Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1983. július-december (16. évfolyam, 26-52. szám)

1983-12-23 / 51. szám

■ ■ ■ ■ (Óvodások rajzain a család általában - szép. Apu, anyu és a gyerekek- kéz a kézben Ugyanígy vagy hasonlóan még a kisiskolások rajzain is. De vajon milyen a tíz és tizenévesek ,,családképe", akik számára e téma már csak ritkán vagy egyáltalán nem rajztéma? Ök vajon mit gondolnak a családról? És hogyan látják benne önmagukat, helyzetüket? Hogyan a szülőket, az édesapát és édesanyát? És a testvért? Ezek a kérdések vezettek 10-12-14 éves gyermekekhez, több faluba, városba. És most itt van előttem közel másfél száz röpdolgozat arról, játszanak-e, foglalkoznak-e velük eleget a szüleik, arról, hogyan érzik magukat otthon, a családi körben; arról, mit jelent nekik a szó: család. Röviden arról, amire választ szerettem volna kapni, tudva persze, hogy az még a legeszményibb körülmények között végzett felmérés nyomán sem lehet teljes, különféle szubjektív okok miatt. A kép elé, melyet a megkérdezettek ,,rajzaiból“ készült válogatás próbál nyújtani alább, néhány megjegyzés kívánkozik. A több szempontból is- fogalmazási készség, helyesírás, külalak, - rendkívül tanulságos és elgondolkoztató, sok mindenről árulkodó dolgozatok 15-20 perc alatt készültek. Ennyi idő alatt a legtöbbet, nemcsak terjedelemben, a 14 évesek tudták mondani, nem véletlenül. Az ő válaszaik általában tizennyolc-húsz sorosak, a 12 évesek tíz-tizenkét, a 10 évesek hat-hét sort írtak. Mivel az egyes korcsoportokban számos dolgozatnak ugyanaz a tartalma, a tipikus kiemelésére törekedve igyekeztem a legkifejezőbbeket besorolni a váloga­tásba. Kerülendő az ismétléseket, gyakran csak egy-egy részletet, illetve mondatot közlök. A szövegekben előforduló különféle hibák közül pedig csak a legkirívóbb nyelvi, valamint a helyesírási hibákat javítottam ki, részben a könnyebb olvashatóság kedvéért, de főként azért, mert ezúttal nem ,,az ilyen jellegű dolgok“ fölmutatása volt a célom.) nem mindig tudom. Ha kérek valamit, és ha lehet, megveszik. Ha anyu ad valamit, akkor őt szeretem, de csak addig, amíg apu nem lep meg valami­vel. De azért mindig azzal szeretek lenni, aki a legtöbbet van velem, és ez a nagymamám, s így őt szeretem a legjobban. tem, mert akkor mindig együtt van a család, és akkor mindig beszélge­tünk, és megbeszéljük a gondokat. Nekem a család megértést, szeretetet jelent. Segítek az édesanyámnak és édes­apámnak. Azért az apu jobb, mint az anyu, mert az anyu nem mindig en­ged a pályára tréningezni. Van, ami­kor mondja, hogy mehetsz egy kicsit. Akkor felveszem a futballista gatyá­mat és a dresszet és a kopacskimat, és megyek. Elengednek mindenhová. Én édes­anyámmal és nagyobb testvérem­mel élek. Ha elmegyek édesapám­hoz, ott is nagyon jól érzem magam. 10 EVESEK: Énvelem szoktak játszani. Amikor az apukám hazajön, fáradt, és nem tud velem játszani. Amikor szabad­napja van, játszik velem. Szoktunk birkózni, hogy ki az erősebb. Persze, nem én voltam az erősebb. Nyáron szoktunk menni a fürdőbe. És máskor szoktunk menni a halastóra. Én meg vagyok elégedve ennyivel is. A szüleimnek sok a munkájuk, még vasárnap sem szabadok. Főleg a testvérem játszik velem. A mi udva­runk nagyon kicsi, ezért szeretnék elmenni a nagymamához. A nagyma­mám mindig mesél szabadidejében a régi időkről és fiatalságáról. Az én szüleim nagyon szeretnek társaságba menni szórakozni. Az apukám csak ritkán van itthon, és ezért az anyukám foglalkozik velem. A nagymamám néha kártyázik ve­lem. De nagyon szeretném, ha többet kártyázna velem. Apu is pálcikázik velem néha. A szüléimét azért szere­tem, és a nagymamát, mert foglalko­zik velem. Aput azért szeretem, mert sokszor lemegyünk a folyóra halász­ni. Apuval szoktam néha peksze­Nekem az lenne a legjobb, ha saját házunk lenne! Az lenne a jó, ha nagy udvarunk lenne! És az lenne a jó, ha baromfi is lenne. És még az lenne a jó, ha nem lenne a lépcsőház olyan hosszú. A család számomra a biztonságot jelenti. Ha valami fölizgat, otthon többnyire megnyugszom. Anyu jó hozzám, megértő és csak játékosan szid meg. Apu többször kiabál, de azért jó. Mindig ad zsebpénzt, ha megkérem valamire, legtöbbször tel­jesíti. Nagyon szeret. A testvéremmel is jól kijövök. Anyu és apu sokat segítenek a tanulásban. A mamánál is szeretek lenni. Mindig ad valami finomat. Sokat járunk kirándulni. A mi családunk szerintem jó család. Anyu­ék, ha összevesznek is, mindig kibé­külnek, mert szeretik egymást. A család csak akkor jó, ha van benne megértés, szeretet és együtt­működés. A családfő az apa, rá vár a legtöbb munka a családban. Anyá­nak is sok gondja van. Anya, amikor kisebb voltam, mesét olvasott nekem, ő gondolt legtöbbet rám. A testvérem­mel nagyon sokat játszunk. Néha el­megyek érte az óvodába, szeretem őt. Keveset vagyunk együtt. Reggel én megyek iskolába, a testvérem óvo­dába, anyu, apu dolgozni. Délután fél négykor megyek én haza. Apu, anyu is. Anyu elmegy az óvodába a testvé­remért. Vacsorázunk. Anyu, apu dol­goznak. Testvérem játszik. Én tanu­lok. Mindjárt sötét van, és elmegy a nap. Szerintem ez a család. Ha a szülök elváltak rek arra törekszik, ho együtt legyenek, máske magányosabbnak érzi i tem én jó családban é denem megvan. Ha gyermekem lesz, has nevelni, mint engem a Mint tudjuk, egyes sok gyereknek nincs te: anyja. Nem tudnak i nincs az apjuknak és foglalkozásuk. Mivel m zok, ezért úgy segítek hogy nyáron elmeg szedni, amiért pénzt I szeretném, ha minden < nének szülei, és egyn és boldogok lennének. 14 EVESEK: Négyen vagyunk a családban. A szüleim néha haragusznak, mikor rossz jegyet viszek haza, de nem vernek meg. A rossz jegyet ki kell Senkiben, még a legjobb barátom­ban sem tudok úgy megbízni, mint a család tagjaiban. Én a családot két részre osztom fel, a meleg családra és a hideg családra. 1. A meleg családban nyugodtabb a légkör, min­dent megbeszélnek egymás között a család tagjai, mindenki elmondhat­ja, mi bántja vagy minek örül. 2. A hideg családban nagyon feszült a légkör, a családtagok jóformán csak köszönnek egymásnak, mindenki ide­gesebb. De olyan család is van, amely mondjuk a gyermekeket rossz útra vezeti majd az életben pl. az apa iszik és otthon veszekedni kezd. Min­Sok az olyan család, apa alkoholista és í< biztosítani a gyerekein« éljenek, nyugodtak leg} apa, amelyik részeg, a feleségével, megveri így a gyerek elveszti biz ban. Csalódik. Néha állami gondozásba vés; a gyerek számára megr láthatja mindig a rokon« olyan gyerekekből gya lesznek, akik ilyen kör zött nevelkedtek fel. örülök, hogy a mi ilyen nem fordult elő, nem is fog. Édesapár fizetést kap. Édesanyá A fizetéseikből nagyon De nem is a pénz a font sabb a szeretet, amely szózni. A tanulásban segítenek. De nem játszanak velem. A papám játszott velem. De a mamám nem ér rá. A mamám is tótszik velem. Jól játszottam este is. Es segítettem, mert A CSALÁD SZÓ OLYAN, MltfT A BÉKE Sj akartam, hogy játsszon velem. A szüleim sokat játszanak velem. Sokat nézem a tévét. Az én kistestvé­remmel játszok mindig cslovecsét. Az én szüleim nem játszanak ve­lem annyit, amennyit én szeretnék. És a nagymamám is kevesebbet foglal­kozik velem, mint a szüleim. Az lenne a jó, ha minden héten mennénk kirán­dulni. A mi udvarunk nagyon nagy, és ez&rt gyakran játszunk apukámmal. Anyukámnak sokat segítek, de az én anyukám kevesebbet játszik velem. Legtöbbször apa szokott velem foglalkozni. Van, amikor valamilyen játék eszembe jut és megkérem apát, hogy játsszon velem. Nem is kell kétszer mondanom, apa rögtön telje­síti a kívánságomat. Legalább 10-15 percig játszik velem. Aztán abba­hagyjuk. Néha reggeltől délig játszik velem. Anya csak akkor szokott fog­lalkozni velem, amikor a leckémet csinálom. javítani, és ebben is segít a testvé­rem. Mi mindenben összetartóak va­gyunk. Nekem az a szó, hogy család, azt jelenti, hogy békében élünk, és mindenki mindenkit szeret. Azt sze­retném, ha nagyon sokáig megma­radna ez a szeretet közöttünk. És nem lenne háború, hanem béke volna a földön. denki, ha teheti, nincs otthon, mert nem szeretik azt a légkört. A mi csalá­dunk a meleg családhoz hasonlít, de néha még a meleg családban is van­nak kisebb incidensek, pl. a gyermek rossz jegyet visz haza. a szülő iránt éreznek és hogy jól élünk, a szoci« lomnak köszönhetjük, a leinknek munkája van. Az apu szeret velem futballozni, de nem ér rá, mert munkába kell mennie. Mi mennénk legjobban a Magas-Tát- rába, de nincsen hely. Van olyan nap, amikor egyedül ta­nulok. A nagymama is el szokott jönni hozzánk, de ő nem játszik velem, mert ö anyukámmal beszélget. 12 EVESEK: Én jól érzem magam a családban azért is, mert ha akarom, egész nap a tévét nézhetem. De azért megköve­telik, hogy a leckét tudjam. Persze, én Számomra azt jelenti a család, hogy minden gyereknek van édes­anyja, édesapja, nagymamája és nagypapája. Akik sok mindenre meg­tanítanak, és mindent megmagyaráz­nak. Szeretném, ha a mi családunk békességben élne. Szeretni kell édes­anyánkat és édesapánkat, akik böl­csős koromtól felneveltek, és megta­nítottak az élet titkaira. Én leginkább a vasárnapot szere­Sajnos az édesapám tízéves ko­romban meghalt. Nehéz őt nélkülöz­nünk. Édesanyámtól mindent megka­pok, és a bátyám úgy gondoz, nevel, mintha édesapám lenne. Ezzel is könnyít a bánatunkon. Szerintem, ha a család minden tagja él, egészsé­ges, nincs veszekedés, a családban szóval megértöek, akkor abban a csa­ládban élni jó. Ha rossz jegyet viszek haza, édesanyám nem ver meg, mert bízik bennem, hogy kijavítom. Hisz a veréssel nem ér el semmit. Az sokkal többet ér, ha leül a gyermeké­vel néha és elbeszélget vele. így a gyerek is őszinte lesz édesany­jához. Az ember a családb élni, járni, beszélni, eni ragaszkodni. A család élelmet. Ugyanazt adón mekemnek, amit én k Megtanítom öt arra, b a legfontosabb és az e szerv, ahol a boldogság a szeretet talál otthonra Én szeretném, ha az inna olyan sokat, mert f kahelyen pénzt, azt « nem lehet ruhát venni,: azt szeretném, ha se a szüleim, és ne igyan« Nagy a család, sok a gyerek és mégis mindig van az asztalon. Sok­szor nem tudjuk, anyánk miből teremti elő, honnét varázsolja az élelmet, vagy az élelemre valót, a pénzt. Ha nincs a család, egyedül tengünk a nagyvilágban. A családban szerin­tem szoros érzelmi értelmi kapcsolat­nak kell lenni. Ha ez nincs, a család csonka család. Családnak nevezik, de valójában nem az. A verekedések forrása többnyire az ital és a múlt feltárása. Az ital és a múlt feltárása között nincs, aki az asztalra teremtsen. Az ital csökkenté­se kellene. Nagymértékű csökkenté­se, mert azt hiszem, hogy sok család érzelmi világát az ital kavarja meg. Szüléimét rendesnél úgy, mint egyes szülök vesznek, és ennek által kék isszák meg a lev« gyermekotthonba kerülr Számomra azt jelenti a család, hogy szeretetben, békében éljünk. Az anyukámmal nagyon jól megértjük egymást. Az apukámmal nem nagyon jövünk ki. Azért nem jövök ki, mert mindig kiabál velem. A családot én nem úgy képzelem el, mint amilyen a mi családunk. Úgy, hogy ne vesze­kedjünk. Túl sok testvér sem sem, és az anya, ap különbséget a gyerek a gyerekek közt túl sok é szetesen akkor a kise dent meg kell adni, amit kényeztetve. Ekkor a se gondolja, hogy ót a szüle szeretik. És csoda, hog ban a gyerekek néhá szüleit. Ezen egyáltalán m Gyökeres György felvétele A családunkban összetartás van, mindenki egyért és egy mindenkiért. Közös minden, csak az nem tetszik a családunkból, hogy a testvérem folyton veszekszik az édesanyámmal. Hát hogy én se maradjak ki, azért nem tartozom a jobbak közé. Én az édesapámmal szoktam vitatkozni, mert ó a világért nem enged, folyton neki van igaza. (Nem kell különösebb falvakban, városokban Gyakori vagy általános, nek bennük, és vágyak, pontosabban, nem hiár a szeretet, az egyetértő, nem hiányzik! Lehet a a legdrágább játékokká emberi belső természeti Sok más elgondolkozi manapság jobban oda egész felnőtt társadalon a társadalmi-gazdasági elő. Vajon rájuk hogyai következményei érzelmi szó, és a társadalom a/a/

Next

/
Thumbnails
Contents