Új Szó, 1984. január (37. évfolyam, 1-26. szám)

1984-01-25 / 21. szám, szerda

A bevált úton az igényes célok felé A céltudatos közös kötelezettségvállalások teljesítése hatékonyan ja­vítja a gazdálkodás színvonalát a kooperációs körzetekben KOMMENTÁLJUK -----­> ................... A termelők kedvében járva A szövetségi mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter múlt év végi sajtótájékoztatóján a növénytermesztés ered­ményeit értékelve megállapította, hogy a zöldségtermesz tési és -eladási tervek nem teljesítése kedvezőtlenül ha­tott a mezőgazdasági-élelmiszeripari komplexum végered­ményének alakulására. Azok közé a lemaradó szakaszok közé tartozik, amelyek miatt a növénytermesztésben a ter­vet országos méretben csak 98,1 százalékra teljesítették. Kissé hihetetlennek tűnik, mégis igaz ez a megállapí­tás olyan év után, amikor látszatra túl nagy volt a kíná­lat zöldségből. Még nem is olyan régen a nagyüzemek kép­viselői és a kertbarátok kilincseltek a felvásárló vállala­toknál, hogy vegyék át tőlük az árut. Az ősz végén még kínálkozó zöldséget elvitte a fagyhullám. Száz meg száz hektáron fagyott meg a zöldpaprika a lévai járásban és más körzetekben. Földben maradt a hiánycikknek számító sárgarépa jelentős része. így végződött tehát egy értéke­sítési nehézségekkel teli év. Egyrészt fölösleg volt, más­részt — amint a miniszter beszédében is elhangzott — némely zöldségféléből kevés termett. Elgondolkoztatók ezek az ellentétek, s ezekre most, a tervkészítések időszakában fel kell figyelni. Ezek után növeljük, vagy csökkentsük a zöldségkertészetet? A ter­melők egy része — az ismert okok miatt — már nem na­gyon lelkesedik a zöldségtermesztésért, azt állítja, hogy másképp is megkereshetik a belőle származó bevételt. Társadalmi és élelmezési szempontból viszont helytelen ez a nézet, mert még mindig kevés zöldség jut a piacra. Amíg évente egy lakosra Bulgáriában 131, Lengyelországban 118, Romániában 106 kilogramm zöldség fogyasztása jut, Cseh­szlovákiában 75 kilogramm, ami az ajánlott mennyiségnek csak a 69,4 százaléka. A helyes táplálkozás elveit szem előtt tartva több zöld­séget kell termelnünk. Az irányszámok szerint idén Szlo vákiában 510 ezer tonna jó minőségű zöldségre lesz szük­ség. Az említett termesztési kedv csökkentése miatt azon­ban a termelők csak 330 ezer tonnát kínáltak fel. Egye­lőre olyan a helyzet, hogy több cseh- és morvaországi konzervgyárnak nem lesz elég nyersanyaga. Legrosszabb a helyzet a morvaországi kunovicei feldolgozó és mélyhűtő kombinátban, amelynek legalább kétszer annyi zöldségre lenne szüksége, mint amennyit a velük szerződést kötött termelők kínálnak. Nagy tehát az ellentét a kínálat és a kereslet között, s nehezen képzelhető el, hogy az új évben az egy lakosra jutó zöldségfogyasztás 103 kilogramm lesz. Az értékesítési és más problémák miatt keletkezett ál­datlan helyzetbe nem nyugodhatunk bele, intézkedéseket kell tenni a termelőkedv fokozására. Olyan intézkedéseket, amelyek egyrészt elősegítik a rugalmasabb felhasználás ki­alakulását, másrészt új koncepciók kidolgozását. Az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztéruma által elfoga­dott terv szerint Szlovákiában 28 ezer hektáron kell ter­meszteni zöldséget, mégpedig öntözhető területen. A gazdasági szervek az ösztönző intézkedések egész so­rával igyekeznek hozzájárulni a minél több és jobb minő­ségű zöldség termesztéséhez. Az eredmény bizonyára nem marad el, ha az előző évekhez viszonyítva nagyobb mér­tékben a termelők érdekeit is figyelembe veszik. BALLA JÖZSEF Hogy tudjuk, mi hol található JOZEF LENART elvtárs, a CSKP KB Elnökségének a tagja, az SZLKP KB első titkára a Pravda, az Oj Szó és a Nové slovo főszerkesztőivel folytatott év eleji beszélgetése alkalmából többek között izeket mondotta: „Újból hangsúlyozni akarom, hogy a közös szocialista kötele­zettségvállalások olyan utat ké­peznek, amely elősegíti a re­szortok és a vállalatok közötti, mesterségesen emelt gátak le­rombolását. Ezen az úton, amely a szocialista közösségi tudat, a kölcsönös megértés és az elv­társi együttműködés érvényesí­téséhez vezet, eredményes har­cot folytathatunk a hatékonyság és a minőség javításáért.