Új Szó, 1984. január (37. évfolyam, 1-26. szám)

1984-01-31 / 26. szám, kedd

ÚJ szú 5 1984. r. 31. A jövő nemzedékeire gondolva Környezetvédelmi helyzetkép egy járásból A nyolcvanas évek derekán a losonci (Lučenec) járás közigazga­tási szerveinek egyik legégetőbb gondja lett a környezetvédelem. Az idejében született határozatok ellenére igazán behatóan csak a legutóbbi évtizedben, annak is inkább a második felében foglal­koztak a kérdéssel. Az ezredfordulóig terjedő távlati koncepció megvitatása éppen most van folyamatban, a legközelebbi eszten­dőkre és a következő ötéves tervidőszakra vonatkozó elképzelések azonban már ismeretesek a nagyobb nyilvánosság előtt is. Ennek részletes megvitatása szerepelt a jnb plénuma legutóbbi ülésének napirendjén is. A környezetvédelmi feladatok között alapvető fontosságot tulaj­donít az előterjesztett dokumen­tum a termőföld védelmének. Az SZLKP legutóbbi járási konferen­ciájának határozatai ezen a téren mit sem vesztettek időszerűsé­gükből. A legfontosabb feladat to­vábbra is a termőföld gondozása, kellő kihasználása marad. A nem­zeti bizottságokra háruló külön fel­adat a nyilvántartás tökéletesí­tése. A jelenlegi időszakban a hatá­rozatok ellenére számos esetben tanúi lehetünk a törvény által vé­dett szántóföldek területe meg­csonkításának. Leggyakrabban az ipari üzemek bővítése, fejlesztése teszi szükségessé a kisajátítást, időnként azonban a lakásépítési program teljesítése, az infrastruk­túra fejlesztése is megköveteli a törvényszegést. Általános gya­korlattá vált azonban a járásban, hogy az ily módon elvesztett terü­leteket háromszorosan pótolniuk kell az illetékeseknek, mégpedig a korábban művelésre alkalmatlan területek „meghódításával“. Nagy kincs az ivóvíz Természeti adottságainál fogva a losonci járás vizekben az ország legszegényebb vidékei közé tarto­zik. Különösen az utóbbi, csapa­dékban szegény esztendőkben érezte ezt a lakosság. A vezeté­kes ivóvízellátást jelenleg főként a Hrinová-Losonc-Fülek és a Hrachovo-Poltár-Losonc veze­tékrendszer biztosítja, míg a helyi források nagyon szerények. Az 1976-ban kidolgozott fejlesztési terv értelmében a lakosság teljes vízellátása csak 2015-re várható, ez azonban új vízügyi beruházá­sokat igényel. Az építkezések döntő részét állami beruházás ke­retében kell majd megvalósítani, jelentős értéket képviselnek azon­ban a lakosság hozzájárulásával, a Z-akcióban épülő beruházások. A folyamatban lévő építkezések közül hamarosan átadják rendel­tetésének a mikušovcei vízmüvet. Az üzembehelyezést eredetileg a múlt esztendő közepére tervez­ték. Nsvember 10-én végül átad­ták, de csak a műszaki berende­zést. Az építkezésen ugyanis mintegy 350 kisebb-nagyobb hibát észlelt a belső ellenőrzés. Folytatódik a Losonc-Fülek ve­zetékrendszer rekonstrukciója is. A beruházó, a Közép-szlovákiai Vízművek anyagi eszközök hiá­nyában csak szakaszosan tudja elvégezni feladatát. A következő ötéves tervidőszak végére azon­ban mindenképpen eleget kíván tenni feladatának. A ružinái veze­ték építése a kisebb beruházások közé tartozik, amely lehetővé teszi a község és a hozzá tartozó üdü­lőközpont megfelelő vízellátását. Az átadást tavalyelőttre ígérték, s nem biztos, hogy az idei nyári idényre elkészül. A rappi (Rapovce) vezeték épí­tését ezzel szemben csak a múlt év második felében kezdték. A kétmillió koronán aluli beruhá­zás szépséghibája, hogy csak a község határáig juttatja el a vi­zet, a hálózati bekötés csak a Z- akció keretében oldható meg. Az elmúlt két év során a már említett nehézségek ellenére mintegy 1400 lakos jutott vezetékes ivóvíz­hez, így napjainkban a járás la­kosságának 46,7 százalékát tud­ják ellátni. A mostani határozat értelmében 1985 végéig a járás lakosainak 50 százaléka