Új Szó, 1984. január (37. évfolyam, 1-26. szám)

1984-01-11 / 9. szám, szerda

Békeharcunk fő frontja: népgazdaságunkban a hatékonyság és a minőség javítása

(Folytatás az 1. oldalról)

Mi Csehszlovákiában szem előtt tartjuk azt a tényt, hogy az amerikai rakétákat határaink közelében telepítik, ami számunkra semmiképpen sem lehet közömbös.

Keserves tapasztalataink vannak a harmincas évekből arra vonatkozóan, milyen következményekkel jár, ha nyugati szomszédink területén fegyvereket halmoznak föl. Azt is megtanultuk, hova vezetnek az agresszoroknak tett engedmények. Nem született béke, hanem önállóságunk elvesztésével, s a legvéresebb háborúval fizettünk a müncheni szerződésért és a támadó előtti kapitulációért.

Nem felejtjük el az ötvenes éveket sem, amikor az USA reakciós körei totális atomháborút akartak indítani a Szovjetunió ellen. A szovjet nép egysége és politikai felzárkózottsága, a szocialista országok egysége gazdasági és tudományos-műszaki ereje tette lehetővé a Szovjetunió atompajzsának kialakítását, s ezáltal a támadó sötét terveinek meghiúsítását.

Meggyőződésünk, hogy országaink határozott tetteivel ma is eredményesen gátat vethetünk a „korlátozott“ és „totális“ nukleáris háború kirobbantásának.

4. A békéért folytatott harc kérdése látszólag egyszerű, de a valóságban sok a tisztázatlan probléma, ami szükségessé teszi a hatékony tömegpolitikai munkát.

Igen, igazuk van. Realisták vagyunk és tudjuk, hogy az emberek egy része leegyszerűsítve és nemegyszer helytelenül látja a háború és a béke kérdését. Nézzük meg például a mostani feszültség forrásainak kérdését. A kispolgári propaganda hatására egyesek úgy magyarázzák a problémát, hogy két szuperhatalom van, amely az uralomért harcol és egyik sem akar meghátrálni. Ez a magyarázat természetesen helytelen és téves. A lényeg abban rejlik, hogy a háborúnak és békének megvannak a társadalmi és gazdasági gyökerei, így tehát a kérdés megoldásának is osztályalapja van. A napjainkban fennálló veszély a legreakciósabb imperialista erők politikájának következménye. Okai ezeknek az erőknek az agresszivitásában, a hadiipari mágnások nyereséghajhá- szásában és azon törekvésében rejlenek, hogy e nyereségek érdekében uralkodni akarnak a világ fölött.

Ezzel ellentétben elméletileg megindokolt és az élet által is igazolt az a tény, hogy a szocializmus és a béke egyazon érem két oldala, a szocializmus és a béke elválaszthatatlan egymástól. A szocializmus célja az emberek jóléte és boldogsága, a s*zocializ- mus számára idegen a nyomor és a pusztítás. Csak akkor fordul fegyveres erőihez, ha szocialista szuverenitását kell megvédenie az ellenséggel szemben. Ennek a ténynek új meggyőző bizonyítéka a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának a világ parlamentjeihez és nemzeteihez intézett ünnepélyes nyilatkozata, miszerint „a Szovjetunió nem veszélyezteti egy ország biztonságát sem Nyugaton, sem Keleten, békében akar élni az összes országgal és érvényesíteni kívánja a különböző társadalmi és politikai rendszerű országok békés egymás mellett élésének politikáját“.

Ez a nyilatkozat alátámasztja azt az igazságot, hogy a szocializmusnak nincs szüksége háborúra, ahhoz, hogy győzelmet arasson a kapitalizmussal folytatott versengésben. Nincs szüksége a forradalom kivitelére, amint ezt az imperializmus ideológusai állítják. A forradalom egyszerűen nem exportálható. A forradalom minden egyes ország társadalmi fejlődésének objektív szükségleteiből, társadalmi és politikai- erőinek fejlődéséből alakul ki. Mindent megteszünk azért, hogy a két társadalmi rendszer történelmi versengése a békés egymás mellett élés és a nem katonai konfrontáció viszonyai között menjen végbe.

5. Olyan nézetek is kialakulhatnak, hogy az amerikai ag- resszorok által elindított veszélyes fejlődés nem állítható meg. Mi a véleménye erről?

Ezzel nem értek egyet. Amint már hangsúlyoztam, nekünk, kommunistáknak az a meggyőződésünk, hogy az agresszor megállítható és megfékezhető.

