Új Szó, 1984. január (37. évfolyam, 1-26. szám)

1984-01-11 / 9. szám, szerda

Szakmunkások lesznek Egyelőre ideiglenes környezetben (4) Békeharcunk fő frontja: népgazdaságunkban a hatékonyság és a minőség javítása (Folytatás az 5. oldalról) detést. A kor nem éppen könnyű feladatait a szocializmust építő nemzedékek is tisztességesen tel­jesítették. Gazdasági téren, a szo­ciális életben, a művelődésben és kultúrában jelentős haladást ért el hazánk és felfelé jutottunk a világ- verseny ranglétráján. És hozzájuk hasonlóan a fejlett szocialista tár­sadalmat építő nemzedékeknek is be kell most bizonyítaniuk forra- dalmiságukat, felelősségtudatu­kat, rátermettségüket. E szemszögből vegyük figye­lembe új szükségleteink kielégíté­se érdekében mindennapi felada­tainkat a magas fokú hatékonysá­gért és a minőségért folyó küzde­lemben, illetve abban a folyamat­ban, amikor arra törekszünk, hogy gyorsabban növekedjék Szlovákia részesedése a nemzeti jövedelem képzésében csehszlovák szocia­lista hazánk gazdasági teljesítőké­pességének erősítésében. Ezért forrón üdvözöljük a gyá­rakban, szövetkezetekben, váro­sokban dolgozó, a Szlovák Nem­zeti Felkelés megtisztelő nevével kitüntetett kollektívák, a Szocialis­ta Munka Hősei, a közép-szlováki­ai kerület kitüntetett dolgozói és egész Szlovákia élenjáró mező­gazdasági vállalatai azon elhatá­rozását, amelynek értelmében példamutató munkahelyi tettekkel k*^7öntik a nagy évfordulót. Nagyra értékeljük azt a döntést is, hogy a Mochovcei Atomerőmű, a dunai vízerőmű és más nagy művek építői elhatározták, min­dent megtesznek annak érdeké­ben, hogy a társadalmilag fontos építkezéseken teljesítsék és túltel­jesítsék a tervet. Nagyra értékeljük azt az elhatározásukat, hogy je­lentős megtakarításokat érnek el az energia-, nyersanyag- és anyagfelhasználásban, javítják az eszközfelhasználást és jelentős haladást érnek el a termékek ha­tékonyságában, a minőség javítá­sában, illetve a szolgáltató szférá­ban és intenzívebbé teszik a me­zőgazdasági termelést. Különö­sen fontosak a gyárak és további szervezetek vállalásai, amelyek a Szovjetunióval való együttműkö­dés elmélyítését, a Szovjetunióba irányuló szerződéses szállítások idejében történő és színvonalas teljesítését célozzák. Meggyőződésünk, hogy a kez­deményezők hazafias példamuta­tása visszhangra talál az összes gyárban, kutatóintézetben, szö­vetkezetben, állami gazdaságban, építkezésen és a többi munkahe­lyen. Járuljunk hozzá ahhoz, hogy elsősorban konkrét eredményekre váltott tetteink bizonyítsák a Fel­kelés hagyatékához való hűsé­günket. E tettek legyenek méltóak a kor jelentőségéhez. Fegyelem, korszerűség, minőség Felkészültek az év eleji taggyűlésre Általában a falusi, illetve azok a pártalapszervezetek tartják ja­nuárban év eleji taggyűlésüket, amelyek nem a termelésben tevé­kenykednek. A felsőszeli (Horné Saliby) Csehszlovák-szovjet Ba­ráti Szövetség Efsz három alap­szervezete azonban, jóllehet szin­tén a termelésben van a hatáskö­re, már január 16-án, 17-én és 18- án megtartja értékelő tanácsko­zását.- Azért januárban - mondja Andrikovič József, az üzemi pártbizottság elnöke mert febru­ár 17-én már üzemi pártkonferen­ciát tartunk. Ugyancsak február­ban lesz a szövetkezet évzáró taggyűlése, s ott az egész tagság­gal ismertetjük a pártgyüléseken kitűzött feladatokat, hogy minden­kit megnyerjünk az egész tagság érdekeit kifejező célok teljesíté­sére. Nemrégen, 1983 július elsején hoztak létre három pártalapszer- vezetet a szövetkezet keretében, hogy tökéletesítsék a pártmunkát. Az első alapszervezet hatásköre 280 dolgozóra terjed ki. Tagjainak száma 52. A kommunista traktoro­sok, növénytermesztők és az e te­rületen tevékenykedő kommunista adminisztratív dolgozók tartoznak ebbe az alapszervezetbe, mely­nek elnöke Takács Ernő. Az 58 tagú második alapszer­vezet hatásköre 228 dolgozóra terjed ki. Elnöke Szabó Imre. A második alapszervezetbe a mű­szaki szolgáltatásban, a gépjaví­tásban, a fuvarozásban, az épít­kezési csoportban dolgozó pártta­gok, illetve az ezzel kapcsolatos adminisztratív munkát végző kom­munisták tartoznak. A harmadik alapszervezethez 327 dolgozó tartozik. Ennek 52 tagja és három tagjelöltje van. E szervezet tagjai az állattenyész­tésben dolgoznak, éjjeliőrök, nyugdíjasok. Ezt azért szükséges kiemelni, mert a három közül ez az egyetlen olyan szervezet, amely napközben, s nem az esti órákban tartja gyűléseit. Az állatgondozók és az éjjeliőrök ugyanis napköz­ben szabadok. A nyugdíjasok szintén. A januári taggyűlést is csupán ez a szervezet tartja reg­gel 9 órától, a másik kettő 17 órától. Egyébként a taggyűléseket a szervezetek felváltva a szövet­kezetnek hol a felsószeli, hol az alsószeli étkezdéjében tartják. Plenáris ülést negyedévenként tartanak a szövetkezet kommunis­tái. Az üzemi pártbizottságnak minden pártalapszervezet elnöke tagja. Az alapszervezetekben az üzemi pártbizottságnak vannak aktivistái. Az alapszervezetek év eleji taggyűlései természetesen a saját hatáskörükben értékelik az elvég­zett munkát és tűzik ki a további teendőket. A tagok konkrét felada­tainak teljesítését is értékelik. Az utóbbiról a plenáris ülésen már csak a kirívó esetekben lesz szó. A párt vezető szerepének érvé­nyesítése a gazdasági kérdések­ben a kommunista gazdasági ve­zetők révén, illetve a pártellenőr­zéssel érvényesül. Összefoglalva: az év eleji tag­gyűlés nagy gondot kíván fordítani a CSKP KB 3. ülése határozatá­nak teljesítésére, a tagfelvétel, a politikai nevelés, elsősorban a pártoktatás kérdéseinek. Ezen belül szó lesz a tagjelöltek igénye­sebb kiválasztásának jelentősé­géről, az alapszabályzat betartá­sáról. Megkülönböztetett figyelmet szentelnek év eleji tanácskozásu­kon a szövetkezet kommunistái a CSKP KB 8. ülése által kitűzött feladatoknak, a tudomány és a technika vívmányai érvényesíté­sének. Főleg az állattenyésztés­ben akad még sok tennivalójuk ezen a téren. Ezzel függ össze, hogy a tejhűtésnél keletkező hőt a jövőben felhasználják. Céljuk a szoláris energia értékesítése is. Nemrég az állattenyésztésben át­tértek az olcsóbb éjszakai áram fogyasztására, de egyelőre gon­dot okoz nekik, hogy az éjjel fel­melegedett víz estéiig nem tart ki. Fontolgatják a deáki (Diakovce) termálfürdő vizének felhasználá­sát is a szövetkezet és a község fűtési céljaira. A megoldásra váró kérdésekre az efsz tematikus fela­datokat ír ki, hogy az újítókat is serkentse. Újítóbizottság is tevé­kenykedik a közös gazdaságban. Fontos rendeltetése a három pártalapszervezet év eleji taggyű­lésének, hogy a párttagok és a pártonkívüliek egyaránt megért­sék a mindennemű munka minő­ségének és hatékonyságának je­lentőségét, s mindenki tudja, mi a feladata. FÜLOP IMRE Sokat bolyongunk a városban, amíg megtaláljuk a Čadcai Textili­pari Szakmunkásképzőt. Még a helybeliek sem ismerhetik na­gyon, hiszen ez az intézet mind­össze néhány hónapos múltra tekint vissza, szeptembertől léte­zik. így aztán első tanulóival is találkozhattunk. A Slovena üzem és az iskola szinte összeépült egymással, s nehezen különböz­tethető meg, hogy mi hova tarto­zik. Az első napokban a fiatalok is gyakran el-eltévedtek, amikor is­meretlen helyre küldték őket. Itt minden ideiglenes környezetben van: az osztályok, a tanműhelyek, az egész szakmunkásképző. De csak egyelőre. Mert az üzem bejá­ratával szemben már építkezést látni. Fokozatosan, az évtized vé­gére náluk is elkészül az intézet épülete. Véleményük szerint addig még rengeteg társadalmi munka elvégzése vár mindnyájukra, sőt, az elkövetkező évek szakmunkás- tanulóinak is kijut belőle. Kissé meglepődtem, amikor a régi üzem csarnokának egyik emeleti helyiségében egy osztály­ra találtunk. Kísérőink elmondták, hogy a fiatalok mindennap idejár­nak. Mellettünk még van egy ilyen tanterem. Mindkét helyiségben korábban öltöző volt, s most ideig­lenes megoldásként jobbat nem találtak. Rövidesen az egyik csar­nokrészben felszerelik a gépeket, s utána már szakmai gyakorlatra nem a néhány száz méterrel ar­rébb fekvő új üzembe kell járni, minden meglesz egy fedél alatt. Különben a szakma gyakorlá­sára külön az intézetben nincs mód. Gépeken dolgozni csakis a termelésben, vagyis az üzem­ben lehet, ahova másodiktól kezd­ve járnak a szakmunkástanulók. Harmadikosoktól hallottam: ott aztán mindenki belekóstolhat maj­Az éjszakai fagy kővé dermesz­tette a rögöket. A napsugarak még nem törték át a felszállni készülő­dő ködfoszlányokat, de a lúcsi (Lúč na Ostrove) szövetkezet ud­varán már nagy volt a sürgés­forgás. Fegyvertelen vadászok gyülekeztek itt ezen a szombati reggelen, közöttük külön csoport­ba verődtek az iskola padjait kop­tató fiatal fiúk, akik nemcsak az ötven koronás alkalmi munkadíjért siettek ide ma reggel, hanem a fel­tételezett élmény is vonzotta őket. Mert bizony nem kis mulatság csatárláncba fejlődve a kifeszített hálók felé terelgetni a nyugalmuk­ból felzavart, menekülést kereső tapsifüleseket, ahol szalmával ki­tömött zsákokon heverve éberen várakoznak a „kétkezi“ vadászok, hogy fülön és lábon fogják a meg­riadt állatokat, vigyázva, nehogy kárt tegyenek az elfogójukban. Aztán zsuppsz, és egy ügyes mozdulattal behuppantják a nyula- kat az előkészített ládákba. A hangulat még emlékeztet azokra az időkre, amikor egyetlen nap alatt ötszáz nyulat is lőttek vagy fogtak a lúcsi határban. Ta­valy már el sem dördültek a nyúl- vadászok puskái, annyira megrit­kult az állomány. Mindenki tudja: civilizációs ártalmak. De ha a nyu- lak és a fácánok, vagy egyéb ap­róvad kedvéért nem is térnek visz- sza a fogatos szántáshoz, s nem mondanak le a nagy hektárhoza­mokról és a növényvédő vegysze­rek alkalmazásáról, azért még nem kell lemondani a vadállo­mányról és a vadászatról. A lúcsi- ak nem is mondtak le. Amikor erre a vadászidényre tervbe vették két­száz nyúl és kétszáz fácán kilövé­sét, valamint 50 élő nyúl exportra való befogását, sokan csak a fejü­ket csóválták a környéken. De Lu- dik mérnök, a vadásztársulat elnö­ke, valamint Nagy György va­dászgazda nem a tenyerükből jó­soltak, jól tudták, hogy mi van a határukban. Végül is nem ötven, hanem nyolcvan nyulat szállítottak a Szlovák Vadászszövetség mod- rankai élővadgyújtő központjába. Vasárnap pedig, a következő na­pon 177 tapsifüles került puska­dani munkájába, jócskán elsajátít­hat abból, amire szakmunkásként szüksége lehet. Bizonyos mennyi­ségű gép kezelését ugyanis a szakmunkástanulókra bízták, akik ugyanúgy normára dolgoz­nak, mint a többiek, csak éppen azzal a különbséggel, hogy vala­mennyiükre kevesebb gép jut. Kü­lönben ők is bekapcsolódnak a termelésbe, eredményeikkel be­folyásolják az üzem tervteljesíté­sét. A textilipar sajátosságaiból eredően fiúk csak elenyészve vannak az intézetben. Itt többnyire lányokkal-asszonyokkal találkozik a szem mindenfelé. És mégsem olyan könnyű bejutni ide. Több az érdeklődő, mint amennyit felve­hetnek. A lányok mondták, hogy általában öt jelentkező közül csak kettőnek-háromnak sikerül be- "itnia. csöveik végére. A fácánkilövés tervét már előzőleg teljesítették, összesen száztíz nyulat és száz­nyolc fácánt adtak át a felvásárló szerveknek, csak a maradékot osztották el egymás között. Igaz ugyan, hogy elmúltak már azok az idők, amikor a mezőt járó ember szinte lépten-nyomon nyu- lakba és facánokba botlott, de 1982-höz viszonyítva mégiscsak javult a helyzet. A vadászati törvény a szövet­ség minden tagja számára előírja, hogy a vadállományt először ne­velnie, védelmeznie kell, s csak azután és úgy veheti a birtokába, ahogy azt a kilövési terv előirá­nyozza. Először szántani és vetni kell, csak azután jöhet az aratás. A vadgazdálkodásban sincs ez másként. Az 1982-83-as tél folyamán gyakran járták a határt a lúcsi vadászok, eleséget juttatva a gyé­rülő vadállománynak. Mindenféle alkalmas hulladékot felhasználtak erre, amire a szövetkezetben már nem volt szükség. Ezt a vadászok és a szövetkezeti vezetőség pél­dás együttműködése tette lehető­vé. Az efsz vezetősége tudatában van a biológiai növényvédelem je­lentőségének, hiszen a fácánok és a fürjek mérhetetlenül sok kártevő rovart és gyommagot pusztítanak el. S a jól táplált nyúl vagy fácán könnyebben elviseli a téli viszon­tagságokat, s a róka vagy a gö­rény elől is ügyesebben menekül. Emellett az állatorvos és a főzoo- technikus gondozásában száz fá­cántyúkot és tíz kakast is tartanak az egyik szövetkezeti istállóban, s a szövetkezetnek csak haszna származhat abból, ha tavasszal szélnek eresztik ezeket a hasznos madarakat. A lúcsi vadászok gyakran tesz­nek a határban ellenőrző sétát, s ilyenkor jaj a kóborló kutyáknak és macskáknak, amelyek nem­csak háborgatják és pusztítják a vadakat, hanem különféle fertő­ző betegségeket is terjeszthetnek, például veszettséget. A rókákra nemcsak alkalmilag vadásznak, hanem külön rókalesre is gyakran kijárnak a zimankós téli reggele­Akadnak köztük olyanok is, akik a szakmunkás bizonyítvány meg­szerzése után nem az itteni üzem­ben helyezkednek el, hanem szü­lőfalujukhoz közelebb, a turzovkai Slovenkában. Ezt már szerződé­sükben is így rögzítették. Az itt elsajátítható szakmákból többen fonó-, kötő- és szövőmunkásként, szabóként vagy gépszerelőként tehát Turzovkában, az ottani textilüzemben dolgoznak majd. A mostani elsősöknek addig még évek vannak hátra, három kerek esztendő, hiszen csupán az első hónapok vannak mögöttük. Ez a rövid idő mindössze egymás és a környezet megismerésére volt elegendő. Szakmájuk titkai­nak elsajátítása ezután vár rá­juk. J. MÉSZÁROS KÁROLY ken, vagy az esti szürkület előtt. Ezért nemcsak az értékes gerez- na volt a jutalom, hanem a mosta­ni gazdag vadászzsákmány is. A vadászok persze lejárhatnák a lábukat a szövetkezeti tagok, főleg a traktorosok és az etetők segítsége nélkül. Az etetők példá­ul nemegyszer figyelmeztették már őket, hogy rókát láttak vala­melyik kazalban, sőt azt is el­mondják, hogy mikor szokott va­dászatra indulni a ravaszdi. A trak­torosok pedig kaszálás előtt ala­posan megvizsgálják a táblát, s ha nyúlfészket találnak, kikerülik azt, vagy áthelyezik valamilyen nyu­galmas helyre. A vegyszerek al­kalmazásánál is ügyelnek, hogy a koncentráció megfeleljen az elő­írásnak, s használatával ne tegye­nek kárt a vadállományban. S ha mindezt összevetjük, az is kiderül, hogy a gazdag vadászaratás nem jött csak úgy magától. A lúcsi vadászok tudják, hogy jó úton járnak. Ezért igyekeznek még bátrabban haladni ezen az úton. A téli hónapokra megint össze­gyűjtötték a szükséges takar­mányt, felújították a fácánetetőket, s a fürjeket is etetik, habár már régen nem vadásznak rájuk. Gon­doskodnak az ózetetők sóellátá­sáról is, a rókák számát pedig úgy korlátozzák, hogy csak annyi ma­radjon, amennyi a vadállomány egészséges selejtezéséhez szük­séges. Mert a rókának is szerepe van a természetben, hiszen elő­ször a beteg állatokat ejti el, s így felszámolja a fertőzés forrásait. A Lúcsi Efsz jó hírnevét, ame­lyet nemcsak járási, hanem orszá­gos viszonylatban is a növényter­mesztésben és az állattenyész­tésben elért kiváló eredmények­nek köszönhet, a lúcsi vadászok is öregbítik. A társadalom javára és maguk örömére gondosan őrzik azt a nagy gazdaságot, a termé­szetnek azt a harmonikus együtte­sét, amelyet a mezei nyulak szök­kenése, a fürjek csipogása, a ma­darak éneklése, a baglyok huho­gása, valamint a magasban körö­ző, nászra készülődő kányák vijjo­gása képez. MILAN RAJSKY A másodéves „fonástanhallgatók“ mesterük magyarázatát figye­lik (ČSTK - Štefan Petráš felvétele) A gazdag vadászzsákmányért DJ SZÓ 6 1984. I. 11.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents