Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1983. július-december (16. évfolyam, 26-52. szám)
1983-12-09 / 49. szám
TUDOMÁNY TECHNIKA Aligha akad köztünk valaki, aki ne lett volna még szemtanúja útépítők munkájának. A fülsiketítő zaj, a kátrány már-már elviselhetetlen szaga nemegyszer földühített bennünket, különösen, ha a munkálatok az ablakunk alatt zajlottak. De nem kell irigyelni a munkásokat sem, akik esőben, hóban, fagyban vagy a legforróbb nyári napokban légkalapáccsal a kezükben, fortyogó-füstölgö kátránykatlan mellett bontják az utca aszfaltját. Vajon mivel lehetne könnyíteni a munkájukon? - tettem fel magamban a kérdést, s azon nyomban el is határoztam, hogy az illetékeseket is megkérdezem, mint tesznek e „fekete szakma“ nehézségeinek kiküszöböléséért.- Egy évvel ezelőtt született meg az ötletünk, hogy a kátrány szállításához szükséges forgókatlant ha meghibásodik, helyben is meg tudjuk majd javítani - mondja Eugen Paéé, a bratislavai Dopra- stav újítóinak egyike. - Ez a katlan az NSZK-beli Bibaw cég gyártmánya, s arra szolgál, hogy a forró aszfaltot a helyszínre szállíthassuk. Ha azonban az alkatrészek valamelyike meghibásodott, vagy egyszerűen használhatatlanná vált, mindig nagy gondban voltunk, hiszen pótalkatrészek beszerzésére ritkán kapunk devizát.- Éppen ezért határoztuk el, hogy valamilyen úton-módon könnyítünk vállalatunk helyzetén - folytattja Pavel Duchaj, a másik újító. - Idővel rájöttünk, hogy az ötlet megvalósítása nem is ütközik különösebb akadályokba. A drága külföldi berendezést hazai hidromotorral helyettesítettük, amelyet a Tatra teherkocsikban is felhasználunk. (gy aztán egy csapásra két legyet ütöttünk. Nem volt szükségünk valutára, ugyanakkor ez a forgókatlan már csöndesebben működik. Ennek aztán nemcsak a vállalat vezető dolgozói, hanem a teherkocsivezetők is örültek.- Kezdetben azonban nem nagyon lelkesedtek az ötletért - folytatja Eugen Paáá mert féltek az újtól, az ismeretlentől. Később aztán ráébredtek, hogy a hidromoto- ros forgókatlan nem igényel olyan magas fokú karbantartást, mint az eredeti, és a zaj is elviselhetőbbé válik általa. Ezek után ugye már meg sem lepődik azon, ha most azt mondom, hogy ezzel a katlannal egy éve semmi gondunk sincs.- Ezek szerint minden úgy ment, mint a karikacsapás - szólok közbe.- örömmel fogtunk hozzá a munkához, hiszen egy pillanatig sem gondoltunk arra, hogy valami nagy fába vágtuk a fejszénket- veszi át a szót Eugen Pass.- Tudtuk, hogy minden, amit teszünk nemcsak a mi helyzetünkön, hanem a vállalatunkén is segít. Most, amikor már biztosra vehetjük, hogy hasznos munkát végeztünk, jóleső érzés tölt el bennünket’ és hiszem, hogy mások is így lennének a helyünkben. Képzelje csak el, milyen hálátlan dolguk volt a sofőröknek, amikor traktorral vagy valamilyen más járművel kellett a helyszínre szállítani az aszfaltolvasztót. Mert ez külön gond volt. Az új módszerrel azonban nemcsak üzemanyagot takarítottunk meg, hanem a munka biztonságán is javítottunk, és ami szintén nem lehet mellékes, meggyorsítottuk az aszfaltszállítást is. A végeredmény, vagyis a feladat sikeres megoldása minden egyes berendezéssel 400 ezer korona hasznot jelent a vállalatnak. STELA GEREGAYOVÁ • Az új megoldás gyors és biztonságos szállítást tett lehetővé (Keszeli Béla felvétele) Egy csapásra két legyet Érdekességek, újdonságok ŐSHÉLIUM A GYÉMÁNTBÖRTÖNBEN A gyémánt kristályszerkezetébe zárt héliumgáz hatással lehet a Föld keletkezésével kapcsolatos