“ A nyugat-szlovákiai kerület hala­dó tapasztalatai egyértelműen bizonyítják, hogy a fejlett szo­cialista társadalom építésében ilyen úton kell haladni. A múlt évben megemlékez­tünk a munkásosztály Februári Győzelmének 35. évfordulójáról, s a járási pártkonferenciák és kerületi pártkonferencia is az év kiemelkedő eseményei közé tartoztak. Kerületünk mezőgaz­dasági dolgozói az említett ese­mények tiszteletére megsokszo­rozták a munkakezdeményezést, amit leginkább a közös szocia­lista kötelezettségvállalások bi­zonyítanak. A nyugat-szlovákiai kerület húsz kooperációs körze­tében, amelyek itt a mezőgaz­dasági földterület 52 százalékán gazdálkodnak, elhatározták, hogy egyesítik a tervezett fel­adatok teljesítésére, az irányí­tás és a munkaszervezés javítá­sára irányuló törekvéseiket, s hogy a körzeteken belül a gyen­gén gazdálkodó vállalatok szín­vonalát a közepesekére, a kö­zepesekét pedig az élenjárók szintjére emelik; így a gyakor­latban érvényesítik azt a lenini alapelvet, mely szerint a kollek­tíva többet jelent a személyek összességénél. A közös szocia­lista kötelezettségvállalásokra elsősorban az volt a jellemző hogy az egységes földművesszö­vetkezeteken és az állami gaz­daságokon kívül aktív részt vállaltak benne a mezőgazda­sági-élelmiszeripari komplexum további vállalatai is, például az agrokémiai vállalatok, a mező- gazdasági építővállalatok, a já­rási állategészségügyi közpon­tok, a törzstenyésztő állomások, a mezőgazdasági felvásárló és anyagellátó vállalat, a gép- és traktorállomások stb. Az elmúlt évben a CSKP által kitűzött stratégiai feladat telje­sítése, az élelmiszerekből való önellátás növelése mellett ez a kezdeményezés nemcsak az évi végrehajtási terv telejsítésére irányult, hanem arra is, hogy a feladatok túlteljesítésével pótol­ják a lemaradást a gabonafélék termelésében, s felújítsák az ál­lattenyésztési termelés, elsősor­ban a tejtermelés dinamikáját. A kezdeményező vállalatoknál helyesen értelmezték az SZLKP Nyugat-szlovákiai Kerületi Bi­zottságának azt az irányvonalát, hogy nem a számadatok össze­gezése a cél, hanem elsősorban az, hogy a kollektívák minden tagja konkrét formában vegyen részt a közös szocialista kötele­zettségvállalások teljesítésében. AZ EGYES KÖTELEZETTSÉG­VÁLLALÁSOK természetesen kü­lönböző célokra irányultak. A mezőgazdasági árutermelés nö­velése mellett célul tűzték az alapanyagok, az üzemanyagok, a villamos energia és az abrak­takarmányok takarékosabb fel- használását is, s tartalmazták a társadalmi munkában előirány­zott feladatokat is, mind az egyes vállalatokon belül, mind pedig a nemzeti bizottságoknak nyújtott segítség területén a választási programok teljesíté­séhez. Különleges szerepük volt azoknak a közös elhatározá­soknak, amelyek az értelmes és becsületes munka mozgósítására irányultak a gyengén gazdálko­dó vállalatoknál. Az intenzifiká- ciós programokban előirányzott feladatok eredményes teljesíté­séhez az élenjáró vállalatokon kívül a tudományos-kutatási alap intézményei, valamint a szolgáltató vállalatok is segít­séget nyújtottak. A nyitrai (Nitra) járás 2. számú koope­rációs körzetében például a Nyitra-Ivánka-i Felvirágzás Efsz, a Cabaj-Čápor-i Május 1 Efsz, a mojmírovcei Jqvő Efsz, a sládečkovcei Haladás Efsz, valamint a Veiké Zálužie-i Csehszlovák Néphadsereg Efsz mellett a Nyitrai Mezőgazdasági Főiskola, továbbá a Nyitrai Ál­lattenyésztési Kutatóintézet is részt vett a közös szocialista kötelezettségvállalásban. A me­zőgazdasági főiskola gépesítési karának