Új Szó, 1984. január (37. évfolyam, 1-26. szám)

1984-01-20 / 17. szám, péntek

ÚJ szú 3 1.984. I. 20. ČESTMÍR LOVÉTÍNSKÝ, Csehszlovákia moszkvai nagykö­vete Jaroslav Jakubec külkeres­kedelmi miniszterhelyettessel együtt csütörtökön találkozott azon fejlődő országok képviselői­vel, amelyek nagykövetei Moszk­vában dolgoznak, s egyben Prá­gában is akkreditálva vannak. A találkozón 27 afrikai, ázsiai és latin-amerikai fejlődő ország kép­viselője vett részt. Csehszlovák részről tájékoztatást adtak hazánk külkereskedelmi politikájának leg­főbb céljairól. GRISA FILIPOV, a Bolgár KP KB Politikai Bizottságának tagja, miniszterelnök tegnap kormány- küldöttség élén Kambodzsába ér­kezett, ahol Csan Sym kambod­zsai miniszterelnökkel megkezdte tárgyalásait a két ország kapcso­latairól. ATHÉNBAN befejeződött a bal­káni országok szakértői konferen­ciájának első szakasza. A Balkán félsziget atommentes övezetté nyilvánításáról folytatott megbe­széléseket február 13-án foly­tatják. KÍNA elutasította Vietnam janu­ár 5-i javaslatát, hogy a két ország a holdújév alkalmából január 30 és február 9 között tartózkodjon a ha­tár menti térségekben az ellensé­ges akcióktól. BÉCSBEN rendkívüli ülést tar­tott a háborús veteránok szövet­ségének elnöksége. A tanácsko­záson František Šádek altábor­nagy, az Antifasiszta Harcosok Csehszlovákiai Szövetségi Föde­rális Központi Bizottságának ügy­vezető alelnöke is részt vett. Az üllés végén elfogadott nyilatkoza­tában az elnökség mély aggodal­mát fejezte ki az új amerikai raké­ták nyugat-európai telepítése kö­vetkeztében az európai és a világ­békét fenyegető veszély miatt. A ZIMBABWEI PARLAMENT újabb hat hónappal meghosszabí- totta az országban érvényes rend­kívüli állapotot. A belügyminiszter ezzel kapcsolatban hangsúlyozta, hogy a rendkívüli intézkedésekre a belső biztonság bizonyos javulá­sa ellenére továbbra is szükség van, mivel a szomszédos Dél-afri­kai Köztársaságból szüntelenül di- verzáns csoportok hatolnak be Zimbabweba. SRÍ LANKÁBAN a nemzetiségi zavargásokkal összefüggésben nyolc hónapja érvényben levő rendkívüli állapotot Dzsajvardene államfő újabb egy hónappal meg- hosszabította. CLAUDE CHEYSSON francia külügyminiszter Strassbourgban azzal fenyegette meg az Egyesült Államokat, hogy a közöspiaci or­szágok ellenlépéseket tesznek, amennyiben az USA nem vonja vissza a nyugat-európai acélim­port korlátozására vonatkozó in­tézkedéseit. Kubai kitüntetés Alvaro Cunhalnak (ČSTK) - Fidel Castro, a Kubai KP KB első titkára szerdán magas kubai állami kitüntetést - a Playa Giron Érdemrendet - adott át Alvaro Cun­halnak, a Portugál KP főtitkárának, aki havannai látogatáson tartózkodik. Az ünnepségen Jesus Montane, a Kubai KP KB Politikai Bizottságának póttagja nagyra értékelte Cunhal áldozatkész tevékenységét a portugál és a nemzet­közi kommunista mozgalomban. Súlyosbodnak az adóterhek (ČSTK) - A japán kormányzó Libe­rális Demokrata Párt az 1984-es költ­ségvetési évben 1,2 billió jennel akarja növelni az adókat. Az összeg legna­gyobb részét a fogyasztási cikkek adó­jának emelésével kívánják elérni. Mint megfigyelők rámutatnak, ez a döntés ellentétben áll a kormány korábbi ígé­reteivel, miszerint enyhíti a lakosság adóterheit. A fő ellenzéki pártok Tokióban nyil­vánosságra hozott nyilatkozataikban tiltakoztak a nagyarányú adóemelés ellen. A szocialisták és a kommunisták - egyaránt hangsúlyozzák, hogy ez a döntés a szegényebb rétegeket érinti a leginkább. Újabb Nicaragua-ellenes katonai akció előkészületeire derült fény Mint már közöltük, Andrej Gromiko (balra) az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió Minisztertanácsának első alel­nöke, külügyminiszter, aki Stockholmban részt vett az európai bizalom és biztonságerősítő intézkedésekről, valamint a leszerelés­ről tanácskozó konferencia megnyitásán, a svéd fővárosban január 18-án találkozott George Shultz amerikai külügyminiszterrel (jobbra). (Telefoto-ČSTK) (ČSTK) - Az amerikai hadse­regnek a Panama-csatorna öve­zetében levő déli főparancsnoksá­ga intézkedéseket hozott ,,a nica­raguai probléma katonai rendezé­sére“ - állapítja meg az a titkos memorandum, amellyel tavaly novemberben foglalkozott az amerikai Kongresszus, és amely­hez most az AFP francia hírügy­nökség hozzájutott. A dokumen­tum szerint a művelet előkészületi fázisa két elemre támaszkodik a térségben a közvetlen ameri­kai katonai jelenlét fokozására és a Nicaragua és szomszédai közöt­ti ellenségeskedések szítására. Az egész tervben kulcsszerep jut Hondurasnak. A memorandum említést tesz Meg kell tömi a bizalmatlanság jegét REAGÁLÁSOK ANDREJ GROMIKO STOCKHOLMI BESZÉDÉRE (ČSTK) - Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter szerdai felszólalása a stockholmi kon­ferencián nagy visszhangot vál­tott ki a nemzetközi sajtóban és politikusok körében egyaránt. Valamennyien egyöntetűen emelik ki a Gromiko-beszéd nyíltságát, logikus érvelését. LONDON - A tegnapi brit sajtó azokra a frappáns megfogalmazá­sokra hívja fel a figyelmet, ame­lyekkel a szovjet külügyminiszter a jelenlegi amerikai kormány poli­tikáját értékelte. Az USA „háborús kategóriákban gondolkodik“ - idé­zi címében Gromikót a Morning Star. A The Times megállapította: Andrej Gromiko rámutatott, hogy az USA az új nukleáris rakéták Európába telepítésével tárgyta­lanná tette a további megbeszélé­seket Genfben. A Financial Ti­mes stockholmi beszámolóját az­zal az idézettel kezdte, hogy az USA agresszív külpolitikája a bé­kére leselkedő legnagyobb ve­szély. A The Daily Telegraph egyebek között Gromiko beszédé­nek azt a részét húzta alá, amely­ben a szovjet külügyminiszter kor­mányának hajlandóságát fejezte ki olyan intézkedések végrehajtá­sára, amelyek valóban hozzájárul­nak a bizalom megszilárdításá­hoz. A bizalmatlanság jegét csak a politikai légkör javításá­val lehet megtörni - idézte a lap Gromikót. BONN - A Német KP lapja, az Unsere Zeit tegnap kommentárjá­ban a szovjet és az amerikai kül­ügyminiszter felszólalását elemzi, s rámutat a szocialista országok és a Nyugat merőben ellentétes álláspontjára. Az egyik oldalon van Andrej Gromiko ésszerű ja­vaslata az USA-nak és a NATO- nak, hogy térjenek vissza a raké­tatelepítés előtti helyzethez. A má­sik oldalon a Reagan-kormányzat viszont kitart a rakétatelepítés mellett, s csak olcsó szóvirágok­kal mutat hajlandóságot a tár­gyalásokra, ami nyilván a nyugat­európai és az amerikai békemoz­galmak lecsillapítását szolgálja. Az egyik oldalon Andrej Gromiko a stockholmi konferencián igen konkrét javaslatokat tett a gyakor­lati leszerelési intézkedésekre, a másik oldalon George Shultz szótárából teljesen hiányzott a le­mondás az atomfegyverek első­ként való alkalmazásáról, a kato­nai erő kizárásáról a nemzetközi kapcsolatokban. Ez a két egymás­sal ellentétes program tehát már a stockholmi konferencia kezde­tén megmutatkozott - írja az Un­sere Zeit, s hangsúlyozza, min­denki láthatta, melyik oldalról fe­nyeget a háború kirobbanásának veszélye, és melyik fél tesz ko­moly erőfeszítéseket a béke meg­őrzésére. továbbá felderítő jellegű informá­ciók cseréjéről az USA, illetve Honduras, Salvador és Guatema­la részéről. Január 29-től február 3-ig Hondurasban a nicaraguai határ közelében gyakorló légitá­madást rendeznek mintegy 2000 katona részvételével. A dokumen­tum azt is leszögezi, hogy a nica­raguai ellenforradalmárok hon- durasi területen két új repülőte­ret vehetnek használatba, to­vábbá az amerikai hadsereg a Fe­hér Ház támogatásával háborúra készül Közép-Amerikában. Egy újabb nagyarányú támadás előkészítéséről szerzett értesülé­sekről számolt be managuai sajtó- értekezletén Humberto Ortega nemzetvédelmi miniszter. Mint el­mondta, a CIA a múlt év végén dolgozta ki az ún. Sierre-tervet, amelynek az a célja, hogy az el­lenforradalmárok elfoglalják Nica­ragua Nueva Segovia nevű tarto­mányának északi határterületeit. A salvadori partizánok fokozott harci aktivitása az ország északi területein néhány jelentős akcióval érte el tetőpontját. A hazafiak Chalatenango tartományban el­foglalták a fővárostól mintegy 80 km-re levő Comapala várost., A salvadori rezsim csapatai, nyilván a Farabundo Marti Nem­zeti Felszabadítási Front eredmé­nyes akciói hatására is felbomló­ban vannak, egyre több katona dezertál. A hadsereg főparancs­noksága azzal indokolja a kor­mánycsapatok kudarcát, hogy állí­tólag nincs elég megfelelő fegyve­re, ezért sürgősen szüksége van nagyobb mennyiségű helikopterre és más haditechnikára. Ez a kí­vánság hamarosan teljesül, mivel a Fehár Ház újabb 250 millió dol­láros segélyt készül nyújtani Sal­vadornak. Le Nouvel Observateur CL vűcmcufóbül Az amerikai katonáknak nincs keresnivalójuk Bejrútban A Panamai Néppárt ülése (ČSTK) - A panamai főváros­ban tegnap ülést tartott a Pana­mai Néppárt Központi Bizottsá­ga, és megvitatta az ország kom­munistái előtt álló, a májusra meg­hirdetett választásokkal összefüg­gő feladatokat. A testület döntése értelmében február 18-án orszá­gos pártkonferenciát tartanak, amelyen kijelölik a kommunisták elnök- és alelnökjelöltjét. (ČSTK) - A francia hetilap bí­ráló cikket közölt az amerikai katonák bejrúti jelenlétéről. A legutóbbi véleménykutatások szerint ugyanis a közvélemény nagy része nem ért egyet ezzel a jelenléttel. A Libanonban alkalmazott erő- politikára a legkeményebb csa­pást azok mérték, akik ott harcol­tak. Több jelentős katonai szemé­lyiség a Pentagon elé terjesztett egy jelentést, amely a következő megállapításra jutott: „Bejrútban lehetetlen akcióba kezdtünk. Azt követelik tőlünk, hogy pártatlan bí­róként tartsuk fenn a békét: ez lehetetlen, mert az egyik harcoló féllel szövetkeztünk. Tehát szük­séges, hogy harcoljunk és igye­kezzünk győzni, de ez is lehetet­len, mivel nagyon kevesen va­gyunk (1800 fő) és nem vagyunk kellőképpen felfegyverezve. Nem vagyunk képesek sem a béke megvédésére, sem a hadviselés­re, a diplomáciai út választása lenne a legjobb számunkra. “ A saját katonái, a saját Penta­gonja és mindenki azt tanácsolja Reagan elnöknek, hogy kevésbé legyen kemény és sokkal inkább politikus. Nem elégednek meg az­zal, hogy kifejtik véleményüket, s közzé is teszik. A vezérkar öt képviselőjének azonos a vélemé­nye és erről nem is hallgattak. Maga Caspar Weinberger had­ügyminiszter, a héják héjája is úgy véli, hogy az elnök rossz mód­szert választott, az amerikai ten­gerészgyalogosoknak nincs mit keresniük Bejrútban. A CIA jelen­legi igazgatójának három elődje is hasonlóan vélekedik. A legutóbbi közvélemény-kuta­tás szerint az amerikaiak 64 szá­zaléka elítéli az amerikai katonák bejrúti jelenlétét. A legközelebbi közvélemény-kutatás alkalmával ez a szám bizonyára még na­gyobb lesz. A Kongresszus tagjai igyekeznek megmutatni, hogy vá­lasztóik oldalán állnak, s kezdenek gúnyt űzni Reaganból. Elhangzott már az a kérdés is, miért ne men­nének az amerikai katonák Észak­írországba, hogy ott békét teremt­senek. Egy önérzetes kalandor halálára / destova egy hete már, hogy Szaad Haddad őr­nagy meghalt. így talán furcsa, hogy csak most térek vissza ehhez. A késedelem oka, hogy megpróbáltam jólnevelt lenni. Az illem szerint ugyanis - hol­takról vagy jót, vagy semmit. A dezertőr őrnagyról pedig aligha lehet jót mondani. Bűn­lajstroma viszont annál tekinté­lyesebb. Ha