Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1983. július-december (16. évfolyam, 26-52. szám)
1983-11-25 / 47. szám
Tánczos Tibor, az üzemi pártszervezet elnöke a baromfifarm legjobb dolgozóinak átadja az aranyjelvényeket ARmJUVtNV A ULűjOBBftKNfÜL Ahol a nemes mozgalom nem vált formálissá A hétvégi koradélutáni órákban a csilizradványi (Cilizská Radvan) Csilizköz Efsz-ben jó hangulatban kezdődött a szocialista munkabrigádok értekezlete.1 A résztvevők már tudomást szereztek róla, hogy nem mindennapi eseményről van szó. A 6 ezer hektáron gazdálkodó nagy család tagjai közül hárman olyan elismerésben részesülnek, amilyenre eddig még nem volt példa. Hosszú évek eredményes munkájával kerültek az élre. Az alkalomhoz illően a munkaruhát most mindenki ünneplővel váltotta fel. Ünnepélyes szavakkal nyitotta meg az összejövetelt Tánczos Tibor, az üzemi pártszervezet elnöke, a szövetkezet alelnöke. Nagyra értékelte a tagok kezdeményezésének fokozódását, amely a szocialista munkabrigádok eredményes tevékenységében nyilvánult meg. Pedig ebben a gazdaságban sem volt könnyű a kezdet. Annak idején 17 kollektíva alakult. Kissé bátortalanul, botorkálva kezdték meg tevékenységüket. A jelenlegi időszakban viszont már 35 szocialista munkabrigád tevékenykedik a termelés különböző szakaszain. Olyan kollektívák ezek, amelyek munkájukból már régen száműzték a formalizmust. A pártelnök főleg azt értékelte nagyra, hogy amit a szocialista munkabrigádok tagjai papírra vetnek, azt a gyakorlatban megvalósítják. Kilenc év alatt 16 millió korona értékű kötelezettséget vállaltak, s amint az az értékelésben elhangzott, 25 millió korona értéket hoztak létre. A szövetkezetben tehát nem öncélú verseny bontakozott ki. Igaz, ehhez hozzájárult a vezetőség nagyarányú támogatása is. Olyan feltételeket teremtettek, melyek között a kollektívák a lehető legeredményesebben működhettek. Felújították a szocialista munkabrigádok tanácsának tevékenységét is, amely a brigádok javaslatait figyelembe véve egész évi tervet dolgoz ki a társadalmi, termelési munkára vonatkozóan. Tehát irányított kezdeményezésről van szó, amely egyben megegyezik azzal az alapelvvel is, melynek értelmében a dolgozókat nagyobb mértékben be kell kapcsolni az irányításba. Erről Halász János mérnök, a szövetkezet elnöke beszélt. Nagyra értékelte a szocialista munkabrigádok felelősségét a termelés alakulásáért, valamint részvételüket a problémák megoldásában. Gyakorlattá vált, ha valamelyik termelési szakaszon lemaradás észlelhető, akkor a vezetőség egyik megbízott tagja a szocialista munkabrigádok vezetőihez fordul és közösen tárgyalja meg velük a munkahelyi problémák megoldásának lehetőségét. Az ilyen irányítási és szervezési módszer bevált, és megkönnyíti a szövetkezet vezetőségének munkáját. Mivel a szocialista munkabrigádok tagjai nem félnek az újtól, rájuk bízzák a korszerű munka- módszerek bevezetését is. Nagyon találóan említette meg felszólalásában Öllé Gyula, a duna- szerdahelyi (Dunajská Streda) járási pártbizottság titkára, hogy járási méretben ebben a szövetkezetben valósítják meg a legtöbb haladó módszert, ami főleg a szocialista munkabrigádok érdeme. Amint elhangzott, a szövetkezetben szinte mindenki versenyez. Kedvüket fokozza, hogy rendszeresen értékelik munkájukat. A négyszázhúsz szocialista munkabrigád-tag közül háromszáznegyvenhárom bronz-, százkilencvenhat pedig ezüstjelvényt kapott. Ezen az összejövetelen Németh Ilonának, Mikolai Irénnek és Tóth Irénnek pedig a mellére tűzték az aranyjelvényt. Az értékelés szerint a leghosszabb ideje dolgoznak a