dolgozói elvállalták, hogy segítséget nyújtanak a progresszív termelési módszerek érvényesítéséhez, s a gyakorlat­ban tmutatják be az új cukorré- pa-betakarító gépek kezelését. Segítséget nyújtottak továbbá az újítási javaslatok dokumentá­ciójának kidolgozásához. Az ál­lattenyésztési kutatóintézet dol­gozói elősegítették a szarvas­marha-állomány takarmányozá­sával és felújításával, a borjú­neveléssel, az állattenyésztési beruházások előkészítésével, a régi istállók felújításával, va­lamint az új nagy kapacitású istállók üzemeltetésével kapcso­latos problémák megoldását. Hasonlóan vesznek részt a többi kooperációs körzetben a közös kötelezettségvállalások teljesítésében a Slovosivo, a Trenčíni Juhtenyésztési Kutató- intézet, a Bučanyi Növényter­mesztési Kutatóintézet, a Ro- vinkai Mezőgazdasági Gépesítési Kutatóintézet/ a Trnavai Kuko­ricatermesztési Kutatóintézet, a Tudományos Gazdálkodási Rend­szer Intézete, valamint további intézmények és szolgáltatási vállalatok dolgozói is. A közös szocialista kötelezett­ségvállalások kidolgozásában és végrehajtásában nagyon jó eredményeket értek el a Tren­čín—Biskupice 1. számú koope­rációs körzetben, valamint a Blatnéból irányított kiskárpáti kooperációs körzetben. Ugyan­csak meggyőző eredményekhez vezetett a kezdeményezés a piešťanyi 3. számú kooperációs körzetben, valamint a vágsellyei (Sala nad Váhom) kooperációs körzetben. Kár, hogy a közös szocialista kötelezettségvállalá­sok még nem találtak szilárd ta­lajra a dunaszerdahelyi (Dunaj­ská Streda) és az érsekújvári (Nové Zámky) járásban, s na­gyobb figyelmet igényelne az elterjesztésük a lévai (Levice), a komáromi (Komárno), a se- nicai és a galántai járásban is. A KOMMUNISTÁK a jelenleg folyó januári és februári tag­gyűléseken behatóan értékelik a múlt évben elért eredménye­ket. Örömmel állapíthatjuk meg, hogy a kooperációs körzetek többségében pozitívan értékel­hetik a közös szocialista kötele­zettségvállalások teljesítését, amihez a kommunisták példa­mutató munkája is hozzájárult. A tavalyi kedvező tapasztala­tok alapján 1984-ben tovább akarjuk fejleszteni a munka­kezdeményezést, amelyet a me­zőgazdasági dolgozók a Szlovák Nemzeti Felkelés és Csehszlo­vákia szovjet hadsereg által tör­tént felszabadítása 40. évfordu­lója, valamint a mezőgazdaság szocialista átépítése kezdetének 35. évfordulója alkalmából szer­veznek. A kötelezettségvállalá­sok elsősorban a májusi kerüle­ti pártkonferencián, valamint az SZLKP Nyugat-Szlovákiai Kerü­leti Bizottságának 1984. évi munkatervében előirányzott fel­adatok teljesítésére irányulnak, amely a CSKP KB 8. és 9. ülésé­nek, valamint az SZLKP KB ülé­seinek a határozataiból indul ki. Azzal számolunk, hogy a 7. öt­éves tervidőszakra előirányzott feladatok sikeres teljesítése ér­dekében kibontakozik az a kez­deményezés, amelyet a piešťa­nyi kooperációs körzet hirdetett meg a kerületi pártkonferen­cián: „Teljesíteni a gabonater­melés tervét a vállalatnál és a kooperációs körzetben az öt­éves tervidőszak eredeti tervei szerint“. Bízunk benne, hogy a 22 mezőgazdasági vállalat moz­galma is széles visszhangra ta­lál, amelyek a közeledő jeles évfordulók tiszteletére felhívás­sal fordultak a többi mezőgaz­dasági vállalathoz a 7. ötéves tervidőszak feladatainak telje­sítésére és túlteljesítésére, vagy a kedvezőtlen időjárás okozta lemaradás ménékének lényeges csökkentésére. Az első pozitív válaszok a trnavai és a dunaszerdahelyi járásból a többi kooperációs körzetet is arra ösztönzik, hogy fokozott igyekezetet fejtsenek ki a kitűzött cél elérésére. Ezért a közös szocialista köte­lezettségvállalásokat kétéves időszakra, az 1984—1985-ös évekre fogjuk szervezni. To­vábbra is elsősorban a gyengén gazdálkodó vállalatoknak nyúj­tott segítséget tekintjük a leg­fontosabb feladatnak, hogy a 7. ötéves tervidőszak végéig fel­számolják a lemaradás alapvető okait, ahogy azt a kerületi párt- bizottság feladatul adta. Már a múlt évben kedvező változáso­kat tapasztalhattunk ebben az irányban, amikor a 32 gyengén gazdálkodó vállalat közül már 13-ban megoldották az eredmé­nyes gazdálkodás alapvető prob­lémáit. Figyelmünket még jobban ar­ra kell összpontosítani, hogy a gyengén gazdálkodóknak a koo­perációs tanácson kívül a járási mezőgazdasági igazgatóságok és a szolgáltató vállalatok is hatékonyabb segítséget nyújtsa­nak. Nem mindenhol lehet ta­pasztalni a felmérések, az el­lenőrzések, a szakmai tanács­kozások vagy beszélgetések po­zitív eredményeit. A lemaradás felszámolásához elsősorban a kádermunkát, az emberekkel végzett munkát kell javítani a dolgozó kollektívákban, s nö­velni kell a párt politikai-szer­vező munkájának a hatékony­ságát. Az eredménytelen látoga­tások, a munkára vonatkozó kü­lönböző bírálatok és megjegy­zések helyett konkrét elvtársi segítségnyújtásra kell töreked­ni. A FELADATOK TELJESÍTÉSÉ­NEK az igényessége a párt­szervek és az alapszervezetek munkájában is szükségszerűen megmutatkozik. Biztos vagyok benne, hogy a kommunisták, miként a múltban, az idén is a haladás fő zászlóvivői lesznek, s mindent megtesznek a gazda­sági feladatok és a szociális program sikeres teljesítése ér­dekében, ahogy azt a CSKP XVI. kongresszusa előirányozta. IVAN KNOTEK, az SZLKP Nyugat-szlovákiai Kerületi Bizottságának titkára (Tudósítónktól) — Sokszor az is van, ami nincs — pon­tosabban fogalmazva: aminek a létezéséről nem tudunk. Egyre terebélyesedő nagyvá­rosainkban segítség nélk'ül tá­jékozódni — valljuk be — ma már bizony nem könnyű. Ha például elromlik valamelyik háztartási gépünk, ha az an­tik falióránk megunja a múló idő követését, vagy ha éppen séggel a kalapunkat szeretnénk kitisztíttatni — bizony előfor­dul, hogy tanácstalanok va­gyunk, nem tudjuk hol nyújt­ják az illető szolgáltatást. Ilyenkor kellene a segítség, a tájékoztatás. Örömmel jelent­hetjük: a kassaiak ezentúl meg is kapják. A városi nemzeti bizottság jóvoltából a Lenin ut­ca 105. szám alatt (a Prior áruház mellett) megnyitottak egy információs központot. Amint azt Ján Kaduk mérnök­nek, a vnb osztályvezetőjének a tájékoztatásából megtudtuk, ebben a központban bárki sze­mélyesen (vagy a 202-37-es szám feltárcsázásával telefonon is) megérdeklődheti, hogy hol milyen szolgáltatásokat nyújta­nak. A kassai információs köz­pont kapcsolatot tart fenn a České Budéjovice-i, a brnói és a bratislavai információs köz- ponttal, s azokban a nagyobb városokban, ahol ilyen központ nincs, a nemzeti bizottságok illetékes osztályaival; és ha va­lakinek olyan speciális szol­gáltatásra lenne szüksége, amit Kassán vagy a kelet-szlovákiai kerületben nem kaphat meg, a központ tájékoztatja őt, ho­vá fordulhat. Ján Kudak azt is elmondot­ta, hogy a kassai információs központban minden kérést és kérdést feljegyeznek, hogy re­ális képet nyerjenek az igé­nyekről, amelyek alapján to­vábbi új szolgáltató üzemek lé­tesítéséről dönthetnek. Az in­formációs központban egy jogi tanácsadó iroda megnyitását is tervezik, méghozzá kettős cél­lal. Egyrészt az állampolgá­roknak akarnak segíteni — közük velük, hová és milyen formában kell benyújtani a reklamációt, másrészt itt kí­vánnak átfogó, reális képet kapni meglevő szolgáltatásaink színvonaláról és minőségéről. (-szák) Javában folyik a mezőgazdasági gépek javítása az oroszvári (Bratislava—Rusovce) Duna Egységes Földművesszövetkezet­ben. A téli javítómunkák első szakasza február közepéig tart. Már megjavították a traktorok több mint 70 százalékát és a gabonakombájnok több mint egyharmadát. A képen a javító- műhely egy része látható. Előtérben Bognár Béla (balolddalt) és Vörös Ferenc egy Zetor 6748 típusú traktor motorját javít­ja. (Drahotín Sulla felvétele — ČSTK) ÚJ SZÚ 4 1984. I. 2l>.

Next

/
Thumbnails
Contents