Új Szó, 1984. január (37. évfolyam, 1-26. szám)

1984-01-19 / 16. szám, csütörtök

ÚJ szú 5 1984. I. 19. Hol szorít...? Sokszemközt a komáromi cipőgyár eredményeiről és gondjairól A partizánskéi Augusztus 29. Cipőgyár komáromi (Komárno) üzeme tíz éve, 1974-ben kezdte meg a termelést és szállított először piacra. A ma már több mint 1200 embert foglalkoztató gyárban valódi és műbőrből, valamint színes textíliákból készülnek a férfi, női és gyermekcipők, amelyekből évente több mint két és fél millió pár talál gazdára itthon és határainkon túl. A nyersanyagvásárlástól a kész termék értékesí­téséig - történjék az a hazai vagy a külföldi piacon - hosszú és a legtöbbször nem éppen könnyű az út. S hogy kinek és hogyan sikerül megbirkózni a ne­hézségekkel, az sok mindentől függ. Annyi bizo­nyos, hogy a komáromi cipőgyár dolgozóinak az aránylag rövid - tízéves - üzemelés alatt sok akadályt kellett leküzdeniük. De vajon milyen volt az elmúlt év? Mit mutat a mérleg, ha összehasonlítjuk a feladatokat és az eredményeket? ÚJ RENDELŐINTÉZET A falu és a szövetkezet összefogásának eredménye TERVEK ÉS GONDOK- Az 1983-as terv teljesítéséről még nem szolgálhatok statisztikai adatokkal - mondja Gabriel Podo- linský, az üzem igazgatója. - Ta­lán, ha pár nappal később jön... De gondjainkról, nehézségeinkről az év végi kimutatások nélkül is beszélhetek. Jóllehet az elmúlt év­ben az árutermelési tervet — összesen 235 millió 653 ezer korona értékben - túlteljesítettük, a meghatározott darabszámot nem tudtuk elérni, sőt, nagy inga­dozások mutatkoztak a negyed­éves tervek teljesítésében is. En­nek több oka is van. Bármennyire hihetetlennek tűnik is, termelésün­ket nagyban befolyásolják a me­zőgazdasági munkák. Két varro­dánk ugyanis a kelet-szlovákiai kerület két efsz-ében - a štrbaiban és a hniezdnéiben - melléküzem- ágként működik, tehát szorosan együttműködünk ezekkel a szö­vetkezetekkel. Az ott dolgozók a kedvezőtlen feltételek miatt kés­tek a mezőgazdasági munkákkal, ezért nem tudták teljesíteni a mel­léküzemág feladatait. így aztán nem csoda, ha 46 ezer párral kevesebb cipót gyártottunk.- A tervfeladatok teljesítését nagyban nehezítette a nyers­anyagellátás is - folytatja az igazgató. - Főként a különböző bőrök'gyenge minősége és aka­dozó szállítása okoz gondot. Azonkívül némelyik modell tech­nológiai előkészítésével sem vol­tunk elégedettek. Gyakran előfor­dult, hogy a Partizánskéból kapott gyártási előírások szerint a cipőt nem tudtuk elkészíteni. Ilyenkor vállalnunk kell a technológia mó­dosításával járó termeléskiesést is. AMI RAJTUNK MÚLIK- Az említett fogyatékosságok tőlünk függetlenül jelentkeznek, ezeken nem áll módunkban javíta­ni - kapcsolódik a beszélgetésbe Holló Attila mérnök, termelésveze­tő. - Sokat tehetünk viszont a ter­melés technológiai előkészítésé­ben. Főként az új modellek gyártá­sára történő gyors és folyamatos áttérésre kell összpontosítanunk. És termékeink minőségét illetően szintén nem ülhetünk ölbe tett kézzel. 1982-ben a reklamációk 0,7 százalékot tettek ki, 1983-ban pedig 0,9 százalékra emelkedtek. A megsértett felsőrész, a rövid használat után leváló cipőtalp részben a csökkent munkafegye­lemnek és a hiányos szakképzett­ségnek is a következménye. Eze­ket a hibákat és a termelés szer­vezésével kapcsolatos nehézsé­geket rövid időn belül fel kell szá­molnunk. Nem lesz könnyű fel­adat. Az előző évek tapasztalatai­ból tudjuk, hogy sajnos a sokszor még oly szigorú intézkedések sem hozzák meg a kívánt eredményt.- A legnagyobb gondunkról vi­szont még nem esett szó - veszi át a szót az igazgató. - Már évek óta óriási munkaerőhiánnyal küz­dünk. Ennek két oka van. Gyakori a betegség miatti hiányzás és ma­gas a fluktuáció. Sajnos, sokan hátat fordítanak a gyárnak, s a fel­vételi irodában sem tolonganak a jelentkezők. Általában a sok munkaszombat riasztja vissza az embereket. A gyárban szalag­munka folyik, ami pontos techno­lógiai előkészítést, folyamatos anyagellátást és állandó munka­erőt igényel. A már említett okoknál fogva bizony nem mindig tudjuk összhangba hozni a három ténye­zőt. így aztán nem marad más hátra, mint „szabad szombaton“ behozni a lemaradást. De hogyan tervezzük be az ötnapos munka­hét hatodik napját, mikor dolgozó­ink hetven százaléka nő, s leg­többjük családanya? AHOGY A DOLGOZÓK LÁTJÁK Osváth Lajos, minőségi ellenőr:- Némelyik modellt gond nélkül el tudjuk készíteni. És még csak egy fél párat sem kell javításra küldeni. De vannak nehéz esetek is. A legtöbb hiba az alapanyagok­ban - a talpakban és a bőrökben - van, s nekünk a meghibásodott anyagokból is az előírásoknak megfelelő terméket kell gyártani. Az alapos műveletközi ellenőrzés­nek köszönhető, hogy a csomago­lás előtti utolsó ellenőrzéskor nem találunk nagyobb hibákat. Persze, az a legjobb, ha a minőségi ellen­őrnek nincs munkája. Sajnos, ez velem még nem fordult elő. HÁRMAN A VARRÓMŰHELYBŐL Domonkos Zsuzsanna, egye­dülálló:- Számomra - s azt hiszem, ez a többiekkel is így van - a legna­gyobb gondot az új modellek okozzák. A begyakorolt munka­művelet helyett másikat kell vé­gezni, s a teljesítménynormák bi­zony nem sok időt hagynak a be­Jozef Skorvánek 24 éves polomkai (Banská Bystrica-i járás) lakos különö­sen gyakran álmodozott kalandos uta­zásokról. Ugyanis hosszú ideig semmi­lyen lehetősége nem volt erre. Az el­múlt években fiatal kora ellenére már ötször kellett bíróság előtt felelnie kü­lönféle kihágások és bűncselekmé­nyek elkövetéséért. Ebből két ízben feltétel nélküli szabadságvesztésre szólt az ítélet. Kiszabadulásakor elérkezettnek lát­ta az időt országjáró tervei megvalósí­tására. A Csehszlovák Államvasutak szolgálatába lépett, ahol jegykezelő lett egy személyvonaton. Eleinte pon­tosan végezte a munkáját, de mivel legtöbbször ugyanarra a szerelvényre osztották be, néhány hónap múltán megunta a vonatablakból már sokat látott tájat. Másmilyen járműre vágya­kozott. Annyi pénze persze nem volt, hogy autót vegyen. Igaz, nem is vásár­lást forgatott a fejében. Banská Bystri­ca egyik gyér forgalmú mellékutcájá­ban kiszemelt egyy gépkocsit. Este, amikor senkit sem látott a környéken, tanulásra. Mindenekelőtt nagyon jól meg kell tanulni varrni, és akkor az sem okoz gondot, ha a meg­szokott műveletet új váltja fel. Németh Éva, családanya:- Sok függ a kollektívától. Véle­ményem szerint itt, a műhelyben jó munkások vagyunk. Már arra is volt példa, hogy egy bizonyos mo­dell varrását abba kellett hagy­nunk és kaptunk egy „nehezeb­bet“. A „könnyebbet“ egy másik műhelynek adták. Ránk mindig számíthat a gyár. Ha, mondjuk, hétközben nincs anyag, vagy esetleg más oknál fogva nem tud­juk teljesíteni a tervet, szombaton be kell jönni. Tudja, mi a legbosz- szantóbb? Az, hogy vannak, akik szombaton nem jönnek be, s miat­tuk aztán mi sem tudunk dolgozni. Véleményem szerint - a gyakori hatnapos munkahetet leszámítva- nem panaszkodhatunk. Aki akar dolgozni, az talál munkát, és a fi­zetésével is meg lehet elégedve. A munkakörnyezet is megfelelő. Van üzemi orvos, bölcsőde, óvo­da, üzlet, büfé és minden műhely­nek külön öltözője. Nemsokára munkásszállónk is lesz. Azt hi­szem, kevés munkaadó mondhat ennyi mindent a magáénak. Hamran Olga, mester, szintén családanya:-Szerintem az a tudat, hogy a munkaszombat kötelező, többet árt, mint használ. Teljesen háttér­be szorítja a dolgozók kezdemé­nyezését. Mikor tegyen a munkás többet, az előírtnál? Talán a meg­maradt néhány szabad szomba­ton? Ebben a gyárban nemcsak olyanok dolgoznak, akik esetleg másutt is egymásnak adják a kilin­cset. Vannak itt jó néhányan, akik szinte a kezdettől itt dolgoznak, és a többletmunkától sem riadnak vissza. De a rendszeres anyagel­látást joggal várják el. ÚJRA AZ IGAZGATÓNÁL- Mindenkinek nem lehet külön megmagyarázni, miért szüksége­sek a munkaszombatok. Szerin­tem ez nemcsak a jó szervezésen múlik. Beruházásokra, magas színvonalú műszaki alapra - pél­dául automata gépsorokra - lenne szükség. így megoldható lenne a munkaerőhiány. Ezzel, persze, nem azt akarom mondani, hogy nincs beruházás, nincs fejlődés. De van, csak talán nem egészen felel meg a mai követelményeknek- legalábbis a cipőgyártásban. S végezetül az elmondottakhoz még annyit szeretnék hozzátenni, hogy köszönet jár mindazoknak, akiket a gondok, a nehézségek sem riasztottak vissza, és gyakran olyankor is vállalják a munkát, amikor mások esetleg kirándulni mennek. KOVÁCS EDIT feltörte az ajtaját, és beindította a mo­tort. A következő percekben már a fő­úton robogott Nyitra felé. Szeme köz­ben az üzemanyagtartály mérőműsze­rét is figyelte, mert nullához közeledett a mutató. Ezért a Žiar nad Hronom-i benzintöltő állomáson teletöltette a tankot. Pénze viszont nem volt. A benzinkútkezelőt arra kérte, írja fel a rendszámot, és másnap okvetlenül behozza a benzin árát. Žiar nad Hro- nomból aztán Zlaté Moravcére hajtott, ahol két napig maradt. Azt gondolta, ha már ott van, egy kis pénzt is szerez magának. Betört egy lakásba, ahon­nan aranyláncot, aranygyűrűt, magne­tofont, tv-készüléket és 300 koronát vitt el. A lopott tárgyakat még aznap áron alul eladta valakinek. Ezután a városka benzinkútjához hajtott. A tankolásért viszont ott sem fizetett. Nem is magya­rázkodott. Amint megtöltötte a tartályt, gyorsan elrobogott. Legközelebb Banská Bystricában szerzett 40 liter benzint a lopott kocsiba hasonló mó­don. A megdöbbent kútkezelők megint csak a rendszámot jegyezhették meg, Egy szép őszi délutánon a.járá­si mezőgazdasági igazgatóság igazgatója ellátogatott a buzitai szövetkezetbe. Amint a szövetke­zet elnökével szemlét tartottak a gazdasági udvaron, az igazgató tekintete a tehénistálló mellett egy szakállas"emberen akadt meg.