Új Szó, 1984. január (37. évfolyam, 1-26. szám)

1984-01-25 / 21. szám, szerda

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA A jobb piaci ellátásért A tavalyi piaci kínálatot általában pozitívan értékelhetjük, nem fordultak elő nagyobb fennakadások sem a mennyiséget, sem a struktúrát illetően. Az előző időszakhoz viszonyítva nyilvánvaló haladást értünk el. Egyes kereskedelmi szerveze­tek év végi kínálata megerősítette, hogy az elért magas élet- színvonal a személyi fogyasztás vonatkozásában tovább javul. Ez azonban nem jelenti, hogy belkereskedelmünkben nincse­nek hibák és fogyatékosságok. Miben rejlenek ezek minde­nekelőtt? Ami az élelmiszert illeti, a vásárlók nemegyszer panaszol­ják, hogy a zárás előtti órában néhány árufajta hiányzik az üzletekből. Az iparcikkekkel kapcsolatban a kifogások főleg a választékot érik. Míg bizonyos árukból nagyobb a kínálat, mint a kereslet, mások esetében a helyzet fordított. Többen kifogásolják azt is, hogy a kínálat az egyes évszakokban nem kívánt módon változik, nincs összhangban a kereslettel. A kínálatban előforduló probléiriák nem megoldhatatlanok, de utalnak arra hogy a kereskedelem vagy leoecsülte a ke­resletet vagy pedig nem tudott megállapodni a termelők­kel a megfelelő szállítási időpontokban. A CSKP KB Elnöksége augusztus 19-i határozatában megha­tározta a kereskedelem feladatait, ezekre kell a tárca figyel­mét irányítani. Mindenekelőtt javítani kell az ellátást, megszi­lárdítani az egyenletességét. Ezért a termelőktől hatráozottab- ban kell megkövetelni a szállítmányok folyamatosságát, a megfelelő minőséget, rámutatva, hogy mindenekelőtt azok­ból az árukból kell többet szállítani, amelyekből eddig nem sikerült kielégíteni a keresletet. Ugyanígy meg kell követelni a fogyasztási cikkek szerkezetének felújítását, ami azt jelen­ti, hogy jobb használati értékű árut kell gyártani, nem pedig az egyes árufajták olyan változatait, melyek lényegében nem jelentenek semmi újat. A kereskedelem a vásárlókkal szemben bizonyos szolgáltató tevékenységet végez, viszont a termelés előtt a vásárlók érdekeit kell képviselnie. Ez nem könnyű feladat, de teljesí­teni kell. Ebből az a feladat hárul a kereskedelemre, hogy szüntele­nül figyelemmel kísérje a kereslet alakulását, előre jelezze a változásokat és ezekről idejében tájékoztassa a termelőket. A szerződéskötéskor már késő ezeket ismertetni, ilyenkor a termelési programot már csak nehezen tudják megváltoz­tatni. A szerződéskötéskor a kereskedelmi szervezetnek meg kell követelnie, hogy a bemutatott árukollekció megfeleljen az előzőleg végzett piackutatás eredményeinek. Joggal várják el a kereskedelmi szervezetektől, hogy a ter­melőkkel egyenrangú partnerekként tárgyaljanak, tolmácsol­va és védve a vásárlók érdekeit.1A kereskedelem egyelőre nem teljesíti kielégítően ezt a feladatát, ezért a pártszervek és más szervek joggal emlékeztetnek arra, hogy nem fogad­hatják el passzívan a termelők javaslatait, hanem éppen ellenkezőleg, meg kell követelni, hogy a termelők alkalmaz­kodjanak a szükségletekhez, rugalmasabban és határozottab­ban küszöböljék ki a kínálat eddigi hiányait. A termeléssel szemben támasztott követelményekkel egy- időben- a kereskedelemnek nem szabad megfeledkeznie a sa­ját munkájában előforduló hibák megszüntetéséről sem. Ezek elsősorban a munka megszervezésében, a nagykereskedelem és a kiskereskedelem közti munkamegosztásban, a piacku­tatásban, a gyorsabb reagálásban, valamint saját dolgozóinak nevelésében fordulnak elő. Megelégedéssel nyugtázhatjuk, hogy a múlt évben általá­ban javult a piaci helyzet, de ugyanakkor nem téveszthetjük szem elől, hogy állampolgáraink egyre megfontoltabban vá­sárolnak. Értékelik a színvonalas kínálatot, és nőm hajlandók megvenni azokat a termékeket, amelyek nem felelnek meg igényeiknek. Nem feledkezhetünk meg arról, hogy háztartá­saink ellátottsága magas színvonalon áll, és a további vá­sárlásokat már nem az vezérli, hogy a család valamilyen háztartási gépre vágyik (televíziós készülékre, hűtőszekrény­re, porszívóra, rádiókészülékre, automata mosógépre stb.), hanem sokkal inkább az áru használati értéke és minősége. Az olyan új termékek, amelyek használati értéke nem jobb, műszakilag nem tökéletesebbek, aligha kelnek el a piacon, csupán az elfekvő készleteket gyarapítják. Tavaly némileg csökkent a kiszolgálás minőségére és a keres­kedelmi szolgáltatások színvonalára vonatkozó panaszok száma. A panaszok alapján a kereskedelemnek mégis tudnia kell, mit kell munkájában javítania. A kereskedelem csak azt az árut adhatja el, amelyet a termelőktől kapott, az árusítás módja azonban teljes mértékben tőle függ. Az elé­gedetlen fogyasztók nem írják be mindig panaszaikat, észre­vételeiket a panaszkönyvbe, éppen ezért a vállalati ellenőr­zésnek sokkal következetesebben kell felfigyelnie a fogyaté­kosságokra. Az elemzések azt mutatják, hogy az okonak csak elenyésző része objektív jellegű, többségük a vezetők és az elárusítók rossz munkájára vezethető vissza. Ez azt jelenti, hogy gondosabban kell kiválasztani az üzlet­vezetőket, következetesebben kell támogatni azt a törekvésü­ket, hogy rendet teremtsenek, és szocialista módon neveljék beosztottjaikat. Vannak olyan üzletek, ahol öröm vásárolni, ahol az elárusítók nem tolakodóan segítenek a vásárlóknak az áru kiválasztásában. Akadnak azonban olyanok is, ahol a vásárló úgy érzi, hogy megzavarta az elárusítók nyugaliriát, és nem szívesen látják. Hogyan foglalhatnánk össze az idei legfontosabb felada­tokat? Elsősorban javítani kell a hazai piac strukturális egyensúlyát, el kell mélyíteni a termelés és a kereskedelem együttműködését az élelmiszer-ellátás stabilizálása és az iparcikkek eladott mennyiségének további növelése érdeké­ben. Erről a követelményről nem mondhatunk le, eszerint kell értékelnünk az egész kereskedelem tevékenységét. RUDE PRAVO SZERDA 1984. január 25. XXXVII. évfolyam 21. szám ★ Ára 50 fillér A Csöllei (Rovinka) Agrotechnikai Kutatóintézet munkatársai nagy gondot fordítanak új gépjavítási eljárások kidolgozására. A hetedik ötéves tervidőszakban 49 állami, három ágazati és 27 szakterületi feladatot oldanak meg. A képen: Dušan Hiíbač konstruktőr (jobb­oldalt) és Ján škorvaga lakatos egy APH—058-as típusú műtrágya­szóró összeszerelését fejezi be. A gép hegyivdékeken is használha­tó, óránkénti teljesítménye öt hektár. (Drahotín Sulla felvétele — ČSTK) A kommunisták és a közélet Bíráló hangvétel az év eleji taggyűlésen • A tömeg­szervezetek politikai-nevelő munkájának jelentősége A bíráló hangvétel jellemezte az ipolynagyfalusi (Veľká Ves nad Iplom) és a szécsénkei (Sečianky) kommunisták év eleji taggyűlését. Barian József, az alapszervezet elnöke a beszámolóban részletesen rámutatott munkájuk fogyatékossá­gaira. Név szerint elmarasztalták azokat a tagokat, akik iga­zolatlanul hiányoztak a taggyűlésekről, s így természetesen a rájuk bízott feladatokat sem teljesítették. A két községet 1964 óta egy nemzeti bizottság irányítja, s az utóbbi években a község­fejlesztés szempontjából a kör­nyékbeli falvakhoz viszonyítva nem sok változott a települé­seken. A gazdag forradalmi múlttal rendelkező Szécsén- kén igencsak megbénult a kö­zösségi élet. Mindezt betetőzte a felsőbb szervek döntése, ami­kor az elmúlt évben az alapis­kolává átalakított és kibővített volt grófi kastélyban a helyi szervek beleegyezése nélkül nevelőintézetet létesítettek. ,Az iskola integrálása következté­ben a pedagógusok száma is csökkent, s a faluban szinte nem maradt egyetlen, a község lakosságát szolgáló helyiség sem. A volt művelődési ház épületének állapota oly rossz, hogy helyére újat kell építeni. Ezt kezdte el az elmúlt évben a falu lakossága. A falu kommunistáinak te­Jókívánságok (ČSTK) — Ľubomír Štrougal szövetségi miniszterelnök táv­iratban fejezte ki jókívánságait Abdái Hamid Brahiminek, Al­géria minszterelnökének kine­vezése alkalmából. MUNKALÁTOGATÁS (ČSTK) — Karel Hoffmann, a CSKP KB Elnökségének tagja, a Szakszervezetek Központi Ta­nácsának elnöke tegnap foly­tatta háromnapos nyugat-szlo­vákiai látogatását, s Ladislav Abrahámnak, az SZLKP KB El­nöksége tagjának, a Szakszer­vezetek Szlovákiai Tanácsa el­nökének társaságában a trenčí- ni ruhaipari vállalatnál járt. A vendégek megtekintették a gyár csarnokait és korszerű termelőberendezéseit, s talál­koztak a dolgozókkal. vékenységét elsősorban ezek a körülmények nehezítették. A vezetőségi és a taggyűléseket a hnb ipolynagyfalusi épületé­ben, illetve az ott felépült kor­szerű művelődési házban tart­hatják csak meg. A földműves- szövetkezet rendszeresen autó­buszt bocsát a rendelkezésük­(Folytatás a 2. oldalon) Pierre Elliott Trudeau kana­dai kormányfő 1919. október 18-án Montrealban, Quebec tar­tományban született. 24 éves korában befejezte jogi tanulmá­nyait a montreali jogi egyete­men. Később gazdaságtudomá­nyokat tanult az amerikai Har­vard egyetemen, filozófiát, po­litológiát és közgazdaságtant a párizsi Sorbonne-on és a lon­doni közgazdasági főiskolán. Tanulmányai után ügyvédi gyakorlatot folytatott. 1949-ben és 1950-ben a kanadai minisz­terelnök titkárságán Ottawá­ban dolgozott. 1959-ben társala­pítója volt a Cité Libre lapnak, hogy fórumot teremtsen poli­tikai nézeteinek - terjesztésére. 1961 és 1965 között a montrea­li egyetem tanáraként alkot­mány- és polgárjogot adott elő. 1965-ben a Kanadai Nemzeti Liberális Szövetség parlamenti képviselőjévé válsztották. Lar­ry Pearson miniszterelnök par­lamenti titkára, majd 1967— 1968-ban igazságügyminiszter és főügyész volt. 1968 áprilisá­ban megválasztották a Kanadai Nemzeti Liberális Szövetség vezetőjévé, és miniszterelnök lett. Ezt a tisztséget 1979-ig töltötte be, amikor a liberáli­sok a májusi parlamenti vá­KGST VB-ülés Napirenden a tudományos-műszaki együttműködés kérdései (ČSTK) — Moszkvában teg­nap megkezdődött a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa Végrehajtó Bizottságának 109. ülése, amelyen a KGST-tagor- szágok állandó - képviselői vesznek részt. A csehszlovák küldöttséget Rudolf Rohlíček szövetségi miniszterelnök-he­lyettes vezeti. A végrehajtó bizottság há­romnapos ülésén a tagorszá­gok gazdasági és tudományos­műszaki együttműködésével összefüggő több gyakorlati kérdést tárgyal meg, elsősor­ban a népgazdasági tervek egyeztetésével, közös létesít­mények építésével, automati­zált technológiai komplexu­mok gyártásával, közös tudo­mányos és műszaki munkák gyakorlati alkalmazásával kapcsolatos együttműködés to­vábbi tökéletesítésével össze­függésben. Az ülés^ résztvevői nagy fi­gyelmet fordítanak a tagor­szágok közötti árucsere-for­galmi megállapodásokkal kap­csolatos fegyelem további megszilárdításának. A végre­hajtó bizottság áttekinti to­vábbá a szocialista világrend- szer gazdasági kérdéseinek elemzésére alakult nemzetkö­zi intézet tudományos tevé­kenységének eredményeit. A mostani ülésen ugyancsak megvitatják és jóváhagyják a KGST és más nemzetközi szer­vezetek közötti kapcsolatok idei tervét. Nemzetközi tekin­télyét bizonyítja egyebek kö­zött az a tény, hogy tavaly kép­viselőit 115 nemzetközi és nem­zeti szervezet által rendezett több mint 600 akcióra hívták meg. lasztásokon vereséget szenved­tek. De már ugyanazon év de­cemberében parlamenti válság ütött ki, és rendkívüli válasz­tásokat tartottak. Ezeken a vá­lasztásokon a liberális párt győzött, és 1980 márciusában Pierre Trudeau ismét a kana­dai kormány élére került. Trudeau kormánya a hetve­nes években hozzájárult a nem­zetközi feszültség enyhítéséhez, főként a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal fenntartott kereskedelmi kap­csolatok fejlesztésével. MA ÉRKEZIK HAZÁNKBA KANADA MINISZTERELNÖKE (CSTK) — Ľubomír Štrougal szövetségi miniszterelnök meg­hívására ma látogatásra hazánkba érkezik Pierre Elliott Trudeau, Kanada miniszterelnöke.

Next

/
Thumbnails
Contents