Új Szó, 1984. január (37. évfolyam, 1-26. szám)

1984-01-12 / 10. szám, csütörtök

Szakmunkások lesznek Tessék parancsolni! (5) Egészségünk őrei Sokrétű munkát végez a közegészségügyi állomás Talán nincs olyan ember, akit ne ragadna meg az árvái táj: hegyi lejtők, erdők, sajátos falvak. És a nagy víztározó. Ennek partján, Námestovótól alig néhány kilomé­terre, azt hiszi az ember, hogy egy tengerparti üdülőközpontba érke­zett. Pedig itt minden épület a S/a- nická Osada-i Vendéglátóipari Szakmunkásképző Intézethez tar­tozik. Még az útszéli vendéglő is, ahova a harmadikosok járnak szakgyakorlatra. Főznek, mérnek, felszolgálnak, vagyis ugyanazt csinálják, ami a jövő évtől kezdve majdani munkahelyükön vár rájuk. Ilyen­kor, télen már csak egy terem­ben van felszol­gálás, kivételes alkalmakkor a szomszédos­ban is. Nyáron meg a vendéglő előtti területet is kihasználják, hi­szen jóval több a vendég, az er­re tévedő turista, mint a téli idő­szakban. A szomszédos épületben az el­méleti oktatás folyik. Szeptember­től néhány tanterem üresen ma­radt. Veszélyes lett volna bennük a tanítás, mivel közvetlen fölöttük emeletráépítés zajlik. így bővítik fokozatosan a tantermek számát, a munka ottjártunkkor is tartott. Szállodának is beillik a diákott­hon. Kívülről s belülről megkapóan szép, érdemes benne körülnézni. Megtalálható itt minden, amire csak egy ilyen létesítményben szükség lehet: a tanulótermektől Vannak munkahelyek, ahol az esetleg előforduló mulasztás, hiá­nyosság és felületesség belügy marad és csak néhány közvetlen munkatárs vagy a felettes vezető értesül róluk. Nos, a pékek munkája semmi­képp nem tartozik ebbe a kategó­riába. Kevés munkahelyen tartják a minőségi ellenőrzést olyan köte­lességnek, mint a pékségben. Az ok kézenfekvő: az emberek jó ke­nyeret várnak, azok is, akik a saját munkahelyükön példás munkát végeznek, de azok is, akik... szó­val azok is, akikről ezt a legjobb akarattal sem lehetne állítani. Ilyen körülmények között való­ban helytálló a Közép-szlovákiai Pék- és Cukrászüzemek nagykür­tösi (Veľký Krtíš) részlege egyik dolgozójának a saját munkájukról adott jellemzése: ...„mi olyan üzemben dolgozunk, amely lénye­gében a kirakatban van, s mun­kánkat mindenki naponta a legna­gyobb igényességgel ellenőrzi és minősíti...“ Igen, a kenyér mindennapi kér­dés és mindennapi igény, még akkor is, ha mindenkinek annyi jut belőle, amennyire szüksége van. Ebből az elvből indult ki a nagy­kürtösi járási pártbizottság elnök­sége, argikor két évvel ezelőtt a pártszervezetek bizottságainak munkáját értékelte. Egyebek kö­zött kitért a helyi péküzemi párt- alapszervezet munkájának érté­kelésére is. Ez nem volt véletlen. Az elmúlt években a fogyasztók nem egy esetben bírálták a nagykürtösi pékség munkáját, jobban mondva ennek a munkának az eredményét- a kenyeret és a péksüteménye­ket. Ezek a bírálatok - amint azt a vizsgálatok bebizonyították- sok esetben indokolatlan és el­túlzott fogyasztói igényekből ered­tek, de bizony ok volt megalapo­zott panaszra is. Természetesen tehát, hogy a járási pártbizottság elsősorban a pékáruk minőségének a javítá­sát szorgalmazta. Ezt a elvárást teljes mértékben magáévá tette az üzem gazdasági vezetősége is, az összkomfortos lakóegységekig. Mindenhol feltűnően nagy a rend. És nemcsak azért, mert vendége­ket vártak. Megszokott dolog ná­luk a rendtartás. És kellően ösz­tönzi a szakmunkástanulókat, hogy az időnként legjobban kiérté­kelt „szobatársaságok“ előnyö­sen, a szokásosnál többször jut­nak el színházba, uszodába, tor­naterembe. És ki ne akarna soron kívül menni az említett helyekre, főként, ha korábban már megked­velte a kultúrát és a testedzést? Akármilyen festői környezetben fekszik az intézet, s kívülről akár­mennyire is azt sugallja, hogy itt aztán semmi sem hiányozhat, fe­dett uszodájuk és tornatermük egyelőre még nincsen. Emiatt úszni Dolný Kubínba járnak, aho­vá rendszeresen mindenki eljut. Különben a testnevelési órák az ottani sportpályákon zajlanak. Ép­pen a másodikos fiúkat láttuk, amint hosszútávfutásban bizonyí­tották képességeiket. Itt még az a pártszervezet is, s hathatós in­tézkedéseket hoztak a minőség javítására. Nos, két év után a járási pártbi­zottság az elmúlt napokban érté­kelte a hozott határozatok teljesí­tését. Az első helyre kívánkozik az a megállapítás, hogy a határozat jelentősen hozzájárult a változá­sokhoz. Jozef Orlajnak, az alap­szervezet elnökének és Pavel Repcoknak, az üzem igazgatójá­nak szavai szerint az igényesség elveit a dolgozók túlnyomó több­sége megértette. A feladatok megoldásának első feltételét a pártmunka javításában látták, s ezzel összefüggésben cé­lul tűzték ki a párttagság összeté­telének javítását is. Ennek kö­szönhető, hogy a 80 dolgozót fog­lalkoztató üzemben az elmúlt 3 év alatt 7 új taggal erősítették a párt- szervezetet, melynek jelenleg 24 tagja van. Ez a módszer jó - állítják a párt- bizottság tagjai - s ennek eredmé­nyeképpen az elkövetkező két év­re is kijelölték azokat a legjobb dolgozókat, akikkel számíthatnak a párt sorainak erősítésében. A ki­jelölt dolgozókkal rendszeresen foglalkoznak, figyelemmel kísérik munkájukat, személyes fejlődésü­ket. Ennek a tervszerű munkának köszönhető, hogy az üzem e tekin­tetben a vállalatnál első helyen áll. Az igazsághoz tartozik azonban az is, hogy a pártbizottság látja azokat a problémákat is, amelyek a párttagok nevelésében megmu­tatkoznak. Nem elégséges például az ajánlók munkája, akik közül többen a tagjelöltek jelentkezési ívének aláírása után befejezettnek vélik feladatukat. Ezzel a kérdés­sel is többet és behatóbban kell foglalkoznia a pártbizottságnak, értékelnie nemcsak a tagjelöltek munkáját, hanem az ajánlókét is! Magától értetődő, hogy egy üzemben, amely a „kirakatban“ tevékenykedik s naponta társadal­mi ellenőrzésnek van kitéve, a pártszervezet munkájában is a termékek minőségének ellenőr­zése szerepel a legfontosabb fel­adatok között. idő, az eredmény a fontos, de miután kikerülnek az intézetből, s majd pincérként kilométereket tesznek meg egy-egy műszak alatt, akkor már az erőnlét és a mozgáskészség csak előfeltéte­le lesz a gyors és ügyes felszolgá­lásnak. A legnagyobb épületbe érve hi- degétel-készítményekkel kínálnak a harmadikosok, akik éppen az­nap tettek negyedévi gyakorlati vizsgát. Ugyanabban az épület­ben van a konyha és az étterem is. Itt tanulnak a majdani szakácsok és pincérek főzni, illetve felszol­gálni, s a vendégeik nem mások, mint az intézet tanulói, tanárai és mesterei. így a szolgálatba beosz­tottak naponta bizonyítanak a töb­biek előtt, aztán fordul a kocka, s a következő héten megint mások kerülnek sorra. És az elsősök és a másodikosok számára ez így folytatódik hétről hétre, hónapról hónapra. Néha előfordul, hogy máshova is meghívják őket. Nem­régiben az árvái várban a fogá­szok kongresszusán volt néhá- nyuk jelen - felszolgálóként. Láthattam, tapasztalhattam: eb­ben az intézetben szinte ideális feltételek között készülnek a fiata­lok majdani szakmájukra. Kivá­lasztásukban inkább területi, az elhelyezkedési szempontok az el­sődlegesek. És csak ezután kö­vetkezik a jó megjelenés, a kész­ség. Ide sorolnám még a ven­dégszeretetet is, de jóval előbbre tenném a sorban. Mert a vendég­látóiparunkról naponta gyarapodó észrevételeim ezt sugallják. Még jó, hogy akadnak kivételek, ahol ez természetes. Mint például ez a szakmunkásképző intézet, ahol így fogadják az embert: Tessék parancsolni! J. MÉSZÁROS KÁROLY Ezekben a napokban értékelik az 1983-as esztendő gazdasági eredményeit. A mennyiségi muta­tókkal az idei év folyamán sem lesznek bajok, legalább is ezt bi­zonyítják azok a termelési értékek, amelyeket az üzem az év 10 hó­napjában elért. Az üzem dolgozói azonban leglényegesebbnek tart­ják a termékek minőségét, s ezt a tervezett 98 százalékkal szem­ben 100 százalékra teljesítik, amit a felettes gazdasági szervek is pozitívan értékelnek. Pedig az üzem dolgozói nem dolgoznak a legeszményibb körül­mények között. A gépi berendezé­sek jelentős része elavult, a javí­tásra kevés a pótalkatrész. Ilyen körülmények között gyakoribb az üzemzavar, mely jelentős termelé­si kiesést jelent, amit pótolni csak az üzem dolgozóinak önfeláldozó munkája árán tudnak. Mindezek ellenére - ezt a fo­gyasztók is bizonyítják a Nagy­kürtösön sütött kenyér minősége jó. Bár az üzem vezetősége sze­rint a minőség javításában még nem merítettek ki minden lehető­séget. A jövőben javítani kell töb­bek között a szállítás színvonalát is. Annak ellenére, hogy az utóbbi években e téren is jelentős válto­zás történt, még mindig előfordul olyan eset, amikor a különben fi­nom és ízletes kenyeret össze­nyomva, deformált állapotban kapják a fogyasztók. Azok a sikerek, amelyeket a nagykürtösi péküzem az elmúlt időszakban elért, elsősorban an­nak köszönhetők, hogy nagy mér­tékben sikerült elmélyíteni a párt- szervezet és a gazdasági vezetés között a kapcsolatot, következete­sen érvényesül a párt vezető sze­repe is. De ez az éremnek csak az egyik oldala. Arra is nagy súlyt helyeznek, hogy ebbe az össz- munkába bevonják az üzemben tevékenykedő tömegszervezete­ket is. Ügyelnek arra, hogy min­denki - akár párttag, akár párton- kívüli - konkrét feladatot kapjon, ki-ki azon a területen, ahol dolgo­zik. AGÓCS VILMOS Gazdaságunk fejlődése nem­csak az életvitelünket könnyítő, a fellendülésünket megalapozó eredményekkel jár. A környezet- védelmi és a higiéniai előírások gyakori meg nem tartása követ­keztében veszélyekkel is. A föld, a víz, a levegő, környezetünk álta­lában kisebb-nagyobb mértékben olyan anyagokkal, csírákkal fertő­zött, amelyek károsak az emberek egészségére, sőt, ha gondatlanok lennénk, az életére is. E veszélyek megelőzésére, csökkentésükhöz, felszámolásuk­hoz hozzájárulni hivatott hazánk­ban a közegészségügyi felügyelet. Főképp a járási közegészségügyi állomások hálózata. Ezek az állo­mások a járási egészségügyi inté­zetek keretében működnek és szakmailag a kerületi közegészség- ügyi állomások, illetve az Egész­ségügyi Minisztérium irányítja őket. Fő feladatuk érvényesíteni a társadalom egészségvédelmi érdekeit. Hogy miképp? Egyebek között az ilyen érde­kek szemszögéből mérlegelik va­lamennyi beruházás terveit. Ezen túlmenően rendszeresen ellenőr­zik az üzemeket, a boltokat, a szolgáltatásokat, a különféle in­tézményeket. A rendért, a tiszta­ságért, a munka, az élet egészsé­ges körülményeiért szállnak na­ponta síkra. Sokszor eredménye­sen, de nemegyszer a félúton megrekedve, vagy kudarcot is el­szenvedve.- Tennivalóinknak megfelel a szervezeti felépítésünk is - ma­gyarázza dr. František Baluška, a dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) járási állomás igazgatója, a járás higiénikusa. - Mintegy öt- venen vagyunk és négy szakosz­tályban foglalkozunk a település-, a munka-, az élelmezés- és az iskolaegészségügy problémáival. Munkaterveink a felettes közegész­ségügyi szervek álial kijelölt fel­adatokra, a kerületi és járási nem­zeti bizottság tanácsától évről évre kézhez vett útmutatásra és a saját konkrét tapasztalatainkra épülnek. Tavaly figyelmük előterében állt a növénytermesztésben alkalma­zott műtrágyák és vegyszerek ká­ros hatásának csökkentése. Nem véletlenül. Hiszen ez a járás a szlovákiai mezőgazdaság egyik fellegvára, amelyben szüntelenül növekszik a termelés intenzitása. S az országos adatok elárulják, hogy míg 1937-ben a termőtalaj egy hektárján átlag 13 kilogramm műtrágyát szórtak szét, addig 1980-ban már hozzávetőleg 260 kilogrammot. Márpedig ez nem­csak nagyobb hozamokat jelent, hanem nagyobb veszélyt is az egészségünkre. Csakúgy, mint az a körülmény, hogy a vegyszere­zés szennyezi a felszíni, a felszín alatti és az ivóvíz több mint ötven százalékát.- Nálunk sem legjobb a helyzet. Esetenként túlzott volt a műtrágya és a növényi vegyszerek felhasz­nálása. Ennek arányában már nem is emelkedett, emelkedhetett a termelés, a hozam. Mégis, derű­látásra jogosít fel az, hogy az utóbbi években ezt felismerték a mezőgazdasági nagyüzemek vezetői, szakemberei s kerülik a környezeti viszonyoknak is ártó ilyen pazarlást. A kiskert-tulajdo­nosok esetében még távolról sem tartunk itt. Jó eredményeket köny­velhettünk el viszont a mezőgaz­dasági vegyszerekkel dolgozó több száz ember egészségvédel­mében. Tavaly például körükben egyetlen egyszer sem állapítot­tunk meg foglalkozási betegséget. S annak is csak örülhetünk, hogy például a repülőgépes vegyszere­zésnél már csak elvétve fordul elő - jelentéktelen mértékben - a kör­nyező növénykultúrák akaratlan megkárosítása. Viszont továbbra sem megoldott kérdés mindenütt az ilyen anyagok megfeleló'tárolá- sa, illetve a mérgező anyagok mü- anyaggöngyölegének végleges el­távolítása - fejtegeti a helyzetet az állomás igazgatója. További kulcsfeladatuk volt megelőző felügyeletet gyakorolni a dunai vízlépcsőrendszer külön­féle létesítményei fölött. Az itt dol­gozók egészségvédelme mellett nagy gondot fordítottak a csallókö­zi vízkészletek megóvására. A fel­mérések eredményei szerint itt az állapotok általában kedvezőek. A közegészségügyi felügyelet dol­gozóit nem fogadják besszankod- va: „Már megint mit akarnak itt a higiénikusok“, ami bizony má­sutt még előfordul. Több nehézségbe ütközik a já­rás termálfürdői közegészségügyi szempontból kifogástalan üzeme­lésének elérése. Az ezzel kapcso­latos helyzet felmérése volt tavaly a harmadik fő feladatuk. A legna­gyobb gondot az okozza, hogy a menet közben bővített kapacitás sem felel meg az üdülök növekvő, ma már több százezres nagyság­rendű számának. Sok a technikai probléma, de a feszültségen nyil­ván enyhít az, hogy Nagymegye- ren (Calovo) új termálforrást adtak át rendeltetésének és erre készül­nek a járási székhelyen is. Egyelő­re a termálfürdőket üzemelő váro­si és helyi nemzeti bizottságok kötelesek megvalósítani a járási higiénikus által meghatározott in­tézkedéseket.- Visszatérnék még ivóvízkész­leteink védelméhez - ez a kérdés különösképpen foglalkoztatja a já­rási higiénikust. - Úgy látjuk, hogy e tekintetben jobban kell egybe­hangolni az érdekeket. Például egyes gazdaságokban az erőgé­pek szinte autópálya szélességű ,,utakat“ vágnak a táblákba, má­sutt pedig igényt tartanak jelenték­telen nagyságú védett vízgazda­sági terület megművelésére is. Meg aztán évről évre bíráljuk, hogy megoldatlan a szilárd hulla­dék elhelyezésének kérdése. Ed­dig csak az elhelyezés koncepció­jának kidolgozásáig jutottunk el. Falusi kutaink szinte egytől egyig szennyezettek, főleg nitrátokkal. Úgy hisszük, hogy akár a Z-akció keretében fokozottan kellene töre­kedni a vízvezetékhálózat bővíté­sére, mert a végleges megoldás csak ez lehet. Persze a szigorúbb ellenőrzés is sok vonatkozásban változtat­hatna a fonákságokon. E tekintet­ben sokat várnak attól, hogy az új rendelőintézet jövőre esedékes el­készülése után új hajlékot, majd feltehetően korszerű berendezést is kap az állomás. GÁLY IVÁN Tányérra kerülnek a hidegtálak ínyencfalatai (ČSTK - Štefan Petráé felvétele) Üzem a kirakatban A Banská Bystri- ca-i Ércbánya Vállalat új feldol­gozó üzeme éven­te mintegy 75 000 tonna rézércet dolgoz fel. A tel­jes kapacitás el­érése után ez a mennyiség 100 000 tonna lesz. Az új üzem­egység a hodru- ša-hámrei (Žiar nad Hronom-i já­rás) régi üzem fel­újításával keletke­zett. A rekonst­rukciónak kö­szönhetően nem­csak a termelés növekedett, ha­nem a munka is biztonságosabbá vált, és az adalékanyagok automatikus adagolásának bevezetésével ezentúl egészségesebb környezetben folyhat a termelés. . A képen: Anton Mladoň, az üzemegység vezetője (baloldalt) a rézérc nedvességtartalmát ellenőrzi és Ján Tužinský munkás, a szűrő kezelője. (Peter Lenhart felvétele - ČSTK) DJ SZÓ 6 1984. I. 12.

Next

/
Thumbnails
Contents