Új Szó, 1984. január (37. évfolyam, 1-26. szám)

1984-01-27 / 23. szám, péntek

ÚJ szú 3 Reagan üzenete az Unió helyzetéről Első választási beszédének tekinthető A HÉTVÉGÉN KÖZLI HIVATALOSAN ÚJRAINDULÁSI SZÁNDÉKÁT JAPAN (ČSTK) - Ronald Reagan amerikai elnök szerda este a Kongresszusban ismertette ha­gyományos üzenetét az Unió helyzetéről. Beszédében nem­csak az elózó évet értékelte, ha­nem fehérházi kormányzásának egész hároméves időszakát is, amit megpróbált felettébb sikeres­nek feltüntetni. Politikai megfigye­lők egyetértenek két dologban: beszédében Reagan nem mon­dott semmi újat, s hogy ez valójá­ban egy választási beszéd volt, amellyel igyekezett előkészíteni a talajt várható bejelentéséhez, hogy újabb négyéves időszakra megpályázza az elnöki tisztséget. Beszéde külpolitikai részében Reagan ugyan azt mondta, hogy szükség van a párbeszédre Moszkvával, de ezzel egyidóben megerősítette, hogy továbbra is kizárólag az eró pozíciójából akar tárgyalni a Szovjetunióval. Hangsúlyozta, hogy semmikép­pen sem akar „takarékoskodni a hadsereg rovására“ és kijelen­tette, a „kormány elsőrendű köte­lességének“ tartja az új fegyver­kezési program jóváhagyását, amely 1985-re 17 százalékos ki­adásnövekedéssel számol. Az elnök védelmébe vette az USA Közép-Amerikában folytatott intervenció® politikáját, beleértve a salvadori rezsimnek nyújtott ka­tonai segítség növelését és a di- verzánsok támogatását, akik ide­gen területről hatolnak be Nicara­guába. Megerősítette, kész figyel­men kívül hagyni az amerikai köz­vélemény és a Kongresszusban a demokraták erősödő hangját, akik követelik az amerikai tenge­részgyalogosok Libanonból való kivonását. Kijelentette, az ameri­kai katonák a Közel-Keleten „a béke ügyét szolgálják“. Az elnökválasztáson való indu­lási szándéka várható bejelentése előtt négy nappal beszédében Reagan „a gazdasági javulás jelei­nek“ felnagyítására összpontosí­tott, amit a csökkenő inflációban lát elsősorban megtestesülni. Nem beszélt azonban arról, hogy az országban közel 40 millió em­ber él a létminimum hivatalosan megállapított határa alatt és a munkanélküliség kis mértékű csökkenése ellenére még mindig több mint 8 millió ember van állás nélkül. Nem tett említést az óriási költségvetési hiányról sem, amely megközelíti a 200 milliárd dollárt és évről évre növekszik. Washingtonban tegnap hozták nyilvánosságra, hogy Reagan el­nök már január 6-án aláírta a 119. számú irányelvet, amely zöld utat ad a „csillagok háborúját“ elő­készítő ötéves fegyverkezési programnak. E program kereté­ben fejlesztik ki és gyártják majd az ún. műholdromboló fegyve­reket. A bejelentést egy nappal az­után tették, hogy az amerikai elnök az Unió helyzetéről szóló üzeneté­ben közölte: az USA egy önműkö­dő orbitális űrállomás felbocsátá­sát tervezi, amely csak békés célú kísérleteket szolgál. Az elnök állí­tása tehát szöges ellentétben áll azzal, amit az említett irányelvben engedélyez. A CGT a Tudeh-párt tagjai ellen hozott ítéletek visszavonását követeli A francia szakszervezetek állásfoglalása (ČSTK) - Pierre Gen sous, a francia Általános Munkaszövet­ség (CGT) titkára élesen elítélte azokat az igazságtalan ítéleteket, amelyeket az iráni bíróságok mondtak ki az Iráni Néppárt (Tu- deh) 86 vezető képviselője felett. Kijelentette, hogy a Tudeh tagjai, akik életüket kockáztatva harcol­tak a sah diktatúrája ellen, most ismét az embertelen üldözés ál­dozataivá váltak, és életük újra veszélyben van. A CGT felszólír totta a francia dolgozókat, hogy foglaljanak állást a Tudeh tagjai ellen hozott ítéletek semmissé nyilvánítása mellett és követeljék az elítéltek szabadon bocsátását A L ’ Humanité kommunista na­pilap az ítéleteket Irán történelme tragikus eseményének nevezte. A francia kommunisták kifejezik szolidaritásukat és követelik a Tu­deh elítélt tagjainak szabadonbo- csátását - írta a lap. Teheránban közölték, hogy a napokban Tabriz városban a Tudeh további 100 