Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1983. július-december (16. évfolyam, 26-52. szám)

1983-12-02 / 48. szám

assan, nagyon lassan épül a zar- novicai furnérlemezgyár új rész­lege. Pedig micsoda lelkesedés övezte a kivitelezés kezdetekor! Immár számát sem tudom, hányadik felü­gyeleti napon veszek most részt jóma­gam is. Órák hosszat tart a mai vita, a beruházó képviselője ugyancsak bosz- szankodik - jogosan. Nem csekély a tét, hiszen több mint 603 millió korona sorsá­ról van szó, s végképp nem mindegy, mikor térül meg a befektetett összeg a majd üzemelő részlegek jóvoltából. Gondok, bajok övezték az építkezés egész szakaszát. Ehhez legnagyobb mértékben az épí­tészeti rész szállítója és kivitelezője, a prievidzai Priemstav „járult hozzá". Mint mondják, roppant kedvezőtlen idő­szakot fogtak ki, hiszen annyi fontos beruházás kivitelezésében voltak kényte­lenek részt vállalni, amire egyszerűen nincs elegendő munkaerő-fedezete a vállalatnak. így aztán mindig ott vetik be a brigádokat, ahol a legjobban szorít a cipő, vagyis ahol a beruházó pénzbír­sággal fenyeget. A vállalat vezető szak­embereinek helyzetét irigylésre méltónak tehát aligha mondhatjuk, mégsem tanú­síthatunk nagyobb megértést irántuk e pillanatban, hiszen jogos a másik fél érvelése is, miszerint az elhúzódó kivite­lezés milliós károkat okoz, következmé­nyeit egyaránt mindnyájan viseljük majd. A tények önmagukért szólnak. Vegyük például a beruházás célját. Fafeldolgozó iparunk legnagyobb építkezéseinek egyi­ke ez az elmúlt húsz-harminc év során. Gépi, technológiai felszereltsége nagyon magas fokú, úgy hallom, ennek köszön­hetően Közép-Éurópa egyik legkorsze­rűbb egységeként jegyzik már ma is. Ez esetben ez természetes, hiszen az össz­költségnek csaknem a felét a lehető leg­jobb külföldi gépek vásárlásába fektettük. Ha ezek termelni kezdenek, Zarnovicá- ban évente csaknem 30 ezer köbméter­nyi furnérlemez és egyéb áru készül majd. Ami ugyancsak fontos, látványosan javul a termékek minősége is. Ugyanez másfelől: a lemezekből készülő készter­mék eladhatóságának esélyei is javul­nak. Van itt még valami, amiről szintén nem szabad megfeledkezni. Mint az ille­tékesek is gyakran hangoztatják, az épü­lő üzemegységben újszerű eljárással ún. arofurnér lemezeket is gyártanak majd, amelyek a nemes fafajták tökéletes má­solatai lesznek. Ennyit röviden a célról, most tehát nézzük azt, milyen volt a beruházás kivi­telezésének folytonssága az elmúlt évek­ben. E beszámoló első mondata már lehetővé tesz ugyan némi következtetést, részletesebb betekintést viszont az egyik itt elhangzott beszámoló nyújthat. Ebből idézek: ,,... az alapkőletétel 1979 máju­sában volt, s a jelenlevők még meggyő­ződéssel hitték, az átadásra három év után, 1982 decemberében kerül majd sor. Tavaly év elején már láttuk, mindez illúzió csupán, ezért a szövetségi kor­mányhoz fordultunk azzal a kéréssel, engedélyezzék az átadás terminusának egy évvel való csúsztatását. Mielőtt erre a lépésre szántuk magunkat, számtalan­szor meghánytuk-vetettük az egyéb eseményeket is. Sajnos, nem maradt más választásunk.