Új Szó, 1984. január (37. évfolyam, 1-26. szám)

1984-01-27 / 23. szám, péntek

Alapos tudással indujnak Kommunista pedagógusok év eleji taggyűlése • Helytállnak a középiskolákon • A kedvező tények ellenére kevesen jelentkeznek katonaiskolára • Szakkifejezé­sek két nyelven • Egy szlovák és egy magyar iskola barátsága ..... KOMMENTÁLJUK ------­Az iskolai pártalapszervezetek év eleji taggyűlésein a figyelem homlokterében áll a tanulók elhe­lyezésének a kérdése. A magyar tanítási nyelvű alapiskolákban eh­hez szorosan kapcsolódik a szlo­vák nyelv minél tökéletesebb elsa­játításának a problémája is. Az Ipolyszakállasi (Ipeľský Sokolec) Magyar Tanítási Nyelvű Alapisko­la kommunistáinak januári tanács­kozásán is erről beszéltek a leg­többet. Török Lajos, a pártalap- szervezet elnöke elmondta, hogy a pártbizottság beszámolója rész­letesen elemezte az iskola nevelé­si-oktatási eredményeit, örvende­tes, hogy a végzős tanulók közül tavaly harminckettőből tizennyol­cán jelentkeztek továbbtanulásra, s valamennyiüket fel is vették, méghozzá oda, ahova eredetileg jelentkeztek. így a tanulók elhelye­zését tekintve az iskola a lévai (Levice) járásban a negyedik, a nyugat-szlovákiai kerületben pe­dig a 18. helyen végzett.- Milyen iskolákon folytatják ta­nulmányaikat az itt végzett fia­talok?- Például a bratislavai vegyipari szakközépiskola, a lévai gépipari technikum magyar tagozatán, a komáromi, a zselízi, a bratisla­vai, az ipolysági, a párkányi ma­gyar gimnáziumban, a suranyi szaktanintézetben, a párkányi pa­pírgyár érettségi bizonyítványt adó szaktanintézetének magyar osztá­lyában, az ipolysági mezőgazda­sági szaktanintézetben. A többi tanulónk egyéb szaktanintézetek­ben folytatja tanulmányait, köztük bányászatiban is. Nem sikerült vi­szont 1 tanulót biztosítanunk kato­nai iskolára, jóllehet az előző években végzett tanulóink közül nyolcán már katonatisztek. Van köztük alezredes is. A pedagógusok véleménye szerint ezek a tények igazán meg­győzhetnék a szülőket arról, hogy bátran adhatnák gyerekeiket kato­nai pályára. A vitában felszólaló Török István, az iskola igazgatója nem véletlenül beszélt egyebek közt arról, hogy az iskolának még jobban összhangba kell hoznia a szülök és a társadalom érdekeit. Erre a célra a propaganda eszkö­zeit is felhasználják. Nevezetesen a helyi iskolában végzett hivatá­sos katonák életét bemutató fény­képeket helyeznek el a pionírok klubhelyiségében. Ami a szlovák nyelv tanítását illeti, abban a pedagógusok ahhoz az elvhez igazodnak, amelyhez a nemzetiségi iskolák tanulói álta­lában: a tanulókat úgy kell felké­szíteni, hogy minden iskolán, a társadalom bármely területén ér­vényesüljenek. A nemzetiségi kör­nyezet hatásából eredően a tanu­lók csak az iskolában sajátítják el és használják a szlovák nyelvet. Éppen ezért a természettudomá­nyi tantárgyakban a szakkifejezé­seket két nyelven oktatják. Ez a pedagógusoktól fokozott erőfe­szítést követel, de az ügy érdeké­ben szívesen vállalják. Eddigi ta­pasztalataik alapján viszont kife­jezték azt a nézetüket, hogy he­lyesebb lenne, ha a tankönyvben a szlovák nyelvű szabályok szöve­ge nem a könyv végén, hanem az egyes fejezetek, a tárgyalt anyag­rész után állna. Ezt a pedagógu­sok nemcsak a januári taggyűlés vitájában vetették fel, de többször elhangzott már a kommunisták ta­nácskozásain, pedagógiai érte­kezleteken is. Ugyancsak a szlovák nyelv tö­kéletesebb elsajátítása érdekében vezették be az iskolában azt, hogy a tanítási nap első és utolsó óráját szlovák népdal eléneklésével kez­dik, illetve végzik. Ezt reggel a ta­nulók olykor már a pedagógus megérkezése előtt elkezdik. A módszer igen jól bevált. Kedve­zőek a tapasztalataik a szlovák nyelvű újságok