elméleteinkre. A Föld ősi légköre jelentősen megváltozott, amikor a kőzetek kezdtek lehűlni. A rendkívül stabil, nem reagáló nemesgázok, amilyen a hélium is, az őslégkör legkorábbi összetevői lehettek, és a gyémántok kristályszerkezetébe zárva ma is ugyanolyan arányban lehetnek, amilyenben az őslégkörben voltak a gyémánt keletkezésének idején. A tokiói egyetem kutatói elképzelésük ellenőrzésére különböző ipari gyémántszemcséket alakítottak át hevítéssel grafittá, léghíjas térben. Közben mérték a gyémántból kiszabaduló két héliumizotóp, a hélium-3 és a hélium-4 mennyiségét, majd az arányukat összehasonlították a légkör jelenlegi héliumtartalmával. Kiderült, hogy a gyémántokból kiszabaduló héliumban körülbelül olyan a két izotóp aránya, mint manapság a Napban. Ebből következik, hogy a gyémánt börtön a közvetlenül a Föld kialakulása utáni héliumot zárta be és őrzi magában, mielőtt a földköpeny kőzetei megváltoztatták volna az őslégkör összetételét. NINCS ÜSTÖKÖS CSÓVA NÉLKÜL? A 2. Tempel - noha alig látható - az egyik legtüzetesebben vizsgált üstökös. Nem csoda, hiszen 5,28 évenként kerüli meg a Napot. Eddig nem tapasztalták, hogy ennek az üstökösnek csóvája volna, s ezt azzal magyarázták, hogy a gyakori napközelség miatt az már teljesen elpárolgott, illetőleg a csóvaképző anyaga kimerült. Annál nagyobb volt John Davies- nak, a leicesteri egyetem kutatójának a meglepetése, amikor az IRAS infravörös csillagászati hold 1983. április végi észlelései során fölfedezte a 2. Tempelnek mintegy 30 millió km hosszú, de mindösz- sze 300 km széles - tehát megle-- hetősen keskeny - csóváját. A csóva anyaga valószínűleg any- nyira finoman oszlik meg, hogy csak az infravörös hullámhossz- tartományban észlelhető, míg a látható fény hullámhosszán csak nagyon. hosszú expozíciós idővel tehetnék láthatóvá. Mindenesetre most a Mount Patomar-i 5 m-es távcsővel látható fényben is megpróbálják lefényképezni. A fölfedezés alapján nincs kizárva, hogy - bizonyos naptávolságon bélül - minden üstökösnek van csóvája - még ha a látható fényben nincs is nyoma. A 2. Tempel június 2-án közelítette meg legjobban a Napot, s az ősz derekáig lesz a Földtől 200 millió km-es távolságon belül. A fényessége, sajnos, semmikor sem haladja meg a 16,9 magnitúdót, márpedig ez annyit jelent, hogy üstökösünk 20 000-szer halványabb, mint a szabad szemmel még látható leghalványabb csillag. (Bold der Wissenschaft) TŰZJELZŐ A VONATON Tűzjelző berendezéssel szerelik fel a szovjet vasút részére a Német Demokratikus Köztársaság ammendorfi vagongyárában készülő távolsági vasúti személykocsikat. A berendezést a csehszlovák Tesla gyárban fejlesztették ki és az NDK vasútjain már eredményesen kipróbálták. Jelzöközpontból és érzékelőkből áll. A jelzóközpontot a kocsi központi kapcsolódobozába építik be. Külön vonalakon 20 érzékelő kapcsolható hozzá, füst- és hóküiönbség- érzékelók. A központ folyamatosan értékeli az érzékelők jelentéseit: a nyugalmi áram kis emelkedése is azonnal túzriadót vált ki. A kapcsolófalon azonnal megállapítható, hogy melyik érzékelő jelezte a füstöt vagy a hőmérséklet megváltozását. <d) ALGATENYÉSZTÉS NAPHŐVEL „Nap“ a neve annak a tudományos-termelési egyesülésnek, amely Szovjet- Türkméniában Közép-Ázsia egének szikrázó napsütését hasznosítja immár nemcsak állattenyésztő telepek vízellátásának energiaforrásaként, hanem zöldalgák iparszere szaporítására is. A naphővel működő algatenyésztő berendezésben „termelődő“ algamassza kitűnő takarmányadalék, maga a rendszer pedig az első példája a napenergiának a biotechnológiában való alkalmazására. Az eddigieknél tízszer, finomabb rajzú integrált áramkörök Az integrált áramkörök gyártásakor a kívánt rajzolatot fényérzékeny (fotorezisztens) anyagok - általában polimerek - segítségével alakítják ki. A megfelelő réteget bevonják ilyen anyaggal, majd a rajzolatot tartalmazó maszkon át megvilágítják. Ekkor a megvilágított és a megvilágítatlan felület eltérő mértékben válik oldhatóvá. Polimer fotorezisztensekkel 1000-2000 nm-es vonalszélesség alakítható ki. 1 2 3 Japán kutatók most olyan - teljesen új - fotorezisztens anyagokat találtak, amelyekkel 100 nm- es, de meglehet, hogy 10 nm-es vonalszélesség is elérhető. Ezek az úgynevezett kalkogenid üvegek, vagyis üvegszerű, amorf kén-, szelén-, vagy tellúrvegyületek, például az amorf arzén-szulfid vagy germánium-szelenid. o o o Az új eljárásnak az az alapja, hogy az ezüst a megvilágítás hatására behatol (belediffundál) ezekbe a kalkogenid üvegekbe. Ha a kalkogenid üvegre rétegezett ezüstöt maszkon át megvilágítják, a megvilágított részekről eltűnik az ezüst, beleoldódik az üvegbe, mégpedig nagyon éles határvonallal. Az az üveg pedig, amelyikbe az ezüst beleoldódott, ellenáll mind az ezüstöt oldó híg savaknak, mind az ezüst nélküli kalkogenid üveg oldására alkalmas híg lúgnak. A gyakorlatban 60 nm vastag kalkogenid üvegre 20 nm vastag ezüstréteget juttatnak, (gy az ezüst a fény hatásának irányába beleoldódik az üvegbe, miközben oldalsó irányban még 10 nm-t sem tesz meg. Ábránk összefoglalja, hogy miképp készíthető el ezzel az integrált áramkörnek egy- egy rétege. Az új anyagnak az is előnye, hogy átlátszatlan. Ha a mai fotorezisztens anyagot fémrétegre terítjük, a visszaverődő fény gátolja az exponálást. Az átlátszatlan kalkogenid üveggel nincs ilyen gond. Végül: az ezüsthöz hasonlóan fény hatására a réz is oldódik ezekben az anyagokban, s ez a sajátosság a nyomtatott áramkörök gyártásakor használható fel jól. (NewScientist) 1. Germánium-szelenid vékonyréteg. 2. Az integrált áramkör kiformálandó rétege. 3. A vékony rétegre ezüst-nitrát oldatból vékony ezüstréteget csapatnak ki. 4. Megvilágítás. 5. Maszk. 6. A megvilágított részeken az ezüst beoldódik a germá- nium-szelenidbe. 7. A megvilágítatlan részekről hfg savval leoldják az ezüstöt. 8. A megvilágítatlan részekről hig lúggal leoldják a germánium-szelenitet. 9. Az integrált áramkör kiformálandó rétegét maratással kapják meg. 10. Leoldják a germánium- szelenid réteget A Vranovi Bukóza és a Bratislavai Papír- és Cellulózipari Kutatóintézet, valamint a Szlovák Műszaki Főiskola Vegyitechnológiai Kara közötti példamutató együttműködés eredménye az az anyag, amely a főzőedények falára való lerakódást gátolja meg hozzájárulva a viszkózcellulóz-gyártás növeléséhez, anélkül, hogy újabb beruházásokra lenne szükség. Nagyon eredményes a vállalat és a Szlovák Tudományos Akadémia Vegyi Intézete közötti együttműködés is. A vállalati kutatók és az S2TA szóban forgó intézetének dolgozóiból alakult Komplex racionalizációs brigád nem egész egy esztendő alatt megoldotta a Betoxyl gyártási technológiáját. A cellulóz gyártása során keletkező hulladékból előállított anyag a nagy tömegben készített beton szilárdulását segíti elő. A felvétel azon a részlegen készült, ahol kipróbálják a kidolgozott gyártási technológiákat. Ján Hubel’ (balról) mérnök, kutatási dolgozó és Michal Borov technikus munka közben. (Felvétel: Písecky - CSTK)