jut meg­felelő ivóvízhez. Hová kerüljön a szemét és a hulladék? A környezetvédelem szempont­jából nagyon fontos feladat a sze­mét és a hulladék biztonságos elhelyezése is. A járás városait és falvait egy korábbi határozat értel­mében begyűjtési körzetekre osz­tották, amelyek ellátásával a Lo­sonci Műszaki Szolgáltató Üze­met, a Füleki Vnb és a Kokavai Hnb melléküzemeit bízták meg. Ezenkívül helyi jellegű szolgáltató tevékenységet végeznek a bolyki (Boľkovce), divíni, lovinobaňai, málineci, mýtnai, persei (Prša), sí- di, a terbeléti (Trebel’ovce) és a nagydaróci (Veľké Dravce) helyi nemzeti bizottságok, valamint a buzitkai, lehotkai, tomášovcei és a rátkai földművesszövetkezetek. Az említett szervezetek összesen 39 szeméttelep gazdái. A gyakor­latban ez annyit jelent, hogy a nyil­vántartott 32 185 háztartásnak 53 százalékából rendszeresen el­szállítják a szemetet és a hulla­dékot. Az SZSZK Belügyminisztériu­mának múlt év januárjában hozott rendelkezése értelmében sajnos a begyűjtőhely többségét vad sze­méttelepnek kell minősíteni, mivel nem felelnek meg a kívánalmak­nak. Ilyen megfontolásból a jnb illetékesei kénytelenek voltak be­szüntetni a legnagyobb Losonc környéki telep üzemeltetését. An­nak idején ugyanis több helyen nem végezték el a szükséges ta­lajmunkálatokat. Külön gond az ipari hulladék elhelyezése. Mostanáig kellő kö­Egy kötelezettségvállalásról - kiértékelése után Hazánk területén a Tranzit Gázve­zeték első kompresszorállomása Nagykapos (Veľké Kapušany) közelé­ben üzemel. A Szovjetunió területéről párhuzamosan lefektetett három csőú- ton“ érkezik ide a földgáz, majd ezt ugyanilyen pályán továbbítják orszá­gunk területére, a többi kompresszor- állomás felé. Tavaly ezen a helyen 36 milliárd köbméter földgáz „utazott át“. Ebből Csehszlovákián kívül eljutott, még az NDK-ba, az NSZK-ba, Francia- országba, Ausztriába, Olaszországba és Jugoszláviába. Nemrégiben kiértékelték az állomá­son dolgozó mintegy 260 alkalmazott tavalyi szocialista kötelezettségvállalá­sának teljesítését. Villamosenergia-, tüzelő- és üzemenyag-megtakarítás terén számottevő eredményeket értek el. Odafigyeltek például a turbórend­szer meghajtásának fogyasztására, amelynek nagysága a gépek meghibá­sodásától függ a leginkább. Az előző évhez képest tavaly ezt az arányt 12 százalékkal sikerült csökkenteniük, ami a fogyasztás visszaszorításához vezetett. Céltudatos és fokozott kar­bantartással, a berendezések jobb is­meretéből szerzett tapasztalatok hasz­nosításával, s nem utolsósorban rend­szeres elemezömunkával járultak hoz­zá ahhoz, hogy villamos energiából 220 765 kilowattórát, a saját szükség­letükre szolgáló földgázból közel 35,6 millió köbmétert takarítottak meg. A vállalati normához viszonyított üzem­anyag-megtakarítás pedig 930 litert tesz ki. A javítások és a karbantartási mun­kák során kiselejtezett hulladékvasból 14 160 kilogrammot gyűjtöttek össze, ami főként a fiatalok érdeme. Ezenkí­vül mintegy 1200 kilogramm papírt is leadtak a begyűjtőbe. Társadalmi mun­kában 1921 órát dolgoztak, többnyire a kompresszorállomáson működő nyolc szocialista munkabrigád szerve­zésében. Újítóik sem voltak tétlenek, hiszen tavaly 36 újítási javaslatot nyújtottak be és 16 gyakorlati alkalmazásához láttak hozzá. Az utóbbi évek egyik legértéke­sebb újítási javaslatai között emlegetik a két műszakvezető, Galgóczi Tibor és Maries László által benyújtottat, amely a feszültségcsökkenés és a feszültség­veszteség megkülönböztetésére szol­gáló irányítórendszer módosításán alapszik. Idén már alkalmazásának harmadik éve kezdődött meg. Gyakor­lati bevezetésének haszna csak tavaly, vagyis egy esztendő alatt, megközelí­tette a 200 ezer koronát. Az újítás révén a relatív megtakarítás 221 ezer köbméter földgáz. J. M. K. rültekintés és elővigyázatosság nélkül gyűjtötték össze az ipari hulladékokat. Ez volt a helyzet Tomašovce-Halieron is, ahol a fel­ügyelettel megbízott losonci bútor­gyár anyagi eszközök hiányára hi­vatkozva lemondott a telep üze­meltetéséről. Bíztató kezdemé­nyezés tanúi lehetünk viszont Fü­lek, Kokava és Málinec ipari öve­zetében, ahol a helyi közigazgatá­si szervekkel karöltve, közös beru­házással oldják meg a gondokat. Megakadályozni a további pusztítást A táj, a növényzet és az állatvi­lág is mindinkább oltalomra szorul a losonci járásban. Felismerte ezt a jnb kulturális szakosztálya is, mely fontosság szerint kategori­zálta az egyes területeket. A kate­góriába sorolták a somoskői vár és a sőregi Bagolyvár környékét, valamint a budinái erdőt. Külön csoportot képeznek a védett fák, fasorok, parkok, erdőrészek és er­dők. A huszonkét védett területen meg kell akadályozni a további pusztítást. Az állatvilág pusztulá­sára is mind több példa akad. Különösen a talajjavítási munkála­tok okoznak jelentős kárt a madár­világban. A műemlékvédelem te­rén az elmúlt időszakban jelentős eredményeket ért el a járás. Lo­sonc történelmi központjában több épületet is felújítottak. Befejező­dött Abelovcén Timrava emlékhá­zának felújítása, restaurálták a bolyki templom freskóit, új külsőt kapott a losonci református temp­lom. A tervek szerint a közeljövő­ben Haličon skanzent hoznak lét­re, s folytatódik Fülek és Losonc főterének és építészetileg értékes épületeinek felújítása is. A legutóbbi határozatok értel­mében a jövőben a területfejlesz­tés - a városok és falvak építése nem történhet környezetünk rová­sára. Mindez a jövő nemzedék számára létfontosságúvá válhat. És ezt a ma emberének kell első­sorban tudatosítania. HACSI ATTILA A Kurimi Szerszámgépgyár dolgozóira ebben az évben sokkal igényesebb feladatok hárulnak, mint tavaly. Elsősorban a szer­számgépek és a speciális munkagépek gyártását kell fejleszteniük. Az innováció részaránya a vállalatnál meghaladja a 30 százalékot, elsősorban a szerszámgépek és az automata gépsorok gyártása területén. Nagy gondot fordítanak a mikroprocesszoros irányító rendszerek további bevezetésére, és nem utolsósorban az egyre igényesebb kiviteli feladatok teljesítésére. A képen: Jan Vašš (baloldalt) és Rostislav Veselý az FGSV 50 CNC típusú marógép beállításának pontosságát ellenőrzi. (Vít Koreák felvétele - ČTK) Pártmunka a községért Kis létszámú falusi alapszervezet januári taggyűlésén Hontfüzesgyarmat (Hontianska Vrbica) a kisebb települések sorá­ba tartozik, hiszen lakosainak száma alig haladja meg a hétszá­zat. A helyi pártalapszervezetre még a falunál is jobban ráillik a kis jelző. A taglétszám ugyanis mind­össze tizenhárom, és a lehető legsajátosabb összetételű. A há­rom pedagógus mellett az aktívan dolgozók közül még a hnb elnöke és a húsbolt helyben lakó vezetője tagja az alapszervezetnek. A töb­biek idős nyugdíjasok, egy kivéte­lével már jóval túl járnak a hetve­nen, sőt a nyolcvanon is. Az alapszervezet mindennek ellenére hasznos munkát végez, ezt a januári taggyűlésen elhang­zott beszámoló is bizonyítja. Egyetlen olyan dolog sem kerüli el a figyelmüket, amely a faluban betöltött vezető szerepből, az esz­mei nevelés és politikai agitáció, valamint a falufejlesztés szaka­szán és nem utolsósorban sajátos tagösszetételükből adódik. Ilyen szempontból a beszámoló a falu­ban tevékenykedő társadalmi- és tömegszervezeteknek az irányítá­sát, a gyerekek körében kifejtett nevelői tevékenységet, az egyes tagok képviselői munkáját és az idős, betegség miatt rövidebb- hosszabb ideig ágyban fekvő tag­jaikkal tartott szoros kapcsolatot emelte ki. Az év folyamán a mun­katervvel összhangban a pártbi­zottság