Új Szó, 1984. január (37. évfolyam, 1-26. szám)
1984-01-21 / 18. szám, szombat
ÚJ szú 5 1984. I. 21. 60 évvel ezelőtt halt meg Vlagyimir lljics Lenin Életműve: munkánk forrása H atvan évvel ezelőtt, 1924. január 21 -én halt meg Vlagyimir lljics Lenin, a világ első győztes szocialista forradalmának elméleti előkészítője, zseniális szervezője, az első szocialista állam megalapítója. Az orvosi jelentés szerint a pihenést nem ismerő, megfeszített szellemi munka okozta 54. életévében korai halálát. Hatalmas életművét ismerve, nem kétséges, hogy ekkora szellemi örökséget csak az tud az utókorra hagyni, akinek tudomá- nyós felkészültsége, politikai éleslátása, rendkívüli egyéni tulajdonságai szinte emberfeletti szorgalommal és munkabírással párosulnak. Számos tanulmány látott napvilágot Leninről az emberről, a forradalmárról, a filozófusról, s könyvtárnyira tehető a Lenin életművét alkotó munkák száma. Nem vállalkozunk (vállalkozhatunk) arra, hogy a szojvet állam megalapítójáról újat mondunk. Tudjuk azonban, hogy az orosz proletariátus vezére - Marx és Engels hű követője - sokoldalúan továbbfejlesztette a két nagy előd forradalmi tanítását, és megnyitotta a marxizmus fejlődésének új szakaszát. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom, majd a szovjet állam fejlődése, később pedig a világ többi szocialista és szocialista orientációjú országának példája igazolja, hogy Lenin tanítása az imperializmusról, a szocialista forradalomról, a proletárdiktatúráról, a pártról, a proletariátus szövetségeseiről, a szociális és a nemzeti felszabadulás kapcsolatáról, a békés egymás mellett élésről, a szocialista haza védelméről, a szocializmus és kommunizmus építéséről felbecsülhetetlen elméleti és módszertani forrást jelent. Ugyanakkor azt vallotta, hogy az elmélet puszta ismerete mit sem ér, ha nem aszerint cselekszünk, ha nem képezi mindennapi munkánk iránytűjét, ha nem egészítjük ki, nem gazdagítjuk a gyakorlati életben szerzett tapasztalatokkal. Annál is inkább igaz ez, mert a társadalmi életnek nincs olyan területe, ahol Lenin ne alkotott volna forradalmit. Nincs olyan társadalmi probléma, amelynek megoldására ne találnánk útmutatást Lenin műveiben. E gyre gyakrabban hangoztatjuk, hogy gazdasági fejlődésünk, további előrehaladásunk nincs elszigetelve a nemzetközi erőviszonyoktól, a gyakran változó nemzetközi helyzettől; attól, hogy milyen külső feltételek között vagyunk kénytelenek élni, dolgozni. Érhető és indokolt tehát, hogy napjainkban aggódva követjük a nemzetközi események alakulását, hiszen Európában az amerikai rakéták telepítésének megkezdésével lényegesen megváltozott a helyzet: megnövekedett a feszültség a Varsói Szerződés és a NATO között. Látnunk kell, hogy az agresszív imperialista körök politikája vezetett ide, mert - az önvédelem hamis leple alatt - évről évre egyre nagyobb összegeket fordítottak a fegyverkezésre, fokozva a szembenállást a két világrendszer között s azt remélve, hogy ezzel megzavarják a szocialista országok békés építőmunkáját. A jelenlegi feszült nemzetközi légkör okaira is Leninnél találjuk meg a magyarázatot. Már évtizedekkel ezelőtt arra intett, hogy a nemzetközi események mögött osztályérdekeket kell látnunk éppúgy, mint minden politikai áramlat, program, nyilatkozat, erkölcsi és értékrendszer mögött. Már a Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelme után bámulatos politikai előrelátással megjósolta a nemzetközi helyzet alakulását. Előre látta, hogy az imperializmus - a világ első szocialista államának megalakulása után - minden eszközzel, minden erővel igyekszik és igyekezni fog meggátolni a szocialista eszmék terjedését. V égső célja - a