Új Szó, 1984. január (37. évfolyam, 1-26. szám)
1984-01-24 / 20. szám, kedd
Nemcsak feltaláló volt Kétszázötven éve született Kempelen Farkas A felvilágosodás tudósainak sokoldalúsága gyakran a reneszánsz polihisztorainak szerteágazó érdeklődésére emlékeztet. A két kor nagy szellemei között mégis lényeges különbség van. A reneszánsz tudósai mindenekelőtt elméleti emberek voltak. Az oumo universale, az egyetemes ember reneszánsz megtestesítőjének, Leonardónak a legcsodálatosabb terveiben is van valami arisztokratikusan elvont. Úgy érezzük, mintha ez a páratlan elme valamilyen tehetetlenségi törvénynek engedelmeskedve ontotta volna ragyogó ötleteit, nem sokat törődve azzal, hogy azok reálisak, kivitelezhetők-e, avagy sem. Gyilkoló hadigépezet vagy egy sivár vidéket termékennyé varázsoló csatornarendszer - mintha mindegy lett volna számára, csak a kisérlezetés, a kutatás volt a fontos, a perpetuum mobileként működő, sosem veszteglő agy munkája.- UJ FILMEK Fandy, ó Fandy (cseh) A18. század tudósai ezzel szemben minden erejükkel arra törekedtek, hogy a tudomány eredményeit a gyakorlati élet, a haladás, a közjó szolgálatába állítsák. Sokoldalú érdeklődésüket is ez határozta meg; Benjamin Franklin, az elektromosság tanának nagy úttörője széles korú tudományos munkássága mellett mint politikus, diplomata és közéleti ember is érdemeket szerzett. Részt vett a Függetlenségi Nyilatkozat megfogalmazásában, Amerikában ő alapította az első könyvtárat és filozófiai társaságot. Lomonoszov nemcsak vegyésznek volt kiváló, hanem geológusként és költőként is. Ö kezdeményezte Oroszország feltérképezését, megírta az orosz nyelv első tudományos nyelvtanát, nevéhez fűződik a moszkvai egyetem megalapítása. Franklin és Lomonoszov kortársának, a 18. század egyik legjelentősebb magyar tudósának és feltalálójának, a pozsonyi születésű Kempelen Farkasnak a nevét egy játékautomata, a sakkoz# török tette világszerte ismertté. Pedig többi - gyakorlati vagy tudományos célokat szolgáló - találmánya inkább érdemelt volna elismerést, nem is szólva arról a hatalmas szervező munkáról, amelyet Mária Terézia, majd II. József megbízásából végzett. A roppant gyakorlatias uralkodónő hamar felismerte Kempelen rendkívüli szervezőkészségét és sokoldalúságát, s a legkülönbözőbb feladatokkal bízta meg. Erély, ügyesség, körültekintés és hozzáértés - ez jellemezte Kempelent. Nem létezett olyan terület, ahol ne mozgolt volna otthonosan. Amikor a magyarországi sóbányák felügyeletével, ellenőrzésével, majd igazgatásával bízták meg, behatóan kezdett foglalkozni bányamű- szaki kérdésekkel és valóságos bányászati szakemberré képezte ki magát. A gombai és nagylégi birtokán gazdálkodó Kempelenről kiderült, hogy kiválóan ért a növénytermesztéshez is; főleg olajosmagvakat termesztett, s a termést egy maga készítette olajpréssel dolgozta fel. Amikor szülővárosában a Duna utcán házat épített magának, kitűnő építésznek bizonyult. Téglaégető kemencét bérelt, s a maga gyártotta, kiváló minőségű téglával ellátta az egész környéket. Harmincnégy éves volt, amikor Magyarország déli területeinek benépesítésére kapott megbízást. A török megszállás alatt elnéptelenedett vidéken szörnyű állapotok uralkodtak. Kempelen megtisztította a Bánságot a rablóhordáktól, felszámolta a korrupciót a telepítésekkel foglalkozó hivatalokban. Jól átgondolt mérnöki tervek alapján épült falvakat hozott létre, rendbe hozatta az utakat, iskolákat állított fel, kötelezővé tette az iskolalátogatást. Temesvár környékén lecsapolta a mocsarakat, eperfákat telepített, megindította a selyemhernyó tenyésztést, selyemgyárat létesített. A legváltozatosabb és legnehezebb feladatokat is sikeresen oldotta meg. Az általa tervezett víz- emelőmű látta el ivóvízzel a pozsonyi vár lakóit, ő korszerűsítette a budai vár vízellátási rendszerét. Kiváló hidraulikai ismereteit kamatoztatta akkor is, amikor a schön- brunni park szökőkútjainak működtetésére készített egy szerkezetet. Szülővárosában hajóhidat épített, amely fél évszázadon át, 1825-ig biztosította a forgalmat. Az ö indítványára létesült 1773-ban Pozsonyban az első magyarországi zálogház. 1773-ban azzal bízták meg, hogy az egyetemet Nagyszombatról (Trnava) Budára költöztesse át. Kitűnő szervezőkészségét dicséri, hogy a rengeteg könyv, felszerelés tutajokon, szekereken hiánytalanul érkezett meg Budára. Az első magyar színtársulatnak otthont adó budai Várszínház is Kempelen tervei alapAz általános iskolai szakköri füzetek sorozatban a közelmúltban több olyan kiadvány jelent meg, amely tanulóink érdeklődésére tarthat számot. Elsősorban a következők: Dr. Mosonyi Kálmán; Matematikai játékok, Dr. Molnár József: Matematikai versenyfeladatok. Bereznay GYULA; Pitago- rasz tétele. A Törd a fejed, érdemes című könyv főként a matematika szakkör tagjainak kíván segítséget adni. A szakkörvezető tanárokat is érdekli az olyan gyűjtemény, melynek változatos feladataival színesebbé és eredményesebbé lehet tenni a foglalkozásokat. E könyv első kiadása 1952-ben ján készült: az ő irányítása alatt alakították át az egykori karmelita kolostort színházzá. Lakásán laboratóriumot és műhelyt rendezett be, ott végezte kísérleteit, ott születtek találmányai. A legjelentősebb közülük az emberi beszéd mechanizmusa alapján működő beszélőgép volt. Míg sakkozógépe mindenütt szenzációt keltett, a külföldön is bemutatott beszélőgép inkább csak szakmai körökben aratott igazi sikert. Kempelen hangtani kutatásainak eredményeit és a gépet egy Bécsben megjelentetett könyvben ismertette, amelynek illusztrációit is maga készítette. Ennek köszönhető, hogy ezt a találmányát nem mások elnagyolt leírásaiból ismeri az utókor. Többi találmányáról - a léggömbök töltéséhez szolgáló hidrogénfejlesztésröl, a gőzgépről, a Segner-kerék példájára készített reaktív turbináról, a vakoknak készült írókészülékről - viszonylag keveset tudunk, mivel terveik elkallódtak vagy megsemmisültek. A magyar jakobinus mozgalommal rokonszenvező Kempelen Ferenc császár uralkodása alatt kegyvesztett lett az udvarnál. Évjáradékát megvonták, a Mária-Terézia által adományozott nagylégi birtok örökbérletét megszüntették. Nyomozást indítottak ellene, s a házkutatástól tartó Kempelen okmánytárának és levelezésének nagy részét megsemmisítette. 1804-ben Bécsben hunyt el. Fordulatokban gazdag pályájáról, munkásságáról sokat írtak, életéről film is készült, gazdag életműve azonban még feltárásra vár. Az ír származású feltalálót több nemzet is magáénak vallja. Nem csoda: korának egyik legérdekesebb egyénisége volt, tehetsége, kitartása, sokoldalúsága és emberi tartása ma is vonzó példaként szolgálhat. Kár, hogy szülővárosában emléktábla helyett mindössze egy utca őrzi a nevét VOJTEK KATALIN egyedülálló volt az ilyen jellegű kiadványok sorában. A könyv szerzői mindjárt az elején néhány matematikatörténeti adattal és történettel a tárgykör iránti érdeklődést szeretnék kielégíteni. A további részben feladatok és megoldások találhatók. A megoldások végigvezetnek azon a gondolatsoron, logikai lépéseken, amelyekkel eljutottunk a megoldáshoz. A feladatok megoldásának gondolatmenete és az egyes megoldások alapos megvilágítása jól szolgálja tanulóink logikus gondolkodásra nevelését. Számos feladat és eljárás más helyütt is megjelent már korábban. Az átvett feladatok egy részének kerettörténete változott meg. A „klasszikus“ feladatok szövegét, adatait azonban eredetiben olvashatjuk; ezekből kitűnik, hogy évszázados, évezredes múlt van mögöttük. E könyv játékos feladatainak megoldásai kellemes időtöltést nyújtanak, egyben szórakoztatva tanítják olvasóját. Hasznos anyagot ad az általános iskolai szakkörökön túl a kezdő középiskolás szakkörök munkaprogramjának kialakításához is. Megismerkedhetünk benne kicsiknek és nagyoknak szánt tréfás-, érdekes, és gyufaszálas feladatokkal, ujj számolással, a hét napjainak kiszámításával, adott keltezéshez bűvös négyzetekkel és neVn utolsósorban számok nélküli gondolkodtató feladatokkal. A leírtak alapján a könyvet mindenkinek ajánlhatom, azoknak is, akik már gyakorolják, és azoknak is, akik csak most határozták el, hogy játékos, szórakoztató matematikai feladatokat oldanak meg. A könyv sikerét és az olvasók érdeklődését jól bizonyítja a mos- tarti, immár 6. kiadás. OLÁH GYÖRGY A barrandovi stúdióban az utóbbi években több film is készült, mely a fiatalok elhelyezkedésének, munkahelyi beilleszkedésének kérdését vizsgálta. Emlékeztetőül közülük csak néhány: Új fiú érkezett, Üres zsebek. Málnaturmix. Ehhez a vonulathoz tartozik Karéi Kachyňa legújabb munkája, a Fandy, ó Fandy is. Főszereplője egy villamosener- gia-ipari szakközépiskola frissen végzett növendéke. Nem túl jó képességű fiú, s egyébként is a balszerencsés emberek fajtájából való. Sem a munkahelyén, sem a magánéletében valahogy sosem jönnek össze a dolgok. Sikertelensége persze korántsem a véletlen müve; természetéből, alkatából, s főleg meggondolatlanságából, gyermetegségéből, egyszóval éretlenségéből ered. Fandy önnön magának bonyolítja az életet, s ebből sok baja származik a magánéletben is. Hiányzik valóságérzéke, nehezen veszi tudomásul az élet realitásait, nehezen alkalmazkodik hozzájuk. Karéi Kachyňa fanyar ízű vígjáték formájában dolgozta fel a problematikát. Mondanivalója komoly, ezt a komolyságot azonExcalibur E filmben azok az ősi kelta eredetű mondák elevenednek meg, amelyek a XII. századtól kezdődően terjednek el egész Nyugat-Európa irodalmában. Meseviláguk három téma köré csoportosul: Uther Pendragonró\. Arthur királyról és Kerek Asztal lovagjairól szóló történetek, a Grál legenda, valamint Trisztán és Izolda regéje köré. Az Excalibur lényegében az Arthur legenda feldolgozása, amelyet John Boorman és Rospo Pallenberg írt filmre, Thomas Malory magyarul is megjelent klasszikussá vált müve alapján. Elsőként Geoffrey of Manmouth merített a kelta mítoszok forrásából, s a VI. században élt legendás király, Arthur köré fonódó mondákat egységes keretbe foglalta, a Britannia királyainak története című művében. Ez az epikus anyag Nyugat-Európa legtöbb országába eljutott, s a középkori lovagi irodalom legfontosabb tárgya lett. Thomas Malory (1400-1471) a kelta, angolszász és francia változatokat ötvözve alban humorral oldja; hol finom hu- mojral szövi át a jeleneteket, hol abszurd helyzeteket teremt, néha a valóságot eltúlozza, hogy a néző meghökkenjen, s a látottak gondolkodásra késztessék. Filmje életszerű, a fiatalokat, s munkahelyi beilleszkedésüket lényegében valósan mutatja. Arra törekszik, hogy az ifjúkori ábrándokat, a gyakran minden realitást nélkülöző elképzeléseket szembeállítsa a valós helyzettel, a gyakorlattal. Alkotásának végkicsengése, hogy a munkahelyen, az életben szerzett első, nemegyszer feleŕhás tapasztalatokkal, magánéleti nehézségekkel kinek-kinek önmagának kell szembenéznie. Az üde tempójú film epizódok laza füzérében érzékenyen, kulturáltan ábrázolja a fiatalok munkába állását, bonyolult érzelmi világát. Mondandója világos, de nem szájbarágó, helyenként csak jelzésszerűen utal valamilyen jelenségre. A rendező a címszerepet Bohumil Starý-ra, az ostravai konzervatórium növendékére bízta. Láthatjuk a filmben Dana Medric- kát is, élete egyik utolsó szerepében. (angol) kotta meg az egész mondakör legteljesebb művészi összefoglalását, a Le Morte D’Arthur című művében, amely magyarul Arthur királynak és vitézeinek, a > Kerek Asztal lovagjainak históriája címmel 1970-ben jelent meg. John Boorman kétrészes filmjének elsősorban nem Arthur király a központi hőse; az Excalibur, a varázserejű csodakard nevét címében viselő film valójában Mer- linről, a varázslóról szól. Arról a Merlinról, aki az ősi pogány kelta hiedelem- és hitvilág megtestesítője, aki varázshatalmával csaták és uralkodók sorsát döntötte el, akinek puszta jelenléte az embernek és természetnek egykor eltéphetetlennek hitt szövetségét szimbolizálta. Nagy ívű történettel, lenyűgöző látványt nyújtva meséli el a rendező egy sziklába szúrt csodakard, az Excalibur sorsát. Az ír tájon fényképezett film a londoni Royal Shakespeare Company és a dublini Abbey Theatre színészeinek közreműködésével készült.-ymMatematika - kicsiknek és nagyoknak Bohumil Starý a cseh film egyik jelenetében Jelenet az Excalibur című angol filmből ÚJ SZÓ 4 1984. I. 24.