ülésein, majd a rákövetke­ző taggyűlésen is megvitatták és értékelték az egyes tömegszerve­zetek tevékenységét. Rendszere­sen foglalkoztak az üzletek ellátá­sával és a lakossági szolgáltatá­sokkal is. Pasztierovics Géza, a hentesbolt vezetője, és Michal Brza, a legfiatalabb nyugdíjas tag képviselői megbízatásuk kereté­ben is figyelemmel kísérik az emlí­tett területeket, így az alapszerve­zet közvetlenül értesül a legfonto­sabb tennivalókról és rugalmasan intézkedhet a problémák megol­dásában. Nem kis dolog, hogy a tisztítanivalót és a meghibáso­dott villanyfogyasztókat helyben lehet leadni, és a gázpalackok is a faluban cserélhetők. Ugyancsak tanácstagként tevé­kenykedik Morovics Irma, az óvo­da igsizgatónője és Mária Šupčí- ková, a napközis tanítónő. A gyer­mekek és a tanulók nevelésével, oktatásával és testedzési lehető­ségeivel kapcsolatos dolgokkal foglalkoznak. Munkájukat hatható­san segíti Eiena Lackóvá, az isko­la igazgatónője. Nagy gondot for­dítanak a családlátogatásokra, a szülőkkel való kapcsolatra és az eszmei ráhatásra. Ennek is kö­szönhető, hogy az iskola tanulói közül senki sem jelentkezett hittan­oktatásra. Az igazgatónő a tanu­lók kultúrtevékenységét is irányít­ja. Szavalatokat, tánc- és ének­számokat s műsoros esteket tanít be, s ugyancsak sikeresek a neve­lői célzatú gyermekrendezvények. Ezek némelyike, például a gyer­meknap, a télapó köszöntése stb. hatásával túlnövi az iskola falait, szerves része a politikai agitáció- nak. Bogár Imre, a hnb elnöke, a pártbizottságban is tevékenyke­dik. Az ö feladata többek között a beteg nyugdíjas tagok látogatá­sa és tájékoztatása. Pártmegbíza­tását következetesen teljesíti, hi­szen amint elmondta, azokról az emberekről, akiknek élete hosszú évtizedeken keresztül eggyé for­rott a pártmunkával, idős korukban sem szabad megfeledkezni. Téves dolog lenne persze azt gondolni, hogy az idős, nyugdíjas tagok csak többletmunkát jelente­nek. Ha egészségük engedi, nem­csak a taggűlésekre jönnek el, hanem a munkából, a szervezés­ből és agitációból is kiveszik ré­szüket. A hetvennégy éves Dra- hos József például nemcsak szer­vez és agitál, hanem a lapátot is megfogja, ha társadalmi munkáról van szó. Felszólalásában is foglal­kozott a választási program telje­sítésével, egybekapcsolva a sza­vakat a Stockholmi tárgyalások­kal. Hangsúlyozta, hogy a kom­munisták elsősorban munkájukkal és egységes kiállásukkal tehetnek hitet a béke ügye mellett. A munkát, helytállást és az esz­me hirdetését természetesen min­denkitől a lehetőségeivel össz­hangban kell és lehet elvárni. A hatvannyolc éves Varga Erzsé­bet tél idején például már jogosan tölti pihenéssel a napokat, de, amint elmondta, tavasztól őszig még azért a földmüvesszövetke- zetben is kisegít. Dolgozik a szőlő­ben, töri a dohányt. Nem kény­szerből, hiszen a különkereset nélkül sem lenne hiánya semmi­ben, de a munka életének szerves része, s amíg egészsége engedi, addig dolgozik. A taggyűlés leg­idősebb résztvevője a nyolcvankét éves Hovan Ilona elmondta, hogy öregségére jobb élete van, mint fiatal korában, amikor naphosszat dolgozott, gürcölt, mégis csak annyija volt, ami a szerény élethez kellett. Az elmondottak egyértelműen bizonyítják, hogy e kis létszámú és nagyon is sajátos összetételű alapszervezet tagjainak munkája valóban célratörő. Elsődlegesnek és legfontosabbnak tartják a falu­val és annak lakosságával össze­függő feladatokat. Ezt igazolja Balta Ernő pártelnök zárszava is. Hangsúlyozta, hogy a helyi érde­keket maximálisan figyelembe ve­vő munkaterv kidolgozása mellett máris időszerű a nyilvános gyűlés gondos előkészítése. Mert a falu­ért csakis a lakossággal szorosan együttműködve lehet eredménye­sen dolgozni. egri Ferenc

Next

/
Thumbnails
Contents