Mindenekelőtt abból indulunk ki, hogy az imperialisták nem tudják megváltoztatni a reális erőviszonyokat. Ezt szavatolják a Szovjetunió és a többi szocialista ország ellenintézkedései, amelyeket az USA és NATO-szövet- ségeseinek kalandorpolitikája tett szükségessé. Továbbá abból indulunk ki, hogy a gazdasági válság által előidézett militarista irányvonal elmélyíti ezt a válságot és ez az USA számára további problémákat és nehézségeket jelent. Elmélyülnek az ellentmondások és a konkurrencia gazdasági téren, a tudományban és technilág tudatosítsa a NATO-politika káros következményeit és azon vezetők felelőtlenségét, akik aktívan támogatják az amerikai kormányzatot s a nemzetek akaratával ellentétben országaik területét amerikai rakétakilövő állomásokká változtatják, nemzeteiket az USA kalandorpolitikájának túszaivá teszik.

Ezek az urak azzal az állítással kendőzik el a nyugat-európai közvélemény előtt militarista politikájuk következményeit, hogy „tulajdonképpen semmi sem történt“ és a szocialista országok állampolgárai körében kétségeket akarnak kelteni ellenintézkedéseink jogosságát illetően. El akarják érni, hogy ellenezzék ezeket az intézkedéseket és kétségbe akarják vonni a szuverenitásunk védelmére hozott hazafias intézkedéseinket, valamint internacionalista kötelességeinket a Varsói Szerződés keretében. Annak érdekében, hogy gyengítsék védelmi képes- . ségünket és általában politikai rendszerünket, a burzsoá reakció fokozta szennyes propagandáját,

Jozef Stank, a Tesla vezérigazgatója (balról a harmadik) bemutatja a tervező osztályt (Gyökeres györgy felvétele)

kában az USA és Nyugat-Európa, az USA és Japán és a többi ország között. Szem előtt tartjuk, hogy főleg Európában, de a harmadik világ országaiban is nő a bizalmatlanság az USA politikája iránt, fokozódnak az aggodalmak az általános veszélyeztetettség miatt.

A kommunisták, az összes öntudatos állampolgár és hazafi a pesszimista hangulatok elleni meggyőző, megalapozott érvelésükben számos objektív tényre támaszkodhat. El kell azonban érnünk, hogy ez a felismerés inspirálja az embereket és tükröződjön aktív állásfoglalásaikban, munkahelyükön és a közéletben. Mindent meg kell tennünk azért, hogy az összes állampolgár csatlakozzon a békeharcosok egyre erősödő frontjához. Mindenkire szükségünk van. Nem véletlenül mondják, hogy cseppekból keletkezik a folyó s folyókból a tenger. Az emberek millióinak egyesülése megsokszorozza a békevédők erejét. Meggyőződésünk, hogy ahol ez az erő fellép, ott Klement Gottwald szavaival élve, megmozdul a világ!

6. Az emberek előtt nyilván határozottabban kell lelepleznünk a hazug imperialista propagandát.

Helyes, hogy emlékeztetnek erre, mivel ezen a területen is offenzívebben kell cselekednünk. Az imperialista propaganda mindent megtesz azért, hogy felmentse az USA-t a felelősség alól azért, hogy meghiúsította a nukleáris fegyverekről folytatott tárgyalásokat, gyengíteni próbálja az USA politikájának bírálatát és a tárgyalási készségre vonatkozó demagógiával megpróbálja félrevezetni a széles közvéleményt.

A rosszul tájékozottak közül sokan bedőlhetnek ennek a „propagandának“. Elvhű, szilárd állásfoglalásunk lehetővé teszi, hogy a vihogy főleg fiatalságunkat szocialistaellenes állásfoglalásra késztesse, megfertőzze a masarykiz- mus eszméivel, amelynek „amerikai“ gyökereit oly feltűnően kihangsúlyozzák.

Ezért különösen nagy figyelmet kell szentelnünk állampolgárainknak és főleg a fiataloknak a szocialista hazafiság és internacionalizmus szellemében történő nevelésének, annak, hogy a szocialista haza öntudatos építőivé és védelmezőivé neveljük őket.

7. Az elmondottakból egyértelműen levonhatjuk korunk kategorikus követelményét - fokozni kell a háború ellen és a békéért folytatott küzdelmünket. *

Igen, ez most a legfontosabb, ez most a döntő. A nukleáris háború az összes nemzetet fenyegeti, fenyegeti a tőkés és a szocialista országokat, a harcoló és a nem harcoló országokat is.

Az egész világ veszélybe került, mivel az amerikai imperialisták újból fegyverkezési hajszát indítottak és a háborús katasztrófa peremére sodorták a világot.

Az emberiség már sok háborút élt át, ezek óriási szenvedést, ha- tälmas anyagi és szellemi károkat okoztak. A tudósok és a józanul gondolkodó politikusok egyértelműen azt a nézetet vallják, hogy a nukleáris háború kitörése az emberiség és a civilizáció pusztulását jelentené. Ezért világjelentőségű az a küzdelem, hogy a világot megszabadítsuk ettől a veszélytől.

A háború befejezése, a nemzetek közötti béke, a rablás és az erőszak felszámolása - ez a mi eszményünk - hangsúlyozta V. I. Lenin. Tegyük hozzá, ma ez a legidőszerűbb, legfontosabb feladatunk. Ezért most, amikor közeledik a stockholmi európai biztonsági konferencia, rendkívül fontos, hogy tömeggyúléseken támogassuk sikeres lefolyását. Közvéleményünk is hangot ad annak az egész Európában felcsendülő követelménynek, hogy szüntessék be az amerikai rakéták telepítését, vonják vissza a már felszerelt rakétákat, majd újítsák fel a tárgyalásokat!

8. A központi bizottság 9. ülésén külön kiemelte a gazdasági feladatok és a nemzetközi helyzet, valamint az ország védelmének összefüggését.

Igen, a központi bizottság jogosan, indokoltan emelte ezt ki. A gazdaság a békéért folytatott küzdelem döntő csatatere volt és marad a jövőben is. Tudjuk, minél hatalmasabb a gazdasági erőnk, annál szilárdabb országunk védelmi ereje és nemzetközi pozíciója.

Látnunk kell, milyen konkrét kapcsolat van gazdaságunk és a nemzetközi helyzet között. Nyilvánvaló, hogy a védelem kérdését gazdasági szempontból is meg kell oldanunk, hogy elkerülhetetlen a védelmi kiadások emelése. Védelmi erőnk gazdasági feltételeinek megteremtését a gazdaság további fejlesztésével, mindenekelőtt a hatékonyság növelésével, az összes forrás hatékonyabb kihasználásával akarjuk elérni. Azt akarjuk tehát, hogy közben megtartsuk az elért életszínvonalat, amelyet a kongresszuson kitűzött irányvonal szellemében tovább javítunk.

Hangsúlyozni akarom, hogy eddig a gazdaság intenzifikálására vonatkozó fő irányvonalat jogosan a fejlett szocialista társadalom építésének törvényszerűségeivel, az emberek egyre igényesebb és minőségi szempontból új szükségleteivel indokoltuk, a mostani nemzetközi helyzet ezt még jobban előtérbe helyezi.

Ezen a téren ránk is vonatkoznak Andropov elvtársnak, az SZKP KB legutóbbi ülésén elhangzott beszédének gondolatai, miszerint a mostani nemzetközi helyzetben „az állami terv következetes teljesítése minden szovjet ember, minden munkakollektíva, minden párt- és társadalmi szervezet számára nemcsak kötelezettség, hanem hazafias kötelesség is“.

9. A népgazdasági terv mely kulcsfeladataira összpontosítaná ezzel összefüggésben a figyelmet?

Elsősorban a népgazdaságfejlesztésben elért egészében véve pozitív eredményekből kell kiindulni oly módon, amint azt a CSKP KB 9. ülése elvszerüen értékelte. Jelentős és lelkesítő tény, hogy akárcsak országos viszonylatban, Szlovákiában is gyorsult a népgazdaságfejlesztés üteme és jobban eleget tettünk a minőségi mutatóknak. Az előzetes eredmények szerint a nemzeti jövedelem országos viszonylatban 2,2 százalékkal, szlovákiaiban 3 százalékkal növekedett, miközben a termelői fogyasztás növekménye kisebb volt. A tervhez képest növekedett a nyereségképzés és nagyobb jövedelmezőséget értünk el.

E kedvező eredmények a további bizonyítékai a XVI. kongresszus gazdasági és szociális programja helyességének, a párt intenzifikációs irányvonala reális voltának és annak, hogy képesek vagyunk feladataink végrehajtására, hogy nekünk - a munkásosztálynak, a földműveseknek és az értelmiségieknek - elegendő erőnk van ahhoz, hogy a párt vezetésével valóra váltsuk ezt az irányvonalat és egyre meggyőzőbb eredményeket érjünk el osztályellenségeink minden óhaja és jövendölése ellenére.