- Ki az a fehér köpenyes férfi?- kérdezte.- A körzeti orvosunk- válaszol­ta az elnök. - Ha szükség van rá, ide is kijön. Az igazgatónak tetszett ez a hozzáállás. Szóba elegyedtek az orvossal, aki elmondta, hogy az utóbbi időben elég gyakran előfordulnak olyan megbete­gedések, melye­ket az állatoktól kapnak el az em­berek. Sok gon­dot okoz a máj- gyulladás is, amely valószínű­leg a rossz minő­ségű ivóvízzel van összefüg­gésben - ma­gyarázta az or­vos, és azt is hozzátette, nem ártana ha egy ilyen nagy mező­gazdasági komplexumnak korsze­rű üzemi orvosi rendelője lenne.- Erről még beszélhetünk- mondta az igazgató, és kezet szorított az orvossal. Csaknem négy évvel ezelőtt történt ez a találkozás. Vajányi László, a buzitai (Buzica) Május 1. Efsz elnöke mégis jól emlékszik rá, mert a körzeti orvos javaslata öt is elgondolkodtatta.- A szesztai, a kamároci, a res- tei, a buzitai és az alsólánci kis szövetkezetek egyesítésével tíz évvel ezelőtt hoztuk létre ezt a nagy gazdaságot. A korszerű, szakosított mezőgazdasági ter­melés tulajdonképpen ekkor kez­dődött el. Sok gondunk volt. Fi­gyelmünket eleinte magától érte­tődően az új termelési feltételek kidolgozása, a fejlesztési prog­ramok meghatározása, az újszerű munkaszervezés kötötte le- mondja az elnök, majd így foly­tatja: - Beruházásaink legjelentő­sebb részét az állattenyésztés fej­lesztésére fordítottuk. Tőlünk - és hadd tegyem hozzá, hogy jogosan- jó termelési eredményeket vár­nak el. Mi tudjuk, hogy ezek az eredmények elsősorban a dolgozó emberek munkájától függnek. Az emberről, egészségének védel­méről tehát éppen ezért nem sza­bad megfeledkeznünk! Michna doktornak igaza volt, amikor egy mezőgazdasági üzemorvosi ren­delő létrehozását szorgalmazta. El is mentünk hozzá, és megvitattuk, hogy mit lehetne tenni. A rendelő felépítéséhez a járási mezőgazda- sági termelési igazgatóság is hoz­zájárult. Kilencszáznyolcvanban a falu központjában - az épülő művelődési ház szomszédságá­ban - 2 millió 700 ezer korona beruházással hozzáláttunk az új orvosi rendelőintézet építéséhez is. amit nyomban telefonba diktáltak a rendőrségnek. Akkor már körözték az ellopott személyautót. A közleke­désrendészet egyik járőre ellenőrzés végett rövidesen leintette az út szélére. Škorvánek azonban nem állt meg. Tel­jes sebességre gyorsítva próbált meg­szökni. Ezért a rendőrség néhány kilo­méterrel távolabb eltorlaszolta az utat. Az üldözött tolvaj még ott sem tért észhez. Belehajtott a keresztbe állított járörkocsiba, majd az ütközés után kiugrott a volán mögül, és futva mene­kült tovább. Végül egy közeli pajtában fogták el. Az ügyet a Banská Bystrica-i Járás- bíróság tárgyalta. A büntetötanács Jo­zef Škorvánekot három évi szabadság- vesztéssel sújtotta, további két évre eltiltotta mindennemű gépjármű veze­tésétől, 19 hónapra elrendelte szemé­lyére a kiszabadulása utáni rendőri felügyeletet, és az általa okozott anya­gi károk teljes összegének megtéríté­sére kötelezte. Az ítélet jogerős.