Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1983. július-december (16. évfolyam, 26-52. szám)

1983-07-29 / 30. szám

Vasárnap 1983. július 31. A NAP kel - Kelet-Szlová- kia: 5.06, nyugszik 20.15 Közép-Szlovákia: 5.14, nyugszik 20.23 Nyugat-Szlovákia: 5.22, nyugszik 20.31 órakor A HOLD kel - 23.21, nyug­szik 11.38 órakor Névnapjukon szeretettel köszöntjük OSZKÁR és IGNÁC nevű kedves olvasóinkat • 1873-ban született Vojtéch PREISSJG cseh festő és gra­fikus (1-1944) • 1883-ban született Erich HECKEL né­met festő és grafikus (11970). AZ ÚJ SZÓ JÖVŐ HETI VASÁRNAPI SZÁMÁNAK TARTALMÁBÓL A SZOCIALISTA MUNKÁS­OSZTÁLY V. Nyikityin írása LÍVIA, GYURI, IMRE MEG A TÖBBIEK Hajdú András riportja LELKIISMERE­TES MUNKA - GAZDAG ARATÁS Jozef Stuka cikke EZREK PRÓBA­TÉTELE Készéi i Béla és J. Mészá­ros Károly riportja KIRUCCANÁS BIZSUVÁROSBA Kopasz Csilla írása SZEMÜNK FÉNYE VÉDELMÉBEN Kardos Márta riportja LÉPNI KELL Dusza István írása ÁRNYÉK A FALON Eduard Claudius elbeszélése A Tornóci (Trnovec nad Váhom, galántai járás) Állami Gazdaság melléküzeme a kerületi mezőgazdasági igazgatósággal és az Agrostav kerületi egyesülettel együttműködve kifejlesztette egy három lakószobás családi ház prototípusát, másodlagos nyersanyagok­ból. Ennek során felhasználták az építőiparban a hordozható lakássejtek gyártása terén szerzett sokéves tapasztalatokat. A családi ház kétréteges elemekből áll, a kettő között hőszigetelő réteg helyezkedik el. Az elemek gyártása során másodlagos nyersanyagként kukorica-csutkát használnak fel. A családi ház új típusa sikeresen kibírta az igényes hőszigetelő és tűzrendészen próbákat, így hazánk bármely részén lakható. Az új termelőcsarnokok felépítése után még az idén megkezdik a Trnovec típusú családi házak gyártását. A fenti képen: a megőrölt és kiszárított és dukol ragasztóval vegyített kukorica- csutkát a panel keretébe töltik; jobboldalt felül Lakatos Margit, alul Pintér Gabriella látható. A lenti képen a Trnovec típusú családi ház prototípusa. (Amand Absolon felvétele - CSTK) IDŐSZERŰ GONDOLATOK A XVI. kongresszus rendkívüli figyelmet fordított a tudomány és a technika fejleszté­sére. E pártkongresszus a népgazdaság in­tenzív fejlesztésével kapcsolatban hangsú­lyozottan megállapította, hogy a tudomá­nyos-műszaki fejlesztés megvalósítása: egész társadalmunk forradalmi feladata. Számottevő eredményeket értünk el az utóbbi időszakban a tudományos-műszaki fejlesztésben. Ez abban is kifejezésre jut, hogy számos termelési szakágazatunk- összehasonlítva a világszínvonallal- a szolid középmezőnyben helyezkedik el, egyes termékek vonatkozásában pedig vi­lágviszonylatban is az élenjárók közé tarto­zunk. Ugyanakkor azonban még vannak ki­aknázatlan tartalékaink és lehetőségeink, és különböző fogyatékosságok hátráltatják a tudományos-kutatási bázis munkáját és a termelést. Akárcsak minden más területen, itt is érvényes az az alapelv, hogy ami tegnap még elegendő volt, azzal ma már nem elé­gedhetünk meg, holnap pedig már távolról sem lehetünk elégedettek. Az elemzések és a tapasztalatok azt mutatják, hogy a kulcs- problémát a tudományos-műszaki fejlesztés eredményei gyakorlati érvényesítésének nem kielégítő üteme és lassú érvényesítése jelenti. A gyártmány- és a termelési program­fejlesztés, vállalatainknál és termelési gaz­dasági egységeinkben az egész termelés és a technológiák fejlesztése elmarad gazdasá­gi fejlődésünk szükségletei mögött. Egyelőre még kevéssé aknázzuk ki a tudományos- műszaki vívmányok gyakorlati érvényesíté­sének meggyorsítása során a belső tartalé­kokat. Nem sikerült még erőteljesebben lerö­vidíteni a tudomány-technika-termelés-fel- használás ciklust. A tudomány és a kutatás irányzata, teljesítőképessége és aktivitása, a dolgozók szakképzettségének összetétele, a tudományos-kutatási bázis illetve az anya­gi és pénzügyi erőforrásainak megosztása még mindig nincs összhangban a kulcsfon­tosságú ágazatok és szakágazatok fejleszté­sének szükségleteivel. A fogyatékosságok egyik fő oka, ahogy erre a CSKP XVI. kongresszusa is rámutatott, hogy a tudományos-műszaki fejlesztés mind­eddig még nem vált a tervezés és irányítás tengelyévé, hogy a tudományos-műszaki fej­lesztés eredményeinek széles körű és követ­kezetes érvényesítéséért folyó közdelem mindeddig még nem vált az egész irányítási, tervező és szervező tevékenység fő tartalmá­vá. Az irányításban és a döntésekben még mindig nagy mértékben érvényesül az exten- zív szemlélet. A jelenlegi irányítási gépezet nem gyakorol elég hatékony nyomást, nem idéz elő a szó szoros értelmében éhséget és valóban létérdeklődést a termelés és a ter­melési programok innoválása, a minőség javítása, végső soron pedig a termelés haté­konyságának növelése iránt. A CSKP KB 8. ülésén elhangzott beszá­molóból Amikor Takács Gyulát, az Aqrokomplex nagymegyeri (Calovo) üzeme gépjavító mű­helyének csoportvezetőjét jel­lemezte Lengyel Ernő, az üze­mi pártbizottság elnöke, csupa elismerő szavakat mondott ró­la. Például azt, hogy soha sem válogat a munkában, példás magaviseletű, szívesen ad ta­nácsot fiatal társainak, szor­galmas, megbecsüli a mások munkáját is. Mindig keresi a le­hető legésszerűbb megoldáso­kat, sót, rendszeres újító. Mun­kahelyén 1952 óta dolgozik. Az emberek tisztelik. Nem véletle­nül ítélték neki oda a Kiváló dolgozó kitüntetést. Ha valaki elmegy a műhely előtt, bizto­san beköszön neki. Csupán egy „hibája“ van - mondta tréfálkozva az üzemi pártbizottság elnöke -, közeleg a hatvan felé. Nagy kár lesz, ha majd nyugdíjba megy. Első benyomásom a mű­helybe lépve a rend és a tisz­taság.- Amennyire csak lehet, igyekszünk rendben tartani a műhelyt - mondja a halksza- vú autójavító. - Valamikor a szomszéd műhelyben dol­goztam, amit lóistállóból alakí­tottak át. Eredetileg géplakatosnak tanult ki, de már évek óta autó­szerelőként dolgozik, illetve mezőgazdasági gépeket javít. . - Ez egy nagy Skoda motor­ja - mutat egy már megjavított darabra. - Sok baj van a sebességváltó-szekrénnyel A motor kiszereléséhez le kell venni a kabint. Ezt kint kell elvégezni, mert bent nincs rá hely. Ilyenkor szezonban gyor­san beszereljük a tartalék mo­tort, s a meghibásodottat ké­sőbb kijavítjuk. Nyáron csak négyen dol­goznak a műhelyben, mert a javítók egy része kisegít az aratásban, télen azonban 12- en, 13-an javítanak.- összeszokott, jó kollektíva vagyunk. Egy tanonc is van köztünk.- Mi a véleménye a fiata­lokról? Elmosolyodik.- Emlékszem, az elődeink azt mondogatták, hogy mi lesz belőletek, s mégis lettek jó szakemberek az akkori fiata­lokból. Azt hiszem, így lesz a mostani fiatalokkal is. Én bí­zok bennük. Hisz egyre nehe­zebb feladatokat kell megolda­niuk. Egyre összetettebbek a gépek a mezőgazdaságban is. Sőt, néha túlságosan is komplikáltak. Ahogy szaporod­nak a gépek, úgy szaporodnak a műhelyek. Egyre több javító­ra van szükség. Hogy mi a szép a munkámban? - is­métli meg közbevetett kérdé­sem. - Az, ha a javítás után sokáig nem fordul elő üzem­zavar.- Most milyen munka köz­ben zavartam meg?- Hajtókarperselyt cserél­tünk - magyarázza. Újításaira terelem a szót.-Tavaly újítottam utoljára- mondja. - Egy vázösszehú- zót készítettem a Skoda-motor kiszereléséhez. Ez meggyor­sítja a motor kivételét, és az embereket megkíméli a veszé­lyes feszítőmunkától, ütögeté- sektől. Az újítást mindig a munka hozza. Az új típusok­nál újabb problémák adódnak.- Méltányolják az üzemben az újítók igyekezetét?- Igen. A központi műhely vezetője Kúr József mérnök a szívén viseli az újításokat. Maga is újító. Kúr elvtárs elismeréssel be­szél Takács Gyula újításairól. Tőle tudom meg, hogy 1974- töl Takács elvtársnak hat újítá­sát hasznosították, s ez 12 em­ber munkaikörülményeit javítot­ta. Az egyik újítás több mint 5 ezer korona megtakarítást is eredményezett. Beszélgetésünk végén azt kérdem Takács Gyulától, mi a kívánsága?- Hogy egészséges legyek- válaszolja. - Beteg ugyan nem vagyok, de azért az éve­ket már érzem. Úgy vélem, hogy e kívánsá­gának teljesülését minden munkatársa szívből kívánja. FÜLÖPIMRE 1983. CSUPÁN EGY „HIBÁJA“ VAN... (Lengyel Ernő felvétele)

Next

/
Thumbnails
Contents