Új Szó, 1984. január (37. évfolyam, 1-26. szám)
1984-01-31 / 26. szám, kedd
ÚJ SZÚ 3 1984. I. 31. A tervezettnél gyorsabb ütemben (Folytatás az 1. oldalról) a gyakorlatban megvalósított kutatási feladatok alapján, vafamint a gyakorlatban alkalmazott találmányok, újítások illetve licencek alapján az év folyamán az ipari vállalatokban 434 ezer tonna kö- szénegyenértékű tüzelőanyagot, 2,3 milliárd korona értékű különböző további nyersanyagot és anyagot, 110 ezer tonna fémet takarítottak meg, 21 155 dolgozót tett ki a relatív munkaerőmegtakarítás, növekedett a nem szocialista országokba irányuló kivitel (1,4 milliárd koronával), a nem szocialista országokból való behozatal pedig 15 millió koronával csökkent. Az elmúlt évben az ipari robotok és manipulátorok nagyobb mértékű kihasználására került sor. Több mint ezer darabot gyártottunk ezekből 1982-höz viszonyítva 50 százalékkal többet. A termelésben történő fokozatos alkalmazásukkal 2500 nehéz fizikai munkát végző dolgozót helyettesíthetnek. Az ipari szakágazatokban az új termékek részaránya a termelés összvolumenében 17,3 százalékot tett ki, az előző évhez viszonyítva 1,4 pontos növekedésről beszélhetünk. A magas műszaki- gazdasági színvonalú termékek részaránya az új termékekhez képest 1982-höz viszonyítva 3,8 ponttal növekedett. Tovább fejlődött a dolgozók alkotó kezdeményezése, mely a találmányok és az újítási javaslatok növekedő számában nyilvánult meg. A benyújtott találmányok száma 8717 volt, 1982-höz képest ez 3,9 százalékkal több, a benyújtott újítási javaslatok száma 348r5 ezret ért el, itt 3 százalékos növekedésről beszélhetünk. Tavaly a KGST-tagországokkal 21 egyezményt kötöttünk a gazdasági és a tudományos-műszaki együttműködésre vonatkozóan. 1983-végén összesen 369 iyen egyezmény volt érvényben. Beruházás Tavaly 141,8 milliárd korona értékben hajtottunk végre beruházási munkákat és szállításokat (a Z- akciók és a lakosság magánépítkezései nélkül), ebből az építőipari munkák volumene 79,3 milliárd koronát tett ki, a leszállított gépek és berendezések értéke pedig 62,5 milliárd koronát. Az előző esztendőkhöz képest a beruházási munkák és szállítások volumene 2,2 százalékkal nagyobb volt, s a tervhez viszonyítva a beruházások 4,5 százalékkal voltak nagyobbak. Az ipari beruházások 1,6 milliárd koronával növekedtek és 56,2 milliárd koronára rúgtak. Az össz- beruházásokhoz viszonyított részarányuk mérsékelten csökkent. Még mindig alacsony a korszerűsítési és felújítási jellegű akciók száma, melyek pedig az intenzifi- káció meggyorsításának és a nagyobb hatékonyság elérésének döntő tényezői közé tartoznak. Tavaly a 91 kötelező beruházási feladatból 79-et valósítottak meg. Jelentős gondot fordítottak a környezetvédelemre. Átadtak több szennyvíztisztító állomást és hulladékégetőt. 1983-ban megkezdődtek a Tušimice II. Hőerőmű 200 megawattos blokkja kénteleni- tésének előkészületei. Határidő előtt építik a távozó gázok káros anyagait eltávolító berendezést az Ústí nad Labem-i Antonín Zápo- tocký Tüzelőanyag Kombinátban. E beruházásokra fordított fokozott figyelem ellenére azonban egyes kötelező feladatokat nem sikerült határidőn belül teljesíteni. A beruházások segítségével tovább bővült a népgazdaság anyagi-mű- szaki alapja, előreléptünk a szükséges szerkezeti átalakítások megvalósításában és érvényesítettük a tudomány és a technika eredményeit. A nem termelő szférában számos létesítmény épült, amelyek a lakosság növekvő szükségleteinek jobb kielégítésére szolgálnak. Ipar A központilag irányított ipar 100,9 százalékra teljesítette állami tervét. A termelés 1982-höz képest 2,7 százalékkal nőtt. A saját termelési érték tervét 5,3 milliárd koronával túlteljesítették, bruttó termelésben számítva a túlteljesítés hatmilliárd korona volt, ami 2,4 nap termelése. Ennek ellenére a feladatok teljesítése nem volt kiegyensúlyozott, a vállalatok 12,6 százaléka nem teljesítette a saját termelési érték tervét, 17,6 százalékuk a bruttó termelés tervét. A hetedik ötéves terv koncepciójának megfelelően folytatódtak az ipari termelés szerkezeti átalakulásai. A leggyorsabb ütemben a tudományos-műszaki haladás vívmányainak felhasználásával és a hazai nyersanyagok alapján termelő iparágakban növekedett. A központilag irányított iparban az eladás összértéke 1982-höz képest 28 milliárd koronával, vagyis 2,6 százalékkal nőtt. A kiviteli, a belkereskedelmi és a beruházási szállítások állami tervét 12,6 milliárd koronával, azaz 4,3 százalékkal szárnyalták túl. Tovább tartottak a szállítóimegrendelői kapcsolatok fogyatékosságai amiatt, hogy az iparvállalatok egy része kiegyensúlyozatlanul teljesítette termelési feladatait és a termelés szerkezete még mindig csak lassan alkalmazkodott a gazdasági követelményekhez. A hatékonyság mutatóira kedvezően hatott a nyereség 13 százalékkal történt növekedése. A költségek és a termelőalapok rentabilitása az évi tervben előirányzottnál nagyobb volt. A korábbi évhez képest a teljesítmények költsége az előirányzatnál gyorsabban, a foglalkoztatottság a központilag irányított iparban I3 200 fővel, 0,5 százalékkal emelkedett, s elérte a 2 682 200 főt. A dolgozóknak a bruttó termelés terjedelméről számított munkatermelékenysége 1982-höz képest 2,2 százalékkal nőtt, és a tervet másfél százalékkal túlteljesítették. A saját termelési értékből számított munkatermelékenység növekedése 5,2 százalék volt, a tervmutatót e tekintetben 2,3 százalékkal túlszárnyalták. A megbetegedések növekedése következtében a kihasználható munkaidő-alap kissé csökkent, mégpedig az 1982. évi 91,5 százalékról 91,2 százalékra. A munkások túlóra-munkájának aránya 5,3-ról 5,2 százalékra visszaesett. Iparáganként 1983-ban a következő termelési eredmények születtek: A tüzelőanyagiparban 127,4 millió tonna szenet és lignitet fejtettek, s a kitermelés állami tervét 3,5 millió tonnával, vagyis 2,8 százalékkal túlteljesítették. A külszíni barnaszénbányák a földeltakarítás tervét 17,5 millió köbméterrel, azaz 8,2 százalékkal túlteljesítették. Ennek köszönhető, hogy a kitermelhető szénmennyiség 10,4 százalékkal nőtt. A széntermelés tervfeladatainak túlszárnyalása és a fogyasztás ésszerűbbé tétele biztosította a népgazdaság és a lakosság folyamatos szénellátását 1983-ban és az idei év elején. A villamos energia termelése 76 276 millió kilowattóra volt, s 1982-höz képest két százalékkal emelkedett. A hőerőművek fűtőanyag-fogyasztása 0,4 százalékkal csökkent. Az atomerőművi áramtermelés 5,3 százalékkal nőtt. Az áramfogyasztás növekedése az előző évhez képest 2,7 százalékos volt. A kohóipar termelése az érckitermeléssel együtt 1,2 százalékkal növekedett, pedig az állami terv 0,9 százalékos visszaesést irányzott elő. A vaskohászat egy, a színesfémkohászat 1,6, az érckitermelés és feldolgozás 2 százalékkal növelte termelését. A gépipari termelés 4,8 százalékkal, az előirányzatnál gyorsabb ütemben emelkedett. A leggyorsabb fejlődést az elektrotechnikai ipát tudja kimutatni, amelynek