Új Szó, 1984. január (37. évfolyam, 1-26. szám)

1984-01-21 / 18. szám, szombat

ÚJ szú 5 1984. I. 21. 60 évvel ezelőtt halt meg Vlagyimir lljics Lenin Életműve: munkánk forrása H atvan évvel ezelőtt, 1924. január 21 -én halt meg Vla­gyimir lljics Lenin, a világ első győztes szocialista forradalmának elméleti előkészítője, zseniális szervezője, az első szocialista ál­lam megalapítója. Az orvosi jelen­tés szerint a pihenést nem ismerő, megfeszített szellemi munka okozta 54. életévében korai halá­lát. Hatalmas életművét ismerve, nem kétséges, hogy ekkora szel­lemi örökséget csak az tud az utókorra hagyni, akinek tudomá- nyós felkészültsége, politikai éles­látása, rendkívüli egyéni tulajdon­ságai szinte emberfeletti szorga­lommal és munkabírással páro­sulnak. Számos tanulmány látott napvi­lágot Leninről az emberről, a forra­dalmárról, a filozófusról, s könyv­tárnyira tehető a Lenin életművét alkotó munkák száma. Nem vállal­kozunk (vállalkozhatunk) arra, hogy a szojvet állam megalapító­járól újat mondunk. Tudjuk azon­ban, hogy az orosz proletariátus vezére - Marx és Engels hű köve­tője - sokoldalúan továbbfejlesz­tette a két nagy előd forradalmi tanítását, és megnyitotta a marxiz­mus fejlődésének új szakaszát. A Nagy Októberi Szocialista For­radalom, majd a szovjet állam fej­lődése, később pedig a világ többi szocialista és szocialista orientá­ciójú országának példája igazolja, hogy Lenin tanítása az imperializ­musról, a szocialista forradalom­ról, a proletárdiktatúráról, a pártról, a proletariátus szövetségeseiről, a szociális és a nemzeti felszaba­dulás kapcsolatáról, a békés egy­más mellett élésről, a szocialista haza védelméről, a szocializmus és kommunizmus építéséről felbe­csülhetetlen elméleti és módszer­tani forrást jelent. Ugyanakkor azt vallotta, hogy az elmélet puszta ismerete mit sem ér, ha nem asze­rint cselekszünk, ha nem képezi mindennapi munkánk iránytűjét, ha nem egészítjük ki, nem gazda­gítjuk a gyakorlati életben szerzett tapasztalatokkal. Annál is inkább igaz ez, mert a társadalmi életnek nincs olyan területe, ahol Lenin ne alkotott volna forradalmit. Nincs olyan társadalmi probléma, amelynek megoldására ne talál­nánk útmutatást Lenin műveiben. E gyre gyakrabban hangoztat­juk, hogy gazdasági fejlő­désünk, további előrehaladásunk nincs elszigetelve a nemzetközi erőviszonyoktól, a gyakran változó nemzetközi helyzettől; attól, hogy milyen külső feltételek között va­gyunk kénytelenek élni, dolgozni. Érhető és indokolt tehát, hogy napjainkban aggódva követjük a nemzetközi események alakulá­sát, hiszen Európában az amerikai rakéták telepítésének megkezdé­sével lényegesen megváltozott a helyzet: megnövekedett a fe­szültség a Varsói Szerződés és a NATO között. Látnunk kell, hogy az agresszív imperialista körök politikája vezetett ide, mert - az önvédelem hamis leple alatt - év­ről évre egyre nagyobb összege­ket fordítottak a fegyverkezésre, fokozva a szembenállást a két világrendszer között s azt remél­ve, hogy ezzel megzavarják a szo­cialista országok békés építőmun­káját. A jelenlegi feszült nemzetközi légkör okaira is Leninnél találjuk meg a magyarázatot. Már évtize­dekkel ezelőtt arra intett, hogy a nemzetközi események mögött osztályérdekeket kell látnunk épp­úgy, mint minden politikai áramlat, program, nyilatkozat, erkölcsi és értékrendszer mögött. Már a Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelme után bámulatos politikai előrelátással megjósolta a nem­zetközi helyzet alakulását. Előre látta, hogy az imperializmus - a vi­lág első szocialista államának megalakulása után - minden esz­közzel, minden erővel igyekszik és igyekezni fog meggátolni a szocia­lista eszmék terjedését. V égső célja - a szocialista rendszer