Új Szó, 1984. január (37. évfolyam, 1-26. szám)

1984-01-25 / 21. szám, szerda

A termőföld ésszerű hasznosításáról Szemináriumot tartottak az SZLKP KB székhazában 0 Jozef Lenárt elvtárs is felszólalt a tanácskozáson (ČSTK) — Szemináriumot tartottak tegnap Bratislavában az SZLKP KB székházában a szlovákiai párt- és gazdasági dolgozók a termőföld termé­kenysége növelésének problé­máiról. A tanácskozáson részt vettek: Jozef Lenárt, a CSKP KB Elnökségének tagja, az SZLKP KB első titkára, Ján Ja­nik, az SZLKP KB Elnökségé­nek tagja, a KB titkára, Rudolf Vančo, az SZLKP KB osztály- vezetője, Václav Vačok szlovák miniszterelnök-helyettes, a Szlovák Tudományos-műszaki és Beruházási Bizottság elnöke, továbbá a szlovák mezőgazda- sági és élelmezésügyi, erdő­gazdasági és vízgazdálkodási, valamint építőipari miniszter. A jelenlevők a CSKP KB 8. és az SZLKP KB azt követő ülésén elfogadott határozatok­ból kiindulva eszmecserét foly­tattak a termőföld feljavításá­nak, a termőterület stabilizá­lásának, és a környezetvédelem­nek a kérdéseiről. Ján Janik elvtárs beszédében kiemelte: a közélelmezés ma­gas színvonalának megtartása szükségessé teszi a termőföld állandó gyarapítását, ésszerű hasznosítását és termőképessé­gének fokozását.. Továbbra is nagy súlyt kell helyezni arra, hogy minél kevesebb termőföl­det foglaljanak le más célok­ra. A szövetségi, a cseh és a szlovák kormány néhány éve ezzel kapcsolatban elfogadott intézkedései már kezdik érez­tetni hatásukat. BARÁTI TALÁLKOZÓ A BRATISLAVAI VÁRBAN (Tudósítónktól) — A Szlo­vák Nemzeti Tanács tisztségvi­selői tegnap a bratislavai vár­ban találkoztak a sajtó képvi­selőivel. Jelen volt Viliam Sal- govič, az SZLKP KB Elnöksé­gének tagja, az SZNT elnöke, valamint Ján Gregor és Jozef Polák, az SZNT alelnökei. Viliam Šalgovič köszönetét mondott a tömegtájékoztató eszközök munkatársainak az SZNT munkájának propagálásá­ért, majd röviden értékelte Szlovákia legfelsőbb képvisele­ti szervének tavalyi tevékeny­ségét. A továbbiakban az idei mun­katervről beszélt, hangsúlyoz­A kommunisták és a közélet Konstruktív lépéseket várunk az Egyesült Államoktól JURIJ ANDROPOV INTERJÚJA A MOSZKVAI PRAVDÁNAK (CSTK) — Jurij Andropov, az SZKP KB főtitkára, a Szovjet­unió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke válaszolt a moszkvai Pravda kérdéseire: fFolytatás az 1. oldalról) te, az utazást csak így tudják megoldani. A nemzeti bizottság munká­jában az utóbbi időszakban lé­nyeges változás állt be, javult a lakosság ügyes-bajos dolgai­nak intézése. De csak Nagyfa­lun. Szécsénkén rosszabbodott a helyzet, mert helyiséghiány miatt, sajnos, még a hivatalos órákat sem lehet megtartani, mivel nincs „hivatal“. Külön említést érdemel viszont az iff működő polgári bizottság, mely igen lendületesen, lelkesen kezdte el tevékenységét, s re­mélhetőleg aktivitásuk a jövő­ben sem csökken. A polgári ügyek testületének munkájá­val mind a pártszervezet, mind a lakosság elégedett. A tömegszervezetek munká­járól szólva a beszámoló a Szlovákiai Nőszövetség, a sport- szövetség és a Jednota fogyasz­tási szövetkezet mindkét köz­ségben működő szervezeteit emelte ki. Igaz. ugyan, hogy Szécsénkén a helyiséghiány számukra is nehézségeket okoz. Jó lenne, ha Nagyfalun, a Szo­cialista Ifjúsági Szövetség nem­rég újjászervezett alapszerve­zete példája nyomán a Honvé­delmi Szövetség, a Csehszlovák —Szovjet Baráti Szövetség alapszervezetei is ismét mű­ködni kezdenének. A Nemzeti Front helyi szervezeteinek ve­zetőségére és elsősorban a tisztségekkel megbízott kom­munistákra az elkövetkező idő­A szeminárium végén Jozef Lenárt elvtárs szólalt fel. Nagy­ra értékelte, hogy a kormány hatékony intézkedéseinek és a legfelsőbb pártszervek erőfeszí­téseinek köszönhetően sikerült korlátozni a termőföld csökke­nését. Ez a hetedik ötéves tervidőszak kezdete óta tartó irányzat pozitív, és tovább kell folytatni. Csakhogy a termőföld védelme és termékenységének fokozása érdekében nem ele­gendőek a szigorított intézke-. dések. Mindannyiunknak tuda­tosítanunk kell, hogy a termő­föld fontos, pótolhatatlan és felújíthatatlan. Még a mező- gazdasági vállalatoknál, a nem­zeti bizottságoknál, valamint más szerveknél és szervezetek­nél is előfordul hanyagság ez­zel kapcsolatban, nem tartják mindig tiszteletben a termőföld mint élelmezési forrás megőr­zésének társadalmi szükséges­ségét. Kiemelte, hogy az erről a rendkívül fontos problémá­ról rendezett szeminárum al­kalmat adott arra, hogy bí- rálóan és objektívan értékel­jünk minden termőfölddel kap­csolatos kérdést. Ezeket más országok legújabb tapasztala­taival együtt alkotó módon fel kell használni a mi feltételeink között. E téren fontos szerepe van — mondotta végezetül Le­nárt elvtárs — a Szovjetunió­val való integrációnak a nö­vényvédő szerek, műtrágyák és más termékek gyártásában. va, hogy az SZNT egész tevé­kenységével hozzá akar járulni pártunk gazdaságpolitikájának megvalósításához, a szocialista demokrácia elmélyítéséhez, a szocialista törvényesség meg­szilárdításához. A képviselők többek között foglalkoznak ok­tatási rendszerünk tökéletesíté­sének kérdéseivel, az 1983. évi zárszámadással, a szocialista törvényesség helyzetével, a tü­zelőanyag és energia felhasz­nálás racionalizálásának, a dol­gozókról való gondoskodásnak, valamint a belkereskedelmi tör­vény gyakorlati alkalmazásá­nak kérdéseivel. —r— szakban komoly, felelősségtel­jes feladatok várnak. A vonzó szervezeti élet megszervezésé­től is függ a két község fejlő­dése, a lakosság életkörülmé­nyeinek további javítása. A beszámolóban felvetett kérdésekhez szóltak hozzá a felszólalók is. Valamennyien hangsúlyozták, hogy átgondol­tabb tettekre, a felsőbb szer­vek megértésére és segítségére is szükség van ahhoz, hogy a két település lakossága aktí­vabban kapcsolódjon be a köz­életbe. Ezen a téren is példát kell mutatniuk a kommunisták­nak. DEÄK TEREZ (Tudósítónktól) — Az elmúlt év elején elfogadott egységes szocialista kereskedelem-politi­kai elvek értékelése és az idei esztendőre kidolgozott felada­tok ismertetése volt a célja a tegnap Bratislavában megtartott sajtóértekezletnek, melyen Ja­roslav Zelko, az SZSZK keres­kedelmi minisztere és a tárca vezető dolgozói tájékoztatták az újságírókat. A miniszter hangsúlyozta, hogy az elmúlt évet sikeresnek tartják, mivel a belkereskede­lem kiskereskedelmi forgalmi tervét 532 millió koronával túl­teljesítette. A lakosság igényei­KÉRDÉS: „Az USA és a NATO vezető körei az utóbbi időben olyan állításokat ter­jesztettek, hogy — szerintük — a nemzetközi helyzetben nem történik semmi nyugtalanító, és hogy a jelenlegi körülmények között „a világ biztonságosab­bá vált". Így van ez? VÁLASZ: Ez a következtetés indokolatlan. A világon tapasz­talható veszélyes feszültség fő okai, amelyekről korábban be­széltem, nincsenek kiküszöböl­ve. Vajon Európa nagyobb biz­tonságra tett szert az ameri­kai rakéták telepítésének meg­kezdésével? Természetesen nem. Növekedett a nukleáris veszély, és ez nemcsak a mi véleményünk. Egész egyértel­műen ezt bizonyítják Európa millióinak aggodalmai is. Az európai földrészen telepített amerikai rakéták magának az Egyesült Államoknak a biz­tonságát sem fokozták. Az Egyesült Államok célul tűzte ki a katonai egyensúlynak a maga javára történő megbon­tását, és így válaszintézkedé­sek megtételére kényszerített bennünket. Az a tény, hogy az amerikai rakéták megjelentek Európá­ban, fokozta nemcsak a kato­nai, hanem a politikai feszült­séget is. Lehetetlenné váltak a tárgyalások, amelyeknek célja volt korlátozni és lénye­gesen csökkenteni a nukleáris fegyverzetet. Az események ilyen alakulá­sáért az Egyesült Államok ve­zetői, az amerikai kormány vi­seli a teljes felelősséget. Fele­lősek a NATO-országok kor­mányai is, amelyek saját népeik akarata ellenére befo­gadták az amerikai rakétákat. Biztonságosabb lett talán a világ azzal, hogy a Közel-Ke- leten most az arabok ellen az izraeli agresszorral együtt amerikai katonák is harcolnak, és az Egyesült Államok hadi­hajói és légiereje rommá vál­toztatnak libanoni városokat és falvakat? Kiéleződött a helyzet Közép- Amerikában is, ahol az Egye­sült Államok kormánya szuve­rén államok függetlenségét ve­szélyezteti. Azok, akik azt állítják, hogy a világon állí­tólag „semmi veszélyes nem történik“, nyilván ki akarják törölni az emberek emlékeze­téből a Grenada elleni ameri­kai agressziót is. A világ más részeiben is im­perialista kalózkodás folyik. Ilyen a reális helyzet, kiéle­zett és veszélyes. Megenged­hetetlen, hogy lebecsüljük a veszélyt. Felmerül a kérdés, hogy va­jon az amerikai vezetők nyi­latkozataikban miért ferdítik el szándékosan a jelenlegi nem­zetközi helyzetet. Mindenek­előtt azért, hogy megpróbálják eloszlatni a Washington mili­tarista politikája miatt aggódó népek nyugtalanságát. Az emberek mindenütt egyre inkább tudatosítják a békét fe­nek fokozott Kielégítése első­sorban az alapvető élelmisze­rekkel való ellátás folyamatos­ságában nyilvánult meg. Erre alapozva, az idén további áru­fajtáknál (száraz sütemény, cu­korka, diabetikus készítmény és bébiétel] szeretnék elérni, hogy ne legyen kiesés. Az idei évre az SZSZK kormá­nya által jóváhagyott egységes kereskedelem-politikai elveket úgy dolgozták ki, hogy azok megvalósítása — figyelembe vé­ve a gazdasági lehetőségeket — a lakosság mind jobb ellátását eredményezze. D. T. nyegető veszélyt, akárcsak azt, hogy honnan ered ez a veszély, ami kétségtelenül rendkívül fontos tényező. A milliók bé­kéért vívott harca szintén nap­jaink objektív valósága. KÉRDÉS: Az Egyesült Álla­mok elnöke a közelmúltban síkraszállt a szovjet—amerikai párbeszéd mellett. Kijelentése így hangzott: „Az erő és a pár­beszéd kéz a kézben halad“. Mi Önnek a véleménye erről? VÁLASZ: Bennünket nem szükséges győzködni a párbe­széd hasznosságáról és fontos­ságáról. Ez a mi polititikánk. A párbeszédet azonban az egyenlőség alapján kell foly­tatni, nem pedig az erő pozí­ciójából, amint azt Ronald Rea­gan javasolja. A párbeszédet nem lehet csak a párbeszéd kedvéért folytatni. Konkrét megállapodások elérésére kell irányulnia. Az amerikai vezetés, amint erre a jelek utalnak, nem ha­gyott fel azzal a szándékával, hogy az erő pozíciójából fenye­getések és politikai nyomás al­kalmazása közepette tárgyaljon velünk. Határozottan visszauta­sítjuk az ilyen hozzáállást. És egyáltalán, kilátástalanok azok a törekvések, hogy velünk szemben „erődiplomáciát“ al­kalmazzanak. Éppen így tekintünk a tár­gyalásokat a tárgyalásokért gondolatra. Sajnos az Egyesült Államok jelenlegi kormányza­tának ilyen hozzáállásával már találkoztunk. Emlékeztetni sze­retnék az európai közepes ha­tótávolságú nukleáris eszközök csökkentéséről folyt genfi tár­gyalásokra. Ma már senki előtt sem titok, hogy az USA képvi­selői Genfben csaknem két éven át, amint azt mondani szo­kás, üres szalmát csépeltek. Eközben azonban Washington mindvégig elsőcsapásmérő új nukleáris rakétáinak nyugat­európai telepítésére készülő­dött. Az USA elnöke most kinyil­vánítja, hogy az USA állítólag kész a tárgyalások felújításá­ra, és hajlandó visszatérni Genfbe. Felmerül a kérdés, hogy ta­lán az amerikai fél nem tuda­tosította, mit tett, és hogy eset­leg kész negatív álláspontjá­nak megváltoztatására, amikor most azt állítja, hogy a párbe­széd mellett foglal állást. Nem, nem ez történt. Az elnök be­széde egyetlen új gondolatot és egyetlen új javaslatot sem tar­talmaz sem az európai nuk­leáris fegyverek korlátozásának kérdésében, sem pedig más kérdésekben. Már korábban kijelentettem, s most ismét hangsúlyozni sze­retném, hogy az egyenlőség és az egyenlő biztonság elve alap­ján készek vagyunk minden reális tárgyalási lehetőségét kihasználni gyakorlati megálla­podás elérése érdekében a nuk­leáris fegyverek korlátozása és csökkentése céljából. Nem va­gyunk azonban hajlandók tár­gyalásokra pusztán a tárgyalá­sok kedvéért, és nem fogjuk leplezni, hogy a Nyugat-Euró- pában felállított új rakéták el­lenünk és szövetségeseink el­len irányulnak. Egy ilyen já­tékban nem veszünk részt. Ismételten leszögezem ugyan­akkor, hogy a Szovjetunió ki­zárólag konstruktív és kölcsö­nösen elfogadható alapon kész az európai nukleáris fegyverek kérdésének a megoldására. Eh­hez egyetlen dologra van szük­ség: az Egyesült Államoknak és a NATO-nak — addig amíg nincs későn — hajlandóságot kell mutatnia a Pershing—2 ra­kéták és a szárnyas rakéták telepítését megelőző helyzet­hez való visszatérésre. Ezt a feltételt szabjuk az Egyesült Államoknak és NATO-szövetsé- geseinek, mivel elejét kívánjuk venni a fegyverkezési hajsza újabb fordulójának. Azt, hogy az Egyesült Álla­mok valóban párbeszédet akar-e kezdeni velünk, gyakor lati lépéseiből fogjuk megítél­ni. KÉRDÉS: Milyen további problémák képezhetnék a pár­beszéd tárgyát? VÁLASZ: A szovjet vezetés­nek az a meggyőződése, hogy lehetőségek kínálkoznak több kérdés komoly megvitatására, amelyek megoldása kétségtele­nül megjavítaná a nemzetközi helyzetet és a szovjet—ameri­kai kapcsolatokat. Konkrét in­tézkedések és kezdeményezé­sek széles skáláját terjesztettük elő a nemzetközi biztonság és a béke megszilárdítása céljából. Ezek továbbra is érvényesek. Ha például az Egyesült Álla­mok kötelezné magát arra — a Szovjetunióhoz hasonlóan, — hogy elsőként , nem vet be atomfegyvert, ez lényegesen befolyásolná a nemzetközi lég­kört és kapcsolatainkat is. Mit jelentene ez a gyakorlatban? A két legerősebb atomhatalom kötelezné magát arra, hogy egymás ellen nem alkalmaz atomfegyvert. Ez azt jelentené, hogy nem lenne sem első, sem pedig következő nukleáris csa­pás. Ha a NATO-országok egyet- értenének a Varsói Szerződés tagállamainak az erő alkalma­zásának kölcsönös kizárását célzó indítványával, ez lénye­gesen fokozná a bizalmat Eu­rópában és vég9Ő soron az egész világon. Gyakorlatilag azt eredményezné, hogy az egymással szemben álló kato­nai csoportosulások lemonda­nának arról, hogy a vitás kér­déseket erő alkalmazásával oldják meg. Megnyílna a tár­gyalásokhoz vezető út. Ehhez mellesleg hozzájárulhatna a napokban Stockholmban meg­nyílt konferencia, amelynek el­ső szakaszában épp a bizalom és a biztonság megerősítését célzó intézkedések kidolgozá­sával foglalkoznak. Nem halogatható a lázas űr­fegyverkezés elhárításának megoldása sem. Ellenkező eset­ben ugyanis az emberiséget újabb veszély fenyegetné, mely­nek méreteit jelenleg nehéz el­képzelni. A Szovjetunió hala­déktalan tárgyalások megkez­désére szólítja fel az Egyesült Államokat erről a kérdésről. Ha a Nyugat hajlandó lesz erre, megkezdődhet a bécsi kö­zép-európai haderő- és fegy­verzetcsökkentési tárgyalások napirendjén szereplő kérdések gyakorlati megoldása. A háborús veszély csökken­tését célzó intézkedéseinkben az Egyesült Államoknak kez­detként egyszerű, de ugyanak­kor hatékony lépést, a nukleá­ris fegyverek befagyasztását indítványozzuk; fel kell élén­kíteni az ilyen megállapodás elérésére irányuló törekvéseket, valamint el kell érni azok lé­nyeges korlátozását és radiká­lis csökkentését. A világ népei joggal várják el az Egyesült Államok kormányától, hogy eb­ben a kérdésben a józan észre hallgat, és reális álláspontra helyezkedik. Ha az említett kérdésekben megállapodás elérését akarjuk, akkor mindenekelőtt szükség van az Egyesült Államok és NATO-szövetségeseinek politi­kai jóakaratára. Ezzel olyan kedvező helyzet jönne létre, amelyben lehetőség nyílna más kérdések megvitatására is, az egyik kérdésről a másikra va­ló áttérésre. Ebben látjuk a bé­ke megőrzésére irányuló poli­tika sikerének zálogát. Kizárólag ezen az úton, nem pedig az erő hangsúlyozásával vagy puszta szócsépléssel le hét világunkat valóban bizton­ságosabbá tenni. Az Amerikai Egyesült Államok kormányától gyakorlati lépéseket várunk, azt, hogy hajlandó lesz ezt az utat választani. Nálunk ez meg­felelő visszhangra fog találni. A cél: a lakosság elégedettsége Az SZSZK kereskedelmi miniszterének sajtótájékoztatója ÚJ SZÚ 2 1984. I. 25.

Next

/
Thumbnails
Contents