termelése 8,4 százalékkal nőtt az állami tervben előirányzott 5,2 százalék helyett. Az általános gépipar 5 százalékkal növelte termelését, ezen belül főként a személy- és a tehergépkocsik, a mezőgazdasági gépek, a traktorok és a személyautó-pótalkatrészek gyártása növekedett. A nehézgépipar 2,2 százalékos növekedést tud kimutatni. A gépipar egészén belül fokozódott a pótalkatrészek gyártása, de a termékszerkezet még mindig nem felel meg a szükségleteknek. A vegyipar termelése egészében véve 2,7 százalékkal emelkedett, míg az állami terv csak 0,3 százalékos növekedést irányzott elő. Ezen belül a vegyszergyártásban és a kőolaj feldolgozásában 2,8, a gumi- és az azbesztiparban 2,2 százalékos növekedést mutattak ki. A nitrogén műtrágyák termelése 3,9, a növényvédőszereké 6,1, a műanyagoké pedig 5,2 százalékkal növekedett. A fafeldolgozó ipar 2,8 százalékkal növelte termelését, míg az állami terv 4,4 százalékos növekedést irányzott elő. A könnyűipar termelésének növekedése egy százalékos volt, ami valamivel meghaladja az előirányzatot. Ezen belül a nyomdaipari termelés 2,2, a ruhaipari termelés 1,9, a textilipari termelés 1,7, az üveg-, a porcelán- és a kerámiaipar termelése pedig 0,4 százalékkal nőtt. A tervnek megfelelően a bőr- és a cipőipari termelés 0,9 százalékkal csökkent. Az építőanyagipar termelése 1983-ban 0,4 százalékkal, a tervezettnél lassabban emelkedett. A cementgyártás 1,7, a mészter- melés 0,4, a csempegyártás 3,7 százalékkal növekedett. Az ipari termelés állami feladatainak teljesítése és túlteljesítése, valamint a tervezettnél nagyobb energia- és nyersanyag-megtakarítások lehetővé tették a tervezett szerkezeti átalakítások végrehajtását és részben az intenzifikálás meggyorsítását. Építőipar Az építőipari vállalatok 84,5 milliárd korona értékű munkát végeztek, 2,4 százalékkal nagyobb értékűt mint 1982-ben, s tervüket 2 százalékkal túlteljesítették. Az átadandó lakások számának tervét 0,3 százalékkal túlszárnyalták. Csökkentek az önköltségek és az építőipari termelés anyagigényessége is kisebb volt az előirányzatnál: 100 korona teljesítményre 0,19 koronával kevesebb önköltség és 0,22 koronával kevesebb anyagköltség jutott. Az építőipari munkák tervének túlteljesítése ellenére sem sikerült kellő ütemben meggyorsítani a beruházások átadását. A koncentrált beruházási területeken a feladatokat gyorsabb ütemben teljesítették, mint másutt. Az építőipari vállalatok munkaerő-állománya 550 ezer fő volt, és az előző évhez képest változatlan maradt. Az építőipari munkákat végző munkások száma kétezerrel, vagyis 0,7 százalékkal nőtt, de a szakmai szerkezet továbbra sem volt kielégítő. Az építőipari munkák munkatermelékenységének tervét 2,6 százalékkal túlteljesítették, 1982-höz képest a munkatermelékenység 2,5 százalékkal növekedett. Mezőgazdaság és élelmiszeripar Az előzetes eredmények szerint a bruttó mezőgazdasági termelés volumene (az 1980. évi árak alapján) az előző évhez képest 2,2 százalékkal nőtt. A növénytermesztés az előirányzott 1,1 százalékos növekedés helyett 0,8 százalékkal visszaesett, az állattenyésztés 4,6 százalékkal növekedett az előirányzott két százalékos csökkenés helyett. 