tagját és hívét állították bíróság elé. Ezzel egyidóben jelentette az AFP hír- ügynökség, hogy „rövidesen“ el­járás kezdődik még 250 Tudeh- tag ellen az ország déli részén fekvő Sirázban és a közép-iráni Kermánban. A SZOVJETUNIÓ MINISZTER­TANÁCSA üdvözlő táviratot inté­zett Ali Kistmand afgán kormány­főhöz abból az alkalomból, hogy 30 évvel ezelőtt írták alá a két ország első gazdasági és műszaki együttműködési megállapodását, amelynek köszönhetően számos gyár épült Afganisztánban szovjet közreműködéssel. FRED SINOWATZ osztrák szö­vetségi kancellár tegnap befejezte hivatalos jugoszláviai látogatását. CARLOS RAFAEL RODRIGU­EZ kubai miniszterelnök-helyettes tegnap Szófiába érkezett. Foga­dására a repülőtéren megjelent Ognan Dojnov, a BKP KB Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára. A SZOVJETUNIÓBAN tegnap Föld körüli pályára bocsátották a Kozmosz-1533 jelzésű mester­séges holdat, melynek fedélzetén a világűr további kutatását szolgá­ló tudományos műszerek talál­hatók. ALVARO CUNHAL, a Portugál KP főtitkára nicaraguai látogatá­sának befejeztével a nemzetközi helyzetről szólva hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államoknak le kell mondania európai rakétatele­pítési terveiről, hogy ezzel megte­remtődhessenek a feltételek a genfi leszerelési tárgyalások fel­újításához. NIGÉRIA szilveszterkor hata­lomra jutott kormánya ottani sajtó­jelentések szerint változásokat hajt végre az államapparátusban annak érdekében, hogy az az or­szág előtt álló legsürgetőbb fel­adatok teljesítését szolgálja. Az állami hivatalokból eltávolítják a korrupcióval vádolt személyeket, illetve törvénybe ütköző cseleke­detek miatt 34 magas beosztású rendőrtisztet is elbocsátanak. Fo­lyamatban van ezen kívül Nigéria külföldi diplomáciai képviseletei­nek az átszervezése is. Magas kitüntetések (ČSTK) - A Szovjetunió lenin- grádi területét a gazdasági és a kul­turális fejlesztésben elért sikerei­ért, valamint a Nagy Honvédő Há­ború idején a német fasiszták elle­ni bátor és kitartó harcáért az Októberi Forradalom Érdem­renddel tüntették ki. A magas ki­tüntetést a területnek a leningrádi blokád teljes felszámolásának 40. évfordulója alkalmából adomá­nyozták. Ezenkívül Kronstadt városát forradalmi, harci és munkaérde­meiért ugyancsak a leningrádi blo­kád teljes felszámolásának 40. év­fordulója alkalmából a Vörös Zászló Érdemrenddel tüntették ki. A kormányfő militarista terveinek támogatására szólította fel pártjának tagjait (ČSTK) - Japánbarf a legutóbbi fejlemények azt mutatják, hogy Washington mind nagyobb szere­pet szán ennek az országnak tá­vol-keleti terveiben. Japán fokoza­tosan a Pentagon nukleáris tá­maszpontjává válik. Ennek követ­kezménye a rekordnagyságú ka­tonai költségvetés is az 1984—85-ös költségvetési évre, amely eléri a 2,95 billió jent (11,9 milliárd dollárt). Ez a korábbival összehasonlítva 6,9 százalékos növekedést jelent. A Nakaszone- kormány annak ellenére folytatja az ország katonai hatalommá való változtatására irányuló terveinek megvalósítását, hogy a lakosság legszélesebb rétegeiben szapo­rodnak a tiltakozó akciók az or­szág militarizálása ellen. Mijake sziget lakossága például az ellen tiltakozott, hogy a szigeten egy katonai repülőteret akarnak felépí­teni a Midway repülőgép-anyahajó gépei számára, amelynek támasz­pontja Jokosuka kikötőben van. Tokióban tegnap tartotta meg 43. kongresszusát a kormányzó Liberális Demokrata Párt. Naka­szone Jaszuhiro miniszterelnök aki egyben a párt elnöke, megnyi­tó beszédében arra szólította fel a küldötteket, hogy a decemberi általános választásokon elszenve­dett kudarc ellenére támogassák politikáját, amelynek egyik fő célja éppen a lakosság által elítélt ja­pán-amerikai együttműködés szi­lárdítása. Abe Sintaro japán külügymi­niszter tegnap nyolcnapos látoga­tásra utazott az Egyesült Államok­ba. Washingtonban Ronald Rea­gan elnökkel, George Shuttz kül­ügyminiszterrel, Caspar Wetrv berger hadügyminiszterrel és to­vábbi politikusokkal fog tárgyalni. Abe Sintaro várhatóan biztosítja a Fehér Házat arról, hogy Tokió kész továbbra is folytatni Ameriká­ba rát politikáját Az amerikai sajtó szerint a ja­pán külügyminiszter látogatását elsősorban arra használják föl, hogy megszilárdítsák Washington és Tokió katonai-stratégiai szövet­ségét. A chilei nép a demokratikus viszonyok helyreállításáig folytatja harcát (ČSTK) - Hugo Miranda volt chilei szenátor, a mexikói chilei ház elnöke és Eduardo Contre­ras volt kommunista képviselő sajtókonferenciát tartottak Mexi­kóban. Kijelentették: Pinochet diktátorrezsimje ellen folytatott ed­dig példátlan méretű tiltakozó mozgalom meggyőzően bizonyít­ja, hogy a chilei nép offenzivába kezdett, és mindaddig folytatja harcát, amíg az országban nem úiítják fel a demokráciát, nem vetnek véget a terrornak és a megtorlásoknak. A széles néptömegek fokozódó ellenállásának bizonyítéka az is, hogy a rezsim ellen megalakult a Népi Demokratikus Mozgalom (MDP), amely a lakosság haladó demokratikus rétegeit és a balol­dalt egyesíti. FŐ célja a gyűlölt diktátorrezsim megdöntése és egy haladó demokratikus rendszer lét­rehozása. Szíria szilárdan kitart az arab nép igaz ügye mellett Az Arab Interparlamentáris Unió ülése (ČSTK) - Abdar Rauf Kasz­szem szíriai kormányfő kijelentet­te, hogy országa továbbra is foly­tatja azt a politikai irányvonalat, amely az imperializmus és a cio­nizmus agresszív terveinek meg­akadályozására irányul. A szíriai népet nem félemlítik meg az izrae­li katonai masinéria provokációi, sem az amerikai hadihajók és az USA NATO-beli szövetségesei. Kasszem hangsúlyozta, Szíria szi­lárd elhatározása, hogy megvédi szabadságát és függetlenségét és az arabok igaz ügyét. Szanában a Jemeni Arab Köz­társaság fővárosában befejező­dött az Arab Interparlamentáris Unió ülésszaka, amelyen 15 arab ország képviselői folytattak ta­nácskozást a Közel-Keletet érintő legfontosabb politikai kérdésekről. Különös figyelmet szenteltek a pa­lesztin kérdésnek és az Izrael által megszállt arab területek helyzetének. A parlamenti küldöttségek hatá­rozottan elutasították az amerikai ak közel-keleti rendezést tervét, és hangsúlyozták, Palesztina arab népe törvényes jogai felújításá­nak szükségességét Elítélték az Egyesült Államok kormányát, ami­ért korlátlanul támogatja az izraeli agresszort és akadályozza a pa­lesztin kérdés igazságos rende­zését. A Néva-parti város ma ünnepel. A negyven évvel /» ezelőtti könnyes-boldog napra emlékezik. Volt katonák gyülekeznek egykori hősi csatáik színhelyén, s emlékeznek azokra, akik nem érték meg a blokád áttörésének napját, mert életüket áldozták a városért. Emlékeznek azokra, akik velük együtt harcolták-szenved- ték végig a 900 napot, akik velük együtt örültek a győze­lemnek, de már eltávoztak az élők sorából. De nemcsak a katonák védték a várost, hanem minden egyes polgára. Nők, gyerekek, öregek. Talán nincs is olyan család a városban, amelynek ne lenne háborús halottja. Húszmil­lió szovjet ember vesztette életét a Nagy Honvédő Háború­ban. Közülük majd minden huszadik leningrádi volt. Történészek, hadvezérek, írók, egyszerű leningrádi pol­gárok visszaemlékezései, szorgos kutatásainak eredmé­nyei több tízezer nyomtatott oldalon szólnak az utókorhoz. Beszámolnak a csatákról, a bombázásokról, a szüntelen ágyútúzról, az éhezésről, a megfeszített munkáról. Ismer­jük a száraz, tárgyilagos, mégis szívszorító statisztikai adatokat: a blokád 900 napja alatt 102 ezer repesz- és gyújtóbomba, 148 ezer tüzérségi gránát hullott a városra. A bombázások és a tüzérségi támadások következtében 16 747 ember vesztette életét, további 33 782 megsebe­sült. A város 641 803 lakosa halt meg a kimerültségtől és éhségtől. 840 üzem és 3174 épület vált romhalmazzá. Félmillió ember lett hajléktalan. A legnehezebb időszak­ban, 1941 novemberében és decemberében egy munkás napi fejadagja 250 gramm kenyér volt, a többieké 125 gramm. A hús, a zsír, a cukor ismeretlen fogalommá vált. A fagyott, édeskés krumpli, répa - csemege volt. A meleg ruha, takaró - pótolhatatlan kincs. A bútor tüzelő, a gyerek­szánkó közlekedési eszköz lett. Az emberség, az önzetlen segítségnyújtás, a hősiesség megszokott, hétköznapi jelenséggé vált. Közel kétszer 900 napig voltam leningrádi egyetemi Leningrádi jellem polgár. Ez alatt az idő alatt számos olyan emberrel találkoztam, aki számára a blokád nem történelem, hanem átélt valóság. S talán sikerült valamit megértenem abból, amit úgy hívnak, hogy leningrádi jellem. Megértettem, hogy az ostromgyúrűn belül és kívül a város megmentéséért hősiesen harcoló katonák mellé kell sorolni a leningrádi névtelen hősök százezreit is. Az iskoláslányokból lett szanitéceket, akik közvetlenül a frontvonal mögött kötözték a sebesülteket. Az agg professzorokat, akik a légitámadá­sok idején az egyetem épületeinek tetőzetén őrködtek, hogy vízbe fojtsák a gyújtóbombákat. A kisfiúkat, akiknek állványt kellett készíteni, hogy a lőszergyárban elérjék a gép karjait, s akik a „rendes“ munkásnak járó fejadag­jukból csak annyit ettek meg, amennyi egy gyereknek járt, a többit hazavitték a „kicsiknek“. Számomra a leningrádi jellem megtestesítője Klavgyija Alekszejevna Kamennaja is, diákotthonunk portásnénije. Több száz diák számára Kláva néni volt, aki segít, ha baj van, megvigasztal, ha késik otthonról a levél, akihez oda lehet bújni a vizsga előtti éjszakán akár hajnali háromkor is és elpanaszolni, hogy,,semmit se tudok“, s aki szívből örül másnap, hogy a vizsga mégis sikerült. Kláva néni férje a Kírov-gyárban volt munkás. 1941 nyarán az elsők között kérte magát a frontra. Szeptember­ben elesett. A kisfiúk akkor mindössze hároméves volt. A fasiszták már ott voltak Leningrád alatt. A kisfiút az egész óvodával együtt evakuálták a városból. Klavgyija Alekszejevna frontszolgálatra jelentkezett. Lövészárkokat ásott, tankcsapdákat épített, majd ápolónőként dolgozott. Negyven évvel ezelőtt, amikor a szovjet csapatok szétver­ték a fasiszta ostromgyűrűt, Klavgyija néni szerzett „lakást“ - a Péter-Pál erőd egyik termében, ahol már hét család lakott. A „beköltözés“ könnyén ment—egy katona­ládában volt minden vagyona - s nyomban a fiáért indult Az úton, vissza Leningrádba a tehervagon alján kupo­rogva a zord időben a mamák testükkel melengették rég nem látott gyermekeiket. A sok szenvedéstől, kimerültség­től a vagonban meghalt egy fiatalasszony. Leningrádhoz egészen közel. A következő állomáson tovább állta vonat, az asszonyok tisztességgel eltemették a halottat Kláva néni magához vette az árva, gyengécske kisfiút, hiszen ö már „egyenesbe“ került, volt lakása, munkája is egy kórházban. Klavgyija Alekszejevna háromévi ismeretség után me­sélte el ezt a történetet. Akkor már jól ismertem a családját is: Misa fiát, ciki mérnök lett, az orvos Votogyárt és tizenéves „kisunokáit“. De máig sem tudom, hogy a két fiú közül melyik Kláva néni édesgyermeke. Ami a legszomo­rúbb, már sosem fogom megtudni. Klavgyija Alekszejevna három éve meghalt. Egyszer megpróbáltam kideríteni a titkot, de nem jártam sikerrel. Hosszas készülődés után megkérdeztem Kláva nénit, melyik az igazi fia. Értetlenül nézett rám, majd azt válaszolta: „Mind a kettő. Az egyiket én szültem, a másikat én mentettem meg az életnek. “ Ilyen a leningrádi jellem. Legalábbis számomra. Snem I hiszem, hogy messze járnék az igazságtól. A kis Tánya Szavtcseva naplóját múzeum őrzi. Milliók ismerik az elgyengüló gyerekkézzel kockás iskolai füzetbe rótt malárii tragédiát. Nemrég került elő egy másik leningrádi gyerek naplója. A 16 éves Jura Rjabinkiné, aki szintén éhenhalt. Nekünk üzen és az utánunk jövőknek: „Muszáj, kétf, hogy a Földön eljöjjön az az idő, amikor senki sem fogja tudni, mi az az éhség és a háború..." ‘ GÖRFÖL ZSUZSA 1í*d4. I. 27.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents