Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1983. július-december (16. évfolyam, 26-52. szám)
1983-07-15 / 28. szám
Lázár András, üzemgazdász: Tavaly egész évben száztizenhétezer, az idén csak áprilisban hetvenezer koronát osztottunk szét. Osváth Lajos, osztályvezető: A legtöbb ember nehezen látja be, hogy teljesítménye másokénál kisebb.- EGYÉNI ÉRDEMEK A krónikás, aki majd egyszer megírja a jövőre fennállásának tizedik évfordulóját ünneplő partizánskéi Augusztus 29. vállalat komáromi (Komárno) üzemének történetét, az 1982-es évet minden bizonnyal az itteni cipőgyártás új korszaka kezdeteként fogja említeni. Tavaly a mintegy ezerkétszáz dolgozónak ugyanis sikerült az, amit korábban több éven át nem tudtak elérni. Túlteljesítették termelési tervüket, és a mennyiségi növekedés mellett a minőségi mutatók is javultak. így a legyártott, közel kétmillió kilencszázezer pár cipő között a korábbiaknál lényegesen kevesebb volt a másodosztályú termék, és a reklamációk mennyisége is számottevően csökkent. Differenciált elosztás- Egyetlen sikeres év a véletlen műve is lehet, de ott, ahol a rákövetkező hónapokban is tartani, sőt fokozni tudják a korábbi szintet, már okszerűek a javulás mutatói - mondta Lázár András mérnök, üzemgazdász. - Az idén ugyanis tovább haladunk a tavaly megkezdett úton. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az, hogy első negyedévi eredményeinkkel a vállalat tíz üzemének versenyében mi nyertük el az igazgató és a szakszervezet üzemi bizottságának vándorzászlaját, s már májusban bizonyos volt, hogy az első félévben éves tervünknek több mint felét teljesítjük.- Bérezés egyéni érdemek szerint, tömöríthető röviden a javulást hozó tények összessége - hangsúlyozta Osváth Lajos, a személyzeti osztály vezetője, pártbizottsági tag. - A vállalati útmutatókkal összhangban 1981 második felében kidolgoztuk és alkalmazni kezdtük a vállalaton belüli önelszámolás alapelveit. Persze egy bizonyos idő azért eltelt, amíg jelentkeztek az első eredmények. A kezdeti nehézségekkel viszont számoltunk. így sikerült túljutnunk rajtuk, és az elmúlt év harmadik negyedében már beállt a várt javulás. Nem kis része volt ebben a nagyon gondosan és aprólékosan kidolgozott alapelveknek. A vállalati formát csak útmutatónak vették, amit a saját feltételeikre alakítottak át. Ennek lényege, hogy az üzemet, a tizenhat műhelyt a munka jellege szerint két fő csoportra osztották, s csoportonként nyolc mutatót határoztak meg. A főbb mutatók közé az anyagtakarékosság, a túlóra és a selejt csökkentése, a minőség növelése, a folyamatos tervteljesítés, a munkatermelékenység és az anyagi ráfordítás nagysága tartozik. Az eredményeket pontrendszer szerint értékelik, és a pontok száma határozza meg a hozraszcsot prémium nagysáA bizonyító vándorzászló (A szerző felvételei) Nagy Miklós szabászmester: A hozraszcsot prémiumnak csak a felét osztjuk el egyenlő arányban gát. Csak példaként említem: áprilisban három műhely egyetlen többlet koronát sem kapott, de volt olyan hetventagú kollektíva, amelynek az alapbérhez járó rendes prémiumon túl tizenkilencezer koronát utaltak ki. Nincs belőle harag Helyi nevén manipulációs műhely, a kívülállóknak az érthetőség kedvéért talprészeket szabó részleg. A tizenhat szabászmester egyike Nagy Miklós. Ó mondta:- Második éve dolgozom itt. Igyekeztem elsajátítani a munka fogásait, így a mennyiségi és minőségi követelménynek egyaránt eleget tudok tenni. Ez havonta kétszázháromszáz korona külön prémiumot jelent, sót esetenként még többet is, hiszen a hozraszcsot prémiumnak csak a felét osztjuk el Kontra György »részlegvezetővel épp a kiszabott talprészek minőségét ellenőrizték, így a mester a legújabb tapasztalatokkal szolgálhatott.- Kifogástalan a minőség, de ez érthető, hiszen mindenki a saját zsebére is dolgozik - mondta a lényeget.-A vezetőnek milyen előnyöket és milyen többletgondokat jelent a részleg gazdasági önállósága?