- Amikor ezt a kérvényt fogalmaztuk, még több mint 215 millió koronát kellett beruházni. Nagy volt a lemaradás. Olyannyira nagy, hogy tavaly júniusban egyszerűen lehetetlen volt megkezdeni a próbaüzemelést - mondja Ludovít Ten- cer mérnök, a beruházó zvoleni Bucina vállalat itteni üzemének igazgatója. - A legfelsőé irányító szerv szerencsére elegendő megértést tanúsított, s jóvá­hagyta az új terminust. Ez év decembe­réig tehát halasztást kaptunk.- Hogyan látja ma a helyzetet?- Mint tudja, én a beruházót képvise­lem, tehát azt a felet, akinek a pénze fekszik az új részlegben. Nos ilyen szem­pontból megítélve ma is úgy érzem, még mindig bonyolultabb a helyzet, mint a módosított terv szerint lennie kéne. És ez elég keserű ízű megállapítás röviddel a határidő előtt.- Egyik beszélgetésünk alkalmával az év elején azt mondta, ha megtartják a munka elért ütemét, nyert ügyük van. Mi történt, hogy most mégis ilyen aggódó hangot ütött meg?- Ezt aligha lehet néhány mondatban elmondani. Akkor valóban leszögeztem, hogy a megváltozott körülményekhez mérten jó úton haladunk. Ha jól emlék­szem, éppen az egy évvel korábban elfogadott közös szocialista kötelezett­ségvállalásunkat értékeltük ki, s én en­nek eredményei alapján mondtam az ön által idézetteket. Itt van a statisztika is, ami azt bizonyítja, hogy akkoriban nagyot lendült az építkezés. Hosszú idő után ez év elején első ízben jelenthették a kivite­lező vállalatok a terv maradéktalan telje­sítését. Ezt az ütemet szerettük volna tartan] a továbbiakban is. Sót, a prievi­dzai Priemstav januárban és februárban a havi tervét is teljesítette, ami önmagá­ban is figyelemre méltó volt. Kezemben egy friss kiértékelés, most ennek segítségével igyekszem nyomon követni az elmúlt hónapokban történte­ket. Vegyük tehát 'sorjában a tényeket. Erre az évre több mint 46 millió korona értékű munka kivitelezését fogadta el az építövállalat, ugyanis, ennyi maradt még a teljes befejezésig. Időközben bizonyos változásokat kellett véghezvinni a tervek­ben, amelyek csaknem 10 millió koroná­val növelték az elvégzendő munka meny- nyiségét is. Ezek egy részét a Priemstav vita nélkül vállalta, van viszont olyan is, amely elvégzéséhez nem hajlandó hoz­zájárulni. E vonakodása a többletmunká­tól érthető, főleg midőn betekintést nyer­tünk pillanatnyi helyzetébe is. Az építők jelenleg lemaradásban vannak a kulcs- fontosságú szakaszokon is, nem csoda, ha először ezeket szeretnék letudni. Több esetben sajnos még a pótterminu­sokat sem tartották be.- Vegyük például a 306. számú terme­lési csarnokot - mondja Tencer mérnök. - A kötelezettségvállalás értelmében ezt április végére kellett volna befejezni. Miu­tán ez a terv füstbe ment, kitűztük au­gusztus derekára a pótterminust. Fájla­lom, de mi sem jellemzőbb: nem tartották be ezt sem. Ilyen vonatkozásban meg­említhetném akár a föld alatti szennyvíz­csatorna-hálózat felújítását is, ahol csak­nem 2,5 millió korona értékű munka vár elvégzésre. Maholnap termelni szeret­nénk, s a csatornák esetében még egy kapavágásnyi erőfeszítést sem tett a kivi­telező. Nézzük tehát, mindezt hogy viseli a gépi és technológiai rész szerelője. Elsőként a Plzeni Skodát említhetjük, amelyre a hátralevő időben még tenger­nyi munka vár. Kész és üzemképes álla­potba kell hoznia például a gömbfa-lera- kat szállító berendezéseit, valamint az arofurnér lemez festő és préselő részle­gét. Igaz, a szerelők továbbra is ígérik, hogy időben elkészülnek, csakhát félő, mindez felülmúltja erejüket. Kevesebb aggodalomra ad okot a Nővé Mesto nad Váhom-i Légtechnikai Vállalat, valamint a Bratislava'! Villanyszerelő Művek szak­emberei által kivitelezett szakaszok jelen­legi állapota. E két szállító mindig a mun­ka mennyiségéhez mérten szabályozza itteni szerelőinek létszámát. Viszont alig­ha hozta irigylésre méltó helyzetbe az építövállalat a hranicei Sigmát, amely a szennyvíztisztító-állomás berendezé­seit szállítja és szereli. Tekintettel a lema­radásra, harmadával kevesebb idő áll rendelkezésére a befejezésig. A terminus megtartására szóló ígéretet viszont innen is megkapta a beruházó.- Mire megyünk azzal, ha a szerelő szakemberek a megszakadásig fokozzák igyekezetüket, míg az építők továbbra is a régi ütemet tartják - csattan föl Vladimír Herko mérnök, a zarnovicai furnérlemez­gyár igazgatója. - Vegyük például a betonellátást. Évek óta azt tapasztaljuk, hogy e téren nagyok a fogyatékosságok. A dolgozók naponta úgy 200 köbméter­nyit is föl tudnának dolgozni, átlagosan pedig csak 40-töl 120 köbméterig szállí­tanak. Szeptember első tíz napjában pél­dául 2 ezer köbméternyi betonra lett volna szükség. Az építkézésre viszont ennek csak egy harmadrésze érkezett. Nos, ez az, amin naponta bosszankodni kell. A továbbiakban az is kiderül, nemcsak betonból van kevés, hanem gyenge az itt dolgozó építöszakemberek ún. kisgépek­kel való felszereltsége is. Egyébként je­lenleg úgy 250 főnyi csapatot vetett be a Priemstav. Ismét belelapozok a kiérté­kelésbe, egy június végi felügyeleti na­pon elfogadott kötelezettségek teljesítése után nyomozok. Akkor ugyancsak mun­kaerő-létszámemelést ígért az építövál­lalat. A következő oldalon olvasom, hogy szavát ez esetben is csak részben állta, így a beruházónak kellett hozzájárulnia a feszültség feloldásához öt ács beveté­sével. Alig egy hónapra rá ismét találkoz­tak az érdekeltek. Ez alkalommal a Priem­stav 17 millió korona értékű munka elvégzésére tett ígéretet a harmadik ne­gyedévre. Itt áll a rövid kiértékelés is, amiből kiderül, hárommillió koronányi lett e téren a restancia. Továbbá adós ma­radt egy jól felszerelt burkoló csoporttal. Azt is megtudom, a munkaerő-létszám növelésével kapcsolatos tárgyalások a felek között most sem hoztak ered­ményt. Érthető tehát, hogy amikor az illetékeseket arról kérdeztem, mennyiben bíznak az év végi fináléban, legszíveseb­ben másra terelték a szót. Igaz, a felsze­relt s üzemképes gépsorok már ma sem állnak, több helyütt üzempróbát végez­nek, ezzel is enyhítik a lemaradás nagy­ságát. így hát konkrét állásfoglalás híján kíváncsian várom, miként csattan itt ez év végén a képzeletbeli ostor. KESZELI BÉLA 4 VÉGÉN CSmM fii OSTOR JSZÚ Az üzemképes gépsorokon pró- Ha itt beinclul a termelés, Zamo- A szerelő szakemberek az igé- A furnérlemezgyár új részlegé­bát végeznek Vicában évente 30 ezer köbmé- nyekkel arányosan fokozzák ben a legjobb külföldi gépeket ternyi furnérlemez készül majd igyekezetüket szerelik (A szerző felvételei) 33. XII. 2.

Next

/
Thumbnails
Contents