baromfifarmon, és a legjobb munkát végezték. Megil- letödve álltak az elnöki asztal előtt, és a jelvények átadása után pár perc múlva Német Irén keresetlen szavakkal csak annyit mondott, hogy ők továbbra is példásan teljesítik feladataikat, ha a vezetőség jó lehetőségeket teremt munkájukhoz. Amikor később erről beszélgettünk vele, főleg azt hangoztatta, hogy a magas hozamok eléréséhez elsősorban jó abraktakarmányra van szükség, mert az lényegesen kihat a minőség alakulására. Ök pedig igyekeznek, hogy tovább csökkentsék all. osztályba sorolt tojás mennyiségét. Szöcs László, a baromfifarm vezetője elégedetten hallgatta az aranyjelvényes brigádtagok szavait. Szerinte, ha a többiekkel együtt az év utolsó heteiben is jó munkát végeznek, akkor tyúkonként a tervezett 260 darab tojás helyett 268 darabot termelhetnek. Az értekezlet résztvevői a szocialista munkabrigádok tanácsának javaslatára elfogadták a további tevékenységet felölelő munkatervet, amely még jobban elősegíti a mozgalom fellendülését, a tagok kezdeményezésének fokozódását. Várható, hogy ez a nemes verseny még jobb eredményeket hoz a társadalmi élet és a termelőmunka minden szakaszán ebben a mezőgazdasági válSokan megtekintették a szövetkezet könyvkiállítását Gyökeres György felvétele Bár az eredmények még váratnak magukra... Terjed a slusovicei kukoricatermesztési rendszer A Slusovicei Egységes Földmüvésszövetkezet rendszere keretében Szlovákiában már mintegy húszezer hektáron foglalkoznak kukorica termesztésével. Közép-Szlovákiában tavaly kísérleti jelleggel még csak három nagyüzem - Nagybalog (Veíky Blh), Rimaszécs (Rimavská Sec) és Lénártfalva (Lenartovce) földművesszövetkezete - vett részt az együttműködésben, az idén viszont már a losonci (Lucenec) járásbeli Ga/sa (Holisa), Kali- novo, Buzitka és Fülek (Fil'akovo) gazdasága is csatlakozott a rendszerhez. A jövő esztendőt illetően már tárgyalások folynak a rendszer kelet-szlovákiai kiterjesztésére, így a Jolsvai (Jelsava) Állami Gazdaság után tavasztól már a hosszúszói (Dlhá Vés), a rozsnyói (Roznava), a pelsőci (Plesivec) és a szádalmasi (Jablonov nad Turnou) gazdaságok is jelezték belépési szándékukat. A látványos térhódítás kapcsán joggal merül fel a kérdés, mi is tulajdonképpen a rendszer lényege. A morvaországi termelőüzemben önálló, mintegy 70 főből álló kutatócsoport dolgozik a kukoricatermesztési programon. A gazdaság partnerei számára biztosítani tudja a kiváló vetőmagokon kívül a leghatékonyabb vegyszereket, szükség esetén a vető- és betakarítógépeket is. A szolgáltatások és a termesztési eljárások biztosítása fejében a termesztők pénzzel és terménnyel fizettek, legalábbis eddig. Az első két év termesztési tapasztalatai Gömörben és Nógrád- ban meglehetősen vegyesek. Tavaly a három nagyüzem mindegyikében - Rimaszécsen, Nagybalogon és Lénártfalván - egyaránt jó eredményeket értek el. Az idei várt folytatás viszont elmaradt. Lénártfalván és Rimaszécsen kevesebb termett a tavalyinál, s csak Nagybalogon váltak valóra az elképzelések. Az újonnan belépett gazdaságokban tartották a szintet vagy kissé emelkedtek a hozamok, kivételt ez alól csupán a Bátkai Állami Gazdaság képez, melynek vezetői a vállalkozásból való kilépés mellett döntöttek. Hasonló lépést fontolgatnak a Tornaijai (Safári- kovo) Állami Gazdaság vezetői is. Vajon mi okozza a felemás helyzetet? - kérdeztük Pósa László agronómustó', a slusovicei kukorica termesztési rendszer középszlovákiai képviselőjétől.- Véleményem szerint két fontos körülmény játszott közre az eredmények ilyen alakulásában. Először a rendkívüli szárazság, mely országos méretekben is negatívan befolyásolta a termesztés eredményeit. Ilyen körülmények között a korábbi - az ideinél sokkal kedvezőbb esztendő - hozamainak szintentartása már eredménynek számít, nem is beszélve a hozamok javulásáról- például Méhiben, Gömörben. Másodsorban pedig a termesztéseljárási folyamatban tapasztalható lazaságok következtében maradtak el a tervezett hozamok. Ennek bizonyítására is van két példám. A kilépés mellett döntött Bátkai Állami Gazdaságban például súlyos mulasztások történtek a vegyszerezésnél, ami még egy parcellán belül is markánsan megmutatkozott. Ahol az előírásoknak megfelelően a permetezést követő két órán belül bedolgozták a vegyszert a talajba, ott tiszta maradt a föld, jól fejlődött a növényzet, ahol viszont megkéstek a művelettel, teljesen elburjánzott a gyomnövény a termőterületen, következésképpen gyenge lett a termés. Hasonlóan megszegték a termesztési fegyelmet néhány partnergazdaságban a vetésnél is. A sűrűn, sövényszerűen elvetett kukorica az idei nagy szárazságban törvényszerűen nem fejlődhetett megfelelően, s csak gyenge termést hozott. Akadnak azonban ellenpéldák is. A nagybalogi földmüvesszövetkezetben az elmúlt esztendőben bevált módszereken alig változtattak, s a jó termés a szárazság ellenére sem maradt el. A Balog-parti nagygazdaságban csaknem öttonnás átlagtermést értek el hektárhonként, hasonló eredmények születtek a losonci járásban, Buzitkán is. Bár a kukorica betakarítása Közép-Szlovákia nagygazdaságaiban is befejeződött, a tapasztalatok összegezése csak ezután következik. Az érintett felek számára, az már most nyilvánvaló, hogy a rendszeren belül bizonyos változtatásokra lesz szükség. A termelőüzemek bizonyára nehezményezik majd a vetőmagellátás során felmerült gondokat. Az amerikai DEA és a jugoszláv OSSK hibridből az előzetes megállapodások ellenére alig kaptak valamit a gazdaságok, s helyenkért akadozott az anyagi és a műszaki ellátás is.- Részünkről a legfontosabb kikötés a jövőben valószínűleg az lesz - hangoztatta Pósa László -, hogy az egyes gazdaságok csak a kukorica egész termőterületével vehetnek részt a rendszerben, a mezőgazdasági vállalatok viszont érthető módon garanciát szeretnének kapni a terméshozamok növelésére. Nos, részünkről ennek nem lesz akadálya, ez feltételezi azonban tanácsadói szerepkörünk megváltoztatását. Termesztési rendszerünk a tervek szerint garantálná a hektáronkénti hozamok két tonnával való növelését a legutóbbi három esztendő átlagterméséhez viszonyítva. Természetesen csak a termesztési technológia tökéletes és következetes végrehajtása esetén. Erre mi ügyelnénk,-s mulasztások esetén szankcionálási jogkörünk is lenne. Az új követelményekhez igazodva már az idei tél folyamán továbbképző tanfolyamot rendezünk a partnergazdaságok szakemberei számára. Tapasztalataink szerint erre ugyanis éppoly szükség van mint a világszínvonalú vetőmagvakra, a leghatékonyabb vegyszerekre vagy a legkorszerűbb gépekre. Ami az utóbbiakat illeti, jövőre az igényeknek megfelelően Becher típusú vetögépekkel látjuk majd el a gazdaságokat, továbbá olyan rotációs boronákkal, melyekre felszerelhető a permetező, így egy művelettel végezhető el a vegyszerezés és a bedolgozás. A rendszer terjesztői azt vallják, hogy ha a korszerű technológia és technika kellő szakértelemmel párosul a termelőüzemekben, a rendszer hamarosan kinövi gyermekbetegségeit, s a gömöri és nógrádi - nem éppen kedvező adottságok között is- hamarosan állandósulhatnak a 6-7 tonna körüli, sőt ennél is nagyobb átlaghozamok. HACSI ATTILA ÚJS s 1983.X