- Nem is annyira többletgondokat, mint inkább újszerűséget. Tudatosítanom kell, hogy csak akkor van erkölcsi alapom a minősítéshez, ha megteremtem a folyamatos és jó munka feltételeit. Az is fontos, hogy mindenkor indokolni tudjam, ha elmarasztalok valakit. Ha igazam van, a kollektíva tagjai támogatnak, hiszen a béregyenlősdi megszüntetése törvényszerően meghozza a kritikus szemléletet. Mindenki tudja és tudatosítja, hogy többé nincs helye egyes emberek leplezésének, hiszen ha valaki nem úgy dolgozik ahogy kell, az egész közösséget sújtja. Gazdasági és pártvezetők feladatai Az osztályvezető és az üzemgazdász további szavaiból két lényeges tanulság vonható le. Egyrészt, hogy a hozraszcsot nem varázspálcával előteremthető csoda, és nem lehet az egyik napon elhatározni, s a másiktól kezdve már a vállalaton belüli önelszámolás szerint fizetni. Másrészt, hogy ott is gondolni kell az elmélyítésére és tökéletesítésére, ahol már másfél éve sikeresen alkalmazzák.- A vállalaton belüli önelszámolás bevezetésének gazdasági és politikai feltételei egyaránt meghatározóak. Ez utóbbiak megteremtése a pártbizottság és a kommunisták feladata. Nem titok, a legtöbb ember nehezen látja be, hogy teljesítménye másokénál kisebb, s ennek a keresetben is meg kell mutatkoznia. Ezért még az előkészítés szakaszában, a pártgyűléseken és a pártcsoportokban, majd pedig a termelési Épp a kiszabott talprészek minőségét ellenőrizték. Szép Zoltán és Kontra György egyenlő arányban. A pénz másik feléből a kollektíva tagjai érdem szerint részesednek.- Nincs ebből harag?- Már hogy lenne! Fehéren feketén kimutatjuk, hogy ki hiányzott, késett el, vagy ki végzett gondatlan munkát, például szabáskor oktalanul nagy közöket hagyva aránytalanul sok hulladékbőrt „termelt“ Esetleg ki az, aki nem teljesítette a tervet, de az igazság az, hogy ilyen már nem is fordul elő. Azok, akik nem tudtak, vagy inkább nem akartak dolgozni, már rég elmentek közülünk. Azzal ugyanis, hogy valakit anyagilag elmarasztalnak, mert nem jól dolgozott, még nem oldódtak meg a problémák, hiszen az elvont prémiumot nem adhatjuk be cipőtalp helyett, és a kiesésért az egész kollektívát büntetik. Szép Zoltán még 1976-ban került a műhelybe, így a régi és az új bérezési formát össze tudta hasonlítani.- Minek tagadjam kezdetben nem örültünk a differenciált bérezésnek, most viszont azt mondjuk, jó hogy így van. A kollektíva összerázódott, mindenki önmagáért és társaiért is dolgozik. Tudjuk, hogy a tervet folyamatosan és egyenletesen kell teljesíteni, az egyik hónap adósságát ugyanis átvezetik a másikra. Tehát hiába kapcsolunk rá mondjuk májusban, ha előtte hónapokon át nem teljesítettük a tervet, nem jár prémium. Ezért inkább úgy igyekszünk, hogy sose kelljen lemaradást pótolni, és a mutatóknak minden hónapban eleget tegyünk. értekezleteken a szakszervezet üzemi bizottságával együttműködve alaposan megvitattuk a hozraszcsot alapelveket. Különösen nagy gondot fordítottunk a részlegvezetők felkészítésére, a kommunisták pedig feladatul kapták, hogy támogassák a vezetőket. Sok-sok eszmecsere és beszélgetés után látták csak be az érdekeltek, hogy az új igények teljesíthetők, s azokból nemcsak az üzemnek, hanem mindenkinek egyénileg is haszna van.- Persze, a gazdasági vezetők sem ültek tétlenül - vette át a szót az üzemgazdász. - Megfelelő alapokat kellett kidolgoznunk, hogy mindenki közgazdásza lehessen saját munkájának és műhelyének. Ma már belátják, hogy számolni is kell munka közben, hiszen ha egy adott műhely több s jobb munkát végez, ez többletbevételt jelent, amiből többet lehet szétosztani. Amig például tavaly egész évben száztizenhétezer korona jutott a hozraszcsot prémiumra, addig az idén csak áprilisban már hetvenezer koronát oszthattunk el. Természetesen még ez sem a csúcs. Már dolgozunk az új mutatókon, amelyekkel a munka értékét és minőségét még pontosabban kifejezhetjük. A vállalaton belüli önelszámolás ugyanis annál sikeresebb, minél pontosabban tükrözik a bérkülönbségek a teljesítménykülönbségeket. Mindketten hangsúlyozták: ez segíti a képességek teljesebb hasznosítását, kibontakozását, s ebben a társadalmi, az üzemi és az egyéni érdek is találkozik. EGRI FERENC ffiEB mm