szocialista rendszer megsemmisítése - ma sem változott, csak a módszerek s az eszközök. Az imperianak rendelkezésünkre arról, hogy az imperialista államok milyen óriási összegeket fordítanak ideológiai és politikai diverzióra, uszító rádióállomások, lapok, szervezetek pénzelésére. Nem könnyű a nemzetközi egyezmények megsértőivel felvenni a versenyt. Az egyedüli hatékony ellenszer a gyors, meggyőzően érvelő eszmei-nevelő munka, a szocializmus lizmusnak e létét féltő igyekezete- a tőkés kizsákmányolok és szűk osztályérdekeik szempontjából- úgymond természetes és indokolt, hiszen a tudományos kommunizmus bebizonyította, hogy a kapitalizmust törvényszerűen felváltja a szocializmus. S mivel a szocialista forradalom nem mehet végbe egyidejűleg valamennyi országban, történelmileg elkerülhetetlen egy olyan időszak, amikor szocialista és kapitalista országok fognak egymás mellett élni. A különböző társadalmi rendszerű államok egymás mellett élése így a kapitalizmusból a szocializmusba való átmenet objektív törvény- szerűségévé válik. Lenin mindig bírálta azokat, akik elvetették a kapitalista országokkal való együttműködést. Mintha csak a mának írta volna: „Minthogy a szocialista állam a kapitalista országokkal együtt ugyanazon a bolygón él, lehetősége és szüksége is van arra, hogy kereskedjen, gazdasági és egyéb egyezményeket kössön velük. Másként a szocialista köztársaság nem létezne, hacsak el nem repülne a holdba.“ Meg kell azonban jegyezni, hogy a békés egymás mellett élés az ideológiai harcra nem vonatkozik. Az eszmék harcában ugyanis nincs fegyverszünet, nincs kompromisszum, csak elvi síkon vívott küzdelem, amelynek egy pillanatra sem szabad veszítenie hőfokából. Lenin az ideológiai harc alatt a tisztességes eszközökkel folytatott eszmei küzdelmet értette. Sajnos, ezt csak a szocialista országok vallják magukénak. A kapitalista országok propagandagépezete naponta bizonyítja, hogy eszköztárából nem hiányoznak az olyan aljas módszerek, mint a hazugságok, hamis állítások az emberek tudatos félrevezetése, a szocialista országok rágalmazása. Arra is már nem egyszer volt példa, hogy merényletek, puccsok szervezésével próbált a haladás útjába állni. Hivatalos adatok állelőnyeinek és távlatainak bemutatása, a kapitalista társadalmi rendszer következetesebb és konkrétabb bírálata. Lenin emberként is milliók számára jelentett követésre méltó példát. Tulajdonságai ma is a legtisztább és legnemesebb emberi értékek közé tartoznak. Barátai, kortársai vallomásaiból tudjuk, hogy rendkívül szerény volt. Idézve a kortársakat, mintha csak napjaink eszményi vezetőjét jellemeznénk: mindig nagy jelentőséget tulajdonított a munkásokkal, dolgozókkal való személyes találkozásoknak, odafigyelt megjegyzéseikre, javaslataikra. Egyszerűen, természetesen, érthetően beszélt. Kerülte a szóvirágokat, az előre gyártott, hatásos fordulatokat. Szavainak igazsága, gondolatai-, nak mélysége, a nép életének és szükségleteinek alapos ismerete, az őszinteség és érthetőség vonzotta és ejtette csodálatba az egyszerű emberek millióit. Az elvont eszmefuttatások helyett az elméleti tételeket is az életből vett tényekkel támasztotta alá. Különleges tehetsége volt ahhoz, hogy megteremtse az emberekkel a kapcsolatot. Sohasem kerülgette a kényes kérdéseket, ellenkezőleg, igen élesen és konkrétan szólt róluk. L enin egy emberöltő alatt korszakalkotó munkát végzett. Életműve ma - hatvan évvel halála után is - állandóan időszerű. Vonzereje az évek múltán sem csökkent, sőt világszerte egyre gyarapodik követőinek tábora. Egyre többen ismerik fel, hogy az ember valóban szabad, sokoldalú fejlődése csak a marxizmus-leni- nizmus következetes érvényre juttatásával biztosítható. Lenin tanításának alkotó érvényesítése a biztosítéka annak, hogy helyes úton haladunk, hogy a szocialista társadalom építésében további sikereket érünk el. KOVÁCS ILONA A LENINI MUNKASTÍLUS A PÁRTMUNKA VEZÉRFONALA Tapasztalatok a losonci járásban A CSKP XVI. KONGRESSZUSA nagy figyelmet fordított a lenini munkastílus és munkamódszerek érvényesítésére és elmélyítésére a párt munkájában. Ezt az alapvető követelményt a losonci (Lučenec) járási pártbizottság az irányító munka sarkalatos kérdésének tartja a XVI. pártkongresszus határozatainak és a járási pártszervezet feladatainak következetes teljesítéséről. Az említett igényes feladatok megvalósítása megköveteli járásunk kommunistáitól, elsősorban a tisztségviselőktől, hogy magas fokú aktivitással és következetesen teljesítsék kötelességüket, ezért állandó figyelmet fordítunk a kommunisták mar- xista-leninista képzésére, tudásuk színvonalának emelésére, a tisztségviselők aktívájának nevelésére, felkészítésére. Részükre minden évben több napos tanfolyamot rendezünk a pártszervezetek időszerű feladatairól, a lenini munkastílus és.a gyakorlatban bevált egyéb hatékony munkamódszerek alkalmazásáról. A járási pártbizottságon felmérések, elemzések és ellenőrzések eredményeinek felhasználásával igyekszünk tökéletesíteni az irányító és szervező tevékenységünkben alkalmazott munkamódszereket. Ezekkel a kérdésekkel rendszeresen foglalkozunk a járási pártbizottság titkárainak, osztályainak és politikai dolgozóinak értekezletein, valamint pártszervezetünk taggyűlésein. Igyekszünk tapasztalatainkat átadni a városi, helyi, üzemi pártbizottságoknak és pártszervezeteknek. Arra ösztönözzük őket, hogy tevékenységük egyes területein maguk is végezzenek egyre több felmérést, elemzést és ellenőrzést, s azok eredményeiből szerzett jó tapasztalatokat használják fel munkájuk tökéletesítéséhez. A PÁRTSZERVEK ÉS -SZERVEZETEK munkamódszereinek tökéletesítéséhez maximálisan igyekszünk kihasználni a járási és más pártértekezleteket. Ezeken az időszerű feladatok teljesítését és azokkal összekapcsoltan a lenini normák és a lenini munkastílus alkalmazását elemezzük. Rámutatunk a jó példákra, bíráljuk a mulasztásokat, de megmondjuk azt is, hogyan kell eltávolítani a hibákat, megoldani a problémákat, minősíteni és tökéletesíteni az irányító és szervező munkát. A lenini munkastílus tanulmányozására elméleti szemináriumokat is rendezünk, amelyeken a Szovjetunió Kommunista Pártja tapasztalatait, és kimagasló vezetőinek munkásságát és élettapasztalatait igyekszünk behatóan megismerni és saját viszonyainkra alkalmazva munkánkban hasznosítani. így például a múlt években több szemináriumot tartottunk L. I. Brezs- nyev Kisföld, Szűzföld és Újjászületés című műveiről, amelyekhez többször is visszatérünk. Hasonlóan értékes volt a pártszervek és pártalapszervezetek tisztségviselőinek az a szemináriuma is, amelyen Jurij Andropovnak, az SZKP KB főtitkárának Marx Károly tanairól és a fejlett szocializmus szovjetunióbeli építésének néhány kérdéséről szóló írását tárgyaltuk meg, mivel számos benne felvetett probléma megoldása nálunk is időszerű a pártmunka egyés területein. Az említett értekezleteken és szemináriumokon kívül a városi, helyi és üzemi pártbizottságoknak, pártszervezeteknek havonta tájékoztató közlönyt is kiadunk. A pártszervezetek munkamódszereinek tökéletesítése során annak a célnak az elérését tartjuk szem előtt, hogy tevékenységükben határozottabban érvényesüljön a céltudatosság, a konkrétság, a tárgyilagosság és a távlatiság. El akarjuk érni, hogy a kommunisták, főleg a tisztségviselők személyes felelőssége állandóan növekedjen, elsősorban a párthatározatok teljesítésében. Ebben a felfogásban biztosítottuk, hogy a pártszervek és pártalapszervezetek saját viszonyaikra alkalmazva dolgozzák fel a járási pártszervezet feladatait a XVII. kongresszusig terjedő időszakra. Az említett feladatokat a járási pártbizottság elnökségének, testületének és állandó bizottságainak tervébe is befoglaltuk. A pártszervek és -szervezetek szervező és irányító munkájukban , már több éve sikeresen alkalmazzák a kollektív vezetés és a személyi felelősség elvét, amely a lenini munkastílus fontos tényezője. Döntő többségük a kollektív vezetés lényegét nem csak ismeri, hanem a gyakorlatban érvényesíti is. Például a taggyűléseket, értekezleteket, felméréseket, elemzéseket kollektíva végzi, arra kijelölt és jóváhagyott tisztségviselők, kommunisták, vezető dolgozók. Hasonlóképpen járnak el a határozatok kidolgozásánál is. A kollektív vezetésben következetesen érvényesítik a személyi felelősséget, amiről megbizonyosodtunk a júniusban végrehajtott ellenőrzés során is.” Azt is megállapítottuk, hogy a pártszervezetek túlnyomó többsége rendszeresen, negyedévenként ellenőrzi, miként teljesítik a kommunisták konkrét feladataikat. Akik hanyagságból nem teljesítik azokat, megbírálják, ismétlődés esetén pedig pártbüntetést kapnak. A PÁRTMUNKA GYAKORLATÁBAN számtalan esetben bebizonyosodott, hogy a beyált munkamódszerek céltudatos alkalmazása pozitív eredményekhez vezet járási pártszervezetünk életében, tevékenységében, és nem utolsósorban a gazdasági feladatok teljesítésében. Például a párt- szervezetek már több éven keresztül jó eredményeket érnek el a taggyűlések előkészítésében és megtartásában. Ezeken a tagok megjelenése 90-93 százalék között mozog. Az elmúlt évben az évzáró taggyűléseken az átlagos megjelenés elérte a 96,2 százalékot. A pártszervezetek zömében növekszik a kommunisták aktivitása, amit az is bizonyít, hogy a vitába a jelenlevők közel egyharmada bekapcsolódik. Azonban ezen a területen vannak problémáink is, elsősorban a nagy létszámú párt- szervezetekben. A lenini munkastílus és munka- módszerek érvényesítése fokozza a kommunisták aktivitását az egyes munkaszakaszokon, munkakollektívákban, ami lényegesen hozzájárul a dolgozók mozgósításához, a tervfeladatok teljesítéséhez. Például a központilag irányított ipar a múlt évben a bruttó termelés tervét 4 millió, az árutermelését pedig 20 millió koronával túlteljesítette. Példásan tesznek eleget feladataiknak a mezőgazdasági vállalatok és üzemek is, amelyek az állati termékek eladási tervét jóval 100 százalékon felül teljesítették. Jó eredményekről beszélhetünk a választási program teljesítésével kapcsolatban is. Az igényesebb feladatok teljesítésében még vannak tartalékok is, amelyeket céltudatosabb tömegpolitikai munkával és gazdasági propagandával akarunk feltárni és kihasználni. Gondoskodunk arról is, hogy az alsóbb szintű pártszerveink, pártszervezeteink a CSKP KB utóbbi években tartott üléseinek határozatait még következetesebben teljesítsék. Támogatjuk a kommunistákat abban a törekvésükben, hogy a gazdasági vezetés minden szintjén tökéletesebbé váljon az irányító munka, hogy az egyes munkaszakaszokon és a termelési folyamatokban a gazdasági vezetők hatékonyabban érvényesítsék a tudomány és a technika vívmányait. MINDEN ERŐNKKEL arra törekszünk, hogy járásunk pártszervezeteiben a lenini munkastílus és módszerei érvényesüljenek. Ezzel az eltökéltséggel készítettük elő az éveleji taggyűléseket is. Azt akarjuk elérni, hogy ezek a bírálat és az önbírálat légkörében átfogóan értékeljék a kongresszusi határozatok teljesítését. TANKINA ISTVÁN a losonci járási pártbizottság titkára Lenin az emberek között 1920-ban