nagy emberek nagy tetteinek, érdemeinek, életútjának figyelmet szentel a sajtó, úgy vélem, a nagy gazembereket is megillet né­hány sor, igaz, csupán azért, hogy tudjuk, kitől szabadult meg a világ. Haddad hivatásos katona volt, szélsőségesen konzerva­tív maronita keresztény. A val­lási hovatartozás ugyan még semmit sem árul el egy ember jelleméről, de Libanonról lévén szó, ez feltétlenül említésre méltó. Haddad ahhoz a feleke- zethez tartozott, amelynek ki­váltsága, hogy államfőt ad az országnak. A polgárháború idején Had­dad a kormányhadsereg egyik ezredének parancsnokolt. Amikor nem úgy alakult a hadi­helyzet, ahogy az a neki és a hozzá hasonlóknak tetszett volna, fellázadt, és 800 főnyi egységével dezertált. Délre ment, az izraeli határ mentén fekvő keresztényenklávéba, amelynek Mardzsajun nevű fa­lujában született. Itt igazán otthonosan érezte magát az akkor már különös kegyetlenkedéseiről ismert őr­nagy. Már az év októberében bejelentette, hogy létrehozta ,,Dél-Libanon felszabadító hadseregét“. Nyolcszáz em­ber még nem hadsereg, hát toborzott még ötezret - sajátos módszerrel. Aki nem ment ön­ként, azt vitték. Ha nagyon ódzkodott - megölték. Fegyve­reket, lőszert, gépkocsikat, egyenruhákat, kiképzőket, de még zsoldot is Izrael adott. S máris lehetett harcolni Dél- Libanon ,, felszabadításáért“. Ezúttal is eredeti módon: első­sorban a palesztinok gyilkolá­sával, akik után sorra került minden haladó gondolkodású ember - nemre, korra, fajra, állampolgárságra és vallási hovatartozásra való tekintet nélkül. Ha jól meggondoljuk, nem is volt ez olyan eredeti módszer. Haddadék egyszerű­en „lekoppintották“ kenyéradó gazdáiktól. A hivatalos Tel Aviv kezdet­ben szemérmeskedett, igyeke­zett elhatárolni magát Haddad- tól, akit a libanoni hadbíróság által kiadott elfogatási parancs alapján köröztek a bejrúti ható­ságok. De rövidesen annyi bi­zonyíték igazolta szoros együttműködésüket, hogy előbb Sáron hadügyminiszter, majd Begin kormányfő is ,, vál­lalta“ a dezertőrt. Majd eljött Haddad nagy napja: 1979. áp­rilis 18-án garázdálkodásai terü­letét ,, független“ állammá, ún. ,,Szabad Libanon“-ná kiáltotta ki - Izraelben, Hetullah város­kában. Haddad tudta, érezte, hogy mondvacsinált országa lakói nem szeretik. Nem is bízott bennük: még aludni is Izraelbe járt. Minden este átlépte az amúgy is szimbolikus határt, hogy nyugovóra térjen. Csak Izraelben érezte magát bizton­ságban a több merényletkísér­let után. Tudta, hogy itt megóv­ják ót minden bajtól, hiszen szükségük van rá. A maga módján viszonozta a gondos­kodást: szorgalmasan vadá­szott a palesztinokra, zsoldo­sai az ENSZ-katonákon gya­korolták a céllövészetet. Bizo­nyított tény, hogy martalócai részt vettek a Szabra és Satila palesztin menekülttáborok védtelen lakóinak lemészárlá­sában. El kell ismerni, hogy Haddad azért adott magára. Kihasznál­ta, hogy a Gemajelek kerültek az ország élére és - beperelte a libanoni hadsereget. Esküjé­hez hű katonának érezte ma­gát, bántotta őt a dezertőr jel­ző. Az illetékes bíróság két héttel halála előtt meg is hozta döntését, mely szerint az őrna­gyot szolgálat éveinek teljes beszámításával és teljes jog­gal vissza kell venni a libanoni hadseregbe. Feltehetően még elmaradt zsoldját is megkapta. A 46 éves őrnagyot teme­/i tésén nagy hazafiként méltatták a libanoni jobboldal illusztris személyiségei: Pierre Gemajel és Camille Chamoun. Samir izraeli kormányfő és Arensz hadügyminiszter Izrael nagy barátjától vett örök bú­csút. Talán még siratták is, hiszen Tel Aviv attól tart, hogy megfelelő utód nélkül a dél­libanoni miniállam széthullik. Márpedig az ilyen alakokból, mint Haddad, nincs sok. Sze­rencsére. GÖRFÖL ZSUZSA

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents