­munkban, a Komáromi (Komárno) Magyar Tanítási Nyelvű Gimná­ziumban évente érettségiző 100-120 diák elhatározását moti­válhatja. Elsősorban az a döntő, hogy természettudományi vagy humán irányzatú osztályban tanul. Iskolánkban általában minden má­sodik évben nyitunk egy humán osztályt, ami megfelel annak az országos törekvésnek, amely a gimnáziumok politechnizációját jelölte meg perspektivikusnak. Ez­zel együtt fontos - sőt, tapasztala­taink szerint - meghatározó befo­lyással van a pályaválasztásra az osztályfőnökök munkája és egyé­nisége. A műszaki pályákra való orientációt hivatott elősegíteni a nemrég bevezetett fakultatív képzés, amely az ipari termelés alapjaival ismerteti meg a diáko­kat. Ez nemcsak a továbbtanulni nem szándékozók számára elő­nyös, mivel teljes szakképzettsé­get ad, hanem elősegíti a diákok műszaki pályára történő irányítá­sát is. A fakultáció vitathatatlanul hasznos, mivel a gimnáziumok kí­nálta általános műveltség-modellt is korszerűsíti. Minden tekintetben műszaki és gazdasági elemekkel gazdagítja a végzett diákok isme­reteit, amivel korunk támasztotta követelményeknek megfelelően állhatnak helyt a különböző felső- oktatási intézményekben. Az előbb említettekkel együtt a pályaorientációt segíti az isko­lánkban működő nevelési tanács­adó is. Itt figyelemmel kísérjük nemsak a diákok érdeklődésének alakulását, hanem a jelentkezési ívekben megjelölt felsőoktatási in­tézmények felvételi vizsgáin tör­tént szereplésüket is. Az 1982-83-as tanévben a tovább­tanulásra jelentkezők 17,1 száza­léka készült műszaki pályára. Ez egyike volt a legalacsonyabb arányszámnak, mivel iskolánkból évente átlagosan 23-25 százalék­ban jelentkeznek műszaki felsőok­tatási intézményekbe. A tavaly oda jelentkező 17 diákból 14-et felvettek. A természettudományi szakokra mind a hét diákunkat felvették. A felvételi vizsgán részt vett 12 diákból a bölcsésztudomá­nyi karokra csak 6 került be. Ezek az arányszámok is bizonyítják, hogy a sikeres továbbtanulásra nagyobb esély van a műszaki és a természettudományi szakokon. Feltétlenül elgondolkodtató az a tény, hogy az agrártudományi főiskolára tavaly jelentkező 8 diá­kunk közül csak 1-et vettek fel. A továbbtanulók megoszlásának mechanikus megítélése azért sem előnyös számunkra, mivel köztu­dott, hogy a dél-szlovákiai magyar tanítási nyelvű gimnáziumok meg­határozóan mezőgazdasági” ter­melésre berendezkedett területen tevékenykednek. Feltétlenül fon­tos lenne, hogy a korszerű mező- gazdaságban használatos gépi berendezések szakmérnökeit is műszaki káderekként tartsák szá­mon, hiszen ismereteiket elsősor­ban az iparszerűen gazdálkodó szövetkezetekben, állami gazda­ságokban hasznosítják. Gimnáziumunk tanári kara mind számban, mind felkészültségben megfelel a követelményeknek. A természettudományi tantárgyak oktatása az erősségünk, s a szlo­vák szakosok a szaktanárokkal együtt dolgoznak azon, hogy diák­jaink minél magasabb szinten sa­játítsák el a szlovák nyelvet. A be­vezetett új politechnikai tantárgya­kat akkor taníthatjuk igazán ered­ményesen, ha ehhez megfelelő tantermi, szaktantermi és a gya­korlati oktatást szolgáló feltétele­ink is lesznek. Sajnos, amíg hely­hiány miatt a szaktantermekben osztályokat vagyunk kénytelenek elhelyezni, ennek a munkának az eredményessége nem lehet min­den tekintetben tökéletes. Isko­lánk tanárai és vezetése mindent megtesz annak érdekében, hogy diákjainkat korszerű, természettu­dományi és műszaki műveltséggel vértezze fel. Ennek érdekében szeretnénk, ha az országos irány­elveknek megfelelően változás következne be az alapiskolák pá­lyaorientációjában is. Ne legyen a gimnázium a szakközépiskolák­ba fel nem vett gyengébb tanulók mentsvára, hanem a tehetséges, a főiskolai tanulmányokra pers­pektivikusan képes diákokat jól felkészítő oktatási intézmény. RÁCZ LAJOS tanár, pályaválasztási felelős

Next

/
Thumbnails
Contents