Új Szó, 1984. január (37. évfolyam, 1-26. szám)

1984-01-11 / 9. szám, szerda

Békeharcunk fő frontja: népgazdaságunkban a hatékonyság és a minőség javítása ÚJ SZÚ 5 .'984. I. 11. (Folytatás a 4. oldalról) tésben Szlovákiában el tudtuk ér­ni, hogy a kilogrammonkénti súly- gyarapodáshoz felhasznált abrak mennyisége kevesebb az orszá­gos átlagnál, s a tej és a tojás esetében az országos szinten va­gyunk, akkor a sertés- és baromfi- tenyésztésben is döntő mértékben javítani kell a helyzetet. Hiszen nyugtalanító az a tény, hogy a CSSZK-hoz képest Szlovákiá­ban a sertés- és baromfitenyész­tésben nagyobb az abraktakar- mány-fogyasztás. A földműves­szövetkezetekben, állami gazda­ságokban és az összes irányító láncszemben dolgozó kommunis­táktól elvárjuk, hogy törődjenek a föld termőképességének foko­zásával, mindenekelőtt a szerves trágya szélesebb körű alkalmazá­sával, az öntözőrendszerek követ­kezetes építésével és egyéb meliorációs intézkedések végre­hajtásával. És minden járásban igényesebben kell teljesítenünk az összehasonlítható feltételekre megszabott feladatokat, a gyen­gén gazdálkodó földmüvesszövet- kezeteket az átlagosan gazdálko­dók színvonalára, az átlagosakat pedig az élenjárók színvonalára kell emelni. 12. Képesek vagyunk a minő­ség terén levő helyzet megvál­toztatására és a magasabb cé­lok elérésére? Erős meggyőződésünk, hogy erre képesek vagyunk. Hiszen fej­lett anyagi-műszaki bázisunk van - számos termelési kapacitás új, és megfelelő kihasználásukra van szükség. Képzett munkáskádere­ink, technikusaink és egyéb dolgo­zóink vannak, és aránylag erős a tudományos-műszaki bázisunk is. Nagy lehetőségeket látunk a szocialista gazdasági integráció nyújtotta előnyök bátrabb kihasz­nálásában és főleg a Szovjetunió­val megvalósított együttműködés­ben. Szükséges azonban, hogy a pártszervek és -szervezetek igé­nyesebben követeljék meg a gaz­dasági vezetéstől az e téren kifej­tett kezdeményezést és a konkrét eredményeket. És annak bizonyí­tására is vannak példáink, hogy ahol összpontosul az akarat és a céltudatos igyekezet, ott gyor­sabban érhető el jelentősebb ha­ladás. Bizonyára emlékeznek rá, hogy az egy évvel ezelőtti, a Dimitrov- kában megtartott beszélgetésünk során nagyra értékeltem a vállalat kollektívájának példáját. A kollek­tíva ugyanis vállalta, hogy egy esztendő alatt megkétszerezi az első osztályba sorolt termékeinek részarányát. És látják - a Dimitrov vegyi müvekben képesek voltak erre - a 21 százalékos részarány­ról 47 százalékosra növelték az első osztályba sorolt termékeiket. Becsületesen megtartották adott szavukat. Hasonlóan értékes volt a Brati­slava III. városkerület pártszerve­zeteinek kezdeményezése is. A pártszervezetek a múlt évet vá­roskerületi konferenciájukon a mi­nőség esztendejévé hirdették meg. Köszönet a jó politikai és szervező munkának, a városkerü­let feltételei között háromnegyed év alatt 10 százalékkal túlteljesí­tették az első osztályú termékek tervezett részarányát, a műszaki­lag progresszív termékek eseté­ben pedig 18 százalékos volt a túl­teljesítés. Helyes, hogy a minőség állandó fejlesztésének útján ezt csak az első lépésnek tartják. Szeretném hangsúlyozni, hogy Szlovákia minden kerületében fi­gyelemre méltó példáival találkoz­tunk a kiváló minőségért folytatott igyekezetnek, a megfelelő gyárt­mányszerkezetre való törek­vésnek. A strážskei Chemkóban tavaly az első osztályba sorolt termékeik részarányát 26 százalékról 60 százalékra voltak képesek növel­ni. A partizánskej Augusztus 29.-e Müvekben ezt a részarányt ha­sonlóan több mint 80 százalékkal növelték. Az oravai Teslában az utóbbi években a kiváló minőségű termékek részarányát 40 száza­lékra növelték, és ezt a szintet tartják, miközben figyelemfelkeltő, hogy ezek közé tartoznak a színes televíziókészülékek is. Magasabb műszaki és gazdasági paraméterű termékekkel jelentkeztek a piešťa- fiyi Tesla dolgozói is, valamint a Gördülőcsapágy-gyárak téfme- lési-gazdasági egység vállalatai­nak, a Dubnicai Nehézgépgyárak­nak és más vállalatoknak a dolgo­zói. A jó példák mellett azonban számos olyan vállalattal is talál­kozhatunk, melyek a minőséget illetően stagnálnak, vagy csupán nagyon lassan haladnak előre. Már valóban tizenkettő előtt öt perccel vagyunk ahhoz, hogy a kommunisták minden műhely­ben, üzemben, vállalatnál, minden termelési-gazdasági egységben és ágazatban érvényesítsék a ki­váló minőségért folytatott küz­delmet. 13. Figyelemre méltóak az ön által említett példák. És mit mu­tatnak a pártszervezetek erőfe­szítései során szerzett tapaszta­latok? A pártszervezetek már sok fi­gyelemre méltó tapasztalatra tet­tek szert a minőségért folyó küz­delemben. Azonban még alapo­sabb megismerésükre, az ismere­tek általi további ösztönzésre és a tapasztalatok gyakorlati érvé­nyesítésére van szükség. Alapvető és meghatározó té­nyező az a felismerés, hogy ott nyilvánvaló a haladás, ahol a kom­munisták egységes élcsapatként cselekszenek a minőségért folyó küzdelemben, ahol leszámoltak e fontos területen a liberalizmus­sal, mert tudatosították, hogy a termelés minőségének javítása: kulcsfontosságú láncszem a gaz­daságfejlesztés hatékonyságáért vívott küzdelmünkben. A fejlett szocialista társadalom építése fő irányvonalának megvalósítása so­rán ez sarkalatos feladat. Ezért ezekben a pártszerveze­tekben az erőfeszítést a minőség­fejlesztés átgondolt programjaira összpontosították, ügyelnek arra, hogy szándékaik érvényesüljenek a műszaki fejlesztés fő irányaiban, az újítók tematikus feladataiban, és hogy a feladatok megoldására irányuljon a szocialista verseny­mozgalom ereje. E kérdések gyors és hatékony megoldása ér­dekében kezdeményezően és ha­tározottan megkövetelik - nem hagyományos formák alkalmazá­sával is - a tudomány eredménye­inek alkalmazását. Ugyanakkor hangsúlyozni sze­retném, hogy a konkrét programo­kon kívül nagyon fontos és ma már szükségszerű, hogy az összes pártszerv és -szervezet rendszeresen értékelje az első osztályú, illetve a magas műszaki és gazdasági színvonalú termé­kek részarányának alakulását. E részarányt az egész termelési volumenhez viszonyítva kell meg­állapítani, és alakulásából konkrét következtetéseket kell levonni. Számunkra ez kiemelt feladatot jelent, ennek szokássá, munkastí­lusunk alkotóelemévé kell válnia. Ugyanakkor nagyon fontos, hogy a pártszervek és -szervezetek elő­relátóan és időelőnnyel érdeklőd­jenek az új termékek gyártásának előkészítéséről a termelést mege­lőző munkahelyeken. Ezt a gazda­sági szervek helyettesítése nélkül, ezek felelősségének növelésével hajtsuk végre. Szüntelenül szem előtt kell tartani, hogy a minősé­gért vívott küzdelem állandó fela­dat, és folyamatosan úgy kell dol­goznunk, hogy termékeink para­métereikkel eredményesen meg­állják helyüket és érvényesüljenek a legjobb külföldi gyártmányokkal való összehasonlításban. Csak az ilyen szemlélet érvé­nyesítése teszi lehetővé az SZLKP kongresszusa felhívásá­nak teljesítését. Ennek értelmé­ben ezekben az években Szlová­kiában meg kell sokszorozni a ma­gas műszaki és gazdasági színvo­nalú termékek részarányát. 14. A gazdaságirányítás tö­kéletesítésének ehhez bizonyá­ra jelentősen hozzá kell járulnia. Ami a műhelyekben, üzemek­ben, vállalatoknál dolgozó kom­munistáknak a minőségfejlesztés­hez fűződő viszonyára érvényes, az sokszorosan érvényes a köz­ponti szervekben, a minisztériu­mokban, a vezérigazgatóságokon, a knb-ken dolgozó kommunisták számára. Az ezeken a munkasza­kaszokon dolgozó kommunisták nem háríthatják el magukról a ter­mékek és a szolgáltatások minő­ségéről való gondoskodást és az ezzel kapcsolatos felelősséget. Szükségszerű, hogy erőteljesen és szakképzetten elkötelezzék magukat e küzdelemben, és en­nek érdekében megfelelően irá­nyítsák alapszervezetük taggyűlé­sének napirendjét, a pártcsopor­tok munkáját, munkájuk és saját hozzájárulásuk értékelését. Egy­szerűen szólva: az SZLKP Köz­ponti Bizottsága elvárja, hogy