Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1983. július-december (16. évfolyam, 26-52. szám)
1983-07-15 / 28. szám
TUDOMÁNY TECHNIKA MERRE TART SZERSZÁMGÉPGYÁRTÁSUNK? SUl 63-as univerzális csúcsesztergapad SPT 20 A típusú félautomata másoló esztergapad Hazánk iparában a szerszámgépgyártás mindig előkelő helyet foglalt el. A Trencíni TOS szerszámgépgyár termékei keresettek voltak idehaza és külföldön is egyaránt. Természetesen ez még azokra az időkre vonatkozik, amikor a gazdaságos termelést más tényezők határozták meg mint ma, s a mikroelektronika sem tört be ebbe az iparágba oly mértékben, mint az napjainkban tapasztalható. Mivel a mikroelektronika alkalmazásában, a numerikus vezérlésű gépek fejlesztésében nem tudtunk azonnal reagálmi az új követelményekre, csökkent szerszámgépgyártásunk hatékonysága és a termékeink iránti érdeklődés. A világpiac diktálta követelmények azonban hamarosan arra késztették a trencíni szerszám- gépgyár vezetőségét, hogy gyökeres változásokat eszközöljenek az egész termelési programjukban. Hol tartanak ma? Erről beszélgettem Jozef Poláőek mérnökkel, a gyár termékfejlesztési osztályának vezetőjével.- Napjainkban minden irányba kiterjedő innovációs programon dolgoznak a vállalatunk mérnökei, technikusai. Lényegében már befejeztük az SUl 63 NC univerzális csúcsesztergapad korszerűsítését, amely 160 mm és 800 mm átmérőjű munkadarabok megmunkálására alkalmas. Kitűnő eredményeket értünk el az SPT 20 A jelzésű félautomata, másoló esztergapadok családjának felújításában és a tárcsa alakú munkadarabok megmunkálására szolgáló szintén félautomata SPC 25 SC jelzésű megmunkálógépek esetében is.- Ezek gyártása képezi a gyár termelési programjának fő részét napjainkban, de mint a gyakorlat igazolta, ebben az iparágban egy percre sem szabad megállni a fejlesztésben. Milyen típusok jönnek az említettek után?- Természetesen új, még korszerűbb típusok gyártására is készülünk. Ezek elsősorban numerikus vezérlésűek lesznek. A gépek családjából már elkészült a 630 mm átmérőig terjedő munkadarabok megmunkálására szolgáló SUl 63 NC jelzésű esztergapad prototípusa, amelynek a vezérlőrendszere teljesen hazai gyártmányú alkatrészekből készült. Ennek a típusnak már a próbagyártása is megkezdődött. 1984-re szeretnénk elkészíteni az SPU 12 NC univerzális numerikus vezérlésű Télautomata eszterga- padunk prototípusát is, amely az előző típusokhoz képest nagyobb teljesítőképességű lesz, - várhatóan 40 százalékkal fog növekedni a teljesítménye - és alkalmas lesz a tárcsa és a henger alakú munkadarabok megmunkálására is. Az első sorozat vezérlőrendszerét még külföldről hozzuk be, de a továbbiakban ennél a típusnál is áttérünk a hazai gyártmányú vezérlőrendszer használatára. Most tanulmányozzuk az SPC 25 NC típusú továbbfejlesztésének lehetőségeit. Ebből a típusból egy olyan automata gépet szeretnénk kifejleszteni, amely egy bizonyos ideig teljesen önállóan képes lesz a megmunkálási műveletek elvégzésére, sőt még a minőség ellenőrzésére is. Vezérigazgatóságunk a mi vállalatunkat bízta meg az ipari manipulátorok kifejlesztésével. Ezt nem úgy kell érteni, hogy a jövőben elkezdjük ezeknek a manipulátoroknak a gyártását és önálló egységként hozzuk őket forgalomba. Ezek gyártása párhuzamos lesz a megfelelő megmunkálógépek gyártásával és csakis ezek kiszolgálására fognak szolgálni. A nyolcadik ötéves tervidőszakban vállalatunk már komplett termelési egységeket fog gyártani, amelyeket a megmunkálógépek, a manipulátorok és az anyagmozgató automaták képeznek majd.- Mitől függ ennek a hatalmas gyártmányfejlesztési programnak a sikere?- Nagyon sok tényező döntő hatással lehet a program megvalósítására. Mindenekelőtt saját fel- készültségük lesz a legmeghatározóbb tényező. Olyan műszaki gárdára lesz szükségünk, amely képes lesz gyorsan és a minőségi követelményeknek megfelelően megbirkózni az előttünk álló feladatokkal. Nem merném egyértelműen kijelenteni, hogy e téren minden a legnagyobb rendben van. Sajnos, a szakma az utóbbi években lejjebb került a társadalmi ranglétrán, ami azt hozta magával, hogy jelenleg nincsenek kimagasló konstrüktöreink, márpedig nélkülük nem megy. Ezen az állapoton feltétlenül változtatnunk kell. Nagy hatással lehet az említett program megvalósítására gépparkunk korszerűsítése is, mert korszerű gépeket csakis korszerű gépekkel lehet előállítani. Napjainkban még sok probléma akad e téren, csak nagy erőfeszítések árán tudjuk a kívánt minőségi mutatókat teljesíteni. Ennek kedvezőtlen visszahatása van az egész tervezési folyamatra, mert hiába fej-' lesztenénk ki olyan típusokat, amilyeneket a rendelkezésünkre álló gépparkkal képtelenek lennénk sorozatban gyártani. Harmadik helyen említeném a kooperációs kapcsolatokat, ami egyáltalán nem azt jelenti, hogy harmadrendű ez a kérdés. Sőt! Ha az általunk gyártott gépekhez nem tudunk megfelelő minőségű mikroelektronikai berendezéseket, hidraulikát, vagy hogy egyszerűbb dolgokat mondjak: öntvényeket és hengerelt félkészárut kapni, akkor azok nem lehetnek olyan színvonalon, amit a kor megkövetel. Tudom, furcsán hangzik, de sok esetben csak azért nem állják meg a helyüket a gépeink a világpiacon, mert a konkurrens gyárak néhány kilogrammal könnyebb gépeket gyártanak, mint mi. Ugyanez vonatkozik a hidraulikus berendezésekre is, amelyek még mindig nem olyan megbízhatóak, hogy kiállják az egyre növekvő konkurenciát.- Tudom, ez a kérdés nem önre tartozik, de azért felteszem. Milyen érdeklődésre számíthatnak a világpiacon az említett korszerűsített megmunkálógépek?- Meggyőződésem, hogy a jövőben csak akkor érhetünk el átütő sikereket, ha már a konstruktőr is „kereskedő, sőt közgazdász“ lesz. Ugyanis a siker vagy a kudarc a mi osztályunkon „csírázik", de azért mindenért nem lehet minket felelőssé tenni. Meg kell oldanunk azokat a kérdéseket, amelyekről az imént szóltam, s akkor senkinek nem kell félni attól, hogy termékeinknek nem találunk megfelelő piacot. SPU m12 NC numerikus irányítású típus makettje (Gyári fotók) KAMOCSAI IMRE llllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllillllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllll IIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIH Nem csillag, hanem - kisbolygó! A csillagászok nemcsak fölfedeznek új égitesteket, hanem az is előfordul, hogy egy már fölfedezettnek hitt csillagról derítik ki: az igazában nem is csillag! Ilyen esetről tudósít a Zemlja i Vszelennaja című szovjet csillagászati lap. 1946 nyarán két francia csillagász szinte egy időben a Sas csillagképben egy új csillagot fedezett föl, s róla két fényképet is készített. Viszonylag nagy fényerejúnek (11,3 megnittúdójúnak) találták, éppen ezért meglepő, hogy a V890 Aq1 -lel megjelölt égitestet rajtuk kívül senki más nem észlelte. Ráadásul a sonnebergi csillagvizsgálóban az észlelés éjjelén szintén fényképezték az égboltnak e részét, s ott nem észleltek 11 -es fényerősségű csillagot, de fölfedeztek egy 12,5-es fényerejűt. N. N. Szamusz szovjet csillagász a francia asztronómusok felvételeinek részletes elemzése alapján kiderítette, hogy a két fotón a csillagnak vélt égitest más-más helyen van (a köztük levő távolság 24 ívmásodperc). Az égitest fényét Szamusz 12,4 egységben állapította meg, megerősítve a sonnebergi észlelést. Mindebből Szamusz azt következtette, hogy a francia csillagászok által fölfedezett égitest nem csillag, hanem esetleg kisbolygó. Ezt a föltevést a leningrádi Elméleti Csillagászati Intézet kisbolygókkal, üstökösökkel és meteorokkal foglalkozó osztályán megerősítették; a V890 Aq1-ről megállapították, hogy azonos a 258-as számon nyilvántartott Tiche nevű kisbolygóval. (ÉT) ÉRDEKESSÉGEK, ÚJDONSÁGOK Legnagyobb teleszkóp A Szovjetunióban előkészületek folynak a világ legnagyobb teleszkópjának elkészítésére. Átmérője 25 méter lesz, ami lehetővé teszi rendkívül távoli égitestek megfigyelését is. Ezenkívül a teleszkópos berendezés lehetővé teszi majd a világűrből érkező jelzések tizenötszörösét is. Lumineszkáló kristályok A Lett Állami Egyetem fizikusai termokémiai úton olyan gránát- és korundkristályokat hoztak létre, amelyek lumi- neszkálnak. A lumineszkálás röntgen-, ultraibolya, elektron-, vagy gammasugarak hatására következik be. A kutatók remélik, hogy ezeknek az új anyagoknak a felhasználásával még élesebb és kontrasztosabb képet adó tévé-képcsöveket gyárthatnak majd. Szennyezőből - műtrágya Ha elektronnyalábot irányítanak a széntüzelésű ipari kazánok kéményében távozó égéstermékekre, eltüntethetik belőlük a levegőt szennyező anyagokat, még mielőbb azok a levegőbe jutnának. Egy amerikai és egy japán tudóscsoport most szabadalmaztatta azt az eljárását, amely az elektronsugarakkal „csapdába kerített“ szennyező anyagokat - kén- és nitrogén-oxidokat - műtrágya-alapanyaggá változtatja. Eszerint, ha az elektronnyalábbal besugárzott füstgázba ammóniát adagolnak, a füstgáz ammónium-szulfáttá és am- mónium-nitráttá alakul át. Az új eljárással a műtrágyában csak kevés pernye marad vissza, s az is olyan, hogy a termésre, az állatra és az emberre egyaránt ártalmatlan. Tíz év kellett ahhoz, hogy a megfelelő eljárást laboratóriumi körülmények között kikísérletezzék. Azután, hogy most befejezték már a közepes nagyságú üzemi próbákat is, 1982 végén hozzáláttak ahhoz, hogy az eljárást nagyüzemben is kipróbálják. (Newsweek) Túlélő neandervölgyiek A hamburgi egyetem kutatói 36 ezer évesre becsült homlokcsont-kövületet találtak az Elba déli partján. Tudományos elemzésből ítélve a neandervölgyi ősemberek mégsem pusztultak ki olyan gyorsan, mint eddig feltételezték. Sokkal valószínűbb, hogy beolvadtak az őket követő Cro-Magnon-i ősemberekbe. Érdekes módon, a koponyacsont jellegzetességei egyrészt a neander- völgyieknek felelnek meg, másrészt egyértelműen modern vonalak is észlelhetők rajta. (d) Kincs a tenger vizéből A Fekete-tenger partvidékén működő úszó „gyár“ ritka vegyi elemeket von ki a tenger vizéből. A Szovjet Tudományos Akadémia tengerkutató intézetében kifejlesztett négy tonna tömegű berendezés a holnap úszó gyárainak előfutára. Jóllehet a Szovjetunió ásvány- és érckészletei rendkívül jelentősek, a szovjet tudósok mégis gyakorlati megoldást keresnek az olyan ritka elemek kivonására a tenger vizéből, amilyen az urán, a lítium, az arany, az ezüst, a cézium és a germánium. Ehhez az eddigi módszerekkel rendkívül sok energiára lenne szükség, hiszen például ezer köbméternyi tengervíz csupán háromgrammnyi uránt tartalmaz, vagyis egy tonna urán előállításához 300 millió köbméter tengervizet kellene átszivattyúzni az úszó gyárak berendezésein. A szovjet tudósoknak sikerült a dagály és a tengeri áramlatok energiáját hasznosítani a szivattyúzás céljaira, a különböző nehézfémek sóinak megkötésére pedig ioncserélő műgyantákat használnak. Külön előny, hogy az ionszűrőkkel felszerelt úszó gyárak nem szennyezik a természetet, nincsenek ártalmas hulladékaik. És az óceánok kincsesbányája gyakorlatilag kimeríthetetlen: a folyók és a víz alatti tűzhányók folyamatosan pótolják a tengervízből kitermelt elemeket. A szeméttelep kromoszóma - ártalmai Kromoszóma-sérüléseket fedeztek fel a kanadai Toronto mellett, Stouffville-ben, egy szeméttelep közelében élő emberek szervezetében. Egykor mérgező vegyszerekkel töltötték fel itt a terepet. A szeméttelephez legközelebb lakó hat emberből ötnek a szervezetében talált kromoszómasérüléseket a tudományos vizsgálat. A kutatók szerint a toxikus anyagok okozták a kromoszóma-károsodást. Az egykori szeméttelepet két kilométer sugarú körben övező területen álló 252 házban 149 halálesetet és súlyos megbetegedést észleltek az utóbbi években, ez irányította a tudományos kutatók figyelmét az egykori szeméttelepre. I 1 '$sssssssssssssssssss/sssssssssssssssssss/ssss/sss/sssssssssssssssssssssss/ssssssssssssss5>