Eredményeinkhez kapcsolódva az idén határozottabban le akarjuk és le kell flbzdeni a munkánkban előforduló gyenge pontokat és a fogyatékosságokat, erőteljesebbé kell tennünk a pozitív irányzatokat. Ezért a terv az ipari termelés növekedési ütemének gyorsításával számol az egész országban, Szlovákiában pedig különösen.

Döntő feladat azonban, hogy

a társadalmi termék képzési ütemének 3,2 százalékos növelése mellett nagyobb hatékonysággal biztosítsuk a nemzeti jövedelem

4,2 százalékos növekedését.

Ez valóban mozgósító erejű feladat, amit az a tény is bizonyít, hogy a 7. ötéves tervidőszak első éveiben a társadalmi termék adott növekedési üteme mellett a nemzeti jövedelem képzésében a társadalmi termékkel szemben ilyen előnyre még nem tettünk szert.

És éppen ez a tény teszi szükségessé, hogy az összes szakaszon fokozzuk a küzdelmet, és jelentős lépést tegyünk meg a hatékonyság és a minőség javításában.

10. Elsősorban miben kellene ennek megnyilvánulnia?

Mindenekelőtt a belkereskedelem és a külföldi piac számára gyártott termékek minőségében, műszaki színvonalában, a kívánt választékában és jövedelmezőségében. A döntő az és az is lesz, hogy Szlovákia összes ágazatában haladást érjünk el termékeink minőségének fejlesztésében, műszaki színvonalának emelésében és használati tulajdonságaik javításában. Szeretnék emlékeztetni, hogy a terv ugyan a magas műszaki színvonalú termékek értékének 14 százalékos növekedésével számol, ami igényes és mozgósító feladatnak tűnik. Ha viszont a kiindulási alapot vesszük figyelembe, akkor mindössze 1,2 pontos növekedésről beszélhetünk - 11,3 százalékról 12,5 százalékra. Ilyen ütemmel nem elégítenénk ki sem a belkereskedelem, sem pedig a külföldi piac igényeit, nem érnénk el a nfemzeti jövedelem képzésében a társadalmi termék növekedésével szembeni előnyt.

Ezért véget kell vetnünk annak a helyzetnek, hogy helyenként olyan termékeket gyártunk, melyeket sem idehaza, sem külföldön nem tudunk eladni, illetve melyek veszteségesek. Nyugtalanítania kell bennünket, hogy növekednek az előirányzotton felüli készletek, melyek befagyasztják az anyagot, energiát és az emberi munkát. Csupán az SZSZK kormánya által irányított ágazatokban ez tavaly körülbelül egymilliárd koronával többet tett ki a tervezettnél.

Jó, hogy az utóbbi években jobban megközelítettük a termékek exporthatékonyságának országos színvonalát a szocialista és nem szocialista országok viszonylatában egyaránt. Közszükségleti iparunknak és egyéb ágazatainknak is vannak olyan termékei, melyek esetében a különbözeti mutató 10-20 vagy még ennél is több százalékkal javult. De nem lehet nyugodt a lelkiismeretünk, mivel tavaly körülbelül 6 ponttal lemaradtunk a tervezett mutatótól, miközben országos viszonylatban ez a mutató még mindig alacsony szintű.

E téren mindenképpen javulást kell elérnünk, hiszen a fogyatékosságoknak konkrét megtestesítői vannak, és ezek nem maradhatnak az anonimitásban. Arra van szükség, hogy a kommunisták felelősséggel kezeljék ezeket a kérdéseket, intézkedéseket hozzanak megoldásukra, s hogy megakadályozzák az ilyen munka- módszer további alkalmazását.

11. És a mezőgazdaság?

Figyelembe véve az ágazat utóbbi években tapasztalt fejlődését, persze, e téren is magasabb célokat kell kitűznünk. Éppen a termelés magas fokú intenzitásával, hatékonyságával, a munka minőségével következetesen kell megvalósítanunk a mérsékelt égövi élelmiszerek termelésében a párt által kitűzött önellátási irányvonalat, s a növénytermesztés gyorsabb ütemű fejlesztésével kell biztosítanunk az állattenyésztés észszerű és hatékony fejlesztését. '* Kedvező az a tény, hogy mérsékelten csökken a kilogrammonkénti súlygyarapodáshoz szükséges abraktakarmány-mennyiség. Es ha a szarvasmarha-tenyész- (Folytatás az 5. oldalon)

ÚJ SZÚ

4

1984. !.>*.