megsemmisítése - ma sem változott, csak a mód­szerek s az eszközök. Az imperia­nak rendelkezésünkre arról, hogy az imperialista államok milyen óriási összegeket fordítanak ideoló­giai és politikai diverzióra, uszító rádióállomások, lapok, szerveze­tek pénzelésére. Nem könnyű a nemzetközi egyezmények meg­sértőivel felvenni a versenyt. Az egyedüli hatékony ellenszer a gyors, meggyőzően érvelő esz­mei-nevelő munka, a szocializmus lizmusnak e létét féltő igyekezete- a tőkés kizsákmányolok és szűk osztályérdekeik szempontjából- úgymond természetes és indo­kolt, hiszen a tudományos kom­munizmus bebizonyította, hogy a kapitalizmust törvényszerűen felváltja a szocializmus. S mivel a szocialista forradalom nem me­het végbe egyidejűleg valamennyi országban, történelmileg elkerül­hetetlen egy olyan időszak, amikor szocialista és kapitalista országok fognak egymás mellett élni. A kü­lönböző társadalmi rendszerű ál­lamok egymás mellett élése így a kapitalizmusból a szocializmus­ba való átmenet objektív törvény- szerűségévé válik. Lenin mindig bírálta azokat, akik elvetették a kapitalista országokkal való együttműködést. Mintha csak a mának írta volna: „Minthogy a szocialista állam a kapitalista országokkal együtt ugyanazon a bolygón él, lehetősége és szük­sége is van arra, hogy keresked­jen, gazdasági és egyéb egyez­ményeket kössön velük. Másként a szocialista köztársaság nem lé­tezne, hacsak el nem repülne a holdba.“ Meg kell azonban jegyezni, hogy a békés egymás mellett élés az ideológiai harcra nem vonatko­zik. Az eszmék harcában ugyanis nincs fegyverszünet, nincs komp­romisszum, csak elvi síkon vívott küzdelem, amelynek egy pillanat­ra sem szabad veszítenie hőfoká­ból. Lenin az ideológiai harc alatt a tisztességes eszközökkel folyta­tott eszmei küzdelmet értette. Saj­nos, ezt csak a szocialista orszá­gok vallják magukénak. A kapita­lista országok propagandagépe­zete naponta bizonyítja, hogy esz­köztárából nem hiányoznak az olyan aljas módszerek, mint a ha­zugságok, hamis állítások az em­berek tudatos félrevezetése, a szocialista országok rágalmazá­sa. Arra is már nem egyszer volt példa, hogy merényletek, puccsok szervezésével próbált a haladás útjába állni. Hivatalos adatok áll­előnyeinek és távlatainak bemuta­tása, a kapitalista társadalmi rend­szer következetesebb és konkré­tabb bírálata. Lenin emberként is milliók szá­mára jelentett követésre méltó példát. Tulajdonságai ma is a leg­tisztább és legnemesebb emberi értékek közé tartoznak. Barátai, kortársai vallomásaiból tudjuk, hogy rendkívül szerény volt. Idéz­ve a kortársakat, mintha csak nap­jaink eszményi vezetőjét jellemez­nénk: mindig nagy jelentőséget tu­lajdonított a munkásokkal, dolgo­zókkal való személyes találkozá­soknak, odafigyelt megjegyzése­ikre, javaslataikra. Egyszerűen, természetesen, érthetően beszélt. Kerülte a szóvirágokat, az előre gyártott, hatásos fordulatokat. Szavainak igazsága, gondolatai-, nak mélysége, a nép életének és szükségleteinek alapos ismerete, az őszinteség és érthetőség von­zotta és ejtette csodálatba az egy­szerű emberek millióit. Az elvont eszmefuttatások helyett az elmé­leti tételeket is az életből vett té­nyekkel támasztotta alá. Különle­ges tehetsége volt ahhoz, hogy megteremtse az emberekkel a kapcsolatot. Sohasem kerülget­te a kényes kérdéseket, ellenke­zőleg, igen élesen és konkrétan szólt róluk. L enin egy emberöltő alatt kor­szakalkotó munkát végzett. Életműve ma - hatvan évvel halá­la után is - állandóan időszerű. Vonzereje az évek múltán sem csökkent, sőt világszerte egyre gyarapodik követőinek tábora. Egyre többen ismerik fel, hogy az ember valóban szabad, sokoldalú fejlődése csak a marxizmus-leni- nizmus következetes érvényre jut­tatásával biztosítható. Lenin taní­tásának alkotó érvényesítése a biztosítéka annak, hogy helyes úton haladunk, hogy a szocialista társadalom építésében további si­kereket érünk el. KOVÁCS ILONA A LENINI MUNKASTÍLUS A PÁRTMUNKA VEZÉRFONALA Tapasztalatok a losonci járásban A CSKP XVI. KONGRESSZU­SA nagy figyelmet fordított a lenini munkastílus és munkamódszerek érvényesítésére és elmélyítésére a párt munkájában. Ezt az alapve­tő követelményt a losonci (Luče­nec) járási pártbizottság az irányí­tó munka sarkalatos kérdésének tartja a XVI. pártkongresszus ha­tározatainak és a járási pártszer­vezet feladatainak következetes teljesítéséről. Az említett igényes feladatok megvalósítása megkö­veteli járásunk kommunistáitól, el­sősorban a tisztségviselőktől, hogy magas fokú aktivitással és következetesen teljesítsék köte­lességüket, ezért állandó figyel­met fordítunk a kommunisták mar- xista-leninista képzésére, tudásuk színvonalának emelésére, a tiszt­ségviselők aktívájának nevelésé­re, felkészítésére. Részükre min­den évben több napos tanfolyamot rendezünk a pártszervezetek idő­szerű feladatairól, a lenini mun­kastílus és.a gyakorlatban bevált egyéb hatékony munkamódszerek alkalmazásáról. A járási pártbizottságon felmé­rések, elemzések és ellenőrzések eredményeinek felhasználásával igyekszünk tökéletesíteni az irá­nyító és szervező tevékenysé­günkben alkalmazott munkamód­szereket. Ezekkel a kérdésekkel rendszeresen foglalkozunk a járá­si pártbizottság titkárainak, osztá­lyainak és politikai dolgozóinak ér­tekezletein, valamint pártszerve­zetünk taggyűlésein. Igyekszünk tapasztalatainkat átadni a városi, helyi, üzemi pártbizottságoknak és pártszervezeteknek. Arra ösz­tönözzük őket, hogy tevékenysé­gük egyes területein maguk is vé­gezzenek egyre több felmérést, elemzést és ellenőrzést, s azok eredményeiből szerzett jó tapasz­talatokat használják fel munkájuk tökéletesítéséhez. A PÁRTSZERVEK ÉS -SZER­VEZETEK munkamódszereinek tökéletesítéséhez maximálisan igyekszünk kihasználni a járási és más pártértekezleteket. Ezeken az időszerű feladatok teljesítését és azokkal összekapcsoltan a le­nini normák és a lenini munkastí­lus alkalmazását elemezzük. Rá­mutatunk a jó példákra, bíráljuk a mulasztásokat, de megmondjuk azt is, hogyan kell eltávolítani a hi­bákat, megoldani a problémákat, minősíteni és tökéletesíteni az irá­nyító és szervező munkát. A lenini munkastílus tanulmányozására el­méleti szemináriumokat is rende­zünk, amelyeken a Szovjetunió Kommunista Pártja tapasztalatait, és kimagasló vezetőinek munkás­ságát és élettapasztalatait igyek­szünk behatóan megismerni és saját viszonyainkra alkalmazva munkánkban hasznosítani. így például a múlt években több sze­mináriumot tartottunk L. I. Brezs- nyev Kisföld, Szűzföld és Újjászü­letés című műveiről, amelyekhez többször is visszatérünk. Hasonló­an értékes volt a pártszervek és pártalapszervezetek tisztségvise­lőinek az a szemináriuma is, ame­lyen Jurij Andropovnak, az SZKP KB főtitkárának Marx Károly tanai­ról és a fejlett szocializmus szov­jetunióbeli építésének néhány kér­déséről szóló írását tárgyaltuk meg, mivel számos benne felve­tett probléma megoldása nálunk is időszerű a pártmunka egyés terü­letein. Az említett értekezleteken és szemináriumokon kívül a váro­si, helyi és üzemi pártbizottságok­nak, pártszervezeteknek havonta tájékoztató közlönyt is kiadunk. A pártszervezetek munkamód­szereinek tökéletesítése során an­nak a célnak az elérését tartjuk szem előtt, hogy tevékenységük­ben határozottabban érvényesül­jön a céltudatosság, a konkrétság, a tárgyilagosság és a távlatiság. El akarjuk érni, hogy a kommunisták, főleg a tisztségviselők személyes felelőssége állandóan növeked­jen, elsősorban a párthatározatok teljesítésében. Ebben a felfogás­ban biztosítottuk, hogy a pártszer­vek és pártalapszervezetek saját viszonyaikra alkalmazva dolgoz­zák fel a járási pártszervezet fela­datait a XVII. kongresszusig terje­dő időszakra. Az említett feladato­kat a járási pártbizottság elnöksé­gének, testületének és állandó bi­zottságainak tervébe is befog­laltuk. A pártszervek és -szervezetek szervező és irányító munkájukban , már több éve sikeresen alkalmaz­zák a kollektív vezetés és a sze­mélyi felelősség elvét, amely a le­nini munkastílus fontos tényezője. Döntő többségük a kollektív veze­tés lényegét nem csak ismeri, hanem a gyakorlatban érvényesíti is. Például a taggyűléseket, érte­kezleteket, felméréseket, elemzé­seket kollektíva végzi, arra kijelölt és jóváhagyott tisztségviselők, kommunisták, vezető dolgozók. Hasonlóképpen járnak el a határo­zatok kidolgozásánál is. A kollek­tív vezetésben következetesen ér­vényesítik a személyi felelőssé­get, amiről megbizonyosodtunk a júniusban végrehajtott ellenőr­zés során is.” Azt is megállapítot­tuk, hogy a pártszervezetek túl­nyomó többsége rendszeresen, negyedévenként ellenőrzi, miként teljesítik a kommunisták konkrét feladataikat. Akik hanyagságból nem teljesítik azokat, megbírálják, ismétlődés esetén pedig pártbün­tetést kapnak. A PÁRTMUNKA GYAKORLA­TÁBAN számtalan esetben bebi­zonyosodott, hogy a beyált mun­kamódszerek céltudatos alkalma­zása pozitív eredményekhez ve­zet járási pártszervezetünk életé­ben, tevékenységében, és nem utolsósorban a gazdasági felada­tok teljesítésében. Például a párt- szervezetek már több éven ke­resztül jó eredményeket érnek el a taggyűlések előkészítésében és megtartásában. Ezeken a tagok megjelenése 90-93 százalék kö­zött mozog. Az elmúlt évben az évzáró taggyűléseken az átlagos megjelenés elérte a 96,2 százalé­kot. A pártszervezetek zömében növekszik a kommunisták aktivitá­sa, amit az is bizonyít, hogy a vitá­ba a jelenlevők közel egyharmada bekapcsolódik. Azonban ezen a területen vannak problémáink is, elsősorban a nagy létszámú párt- szervezetekben. A lenini munkastílus és munka- módszerek érvényesítése fokozza a kommunisták aktivitását az egyes munkaszakaszokon, mun­kakollektívákban, ami lényegesen hozzájárul a dolgozók mozgósítá­sához, a tervfeladatok teljesítésé­hez. Például a központilag irányí­tott ipar a múlt évben a bruttó termelés tervét 4 millió, az áruter­melését pedig 20 millió koronával túlteljesítette. Példásan tesznek eleget feladataiknak a mezőgaz­dasági vállalatok és üzemek is, amelyek az állati termékek eladási tervét jóval 100 százalékon felül teljesítették. Jó eredményekről beszélhetünk a választási prog­ram teljesítésével kapcsolatban is. Az igényesebb feladatok teljesíté­sében még vannak tartalékok is, amelyeket céltudatosabb tömeg­politikai munkával és gazdasági propagandával akarunk feltárni és kihasználni. Gondoskodunk arról is, hogy az alsóbb szintű pártszer­veink, pártszervezeteink a CSKP KB utóbbi években tartott ülé­seinek határozatait még követke­zetesebben teljesítsék. Támogatjuk a kommunistákat abban a törek­vésükben, hogy a gazdasági ve­zetés minden szintjén tökélete­sebbé váljon az irányító munka, hogy az egyes munkaszakaszo­kon és a termelési folyamatokban a gazdasági vezetők hatékonyab­ban érvényesítsék a tudomány és a technika vívmányait. MINDEN ERŐNKKEL arra tö­rekszünk, hogy járásunk pártszer­vezeteiben a lenini munkastílus és módszerei érvényesüljenek. Ezzel az eltökéltséggel készítettük elő az éveleji taggyűléseket is. Azt akarjuk elérni, hogy ezek a bírálat és az önbírálat légkörében átfogó­an értékeljék a kongresszusi hatá­rozatok teljesítését. TANKINA ISTVÁN a losonci járási pártbizottság titkára Lenin az emberek között 1920-ban

Next

/
Thumbnails
Contents