Új Szó, 1984. január (37. évfolyam, 1-26. szám)
1984-01-25 / 21. szám, szerda
ÚJ szú 5 .<*84. I. 25. A csehszlovák-magyar barátság ápolói közön Látogatóban Zircen és Gödöllőn A Spišská Nová Ves-i Geológiai Kutatóvállalat fő feladata az ásványi nyersanyagok alapvető tulajdonságainak, feldolgozhatóságának és népgazdasági felhasználhatóságának átfogó technológiai kutatása. Az elmúlt tíz esztendőben a központ munkatársai több mint 50 feladatot oldottak meg. A képen: Anna Kováŕová mérnök mikroszkóp segítségével elemzi a Jastrabából (2iar nad Hronom-i járás) származó zeolitmintákat. (Svätopluk Písecký felvétele — CSTK) HOL NEM A KHOVÜKJIT KfBESIK... A Bakony szívében fekvő Zirc- re redkívüli időpontban érkeztem: a 800 éves múltra visszatekintő, gazdag kulturális hagyományokkal rendelkező nagyközséget alig két hét választotta el várossá nyilvánításától. Ez év január 1-től ugyanis Zirc Magyarország egyik legfiatalabb városa. Az új város, amelynek lakossága a városkörnyéki településekkel együtt eléri a 11 ezret, rendelkezik a városi település jellemző jegyeivel. A környékbeli szénbányászat és erdészet központja, az utóbbi években nagyarányú lakásépítés folyt itt, s a Béke kisipari termelő- szövetkezetben gyártott stílbútorok külföldön is öregbítik a bakonyi kisváros hírnevét. Zircen van a 10 ezer hektáron gazdálkodó Bakony mező- gazdasági termelőszövetkezet központja, s a lakosság kereskedelmi ellátása is megfelel a városi követelményeknek. REGULY ANTAL SZÜLŐVÁROSA Minderről Illés Ferenc, a zirci tanács elnökhelyettese tájékoztatott, aki nemcsak Zirc jelenének, hanem múltjának is kitűnő ismerője. Elmondja, hogy immár húsz éve van gimnáziuma a városnak, s új épületekben tanulnak az általános iskolások, akiknek száma meghaladja az ezret. A város idegenforgalmi szempontból is vonzó úticél. Nevezetességeit, a természettudományi múzeumot és híres arborétumát, az egykori cisztercita apátsági épületben található híres könyvtárát évente mintegy 150 ezren tekintik meg. A művészettörténészek azt is nyilvántartják, hogy Zircen van az ország egyik legszebb barokk temploma, s benne Maulbertsch, a neves 18. szábadbeli osztrák festő oltárképe. A zirciek különösen büszkék arra, hogy városuk szülöttje Reguly Antal, a finnugor nyelvészet nagy alakja is. Nevezetessége a városnak a volt apátsági épület zárt udvarában 1970-ben létesített, Zirc nagy szülöttjeinek emléket állító Panteon is. EGYEDÜLÁLLÓ KÉPGYŰJTEMÉNY Van Zircnek azonban olyan sajátossága is, amihez hasonló más kisvárosban aligha található. A 70-es évek elején a zir(Tudósítónktól) — Diószegen (Sládkovičovo) a városi pionírház, az alapiskolák és óvodák kommunista pedagógusainak év eleji, tagsági gyűlésén gazdag és szép, oktatási-nevelési eredményeket összegező, de gondolatébresztő és vitára serkentő beszámolót terjesztett elő Alžbeta Rekeňová, a pártbizottság elnöke. Reális, őszinte önvizsgálódás, nyílt, tárgyilagos hangvétel, az eredmények minősítése, a problémák és elvárások pontos meghatározására irányuló igény, valamint az eszmei-politikai és cselekvési egység további erősítésének szándéka jellemezte a beszámolót. Elismerésre méltó tényként állapította meg a beszámoló, hogy a város kommunistáinak, szervezett fiataljainak hatékony segítségével mind a pionírházban, mind a pionírcsapatokban szélesebb körű, hatékonyabb a nevelőmunka, mint a korábbi években. Főleg a szakköri tevékenység minősíthető példásnak, hiszen 40 szakkörben közel 600 pionír részesül érdeklődésének megfelelő irányzatú képzésben, s azzal párosuló, mozgalmi nevelésben. Az oktatás eredményességét méltatva megállapította, hogy a korszerűsített tantervi követelményeknek a teljesítéséért kellő igyekezettel dolgoznak mind a kommunista, mind a pártonkíci származású, Prágában élő Bér Júlia grafikusművész kezdeményezésére megkezdődött egy nemzetközi képgyűjtemény kialakítása. A gyűjtemény alapját a művésznő ajándéka, a Fény és árnyék című ciklusának nyolc darabja teremtette meg. Ezek ihletője Prága, Zirc, a cseh, morva, szlovák és magyar balladák, néphagyományok. Bér Júlia példáját követve további külföldi művészek is gyarapították egy-egy alkotásukkal a zirci gyűjteményt. A magvar, szovjet, bolgár, lengyel, romániai és NDK-beli művészek alkotásai mellett a ma már több mint háromszáz képből álló gyűjtemény szerzői közt a legtöbb csehszlovákiai. Közel húsz cseh és szlovák festő- és grafikusművész tartotta méltónak a zirci környezetet ahhoz, hogy műveikkel itt hirdessék a népek barátságának eszményét. A Zirci Művelődési Központ klubtermében rendezett kiállításon magam is láthattam a csehszlovákiai művészek képajándékainak egy részét. A látogatót Jlrí Svengs- bír, Josef Liesler, Bér Júlia, Alena Cermáková, Michal Hajnal, Helena Slavíková és más cseh és szlovák művészek alkotásai köszöntik. TÝN TESTVÉRVÁROSÁBAN Magyarországi útitervemben szerepelt egy gödöllői látogatás is. Ugyanis ez a Budapesthez közeli város a dél-csehországi Týn nad Vltavou testvér- városa. A két város közti baráti kapcsolatok forrása az 1945 tavaszán Týnben és környékén kialakult csehszlovák- magyar antifasiszta fegyveres együttműködés, amelynek egyik szervezője dr. Pozsonyi Tivadar, a gödöllői Agrártudományi Egyetem tanára volt. A maga nemében ritka fegyverbarátság emlékeinek feltárásakor, a 70-es évek elején, a két város képviselői testvérvárosi szerződést kötöttek. Milyen tartalma van ma a két város közti kapcsolatnak? A gödöllői tanácselnök dolgozószobájában, amelynek falát egy, a týni városháza előtti teret megörökítő festmény is díszíti, dr. Szőnyegi Lajos, a városi tanács végrehajtó bizottságának titkára és Bamberger Károly, a tanácselnök helyettese ismertetett meg benvüli pedagógusok. Ezen a téren sikeresnek bizonyult a pártcsoportok szervező és ösztönző tevékenysége. Ám azt is megállapította, hogy fékezőleg hat a tanulók igazolt és igazolatlan mulasztása. A vitában Pavol Macura, a városi pionírház igazgatója felvázolta, hogy milyen módon kívánják hatékonyabbá tenni a szakköri tevékenységet, a rajok munkáját. Utalt a nem pedagógus kommunisták, köztük a nyugdíjas Judita Lacha- tová, több fiatal, SZISZ-tiszt- ségviselő példájára, akik közéleti tartalmat, nagyobb tudatosságot adnak és biztosítanak a pionírkollektívák munkájának. Jelentősebbet, nagyobbat, mint az feltételezhető volt amikor foglalkozni kezdtek a gyermekekkel. Juhász János iskolaigazgató felszólalásában azokkal a problémákkal foglalkozott, melyek akadályozzák a pedagógusok korszerű oktatónevelő munkáját: hiányosságok a tantermek építési berendezésében, a szükséges nyomtatványok, osztálykönyvek és naplók, tanulókönyvek, valamint a kémia tanításához szükséges vegyi anyagok hiánya. Štefan Ročkár, a pártszervezet aktivistája részletesen elemezte azokat a követelményeket, melyeknek a tanulók munkára való nevelése terén feltétlenül nünket a mai kapcsolatokkal. — Városaink közt a kapcsolat rendszeres, s nem csupán a tanácsi-nemzeti bizottsági küldöttségek cseréje korlátozódik. Fontosnak tartjuk a tapasztalatcsere lehetőségetnek kiaknázását. így került sor például a munkabrigádok kölcsönös látogatására — mondta dr. Szőnyegi Lajos. — A týni Ji- tex üzemben szerzett tapasztalatok nagyon hasznosak voltak az itteni Diana ruhaipari szövetkezet dolgozói számára. Rendszeres a két város úttörőinek nyarankónti csereüdültetése. A kulturális csere keretében kölcsönösen helytörténeti kiállításokat rendezünk. NEM ÖNCÉLÜ BARÁTSÁGRÓL VAN SZÓ — A közös hagyományok ápolásáról nem feledkeztünk meg — hangsúlyozta dr. Szőnyegi. — Ebben sokat segít dr. Pozsonyi Tivadar, aki személyesen részt vett annak idején a közös antifasiszta harcokban. Különösen fontosnak tartjuk, hogy az ifjúság is megismerje ezeket a hagyományokat, mert meggyőződésünk: az egykori közös harcok emlékének ébren tartása és a mai együttműködésnek nagy a szerepe a szocialista hazafiságra és a proletár internacionalizmusra való nevelésben. Ügy is mondhatnám: a týni hagyomány tudat- formáló tényező. — Nem öncélú barátságról van szó — kapcsolódik a beszélgetésbe Bamberger Károly. — Noha Týn, Gödöllőhöz viszonyítva kisebb helység, sok érdekeset, hasznosat tanulhatunk barátainktól. Egyik helytörténészünk, Polónyi Péter például nagyon sikeres, diafilmvetítéssel egybekötött élménybeszámolót tartott týni útja után. □ Zirc után gödöllői látogatásom során is meggyőződhettem arról, hogy a népeink közti barátság ápolásának sok-sok módja és lehetősége van. S ami a legfontosabb: a barátság ügyének mindkét országban megszámlálhatatlanul sok a híve. eleget kell tenni, és a továbbtanuló diákok felvételi vizsgákra való felkészítésének nagyobb hatékonyságát sürgetve javaslatokat terjesztett elő. Molnár Károly pedagógus hozzászólásában a világnézeti nevelés gondjával foglalkozott, megállapítva, hogy rendkívül fontos: milyen világnézetet, gondolkodási közelítést adnak tovább a felnövekvő nemzedéknek személyes példájukkal az oktatók és a nevelők. Mitala Irén pedagógus a tanulókat közvetlenül érintő sokféle hatást vizsgálta, figyelmeztetve, hogy azok egy része negatív előjelű, és a szélesebb hatást ígérő módszereket javaslatként terjesztette elő. A feladatokat részletesen és gondosan meghatározva a tagsági gyűlés megállapította: a társadalmi gyakorlat mintájának kell lennie a pedagógusok tevékenységének, s a kommunista pedagógusok saját munkahelyi közösségük, iskolájuk, óvodájuk munkáját érintő valamennyi kérdésben a készség és alkalmazás szintjén szívesen vállalják a példamutatást. És persze hangsúlyozták, hogy a kitűzött feladatok teljesítéséért a fő felelősséget a kommunista pedagógusok viselik, s pártszervezetükön múlik az erőfeszítések eredményessége. HAIDG ANDRÁS Gyakran vásárolunk olyan tartósított élelmiszert — legyen az hús, gyümölcs, hal vagy bármi más —, amit konzervdobozba csomagoltak. Elolvassuk feliratát — ha még rajta van, és esetleg olvasható is —, s szinte már a szánkban érezzük tartalmának finom ízét. Azon viszont sohasem gondolkodunk el — s ez talán természetes is —, vajon hol és hogyan készülnek ezek a konzervdobozok. A következőkben azokról lesz szó, akik ezeket és a többi csomagolóanyagot gyártják; pontosabban a Nové Mesto nad Vá- hom-i Obal vállalat dunaszerdahelyi üzemrészlegéről. — Árulja el, hogyan talált ránk, hiszen rólunk szinte senki sem tud — fogad meglepetten Bereczk Árpád, az üzemrészleg vezetője. — Persze, én mindig azť mondom, hogy nem a reklám, a hírnév a fontos, hanem az eredmények. S azok szerencsére nem várattak sokat magukra. De ne vágjunk a dolgok elébe. Tulajdonképpen ugyanúgy indultunk, mint egy új üzemrészleg általában. 1977- ben a Nyugat-szlovákiai Baromfifeldolgozó Üzemektől „örökölt“, s a szükségleteinknek megfelelően átépített épületekben kezdtünk tizennyolcán. Félkész árut — konzervdobozok tetejét — készítettük fémlemezből. Később új termékekkel bővült a gyártási programunk, miközben az alapanyag változatlan maradt. A konzervgyáraknak hús, gyümölcs és hal tartósítására szolgáló negyedkilós konzervdobozokat szállítottunk. Ugyancsak negyedkilós dobozokat készítettünk a vegyi üzemek számára. Jól ment a munka, és termékeink egytől egyig gazdára találtak. 1980-től pedig a fémlemezen kívül a műanyag is alapanyagul szolgál. Ebből tojástartókat és porciózott hús csomagolásához tálcákat készítünk — sorolja. — Tehát az elmúlt hét év alatt gyors fejlődésen ment keresztül az üzemrészleg. — Valóban, hiszen nemcsak a gyártási program bővült új termékekkel, hanem az itt dolgozók száma is megnövekedett. De hát kisebb-nagyobb eltéréssel minden üzemrészleg így kezdi. Én azonban úgy érzem, eddigi életünkben volt valami szokatlan. Az üzemrészleg termelése sokkal gyorsabban növekedett, mint más hasonló részlegeken. Ez az utolsó két év példájából kiindulva annyit jelent, hogy míg 1982-ben megközelítőleg 56 millió korona értéket kellett kitermelnünk, tavaly az árutermelés értéke 71 millió koronára növekedett. Az ilyen gyors ütemű — körülbelül 20 százalékos — növekedést az adott feltételek melleťt nem tudtuk volna elérni. Kibúvók helyett viszont a nehezebbet, a megoldást kerestük. Szerencsénkre a vállalat részéről sem hiányzott a támogatás. Mi pedig tudtuk, hogy a pénzt mire és hogyan kell elkölteni. Űj gépeket kaptunk és átszerveztük a termelést. Az üzemrészleget kisebb egységekre bontottuk, vagyis a szakembereket a feldolgozott alapanyag szerint csoportosítottuk. S ez lehetővé tette, hogy ki-ki — most már szűkebb területen — jobban elsajátíthassa a gyártási technológiát. — Persze, a támogatás mellé áldozatkész emberekre, jó kollektívára is szükség van — folytatja Bereczk Árpád. — S azt hiszem, most már beszélhetek jó kollektíváról. A megnövekedett feladatok több munkást követeltek, s mi sajnos nem voltunk olyan helyzetben, hogy a jelentkezők között' válogathassunk. Természetesen szükségünk volt minden dolgos kézre, de elsődleges a munka- fegyelem, s aki ezt nem vette figyelembe, búcsút kellett mondania az üzemrészlegnek. Az a legfontosabb, hogy a most itt dolgozó 120 emberre mindig számíthatok. Tudom gyakran szigorú vagyok de mit ťe- hetek, ha a feladatok sem könnyűek. Ha az eddigi eredményekre gondolok, a nehézségekről, a gondokról rögtön megfeledkezem. Az elkövetkező néhány évben talán nem lesz annyira feszített a munkatempó, de akkor sem ülünk majd tétlenül. Legfőbb célunk — mondja búcsúzóul —, hogy csak jó minőségű termékek kerüljenek ki kezünk alól, s hogy az üzemrészlegből a lehető legrövidebb időn belül üzem legyen. Lám, ezt is lehet: évente közel húsz százalékos termelésnövekedés, miközben a munkafegyelmet megsértők számára nincs megbocsátás. Tévedés ne essék, nem egyoldalú dicséretről van itt szó, hanem csupán arról, hogy mindig szívesen adunk helyet olyan tapasztalatoknak, amelyekből mások is tanulhatnak. KOVÁCS EDIT SOMOGYI MÁTYÁS Felelős önvizsgálattal a hatékonyabb nevelésért