rendszeres olvas- tatása terén is. Olyan tanuló nincs az iskolán, akinek ne járna vagy a Priateľ, vagy a Kamarát című lap. Ezt főleg a szlovák nyelvű konverzációk alkalmával haszno­sítják . A szlovák nyelvű kötelező olvasmányok több példányban megvannak a tanulók könyvtárá­ban, hogy mindenki kikölcsönöz­hesse őket. Jó lenne viszont, ha a szülők is odahatnának, hogy azok a tanulók is kölcsönözzenek szlovák könyveket, akik nem ké­szülnek középiskolai tanulmá­nyokra. Nem kis mértékben járul hozzá a szlovák nyelv elsajátításához az is, hogy az iskola baráti kapcsola­tot tart fenn a Hontianske Morav- ce-i szlovák nyelvű alapiskolával. Ez természetesen nemcsak az is­kola vezetőinek, pedagógusainak évente egyszer megrendezett szakmai és baráti találkozóját je­lenti* hanem (elsősorban) a tanu­lók sportvetélkedőit is, melyekre minden tanévben hol az egyik, hogy a másik iskolában kerül sor. Bevált a tanulók szünidei csereak­cióinak megszervezése is. Vagyis vendéggyerekek családoknál való elhelyezése. Említést érdemel még, hogy a szlovák nyelv óráin felhasználják az iskolarádió adá­sait. Erről az év eleji taggyűlésen Visehradszki Vilmos részletesen beszélt vitafelszólalásában. Elismeréssel szólt a pártszerve­zet és az iskola pedagógusainak munkájáról Miroslav Jabolnecký, a járási pártbizottság titkára, aki szintén részt vett a tanácskozá­son. Ugyanakkor felhívta a figyel­met arra, hogy a járás fiataljai nem minden esetben becsülik meg eléggé az elért eredményeket, s ez a pedagógusokra nézve to­vábbi igényes feladatokat ró. A taggyűlésen jelen volt Záb- renský Imre, a járási pártbizottság aktivistája. Az év eleji taggyűlésen kitűzött feladatokkal az iskola pár­ton kívüli pedagógusait a január 18-án megtartott nyilvános gyűlé­sen ismertették. FÜLÖP IMRE Példamutató fiatalok (ČSTK) - Az eddigi legnagyobb teljesítményt érte el tárnahajtás­ban az ostrava-karvinái kőszén­medence történetében a Cseh­szlovák Ifjúsági Szövetség Bánya- vállalat stonavai üzemében dolgo­zó, Miroslav Nátera vezette 29 tagú ifjúsági brigád. Ezzel teljesí­tette a Szlovák Nemzeti Felkelés 40. évfordulója tiszteletére vállalt kötelezettségét. A bányászok 31 munkanap alatt 1181 méter tárnát hajtottak, s ezzel tervüket 137 százalékra teljesítették. Egyben 151 méterrel túlszárnyalták a Ján Šeck vezette munkacso­port rekordját. Az említett időszak­ban 20 800 tonna szenet fejtettek, s az általuk a helyszínre szállított építőelemek összsúlya 638 600 kilogramm volt. Ugyancsak nagyra kell értékelni Ivan Šiška csoportjá­nak teljesítményét: jelentős meny- nyiségü sínt, csövezetet és dúco­lást tett újra felhasználhatóvá, s ebből az anyagból a Nátera- brigád tagjai 350 méter folyosót dúcoltak alá. Évzáró gyűlés (ČSTK) - Évzáró gyűlést tartott tegnap a Csehszlovák-Kubai Ba­ráti Bizottság a bojničkyi (trnavai járás) Csehszlovák-Kubai Barát­ság Efsz-ben. Jelen volt Franti­šek Šrámek cseh miniszterelnök­helyettes, a bizottság elnöke, Sid- roc Ramos Palacios, a Kubai Köztársaság csehszlovákiai nagy­követe és Guillermo Arrastia Fundora, Kuba bratislavai fókon- zulja. A lemaradás még behozható Az idős, magukra maradt emberekről való gondoskodásra társadalmunk nagy figyelmet, jelentős anyagi eszközöket fordít. Ennek elienére a nemzeti bizottságok gyakran megold­hatatlan kérdés előtt állnak. Amikor ugyanis a házi szociális gondozás kevésnek bizonyul, helyszűke miatt az idős embe­reket nemigen tudják a nyugdíjasotthonokban elhelyezni. Kapacitásuk a fele a szükségesnek. Ezért az SZSZK kormá­nya 1979-ben határozatot hozott a szociális intézmények hálózatának gyorsabb fejlesztésére. Ennek értelmében a 7. ötéves tervidőszakban háromezerötszázzal kell növelni a férőhelyek számát. A társadalom erre a célra csupán Szlovákiában három­százhúszmillió koronát irányoz elő. Ám a járási és kerületi nemzeti bizottságok tapasztalatai szerint a célok megvalósí­tása a kivitelező vállalatok egy részének helytelen hozzáál­lása miatt veszélyben van. A tervidőszak három éve alatt a tervezett kétezernégyszázból csak ezerszáz férőhelyet adtak át. Tavaly a tervezett hetvenmillió koronából az építő­ipari vállalatok csak ötvenmillió korona értékű munkát kivite­leztek, jóllehet egyes építkezések átadási határidejét már többször módosították. Az oščadnicai szociális otthon építé­sét még 1973-ban megkezdte a Žilinai Magasépítő Vállalat, 1975 óta épül a Žiar nad Hronom-i nyugdíjasok otthona, de megemlíthetjük a bratislavai, a porešovi otthon építésének lassú ütemét is. Az illetékes nemzeti bizottságok csak nehe­zen tudnak szót érteni a kivitelezőkkel, annak ellenére, hogy párt- és államigazgatási vonalon is újabb intézkedések tör­téntek a szociális létesítmények hálózatának gyorsabb ütemű fejlesztésére. Sajnálatos, hogy a kivitelező vállalatok a nemzeti bizottsá­gok által felkínált segítséget részben vagy teljesen visszauta­sítják. A Žiar nad Hronom-i Jnb például felajánlotta a prievi- dzai Priemstavnak, hogy munkásokat biztosít a szigetelés­hez, a kerítés elkészítéséhez, a földmunkákhoz, de ajánlatukat visszautasították. A rozsnyói városi építőipari vállalat már harmadik éve dolgozott a nyugdíjasotthon építésén, amikor a kivitelezővel, a Poprádi Magasépítő Vállalattal végre szer­ződésileg is rendezték a két üzem közötti kapcsolatot. Hason­lók más építkezésekről is elmondhatók. Nehezen lehet meg­érteni, hogy a társadalmilag szükséges létesítmények építí- séhez miért viszonyulnak ilyen mostohán az építőipari válla­latok. A sok kivitelező között akadnak olyan építőipari vállalatok is, mint például a košicei Stavoinvesta és a Prešovi Magas­építő Vállalat, amelyek a jnb-vel együttműködve tavaly több mint ötmillió koronával teljesítették túl az évi tervet, s ezzel megteremtették annak a feltételét, hogy a Stará Lubovňa-i nyugdíjasotthon határidó előtt elkészült. A kölcsönös megér­tésre és az együttműködésre azonban másutt is igen nagy szükség van, különösen akkor, ha a feladatokat a tervidőszak végére teljesíteni akarjuk. A lemaradás nagy, de nem lehetetlen a feladatok teljesí­tése. Elsősorban is a kivitelezőknek kell felelősségteljesebb hozzáállást tanúsítaniuk, de a beruházóknak, a járási nemzeti bizottságoknak és a kerületi nemzeti bizottságoknak is gyak­rabban kell az építezéseken ellenőrző napokat tartaniuk, hogy szükség esetén idejében intézkedhessenek. NÉMETH JÁNOS ORVOSI TANÁCSADÓ A civilizációs betegségek I. Az érrendszer betegségei A cinobaňai gépgyár dolgozói ezekben a hetekben új öntési eljárást próbálnak ki. Egyelőre úgy tervezik, hogy évente 30 tonna precíziós öntéssel készülő terméket gyártanak. Az eredmények azt mutatják, hogy az új eljárás alkalmazása évente több mint 900 000 korona anyagmegtakarítást jelent. Ezenkívül bevezetése csökkenti a munkaigényességet, kiiktatja az utólagos megmunká­lást, növeli a fém felhasználhatóságát és javítja az öntők munka- feltételeit. A képen balról: Jaroslav Tóčík, Pavel Moravčík és Štefan Adamec öntés közben. (Peter Lenhart felvétele - ČSTK) A huszadik század és főleg az utolsó évtizedek minden tekintet­ben forradalmi fejlődést jelentenek az emberiség számára. Az élő szervezet működését vizsgálva beigazolódott, hogy az élőlények élete és környezetük szoros egy­ségben van. A környezetünkben létrejött változásokat érzékszerve­ink felfogják, és az idegrendszer­hez közvetítik. Ingerlések érkez­nek „ belülről“ és „kívülről“. Mindez az egészségre pozitív, de negatív hatással is lehet. Napjainkban életünket a táplál­kozás megváltozása, kövérség, cukorbaj, mozgáshiány, stressz - szituációk, mértéktelen alkohol- és gyógyszerfogyasztás, dohány­zás, gyors életritmus, helytelen életmód jellemzi. Ezzel kapcsolat­ban sokszorosan megnövekedett és ami különösen felfigyeltető, a fiatalabb korosztályra is elterjedt néhány betegség, mint a szív és érrendszer, az idegrendszer, a légzőszervek stb. betegségei. Szembetűnő az allergiás megbe­tegedések gyakorisága. A civilizá­ció sok sajátosságot hozott magá­val, amelyek befolyásolják az em­ber egészségét. Korunk több be­tegségét civilizációs betegségnek nevezzük. Ismeretes, hogy Európa lakos­ságát jelenleg két nehezen vagy egyáltalán nem kezelhető beteg­ség veszélyezteti. Ide soroljuk az érrendszer betegségeit, főleg az arterioszklerózist - érelmeszese­dést, illetve szövődményeit és kö­vetkezményeit, valamint a rossz­indulatú daganatokat. A betegségek biztos kórokát és tökéletes gyógyítását még nem ismerjük, viszont azt tudjuk, hogy keletkezésükben a belső és külső környezetünk lényeges változásai, mint civilizációs ártalmak szere­pelnek. Az érrendszer, az erek beteg­ségeit több tényező idézheti elő, például érgyulladás, allergiás túl­érzékenység, érsérülés stb. Bebi­zonyosodott viszont, hogy az ér­betegségek leggyakoribb oka az érelmeszesedés. A klinikai és kór- tani megnyilvánulása alapján talá­lóbb - jellemzőbb lenne talán ér­merevségnek esetleg érkeménye- désnek nevezni. Ez a betegség régen ismeretes, a múltban az időskor elkerülhetetlen betegsé­gének tartották. Ma tudjuk, hogy az érelmeszesedés nem az idős­korban kezdődik, hanem már a fia­talkorban, annak elienére, hogy vannak olyan esetek is, mikor 80 éves embernél ép ereket találunk. Az érelmeszesedés a verőerek belső falának - endotelnek - kó­ros elváltozásával kezdődik. Meg­változik az erek sima felszínú bel­ső fala, egyenetlenné válik, a vér­áramból különböző zsírtartalmú anyagok rakódnak le az érintett részre. Az ártalmas anyagok lera­kódása szűkítheti az erek belmé- retét, az elváltozott érfalra vérrög tapadhat, ami elzárja az eret. A mész lerakódása (innen a meg­nevezés) a betegség utolsó fázi­sában történik az olyan helyeken, ahol elpusztult szövetek vannak. A beteg erekben kialakuló érszű­kület vagy elzáródás a véráram­lást akadályozza vagy megszün­teti. A betegség rendszerint nem terjed ki az egész érrendszerre, inkább egyes szervek ereire korlá­tozódik. Az érelmeszesedés tipikus he­lyei:- koszorúér- alsóvégtagok- a fej és az agy erei Ezeken a helyeken a véráram­lás csökkenése, esetleg kizárása oxigén-hiányhoz vezet. A szerve­zet több életfontosságú szervét veszélyeztetheti (szív, agy stb.). A beteg erek könnyebben megre­pedhetnek és akár halálos vérzést is okozhatnak (agyvérzés). Az érelmeszesedés okai közé tartozik a zsíranyagcserének örö­kölhető zavara, a túlzott zsírfelvé­tel (koleszterin), magas vérnyo­más, a véralvadás mechanizmu­sának zavara, az erek reakciója a nikotinra, a helytelen táplálkozás (túlzott cukorfogyasztás), hosszan tartó stresszhatások, helytelen életmód (kevés mozgás, kövér­ség) stb. Az érelmeszesedés gyógyítása rendszeres orvosi kezelést igé­nyel. A gyógyszeres kezelés és más gyógymód mellett nagyon fontos a prevenció - a megelőzés - már fiatalkorban. Ügyelnünk kell a helyes táplálkozásra, a fejlődés­hez szükséges optimális feltételek megteremtésére már a gyermek­korban. A gyermekek legyenek eleget levegőn, sportoljanak, tor­názzanak, kiránduljanak, ha lehet sokat ússzanak. Küzdjünk az elhí­zás ellen, mivel az nem csupán esztétikai szempontból káros, ha­nem az ember egészségére is rendkívül veszélyes. DR. RÉPÁSSY BÉLA ÚJ SZÓ 4 1984. r. 27.

Next

/
Thumbnails
Contents