a központi irányítási szférában dolgozó kommunisták erős csapa­ta erőteljesen hozzájárul a párt stratégiai irányvonala következe­tes végrehajtásáért folyó küzde­lemhez. Minden területen határozottab­ban arra kell törekednünk, hogy nagyobb mértékben ösztönözzük az emberek alkotó kezdeménye­zését. Ennek érdekében is meg kell becsülnünk és gyümölcsözőb­ben ki kell aknáznunk a dolgozók irányításban való részvételének olyan formáját, mint amilyen a kezdeményező tervezés. Ezzel összefüggésben a gazdasági ve­zetésben dolgozó kommunisták címére azt kell mondani, hogy a gyárakban, az építkezéseken és a többi munkaszakaszon dolgozók a közös vagyon gazdái, és nem tekinthetők csak munkaerőnek. Cselekvésünk során, a termelési értekezletek szervezése közben, a dolgozók kezdeményező terve­zésbe történő bevonásakor stb. ebből kell kiindulnunk. Tudatosít­juk, hogy dolgozóink szakismere­tekre tettek már szert, ismerik a termelés fortélyait és egészsé­ges becsvágy fűti őket, így alkotó- készségüket gyümölcsözőbben kell hasznosítani. Valóban nyis­sunk „zöld“ utat érvényesülési tö­rekvéseiknek. Ez a párt nagy elvá-* rása. A pártszervekben és -szer­vezetekben, a gazdasági vezetés­ben, a szakszervezetekben dolgo­zó kommunistáknak konkrétan hozzá kell ehhez járulniuk. Ez minden kommunista számára alapvető feladat. Hangsúlyozni kívánom, hogy az irányításban, a hatékonyságért és a minőségért vívott küzdelemben kulcsszerepet játszik a tudomány és technika vívmányainak gyors gyakorlati alkalmazása. Megálla­píthatjuk, hogy a CSKP KB 8. ülésének határozatai nagy mér­tékben felkeltették az érdeklődést az ezen az úton való bátrabb hala­dás szükségszerűségének megis­merése iránt. Helyes, hogy a CSKP KB határozatait az irányí­tó szervek konkretizálták. A kiala­kított ütemet azonban meg kell gyorsítani, fokozni kell és különö­sen szükség van a végrehajtási képesség erősítésére. Hiszen itt nem öncélú intézkedésről van szó, hanem a végeredményről: a kuta­tás meggyorsításáról, arról, hogy ~ a gyárakban, a szövetkezetekben és az egész gyakorlatban a szó szoros értelmében érezzék a tu­dományos vívmányok szükséges­ségét, hogy ezek a lehető legrövi­debb idő alatt szolgálják a társa­dalmi, az emberi igényeket. Tuda­tosítsuk, hogy a pártszervek és -szervezetek, a kommunisták a szavatolói annak - és ez nem lehet másként -, hogy eredmé­nyesen elsajátítjuk a tudomány legújabb vívmányait, hogy ezeket képesek leszünk eredményesen összekapcsolni a szocializmus előnyeivel vonzóbbá tétele, gaz­dasági és védelmi ereje érde­kében. 15. ön említést tett végrehaj­tási alkalmasságunk erősítésé­nek szükségességéről. Ezzel kapcsolatban mit hangsúlyozna különösképpen ? Úgy gondolom, hogy itt különö­sen a fegyelem szilárdítására és az alkotóképesség erősítésére van szükség a munkában és a fel­adatmegközelítésekben. El kell ér­nünk, hogy munkánk szervezet­tebbé, színvonalasabbá váljék, hogy mindenki felelősséget érez- zen a feladatok pontos teljesítésé­ért és a végeredményért. Ugyan­akkor úgy kell cselekedni, hogy támogassuk és fejlesszük a kez­deményezést, az újítókészséget és a versenyszellemet az ország termelési és tudományos-műszaki teljesítőképességének * hatékony hasznosítása érdekében. Éppen az érett szocializmus építése az az időszak, amely felté­telezi a termelési és egyéb társa­dalmi viszonyok jobb minőségét, és ehhez objektív feltételeket is teremt. Tudjuk például, hogy milyen óriá­si szükség van az érdem szerinti javadalmazás szocialista elvének következetes érvényesítésére, a vállalatok és szervezetek közötti szerződések becsületes és követ­kezetes teljesítésére, tisztában vagyunk vele, hogy mennyire sür­gető mindenütt a fegyelem szilár­dítása, a törvényesség megtartá­sa és a szocialista etika szellemé­ben az elvtársi kapcsolatok és az emberek közötti együttműködés javítása. És arról győződünk meg, hogy az irányítási dolgozóknál, az igaz­gatóknál éppen úgy, mint a meste­rek munkahelyein a rendszeres ellenőrzés hiánya idéz elő rendet­lenséget és hanyagságot. Tudjuk, hogy ezek a technológiai és mun­kafegyelem megsértésének, üzemzavaroknak és különböző veszteségeknek az okozói. A ren­detlenség lehetővé teszi a közva­gyon szétlopkodását, a spekulá­ciót és a korrupciót. Éppen ezért hangsúlyozzuk, hogy a pártszervezeteknek, a kommunistáknak úgy kell dol­gozniuk, hogy minden szinten megvalósuljon és tökéletesedjen az ellenőrzés, amely az irányítás elválaszthatatlan alkotóelemeként érvényesül. Szem előtt kell tarta­nunk az „aki irányít az ellenőriz­zen is“ elvet. A pártszervezeteknek támogat­niuk kell a szakosított ellenőrzést is, hogy így leküzdjük a közöm­bösséget, és minden félelemtől mentesen fellépjenek mindenütt az irányításban való nemtörődöm­séggel, a különböző társadalomel­lenes jelenségekkel és praktikák­kal szentben. Közös erőfeszítéssel el akarjuk érni - és erre feltétlenül szükség van -, hogy valamennyi irányító és ellenőrző szerv olyan szakmai színvonalon működjék, amely le­hetővé teszi a veszteségek, a fe­gyelmezetlenség és törvénytelen­ségek megnyilvánulásainak mini­malizálását. Ilyen légkörben egyre nagyobb megbecsülésben része­sül a színvonalas munka és a ha­tékony gazdálkodás. Nagyra értékeljük, hogy a párt­szervek és -szervezetek a CSKP KB Levelétől ösztönözve komo­lyan foglalkozni kezdtek a szocia­lista törvényesség, a fegyelem és az etika megszilárdításának kér­désével, és hogy e szempontból kívánatos módon igényes légkör kialakítására törekszenek. E téren megalkuvás nélkül kell eljárnunk, szívósnak kell lenni, személyesen példát mutatni, hangadóknak kell lennünk. Tudatosítsuk, hogy e tevékeny­ség semmiképpen sem lehet kam­pányszerű. Az összes társadalmi viszony tökéletesítéséért folyó küzdelem alkotóeleméről van szó. 16. Közelednek népünk nagy forradalmi jubileumai - hazánk szovjet hadsereg általi felszaba­dításának és nemzeti-felszaba­dító küzdelmünk kicsúcsosodá- sának, a Szlovák Nemzeti Felke­lésnek 40. évfordulója. Mit kíván ön mondani e fontos történelmi események mához szóló üzene­téről? Ezek az évfordulók jó alkalmat nyújtanak ahhoz, hogy újból és elmélyültebben visszatérjünk a nagy események hagyatékához, és hogy ezekből tanulságot, erőt mertísünk a napjainkban folyó küzdelemhez. Négy évtized elteltével újból megbizonyosodhatunk az antifa­siszta küzdelem, népünk imperia­listaellenes harca eszményeinek életképességéről és hanyatlást nem ismerő erejéről. Újból meg­győződhetünk arról, mennyire he­lyes volt a Szovjetunióval és a széles bázisú nemzetközi antifa­siszta fronttal való összekapcsoló­dás, a munkásosztály élcsapat­szerepének és forradalmi pártja vezető szerepének érvényesítése, a csehek, a szlovákok és a nem­zetiségek közös államban való testvéri és egyenjogú együttélésé­nek szorgalmazása, az új társa­dalmi és állampolitikai alapok megteremtése. Helyesnek bizo­nyult, hogy a dolgozó népet közös ügyeink irányítójának, az ország gazdájának tekintettük kezdettől fogva, miközben tudományos esz­merendszerhez igazodtunk. Engedjék meg, hogy amikor a Szlovák Nemzeti Felkelésről be­szélünk, újból felidézzem Husák elvtárs 1944 szeptemberében el­hangzott szavait. A Felkelést úgy jellemezte, hogy új szó ez ha­zánk történelemkönyvében. És ez a társadalmi élet új formáit, a mun­ka és a szervezettség új módsze­reit, a kor követelményeinek és a néptömegek szükségleteinek megfelelő alkotási és léttartalmat jelenti a világversenyben. Ilyen értelemben a forradalmi tett nemcsak új történelmi utat tört nemzeteink számára, hanem a felkelés számunkra továbbra is tartós vezérfonal és kötelezettség marad. Vezérfonal és kötelezett­ség arra nézve, hogy a mai ko­moly korban is a feladatok magas­latán álljunk, hogy jelenleg is hi­ánytalanul teljesítsük küldeté­sünket. A felkelési nemzedék annak idején becsülettel teljesítette e kül- (Folytatás a 6. oldalon) Jozef Lenárt elvtárs a Tesla egyik műhelyében (Gyökeres György felvétele)

Next

/
Thumbnails
Contents