-ly­A buzitai Május 1 Efsz-nek kö­zel hatszáz dolgozója van. Amint azt Tóth Ernőtől, a szövetkezet pártelnökétől megtudtam, a szo­ciális ellátást mindig is fontos feladatuknak tartották és tartják ma is. A nyugdíjasoknak évente például 148 ezer korona nyugdíjki­egészítést fizetnek. Az óvodák üzemeltetéséhez 30 ezer koroná­val járulnak hozzá, s az üzemi étkeztetésre 86 ezer koronát fordí­tanak. Nem kis összegek ezek, s egyértelműen arról tanúskod­nak, hogy ebben a szövetkezet­ben tényleg szívügyüknek tartják a dolgozókról való gondoskodást. Ennek további bizonyítéka az új egészségügyi központ felépítése is, ami a maga nemében egyedül­álló lesz a járásban.- Bizony szükségünk is lesz rá - osztja a véleményt Mitró Gyula, a szövetkezet ökonómusa is, majd hogy szavait tényekkel is alátá­massza, így folytatja: - A régi körzeti orvosi rendelőintézet már eléggé elavult, a felszereltsége sem felel meg a mai igényeknek, pedig szövetkezetünk dolgozóin kívül a felsőlánci, a hí mi és a peré- nyi lakosok is ide tartoznak. Saj­nos, azt kell mondanom, hogy a megbetegedések száma a mi gazdaságunkban is inkább növek­vő, mint csökkenő tendenciát mu­tat. 1983 január elsejétől novem­ber végéig például 231 férfi és 159 nő dolgozónk volt betegállomány­ban. Betegség miatt a férfiak összesen 5525, a nők 3694 napot hiányoztak munkahelyükről. A ko­rábbi év hasonló időszakához vi­szonyítva ez 4,15 százalékos nö­vekedést jelent. Én ismételten is csak azt tudom mondani: a kor­szerűen felszerelt, kibővített ren­delőintézetre nagy szükség van.- A régi rendelőintézet kívülről ugyan még elég tűrhetően néz ki, de belülről más a helyzet - ma­gyarázza Braško Anton fogorvos, majd ezt mondja: - Bekapcsolom a kompresszort, figyeljen csak! Nem tudtam, mit akar a fiatal orvos, de amikor rezegni kezdett alattunk a padló, azonnal megér­tettem. Itt bizony a tartógerendák korhadásnak indultak, és attól kell félni, hogy leszakad az emelet.- Elavult már a villanyvezeték is. Sokszor megtörténik, hogy ki­esik az áram. A téli időszakban a vízzel is gondjaink vannak - is­merteti a helyzetet a fogorvos és a szavait Jozef Michna körzeti or­vos is megerősíti', majd remény­kedve hozzáfűzi:- Szerencsére már nem sokáig kell itt tartózkodnunk. Az új rende­lőintézet felépült. Már csak a fűtés beindításával van némi gondunk. Megérkeztek az orvosi berende­zések, a műszerek is. Nagyobb részüket a Chirana szakemberei már be is szerelték. Az üzemi és körzeti orvosok rendelőinek be­rendezésére hatvanezer, a nőgyó­gyászati részleg berendezésére hetvenezer, a gyermekorvosi részlegre harmincezer és a fogá­szati szakrendelő berendezésére közel nyolcvanezer koronát fordí­tottunk. Ősszel az új rendelőinté­zet körül már a parkosítást is elvé­geztük. A Kassa-vidéki járás leg­korszerűbb mezőgazdasági és körzeti orvosi rendelőintézetét a dolgozó nép Februári Győzel­mének 36. évfordulója alkalmából minden bizonnyal megnyitjuk, ötezer ember egészégügyi ellá­tását jól felszerelt, ideális körülmé­nyek között végezzük maid. SZASZÁKGYÖRGY Németh Éva: Ránk mindig számíthat a gyár. (Felvétel: archív) — .A TÁRGYALÓTEREMBŐL^=— A kalandos út a börtönbe vezetett A korszerű rendelőintézet rövidesen a betegek rendelkezésére áll (Gazdag J. felvétele)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents