Új Szó, 1984. január (37. évfolyam, 1-26. szám)

1984-01-21 / 18. szám, szombat

KIS KÖZSÉG JELENTŐS ÜZEME Egészségvédelmünk szolgálatában Šarišské Michaľany, ez a Pre- šovtól alig néhány kilométerre északra fekvő, kétezer lakosú község köztudottan a Csehszlo­vák-Szovjet Barátság Állami Gaz­daság jó eredményeiről híres. Ar­ról viszont már kevesebben tud­nak - még Kelet-Szlovákiában is- hogy ebben a községben az ötvenes évek elején - öt év alatt- felépült az IMUNA Gyógyszer- gyár, amely 1956 február elején elkezdte a különféle szérumok, ol-1 tóanyagok, gyógyanyagkivonatok készítését. Jelenleg csaknem hét­száz fajta készítmény kerül ki eb­ből a gyárból, évente több mint 160 millió korona értékben. Szov­jet, mongol, lengyel, román, ma­gyar, svájci, angliai piacra is kerül készítményeikből. A nyolcszázötven embert fog­lalkoztató IMUNA sorrendben he­tedik igazgatója, Ivan Barla mér­nök immár tizenhárom esztendeje irányítja, szervezi a gyógyszerké­szítmények gyártásával együtt já­ró munkát Šarišské Michal’any- ban. Meghívásának eleget téve, meglátogattunk néhány fontosabb munkahelyet, így kívülállókként is meggyőződhettünk arról, hogy- tekintettel az igényes feladatok­ra - bizony eléggé szűkös, ne­héz körülmények között dolgoz­nak a gyár szakemberei. Köztudott, ám mégis hangsú­lyozni szeretném, hogy a gyógy­szergyártás csakis baktériummen­tes környezetben, a fertőzések el­kerülésére irányuló szigorú higié­niai szabályok megtartásával vé­gezhető. Ugyanilyen magától érte­tődő, hogy a gyógyszergyártásban elképzelhetetlen a selejttermelés, a rossz minőségű termékek érté­kesítése.- Mi, akik itt dolgozunk, szemé­lyesen és kollektiven is felelőssé­get érzünk azért, hogy készítmé­nyeink kiváló minőségben kerülje­nek a felhasználókhoz - jegyezte meg határozottan a gyár igazgató­ja. - Csakis első osztályú készít­mény hagyhatja el gyárunk terüle­tét. Hiszen egészségvédő készít­ményeket gyártunk. Ennek tudatá­ban végezzük munkánkat.- És sikerül ezt elérni?- Remélem, nem hangzik sze­rénytelenségnek, ha kimondom, kollektívánk nagyszerű munkát végez. Méghozzá - amint láthatja- nagyon nehéz feltételek köze­pette. Gyári kollektívánk munkáját magas kitüntetések fémjelzik, köz­ponti szerveink elismerésekkel nyugtázzák dolgozóink áldozat­kész munkáját. Ez, jóleső érzés. Viszont - tekintettel az egyre nö­vekvő, igényesebb feladatokra- a munkahelyek korszerűsítésére is gondolni kell. Az évről évre ma­gasabb termelési mutatókat tartal­mazó terv mellé le kell tenni az asztalra a legszükségesebb fej­lesztési, korszerűsítési munkála­tokra vonatkozó beruházási tervet is. Mégpedig olyat, amit rövid időn belül meg is valósítunk. Mert né­hány esztendő alatt többször is előfordult, hogy éppen az utóbbi, a legfontosabb, mármint a kivitele­zés elmaradt. Nem kívánunk lehe­tetlen dolgokat, viszont úgy érez­zük, a gyógyszergyártást elsőbb­ség illeti meg, a termelésfejlesz­tés, a korszerűsítés területén is. Az említett jogos igény mellett szólnak az Ivan Barla által ismer­tetett, a termelés növekedését bi­zonyító számadatok. Ezekből csu­pán néhányat említünk. A Šarišské Michaľany-i IMUNA bruttó termelésének értéke 1965- ben 46 millió korona körül mozgott és azt az évet 1,8 millió korona ráfizetéssel zárta, öt évvel később a gyár termelési értéke megköze­lítette a 85 millió koronát s gazda­sági mérlege már 13,8 millió koro­na nyereséggel zárult. 1980-ban a bruttó termelés értéke elérte a 154 millió koronát, a nyereség 38 millió korona s 1982-ben 40,3 millió korona volt. Sikeres évet zártak tavaly is. Az ötéves tervidő­szak végén, tehát 1985-ben 178 millió korona lesz az IMUNA ter­mékeinek értéke. Az említett problémák, bonyo­lult termelési feltételek ellenére, határtalan derűlátással végzik munkájukat az emberek az IMUNA- ban. Az 1984-es év feladatai­nak teljesítését kezdeményező­terv alapján kezdték el. Joggal felvetődik a kérdés: mi­ből fakad a Šarišské Michaľany-i IMUNA Gyógyszergyár sikeressé­ge, dolgozóinak derűlátása? Meg­győződésünk szerint semmi más­ból, mint a gyári kollektíva páratlan szorgalommal ötvöződő, céltuda­tosan végzett lelkes munkájából. Ennek forrását annak a felelősség- érzetnek tudata képezi, hogy a gyárból kikerülő készítmények emberéleteket menthetnek meg, illetve számos betegség megelő­zését teszik lehetővé. A Šarišské Michaľany-i IMUNA Európa egyik legnagyobb immu­nobiológiai intézménye. A jelenle­ginél megfelelőbb, korszerűbben felszerelt munkahelyekre van szükség. Kétségtelenül jogos igény ez, mondhatnám: végső so­ron társadalmi szükségszerűség. Hiszen egészségvédelmet, ember­életek megmentését szolgáló, nagyon fontos készítmények gyár­tója a Šarišské Michaľany-i IMUNA. Ezt senki sem vitathatja, tehát a zavartalan munkához, a növek­vő termeléshez szükséges feltéte­lek megteremtése nem elhanya­golható feladat. KULIK GELLÉRT Könözsi István felvétele A TÁRGYALÓTEREMBŐL Rács mögé kerültek a betörők A múlt évben több betörést je­lentettek a rendőrségnek a valas- kái (Banská Bystrica-i járás) üdü­lőkörzetből. Egy alkalommal öt nyaralóház-tulajdonos mondta egymás után jegyzőkönyvbe, hogy hivatlan látogatók jártak a jól bezárt, lelakatolt helyiségekben. A nyomozók megállapították, hogy mind az öt helyen ugyan­azon az éjszakán feszítették fel is­meretlen tettesek az ajtót, vagy az ablakot. Az egyik nyaralóból zseb­rádió, hálózsákok, ágynemű, fel­fújható gumimatrac és egy éb­resztőóra hiányzott a bűncselek­mény felfedezésekor. Háromból különféle használati tárgyak, élel­miszerek, konyhai edények, evő­eszközök, dísztárgyak, órák, szer­számok, egy tangóharmonika, öt liter gyümölcsbor, törülközők és egyebek tűntek el. A betörők csak az utolsóból mentek el üres kéz­zel, mert ott nem találtak olyan értéket, amit érdemes lett volna elvinniük. A nyaraló gazdájának viszont így is 800 korona kárt okoztak a bejárati ajtó kifeszíté­sével. Hamarosan néhány kilométer­rel távolabb, egy Brezno melletti üdülőkörzetben lettek nyugtalanok a hétvégi házak tulajdonosai. Ott nyolc ajtót nyitottak ki feszítővas­sal és egyéb betörőszerszámok­kal. A tettesek elvittek minden olyan holmit, amiről feltételezték, hogy rövid úton pénzzé tehetik. Ez vi­szont már csak részben sikerült, mert a második betöréssorozat után Dušan Gažík, Štefan Pokoš, Ľudovít Gažík és Alexander Pokoš helyi lakosok személyében hamar rendőrkézre került a négytagú be­törőbanda. A nyomozás azt is meg­állapította, hogy a valaskái nyara­lókba közülük csak kettő, a 30 éves Dušan Gažík és a hasonló korú Štefan Pokoš tört be. Az akkori zsákmányokon felbuzdulva határozták el, hogy a még na­gyobb fogások érdekében legkö­zelebb egy-egy testvérüket is ma­gukkal viszik, hiszen korábban már azok is szereztek némi ta­pasztalatot hasonló bűncselek­mény elkövetésekor. A Banská Bystrica-i Járásbíró­ságon mind a négyen együtt ültek a vádlottak padján. A büntetőta­nács a betörések ötletének ki­agyalóját, a büntetett előéletű Du­šan Gažíkot négy évi szabadság- vesztésre ítélte. A másodrendű vádlott Štefan Pokoš és Ľudovít Gažík egyformán másfél-másfél évre vonult be a börtönbe. Alexan­der Pokoš büntetése nyolc hóna­pig tartó szabadságvesztés. A megkárosított nyaralótulajdono­sok polgári per útján érvényesítik a betörőkkel szemben anyagi kö­vetelésüket. Az ítéletet túl szigorúnak érezte mind a négy vádlott. Enyhítésért folyamodtak a Banská Bystrica-i Kerületi Bírósághoz. Fellebbezé­sük azonban megalapozatlannak bizonyult, és ezért a másodfokú bíróság azt elutasítva jogerőre emelte az eredeti ítéletet. -ly­APRÓHIRDETÉS VEGYES ■ Január 1 -én pléh-fa csónak elve­szett (farában egy vassal.) Jelige. A megtaláló jelentkezzen. Ú-176 BEÍRATÁS ■ Az Érsekújvári (Nové Zámky) Ma­gyar Tannyelvű Alapiskola Igazgató­sága tudatja, hogy az 1984/85-ös tan­évre szóló beíratás 1984. február 2- án és 3-án lesz az iskola épületében (Czuczor Gergely utca 10. sz. alatt) 8.00 és 17.00 óra között. ÚF-5 KÖSZÖNTŐ ■ Gyuricza Sándornak Rimaszécsre (Rimavská Seč) 60. születésnapja al­kalmából szívből gratulálnak, további erőt, egészséget és még hosszú bol­dog életet kíván felesége, sógornője, a Hugyina és a Sonkoly család. Ú-2943 ■ Bíró Gyulának Alistálra (Hroboňo- vo) 60. születésnapja alkalmából szív­ből gratulálnak, jó egészséget és hosz- szú, békés, boldog életet kívánnak felesége, édesanyja, fia, 3 lánya férjeikkel, unokái: Józsika, Hajnalka, Tünde, Beáta és Pétiké. • U-2974 ■ Farkas Klárának Rozsnyóra (Rózsnyava) az arany szívű, gondos, dolgos, jó feleségnek, legédesebb, drá­ga jó anyának, anyósnak, nagyamának 63. születésnapja alkalmából még to­vábbi jó egészséget, örömet és boldog­ságot kívánnak férje, fia: Béla, menye: Éva és két kis unokája: Laurka és Gyurika, akik sok­sok édes csókot küldenek a nagyma­mának jóságáért. ■ A drága szülőknek, nagyszülőknek, Fodor Istvánnak és feleségének Erzsébetnek Bakára, akik januárban ünnepük 70. születésnapjukat, szívből gratulálnak, jó erőt és nagyon hosszú, boldog, nyugodt életet kívánnak és köszönik az értük való fáradságot fiuk, lányaik, menyük, vejeik és uno­káik: Mári, Évi, Viola, Pityuka, Zolti, Ildi, Gyuszi és Mónika. Ú-45 ■ Január 22-én ünnepli 90. szüle­* tésnapját a legdrá­* * *** ^ ** gább apa, após, nagyapa és déd- nagyapa, Kovács István iSSlÉ ÉlÉ! Frlsőszelin (Horné ’ I liby) E szép un- HhHHBmBBHHI nép alkalmából szeretettel köszöntik, nagyon jó egész­séget és sok örömteli évet kívánnak fig, lánya, veje, unokája feleségével, dédunokái: Tímea és Erika, akik a dédnagyapát sokszor csókolják. Ú-146 ■ Január 21 -én ünnepli 50. születés­napját Csákányban (Čakany) Holocsi Mária. E szép ünnep alkalmából szeretettel gratulálnak, további jó egészséget és hosszú boldog életet kívánnak lányai, fiai, vejei, menye és unokái. Ú-158 KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS ■ Hálás szívvel mondunk köszönetét minden kedves rokonnak, ismerősnek, a polgári ügyek testülete képvéselői- nek a szép búcsúbeszédért és mind­azoknak, akik 1983. november 26-án elkísérték utolsó útjára özv. Ed már Istvánná Nagy Máriát, a szeretett édesanyát, anyóst, nagy­mamát, dédnagymamát a pinkekarcsai (Pinkové Kračany) temetőbe, és ko­szorúikkal, virágcsokraikkal, részvé­tükkel igyekeztek enyhíteni mély fájdal­munkat. A gyászoló család Ú-116 ■ Fájdalmas gyászunkban hálás szív­vel mondunk köszönetét mindazoknak, akik 1983. december 21-én elkísérték utolsó útjára a gömörhorkai (Gemerská Hôrka) temetőbe a felejthetetlen, drága férjet, édesapát, fiút és testvért, Jerg Lászlót, akit a halál váratlanul, 34 éves korában ragadott ki szerettei köréből. Köszön­jük, hogy részvétükkel, koszorúikkal és virágaikkal enyhítették mély fájdal­munkat. Gyászoló felesége, gyermekei, test­vérei, özvegy édesanyja, sógorai, sógornői, anyósa és apósa U-121 ■ Hálás szívvel mondunk köszöne­tét minden kedves rokonnak, szom­szédnak, munka­társaknak, a bajcsi tüzoltószervezet tagjainak, akik 1983. december 23-án elkísérték utolsó útjára a bajcsi (Bajé) temetőbe a felejthetetlen férjet, gondos édes­apát, nagyapát, dédnagyapát, Mihalik Imrét, akit a halál 70 éves korában, váratlanul ragadott ki szerettei köréből. Köszön­jük a sok koszorút és virágokat, me­lyekkel enyhíteni igyekeztek mély fáj­dalmunkat. Felesége és a gyászoló család Ú-137 ■ Hálás szívvel mondunk köszöne­tét minden közeli és távoli rokonnak, szomszédoknak, barátoknak és is- merősöknek, akik ^ 1983. XII. 30-án el­kísérték utolsó út­jára a nádszegi (Trstice) temetőbe a felejthetetlen drága férjet, édesapát, apóst és nagyapát, Lörincz Andrást, akit 61 éves korában, súlyos betegség után szakított ki a halál családja köré­ből. Köszönetét mondunk a bratislavai ,,Pórobeton“ vállalat vezetőségének, a pártszervezetnek, a szakszervezet­nek, a dolgozóknak és mindazoknak, akik részvétükkel, virágaikkal és ko­szorúikkal enyhítették mély fájdal­munkat. , örökké gyászoló felesége és csa­ládja Ú-142 MEGEMLEKEZES ■ Fájó szívvel és könnyes szemmel emlékezünk a drá­ga jó férjre, édes­apára, fiúra és test­vérre, Juhász Gyulára, aki 1982. január 21-én, 31 éves ko­rában, tragikus kö­rülmények között távozott szerettei kóréból. Akik ismer­ték és szerették, szenteljenek emléké­nek egy néma pillanatot ezen a szomo­rú második évfordulón. Soha el nem múló szeretettel szí­vükbe zárva őrzik emlékét felesége, kislánya: Zsuzsika, kisfia: Gyuszika, szülei, húga és a Horváth család Ú-115 ■ Az idő múlik, de a fájdalom megma­rad. Fájó szívvel emlékezünk a fe­lejthetetlen, szeretett feleségre, jó édes­anyára, nagymamára, dédmamára Józan Ferencné Tóth Annára (Egyházkarcsa - Kostolné Kračany), akit a halál 1983. január 21 -én ragadott ki szerettei köréből. Akik ismerték és szerették, szenteljenek emlékének egy néma pillanatot ezen a szomorú első évfordulón. Emlékét örökké szívükben őrzik: gyászoló férje és családja Ú-122 ■ Fájó szívvel és könnyes szemmel emlékezünk a szeretett testvérre, Soltész Sándorra (Železník), akinek 1983. január 13-án dobbant utolsót jóságos szíve és megállt dolgos keze. Emlékét megőrzi a gyászoló csa­lád Ú-181 ■ Életem legfájdal­masabb napja 1983. január 21-e, amikor 69 éves ko­rában utolsót dob­bant Petrovics István (Selice) szíve. Akik ismer­ték és szerették, gondoljanak rá e szo­morú első évfordulón. Gyászoló felesége Ú-201 HIRDESSEN ON IS AZ ÚJ SZÓ-BAN ÚJ SZÚ 6 1984. I. 2l7

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents