Új Szó, 1984. január (37. évfolyam, 1-26. szám)

1984-01-19 / 16. szám, csütörtök

VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK!

SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KOZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA

A munka becsülete

„Gratulálok, hiszen te ismét dolgozó ember lettél“. Napok óta fülemben csengenek ezek a véletlenül ellesett szavak. Fiatalember szólt így őszinte lelkesedéssel, talán kissé irigykedve is, régen látott ismerőséhez. Mankójuk, korlátozott mozgásuk láttán nem volt nehéz kitalálni, minek is örültek oly leplezetlenül: egyikük egészségi állapota annyira javult, hogy ismét rendszeres munkát tud végezni.

Munka. Életünk természetes velejárója, a haladás, s minden érték megteremtésének alapja. De megbecsüljük-e kellőképpen ma, amikor a teljes foglalkoztatottság természetessé vált? Vagy csak akkor döbbenünk jelentőségére, amikor rajtunk kívül álló okok miatt nem győzzük erővel és kénytelenek vagyunk lemondani róla?

A választ a kérdésre ki-ki saját tapasztalatai alapján is megadhatja. Eredményeink tanúsága szerint állampolgáraink döntő többsége jól végzi munkáját, vállalja a velejáró önkéntes fegyelmet. Ám nem mondhatjuk el ezt mindenkiről. A CSKP KB 9. ülése nem véletlenül hangsúlyozta, hogy feladataink nem teljesítésében až objektív okok mellett mindenekelőtt a szubjektív tényező játszik szerepet. Tehát miközben lelkesítő, nagy dolgokat alkotunk, hanyagságot, nemtörődömséget is tapasztalhatunk magunk körül. Hajlamosak vagyunk az egyszerűsítésre, a munkafegyelem kérdését leszűkítjük a munkaidő megtartására, pedig a jelenlét önmagában még nem munka. Az egyre nagyobb, bonyolultabb feladatok arra kényszerítenek bennünket, hogy mindenütt feltárjuk a belső tartalékokat.

Jól, jobban kell dolgoznunk, hangoztatjuk. Mégis akadnak, akik csak legyintenek: ugyan mi múlik rajtam! Igyekeznek megbújni a jól dolgozók, a kezdeményezők mögött. Ezek a nem, vagy csak tessék-lássék dolgozó emberek rendszerint szívesen beszélnek a munkáról és a javak elosztásakor ugyanolyan részt követelnek maguknak, mint amilyen az igyekvőknek, a feladataikat példásan teljesítőknek jár.

A munkafegyelem védelmére, erősítésére vonatkozó rendszabályok kidolgozása és megtartása elsősorban a gazdasági vezetők dolga. Óriási felelősség hárul azonban a kollektívákra. Olyan közszellemet kell kialakítaniuk, amely elítéli a lazaságot, az idő és az alapanyagok pazarlását és ugyanakkor az elvégzett munka alapján értékel, a közösség érdekében kifejtett teljesítményt tartja legtöbbre. Olyan kollektívákra van szükségünk, amelyek nem tűrik meg tagjaik között azokat, akik pontatlanok, megbízhatatlanok, hanyagok. A belülről érkezett, a kollektíva érdekében végzett becsületes munkában mindenekelőtt

a kommunistáknak kell példát mutatniuk. A fiatalokat pedig úgy kell nevelnünk, hogy megértsék: a fegyelmezetlen magatartás okozta veszteség az egész vállalati vagy üzemi kollektívát sújtja.

További előbbre jutásunk elképzelhetetlen annak kivívása nélkül, hogy mindenki, mindenütt megbecsülje a szorgalmas munkát és ezt a megbecsülést saját, fegyelmezett munkája is tükrözze. CSIZMÁR ESZTER

Újabb felszólalásokkal folytatta munkáját a stockholmi konferencia

Nagy érdeklődés előzte meg a szovjet külügyminiszter beszédét

(ČSTK) - Az európai biztonság és bizalom megerősítéséről, valamint a leszerelésről szóló stockholmi konferencia tegnap az izlandi külügyminiszter elnökletével folytatta munkáját. A tanácskozás első hete folyamán a 35 résztvevő állam külügyminiszterei fejtik ki országaik álláspontját a konferencia feladataival és küldetésével kapcsolatban.

George Shultz amerikai külügyminiszter a konferencia megnyitásának napján elhangzott beszédében megpróbálta enyhíteni az enyhithetetlent: egyrészt igyekezett úgy bemutatni a Reagan-kor- mány politikáját, mint a békeszeretet példaképét, a másik oldalon viszont kiállt Washington minden ismert állaspontja mellett, amelyek a jelenlegi bonyolult helyzetbe juttatták a világot. George Shultz kiemelte Ronald Reagan elnök hétfői beszédét és azt megpróbálta valamiféle ,,békeüzenetként‘‘feltüntetni. Az Egyesült Államok külügyminisztere arról próbálta meggyőzni hallgatóit, hogy kormánya állítólag mindent megtett a genfi tárgyalások sikeréért, s az általánosan ismert tényekkel ellentétben a Szovjetunióra akarta hárítani a felelősséget a tárgyalások kudarcáért. Hogy jobban megvilágítsa kormánya pozícióját, Európa megosztásáról beszélt, amit - mint mondotta -, meg kell szüntetni.

Természetesen olyan értelemben, hogy Európa szocialista részének ismét vissza kell térnie a „helyes ideológia“ és a „helyes társadalmi rendszer“ karjaiba, amelyet az Egyesült Államok képvisel...

Ez az álláspont természetesen azt jelenti, hogy az Egyesült Államok az ügyhöz való olyan negatív hozzáállásával jött Stockholmba is, amellyel a genfi tárgyalásokon szabotált. Ez ugyanaz a régen ismert taktika, amellyel az USA részéről olyan részletesen

A konferencia ülésterme

(Telefoto - ČSTK)

megismerkedhettünk Madridban: csak szavak, s lényegében semmilyen törekvés a konkrét megállapodás elérésére. Shultz külügyminiszter beszéde vitathatatlanul a leggyengébb és a legkevésbé pozitív eleme volt a stockholmi konferencia első napjának.

A tanácskozás második napján, szerdán 12 külügyminiszter szólalt fel, köztük a Szovjetunió, Olaszország, Kanada, Jugoszlávia, Bulgária, Lengyelország, Ausztria és Spanyolorság külügyminisztere. A konferencián különös érdeklődéssel hallgatták meg Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter beszédét.

Gusztáv svéd király tegnap a jelenlevő miniszterek tiszteletére a királyi palotában díszebédet adott.

ANDREJ GROMIKO:

A Szovjetunió a nukleáris háború megelőzését tekinti legfőbb külpolitikai céljának

Andrej Gromiko, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja a Szovjetunió Minisztertanácsának első alelnöke, külügyminiszter tegnap mondott beszédet a stockholmi konferencián. Bevezetőben üdvözölte a konferencia elnökét, majd így folytatta:

Harmincöt ország képviselői gyűltek itt össze, hogy megkezdjék az európai bizalom és biztonságerősítő intézkedésekről és a leszerelésről szóló konferencia munkáját. Jó, hogy a konferencia külügyminiszteri szinten kezdődik.

Az összeurópai folyamat Helsinkitől Madridig jelentős, bár nem könnyű utat tett meg. Néha úgy tűnt, hogy zsákutcába került, de végül mindig sikerült megoldani a nehézségeket.

Az államok, amelyek annyira különböznek egymástól történelmüket, nemzeti hagyományaikat, területüket és társadalmi berendezkedésüket tekintve, képesek voltak ide, Stockholmba, elhozni az annak idején Helsinkiben meggyújtott remény fényét. Ez talán nem azt bizonyítja, hogy ma senki sem hagyhatja figyelmen kívül a népek vágyát a béke és az együttműködés után?

Ezt a vágyat kell a konferencia résztvevőinek jelentős megállapodásokban megtestesíteniük, olyanokban, amelyek megfelelnek a népek létérdekeinek. A madridi találkozó a közelmúltban megmutatta, hogy az eltérő társadalmi rendszerű államok, ha valóban úgy kívánják, a nagyon bonyolult nemzetközi feltételek közepette is megállapodhatnak kölcsönösen elfogadható alapon.

Az egyik legsürgetőbb feladat a bizalom elmélyítése az országok között, a politikai és katonai téren.

Éppen ezt követeli meg a jelenlegi feszült nemzetközi helyzet. Annak okait, hogy miért állt be ezen a téren gyors változás a rosszabb irányába, miért fokozódott a háborús veszély, teljesen egyértelműen megmagyarázták Jurij Andropov legutóbbi nyilatkozatai. Ezek a nyilatkozatok kifejtették a Szovjetunió lenini békeszerető külpolitikáját.

Az új amerikai rakéták telepítésének megkezdése az egyes nyu- gat-európai országokban nem erősíti a nemzetközi biztonságot,

sem azoknak az országoknak a biztonságát, amelyek vállalták a telepítéssel összefüggő kockázatot. Ellenkezőleg, ezek a rakéták aláássák a biztonságot, bármit is állítanak azok a nyugati politikusok, akik a népek félrevezetésére alapozzák politikájukat. Ezekkel a rakétákkal együtt Nyugat-Európába exportálják a militarizmust, az ellenségeskedést és a háborús pszichózist. Azok, akik a nyugat-európai országok népeit az amerikai

(Folytatás a 2. oldalon)

CSÜTÖRTÖK

1984. január 19. XXXVII. évfolyam

16. szám

Ara 50 fillér

Jubilánsok

köszöntése

(ČSTK) - Dr. Gustáv Čierny

kandidátusnak, a bratislavai Ko- menský Egyetem Orvostudományi Kara anatómiai tanszékvezető tanárának 60. születésnapja alkalmából a pedagógiai, a politikai nevelő és a tudományos kutató tevékenységben elért eredményeiért, valamint az anatómia fejlesztéséhez való hozzájárulásáért a köztársasági elnök a Munka Érdemrendet adományozta. A kitüntetést tegnap Bratislavában Ivan Litvajnak, az SZLKP KB osztályvezetőjének jelenlétében Juraj Buša szlovák oktatási miniszter adta át a jubilánsnak. Jelen volt még Emil Matej íček szlovák egészségügyi miniszter és a Ko- menský Egyetem több tisztségviselője. A kitüntetés alkalmából a jubilánsnak Peter Colotka, a CSKP KB Elnökségének tagja, szlovák miniszterelnök is gratulált.

xxx

František Kárának, a Prágai Iparcikk-kereskedelmi Vállalat vezérigazgatójának 60. születésnapja alkalmából a szocialista kereskedelem terén kifejtett sokéves áldozatkész tevékenységéért a köz- társasági elnök a Munka Érdemrendet adományozta. A kitüntetést tegnap, Josef Haman, a CSKP KB Elnökségének póttagja, a KB titkára nyújtotta át. Az átadásnál jelen volt Václav Janoušek, a CSKP KB osztályvezetője és Anton Jakubík cseh kereskedelmi miniszter.

Gromiko-Shultz

találkozó

(ČSTK) - Andrej Gromiko, az

SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió Miniszterta- I nácsának első helyettese, külügyminiszter, aki a svéd fővárosban részt vesz az európai bizalom- és biztonságerósítő, valamint leszerelési konferencián, tegnap Stockholmban találkozott George Shultz amerikai külügyminiszterrel.

A két külügyminiszter áttekintette a nemzetközi politika több lényeges kérdését és a szovjetamerikai kapcsolatok jelenlegi helyzetét. (Folytatás a 3. oldalon)

MAGASABBRA A MÉRCÉT

(Tudósítónktól) - Az utóbbi évtizedben egyre több a magasabb szakképzettséget és műveltséget nyújtó szakmunkásképző intézetek száma. Ez összhangban áll az új iskolarendszerünkkel, amely megteremtette a munkás fiatalok harmonikusabb nevelésének és fejlődésének feltételeit. A cél az, hogy ifjúságunk egészséges, művelt, az életre jól felkészült legyen. Ilyen szellemben folyik az oktatás és a nevelés a dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) magyar tanítási nyelvű Középfokú Szakmunkásképző Intézetében is. Az intézetnek 580 tanulója és 26 pedagógusa van, ebből 11a párttag.

Az intézet pártalapszervezete a napokban tartotta év eleji párt- gyűlését. A gyűlésen jelen volt a járási pártbizottság küldöttje, Somogyi Attila és Csömör László. A szakmunkásképző intézet kommunista és pártonkívüli pedagógusainak oktató-nevelő munkája nagyon eredményes, tanúsítja ezt egyebek között az is, hogy a bukások száma a minimumra csökkent,

lemorzsolódás már évek óta nincs. A környező üzemek visszajelzései is azt igazolják, hogy az intézetből kikerült fiatal szakmunkások megállják a helyüket a termelésben is.

A szakmunkásképző intézetnek - ahogyan azt Lukács Jenő, a pártbizottság elnöke beszámolójában is hangsúlyozta - nemcsak' az a feladat, hogy jó szakembereket neveljen, hanem az is, hogy politikailag, erkölcsileg is szilárd alapot adjanak a fiataloknak. A haza és a szülőföld iránti szeretetet becsületes, szorgalmas munkával fejezzék ki. A szocialista hazafiság mély érzését kössék össze a proletár nemzetköziség eszméjével, s legyenek készek mindig a haza védelmére.

A vitában felszólalók is lényegesnek tartották a honvédelmi és a hazafiságra való nevelés elmélyítését. Erre a szaktanintézetben sokféle lehetőség kínálkozik. E lehetőségeket mind a pedagógusok, mind a diákok maximálisan ki is

használják. Jelzi ezt az is, hogy a második ciklusú iskolák között megrendezett országos honvédelmi versenyen volt már az intézetnek több első, második és harmadik helyezettje is. A honvédelmi nevelésben elért kimagasló eredményekért számos kitüntetést kapott az iskola.

A dunaszerdahelyi szakmunkásképző intézetben tehát az oktató-nevelő munka mellett már hosszú évek óta kulcsszerepet tulajdonítanak a honvédelmi nevelésnek. Ennek eredménye az is, hogy az intézet minden évben tud küldeni egy tanulót katonaiskolára.

Ennek a céltudatos nevelési és oktatási érdeknek az állandósítását tűzte fő feladatául az intézet pártbizottsága. Joggal mondhatta Fóthy Ferenc, az iskola igazgatója vitafelszólalásában, hogy az eredmények köteleznek is. A pedagógusoknak önmagukkal és a tanulókkal szemben is még magasabbra kell emelniük a mércét.-TÖRÖK-