Új Szó, 1984. január (37. évfolyam, 1-26. szám)
1984-01-12 / 10. szám, csütörtök
VILÁGGAZDASÁG (g) VILÁGGAZDASÁG @ VILÁGGAZDASÁG A román gazdaság legközelebbi céljai — — . KOMMENTÁLJUK ___ t ............................. i.... Jo bbak a kilátások Ilyenkor, év elején, szokássá vált a múlt évi gazdálkodás eredményeinek értékelése. Egymás után jelennek meg a kommentárok, cikkek a lapok hasábjain, amelyekben a szerzők szólnak a jó tapasztalatokról, bírálják a fogyatékosságokat, következtetéseket vonnak le, s ha mód van rá, tanácsot adnak a további teendőkkel kapcsolatban. Nagyon értékesek a vezető gazdasági dolgozók nyilatkozatai, értékelései. A nyugat-szlovákiai kerületi mezőgazdasági igazgatóság vezetője például azt fejtegeti, hogy a múlt év kedvezett a gabonatermelésnek, a sűrűn vetett gabona az aszály ellenére is jó termést adott. Az átlagos hektárhozam 5,20 tonna volt. Főleg azokban a mezőgazdasági üzemekben értek el bő termést, amelyekben minden lehetőséget kihasználtak a termelés növelésére. Helytálló ez a megállapítás, melyben más szakemberek is osztoznak. A kerületben szép számmal akadnak olyan mezőgazdasági vállalatok, amelyek hét tonnánál is több gabonát termeltek hektáronként. Jó példának említhetjük a Nagymegyeri (Čalovo) Efsz növénytermesztési ágazatát, amelynek dolgozói 7,31 tonna sűrűn vetett gabonát takarítottak be hektáronként. Az eredmények alapján tehát arra a következtetésre juthatunk, hogy a gabonatermesztésben a hozamok még lényegesen fokozhatók. A Nyitrai Mezőgazdasági Főiskola r.övénytermesztési tanszékének szakemberei már olyan termelési módszert dolgoztak ki, amelynek alkalmazásával tíz tonna gabona termelhető hektáronként. A termelés szintje tehát még emelhető, ha a mezőgazdasági vállalatok növénytermesztői nagyobb mértékben használják fel a tudomány és technika legújabb vívmányait. Az új ismeretek felhasználásának széles körű alkalmazásával, a gyakorlatban szerzett tapasztalatok nagyobb fokú érvényesítésével tehát évről évre több gabona termelhető. Időszerű és indokolt a nagy hozamok emlegetése, főleg azért, mert amíg egyes mezőgazdasági vállalatoknál megközelítik, vagy túlszárnyalják a héttonnás hektárhozamot, más mezőgazdasági vállalatoknál még a három-négy tonnás hozamot is csak nehezen érik el. Az országos átlag 4,35 tonna. Tehát még nagyon sok a tartalék a termelés növelésére és reálisak azok a nagyobb előirányzatok, amelyek a 7. ötéves tervidőszakra vonatkoznak. Időszerű beszélni most a gabonatermesztés növeléséről, vagyis abban az időszakban, amikor nem csak a mezőgazda- sági dolgozók teszik fel a kérdést, hogy mi lesz az őszi búzával, hogyan fejlődik, esetleg tavasszal mennyit kell kiszántani belőle. Az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezés- ügyi Minisztériuma növénytermesztési osztályára beérkezett jelentések szerint megnyugtató választ lehet adni az aggódóknak, mert a téli meleghullám meggyorsította a búza fejlődését, és egyes körzetekben bokrosodni kezdett. A korábban még ritka búza is megsűrűsödött, mert a langyos esőktől kikelt a mag. Az időjárás tehát valamit behozott abból, amit az ősszel elrontott. Bíztató, hogy a földművesek is igyekeznek megteremteni a több termés feltételeit. A mezőgazdasági vállalatok már pontosan kidolgozták, hogy a gabonafajták szerint mennyi tápanyagot juttatnak az erősödő búzára fejtrágyaként. A növényvédő munkacsoportok készen állnak a gombabetegségek elleni védekezésre is. A földművesek tehát sokoldalúan felkészültek a növények ápolására, minden tapasztalatukat felhasználva küzdenek a természet viszontagságaival azért, hogy kedvezőbbek lehessenek az eredmények. BALLA JÓZSEF Sajátos és művészi A FIATALOK PLAKÁTKIÁLLÍTÁSÁRÓL A Román Szocialista Köztársaság 1984-es évi gazdasági és szociális fejlődésére az az erőfeszítés lesz a jellemző, hogy a legújabb tudományos-műszaki ismeretek széles körű gyakorlati érvényesítése alapján biztosítsák az intenzív újratermelést, s hogy a népgazdaság összes ágazatában és szakágazatában a lehető leggyorsabban növekedjen a gazdasági hatékonyság. A Román Szocialista Köztársaság Nagy Nemzetgyűlése a december derekán megtartott ülésén jóváhagyta a gazdasági és szociális fejlesztés egységes állami tervét, az állami költségvetést, valamint a mezőgazdaság és az élelmiszeripar 1984-es évi tervét. A jóváhagyott dokumentumokban hangsúlyozzák az energetikai és nyersanyagbázis bővítését, az ipar anyag- és energiaigényességének csökkentését, a mezőgazdaság gyorsabb fejlesztését, valamint a román külkereskedelem növekedését. Az RSZK 1984-es évi népgazdasági tervére az anyagi, pénzügyi és devizaegyensúly a jellemző, és megteremti a feltételeket a nemzeti jövedelem növekedésének, az életszínvonal emelkedésének - hangsúlyozza tájékoztatásában az Agerpres hírügynökség. A nemzeti jövedelem a múlt évben elért szinthez képest a tervek szerint 7,3 százalékkal növekedik, miközben növekményének 97 százalékát a munkatermelékenység növelésével fedezik. Az ipari termelés volumene 6,7 százalékkal növekedik, és ez lehetővé teszi az ország iparosítási politikájának folytatását. A román tervben fokozott figyel A Szovjetunió, és Nyugat-Európa gazdasági egy üttmű ködése A gázvezetékek építéséhez használt csövek Szovjetunióba és a földgáz Nyugat-Európába való szállításáról szóló szerződések mindkét fél számára előnyösek. Ellenkező esetben megkötésükre nem került volna sor. Az ebből a kereskedelmi kapcsolatból származó előnynek tulajdonítható, hogy Nyugat-Európa nem csatlakozott az Egyesült Államok Szovjetunióval szembeni embargójához, amely a gázvezeték építéséhez szükséges berendezések szállítását volt hivatott megakadályozni. A Szovjetunióba küldött megközelítőleg 15 milliárd értékű csőszállítmány Nyugat-Európa némely iparágának fellendülését vonta maga után éppen abban az időben, amikor a legnagyobb nehézséget a munkanélküliség okozza. A szerződések meggyőzően bizonyítják az egyes országok egymástól való gazdasági függőségét és azt, hogy a Szovjetunió gazdasági és tudományos bázisa, nyersanyagkészlete egyre fontosabb szerepet játszik a nemzetközi munkamegosztásban és a különböző társadalmi rendszerű országok kölcsönös együttműködésében. A Kelet-Nyugat kereskedelmi és gazdasági kapcsolatainak erősítése elősegítheti a nemzetek közti együttműködést és a béke megszilárdítását. A lengyel gazdaság eredményei Lengyelország ipari termelése 1983-ban 7,4 százalékkal volt magasabb, mint az előző évben. Az 1982-es évhez viszonyítva jelentősen megnövekedett a villamos- energia-termelés, a szén, a kén és a cink kitermelése, s a kohászatban, az elektrotechnikában, a fa- és bőrfeldolgozásban is szép eredményeket értek el. Ezzel ellentétben viszont kevesebb kokszot termeltek, valamint rádiókészülékekből és textilipari termékekből is kevesebb került a piacra a tervezettnél. A statisztikai hivatal jelentése szerint november végéig az állam a mezőgazdaságtól 4,5 met fordítanak a bányaiparra. Feladatul tűzték ki 61,7 millió tonna szén jövesztését, 13 millió tonna kőolaj és csaknem 33,5 milliárd köbméter földgáz kitermelését. Az országos energiaszükséglet 94 százalékát hazai forrásokból fedezik. A villamos energia termelése 77 milliárd kWó lesz, s ebben az elsődleges feladat a hőerőműveknek jut. Az RSZK feldolgozó iparában átlagosan 6,8 százalékkal növekszik a termelés, s ezekben öz ágazatokban jelentős lesz a korszerűsítés. Az átlagosnál nagyobb ütemben fejlődik a gépipar, az ipari termelésben való részaránya meghaladja a 28 százalékot, hasonlóan a vegyiparéhoz. A kohászok 14,8 millió tonna nyersacél gyártását kapták feladatul. Az intenzív fejlesztés a cél a román mezőgazdaságban is. A földművesek feladata 29 millió tonna gabona betakarítása, a technikai növények termelésének fokozása, a zöldség- és gyümölcstermesztés növelése. A terv az állattenyésztés fejlesztésével is számol. Beruházásra 252 milliárd lejt folyósítanak. A beruházási eszközöket főleg a nagy gazdasági hatékonyságot szavatoló objektumok befejezésére fordítják. Az idén az RSZK-ban 230 milliárd lej értékű állóalapot helyeznek üzembe. Igényes feladatokat kaptak a kutatók és a műszakiak, hogy járuljanak hozzá a társadalmi termelés korszerűsítéséhez és fejlesztéséhez. A terv feltételezi, hogy a román kutató-, fejlesztési és tervezőintézetek négyötöde a népgazdaság szükségleteinek megfelelő feladatokra összpontosítja kapacitását, millió tonna gabonát és 2,8 millió tonna burgonyát vásárolt fel, ami jóval több, mint az előző évben volt. A hús felvásárlása viszont 5 százalékkal csökkent. Lengyel- ország kivitele az 1982-es évhez viszonyítva 13 százalékkal növekedett, az import pedig 12,5 százalékkal. A lakosság élelmiszerellátása aránylag kielégítő volt, viszont továbbra is akadozik az iparcikkekkel való ellátás. A statisztikai hivatal jelentése szerint az 1983-ban elért eredmények arról tanúskodnak, hogy Lengyelország gazdasága fokozatosan stabilizálódik. Uránérc-kitermelés Kínában Japán és kínai megegyezés alapján a két ország az uránérc közös kitermelését kezdi meg az egyik kínai tartományban. Kína semmilyen feltételt sem támasztott az uránérc korlátozott felhasználását illetően, amelyet Japán a pénzbeli és műszaki segítség ellenében kap Kínától. Pekingben a közeljövőben kínai-japán kormányszintű eszmecserére kerül sor, amelyen a két ország együttműködéséről egyeznek meg az atomenergetika területén. (HÍZ) összesen 2950 tematikus feladat megoldásával. A terv azzal számol, hogy Románia aktívabban bekapcsolódik a nemzetközi árucsere-forgalom- ba. A külkereskedelmi forgalomnak a terv szerint 13,8 százalékkal kellene növekednie, miközben bővülne a termelési kooperáció és a gyártásszakosítás, valamint az árucsere-forgalom a KGST-tagor- szágokkal és más országokkal is. A román terv további fejezetét a hatékonyság növelésének szentelték. Ebben egyebek között a munkatermelékenység 8 százalékos növekedésével számolnak az iparban, az építőiparban pedig a 6,5 százalékos növekedésével. Az idén az RSZK-ban az összes munkásszakmát illetően befejeződik a bértarifa emelésének első szakasza. Az év közepén ily módon az átlagos havi nominálbér 2925 lejt ér el, vagyis a jelenlegi árszint megtartása mellett a reálbérek és a keresetek növekednek, s ez 1980-hoz képest öt százalékos növekedés lesz. A földművesek reálbére ugyanakkor 11,3 százalékkal növekedik. Az előző évhez viszonyítva 3 százalékkal növekszik a szocialista szektorban megvalósított kiskereskedelmi forgalom, a lakosságnak nyújtott szolgáltatásokban pedig 12,7 százalékkal. Az idén 150 ezer lakást építenek fel, illetve adnak át. Az RSZK 1984-es évi állami költségvetése a bevételek és kiadások azonos szintjével (308,9 milliárd lej összegben) számol, és ezenkívül 9,2 milliárd lej értékben számol tartalékkal előre nem várható kiadásokra. Az állami kiadások jelentős része, 154 milliárd lej a népgazdaság finanszírozására irányul, főleg beruházásokra. A tudomány és technika finanszírozására az állami eszközökből 2,1 milliárd lejt fordítanak. Iskolaügyre, egészségügyre, kultúrára és szociális intézkedésekre 84,2 milliárd lejt adnak ki. A mezőgazdaság és az élelmiszeripar fejlesztési terve feladatul adja, hogy az idén 1983-hoz képest a tiszta mezőgazdasági termelést 8,9 százalékkal, az ipari árutermelést 6,8 százalékkal növeljék. Ez feltételezi, hogy 29 millió tonna gabonát termelnek és megtartják a gazdasági állatállomány nagy termelőképességét. A terv egyebek között számol azzal, hogy 2 millió hektárt bevetnek tarlókeverékkel és jelentősen növelik a legeltetést is. A mezőgazdaságra és az élelmiszeriparra 46,1 milliárd lejt fordítanak. A földművesek a 15 700 traktoron kívül jelentős számú egyéb gépet és 1,83 millió tonna műtrágyát is kapnak. Az öntözött szántóterület az év folyamán 385 ezer hektárral 3,3 millió hektárra bővül. A lecsapolási munkákat 183 ezer hektáron végzik el, meliorációt pedig 273 ezer hektáron hajtanak végre. A munkák nagy része kapcsolódik a rétek és legelők rekultiválásához. LEV LABSKÝ Ügyes ötlet, hogy Bratislava egyik, legforgalmasabb utcájában, a Szlovák Képzőművészek Szövetségének Gorkij utcai kiállítási termében rendezték meg a főiskolások plakátkiállítását. Aki a Gorkij utcában kirakatokat nézeget, szinte észrevételen jut a kiállítási terem elé, felkelti érdeklődését az egyik plakát, belép a terembe, megnézi a többit is, mert mind leköti a figyelmét, mind az ötven. Olyan a hatás, mintha a plakátokat rendeltetési helyükön, az utcán nézné meg. Szóval, a kiállítás ilyen megrendezésre, mivel célja plakátok bemutatása, nagyon ötletes. A prágai és a bratislavai iparművészeti főiskolák hallgatói közösen rendezték ezt a kiállítást. A plakátok valójában még csak tervezetek, tanulmányi alkotások, erre az aktuális témára: a Szlovák Nemzeti Felkelés 40. évfordulója. Persze, ezeket az alkotásokat előzetesen több százból válogatta ki a tanárok zsűrije, és a legsikerültebbeket díjazta is. Az első díjat Miloš Hausner kapta. A második díjat megosztották Štefan Štepka és Zdenek Filip között. A harmadik díjat pedig Jirí Procházka és Ľudovít llečko között. Kétségtelen, hogy a díjazott alkotások a legsikerültebbek, mert a nézőben érdeklődést keltenek még mielőtt észrevenné a melléjük helyezett cédulácskák tájékoztató szövegét: melyik díjat nyerték el. Mindegyik kitűnik a kiállítás hang nélküli látvány-lármájából, és az adott témát sajátos módon, színnel, vázlatos rajzzal, portréval, felirattal, dekoratív foltokkal értelmezi, magyarázza. Akárcsak a propagandista a mondanivalóját. Igen, ez fontos szempont a plakátok értékének megítélésében, hiszen a plakát mindenekelőtt és legfőképpen agitációs eszköz. Ebből a szempontból ítélve a díjazott alkotásokon kívül Roman Werner modern kivitelezésű, Maximilian Záleský rikító színű, Dušan Pacúch portrét és szimbólumokat sikerrel alkalmazó, Jindra Cihelková varázsosan élénk színhatású alkotása is jogos érdeklődést kelt. Akad persze olyan is, három, négy a plakátok között, melynek a rajzolata mesteri, megszerkesztése remek, de a szövegét, ami feleslegesen terjengős, fárasztó elolvasni. Akad olyan is, mint például Milan Pagáč két alkotása, mely művészi kivitelezésű, feltétlenül érdeklődést kelt, de inkább festmény. Az ejtőernyős partizánokat szállító repülőgép pilótájának szemével látott látvány: a magasból nézett őrtüzek fénye, a leszállás helyét jelző füstcsíkok kavargása, ezek megláttatása igazán megkapó. Ám ezekről az alkotásokról hiányzik valami, évszám, egy szó, vagy valami más, ami plakáttá tenné. Kár, hogy a fiatalok nem készítettek a kiállítás anyagáról katalógust, vagy legalább sokszorosított ismertetést, szöveges tájékoztatást is a látogatók számára. Sajnos, elmaradt a megnyitáskor szokásos, élő szóval mondott bemutató és értékelő ismertetés is. Ugyancsak sajnálható, hogy a kiállítást két hét múlva bezárják. Reméljük viszont: a látott plakátok közül a legsikerültebbek annál hamarabb kerülnek rendeltetési helyükre, az utcára, ismét a szemünk elé. HAJDÚ ANDRÁS A Szocialista Etiópia Wollo tartományában épülő textilüzem az ország legnagyobb könnyűipari vállalata lesz. A tervet NDK-beli szakemberek készítették, és ez az ország a szövődéi gépek fő szállítója is. Az első gépsort ez év szeptemberében kezdik üzemeltetni. (ČSTK-felvétel) INNEN - ONNAN ÚJ SZÚ 4 1984. I. 12.