1981 és 1983 között a mezőgazdasági termelés átlagosan évenként az 1976 és 1980 közötti időszak évi átlagához képest 5,6 százalékkal, ezen belül a növénytermesztésé 7,3, az állattenyésztésé 4,4 százalékkal növekedett. A múlt évben 11 millió 40 ezer tonna gabonát takarítottak be, ami nemcsak a tervfeladatok teljesítését, hanem azt is jelenti, hogy a csehszlovákiai mezőgazdaság történetének legjobb terméseredménye született. Az olajos növények termelésében messze túlszárnyalták a tervet. A nyári aszály következtében azonban lemaradás keletkezett más termények, főleg a burgonya, a cukorrépa és a kukorica termesztésében. Az állattenyésztésben az 1982. évi takarmánytartalékokra támaszkodva lényegesen növelni tudták az állatok termelőképességét és ezzel együtt az állattenyésztés intenzitását. A terv előirányzatának megfelelően a szarvasmarha-állomány 1982-höz képest 59 ezerrel növekedett, a sertésállomány 56 ezerrel csökkent. A baromfiállomány 1 765 000 darabbal növekedett. Az átlagos évi tejhozam 282 literrel emelkedett, és elérte a 3384 litert, a tojónkénti átlagos tojáshozam 229,7 volt. A hízómarhák átlagos napi súly- gyarapodása 0,7 kilogrammot, a hízósertéseké 0,507 kilogrammot tett ki. Ami a felvásárlást illeti, a növénytermesztés a termékek felvásárlási tervét december 31 -ig 100,1 százalékra teljesítették és az állattenyésztési termékek felvásárlása terén is túlszárnyalták az előirányzott szintet. Ez hozzájárult az élelmiszerellátás további javításához. A termőföld csökkenése 1983- ban mintegy ötezer hektár volt, s a korábbi évekhez képest sikerült lényegesen korlátok közé szorítani. A múlt évben a mezőgazdaság 1 775 000 tonna műtrágyát kapott, vagyis minden hektár termőföldre 260 kilogramm jutott. Mesterségesen öntözhetövé tettek 16 300 hektárt és lecsapoltak 45 000 hektárt, vagyis a mesterséges öntözés fejlesztésének tervét 101,2 a lecsapolások tervét 102,7 százalékra teljesítették. A mezőgazdaság tavaly 8795 traktort kapott, 34,7 százalékkal többet, mint egy évvel korábban. Az élelmiszeripar termelése a korábbi évhez képest 2,4 százalékkal növekedett, az állami terv előirányzatánál gyorsabb ütemben. Ezt elősegítette a mezőgazdasági termékek felvásárlási tervének túlteljesítése. A leggyorsabb ütemben a tej, szeszfőző és a borászati ipar termelése növekedett. Erdőgazdaság és vízgazdálkodás A fakitermelés 18 630 000 köbméter volt, egy százalékkal több mint 1982-ben. A tervezett meny- nyiségnél 1,3 százalékkal több fát termeltek ki. Ezenkívül 53 700 hektárt erdősítettek, 3 százalékkal nagyobb területet, mint 1982-ben. A közüzemi vízvezeték-hálózat ivóvíz-termelése 1982-höz képest 29 millió köbméterrel, vagyis 2,4 százalékkal emelkedett. Jelenleg a lakosság 73,7 százaléka közüzemi vízvezetékekből kapja az ivóvizet. A csatornahálózatra a háztartások 60,1 százalékát k apcsolták rá eddig. Közlekedés és távközlés A közlekedés megfelelt a népgazdaság követelményeinek. A szállításigényesség az előző évhez képest egy százalékkal csökkent. A tervvel összhangban növekedett a nyilvános szállítás szerepe, az üzemi áruszállítás szintje az előző évhez képest nem változott. A nyilvános teherforgalomban 662,8 millió tonna árut szállítottak, 0,7 százalékkal kevesebbet, mint 1982-ben. Az állami tervet 102,6 százalékra teljesítették, a teljesítmények 2,4 százalékkal növekedtek. A személyszállításban 2625 millió utast szállítottak, számuk 4,4 százalékkal emelkedett. A Csehszlovák Autóközlekedési Vállalat által szállított utasok száma 28 millió fővel növekedett, a Csehszlovák Államvasutak által szállítottaké kétmillió fővel csökkent. A prágai metró 270 millió utast szállított, 4,1 százalékkal többet, mint 1982-ben. A távközlés területén folytatódott a távbeszélő hálózat fejlesztése és korszerűsítése. 1983-ban 95 ezer telefonállomást adtak át, ebből 41 ezer a magánállomás. December 31 -én 3 401 000 telefonállomás üzemelt. A rádiókommunikáció területén két tv-adót adtak át, amelyen a második műsort sugározzák. Külkereskedelem A szocialista országokkal lebonyolított árucsere-forgalom az állami terv előirányzatánál nagyobb volt. A kivitel és a behozatal feladatait túlteljesítették. A nem szocialista országokkal lebonyolított kereskedelemben a kereskedelmi és a fizetési mérleg aktívuma a tervezettnél nagyobb volt, ez megteremtette a feltételeket Csehszlovákia külföldi kötelezettségeinek gyorsabb visszafizetéséhez. A szocialista országokkal lebonyolított kereskedelemre kedvezően hat a szocialista gazdasági integráció komplex piogramjának megvalósítása. Növekedett Csehszlovákia részvétele a gyártásszakosításban és a kooperációban. Életszínvonal A lakosság életszínvonala 1983-ban az állami terv előirányzatának megfelelően alakult. Szilárdult a szociális biztonság, a személyi fogyasztás két százalékkal, a társadalmi fogyasztás 3,3 százalékkal emelkedett. A lakosság pénzbevételei 3 százalékkal növekedtek, és elérték a 393,1 milliárd koronát. A szocialista szektor dolgozóinak havi átlagbére 2790, a földmüvesszövetkezeti tagok havi átlagbevétele 2914 korona volt. A kiskereskedelmi forgalom 2,9 százalékkal nőtt és elérte a 276,3 milliárd koronát. A múlt évben 94 200 lakást adtak át, a 10 000 lakosra jutó orvosok száma 34,9-re emelkedett. A népgazdaságban foglalkoztatottak száma 0,6 százalékkal nőtt és elérte a 7 480 000 főt. A termelő szféra munkaeróállománya 27 000 fővel, a nemtermelő szféráé 18 000 fővel nőtt. Tovább emelkedtek a lakosság pénzbevételei. A munkából származó bevételek 3 százalékkal, a szociális juttatások 3,6 százalékkal növekedtek. A reálbevételek 1983-ban 1,9 százalékkal megnőttek. A lakosság pénzkiadásai árukra, szolgáltatásokra, és befizetésekre 1982-höz képest 10,7 milliárd koronával, vagyis 2,9 százalékkal nőttek. A takarékbetétek összegének növekedése 16,1 milliárd korona, vagyis a lakosság pénzbevételeinek 4,1 százaléka volt. A belkereskedelem élelmiszer- és iparcikk-ellátása folyamatos volt, s a korábbi évhez képest javult. Az előző évhez képest növekedett a hús és a húsipari termékek, a tejtermékek és a sör eladása. A CSKP KB 6. ülésén a nemzeti bizottságok munkájáról elfogadott határozatok teljesítése hozzájárult a lakossági szolgáltatások fejlődéséhez. Ennek ellenére a helyi gazdálkodási vállalatok és az ipari szövetkezetek munkáinak és szolgáltatásainak minősége még nem felel meg teljesen az elvárásoknak. A fogyasztói árszint 1982-höz képest 0,9 százalékkal emelkedett, ezen belül a lakossági szolgáltatások díjai egy százalékkal. Az 1983-84-es tanévben az óvodai férőhelyek száma 713 ezer, vagyis az óvodás korú gyermekek 91,1 százaléka jár óvodába. A szakmunkástanulók száma 142 ezer, 88 ezer diák a gimnáziumokat és a szakközépiskolákat látogatja. Az egyetemek és főiskolák hallgatóinak száma 145 ezer. Az egészségügyi létesítmények kapacitása ezer ággyal nőtt, és elérte a 193 ezer ágyat. Egy orvosra 286 személy jut, héttel kevesebb mint 1982-ben. A Z-akcióban, 3,8 milliárd korona érték született. Átadtak 960 bölcsődei, 13 421 óvodai, 3992 iskolai férőhelyet, 315 üzletet és szolgáltató üzemet. 1983-ban az élve született gyermekek száma 230 000 volt. Tavaly 121 ezer házasságot kötöttek, 36 ezret felbontottak. Mintegy 185 000 személy meghalt. Csehszlovákia lakosságának száma az év végén 15 438 000 volt.
