Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1983. július-december (16. évfolyam, 26-52. szám)

1983-11-18 / 46. szám

A bejárati kapu utcai oldaláról nézve nem kelti nagy üzem látványát a galántai MEDOS. A pusz­tán nézelődő aligha gondolná, hogy a falakon belül évente 173 millió koro­na értékű termelési tervet teljesíte­nek. Évekre visszamenően hiánytala­nul, sőt kisebb-nagyobb tételekkel túl­szárnyalva, s mindenkor eleget téve a hazai piac igényeinek és az export­feladatoknak, köztük a tőkés orszá­gokba irányuló kiviteli kötelezettsé­geknek is.- Szeptember végéig az éves terv­feladatok arányos részét áruterme­lésben 106, az eladásban pedig 105 százalékra teljesítettük. Ez úgy lehet­séges, hogy az első háromnegyed évre előirányzott mennyiségnél több mézet vásároltunk fel. Összhangban a termelői kínálattal ugyanis az idei év A két villany­szerelő. Ján Rusnák és Dan­ko Jaroslav ► és munkasikerek Mozaikok a kezdeményezőkészség értékéről a méztermelésnek rendkívül kedve­zett. Olyannyira, hogy négyéves szü­net után ismét volt erdei méz - össze­gezte a tényeket Stefan Moravőík igazgatóhelyettes, a szakszervezet üzemi bizottságának tagja, a tömeg­politikai munkát irányító bizottság el­nöke. A további kérdés törvényszerűen adódott:- Ha a vártnál nagyobb a méztermés és a tervezettnél többet vásárolnak fel, hiszen a MEDOS a maga nemé­ben Szlovákia egyetlen üzeme, ter- mészeseten nagyobb mennyiséget kell feldolgozni. Vagy több gépen, több emberrel, vagy...- Az utóbbi - szólt közbe az igaz­gatóhelyettes, meg sem várva a to­vábbi lehetséges változat kimondá­sát. - Azt a többletmunkát, ami a ter­ven felül hétmillió korona értékű méz feldolgozásához kellett, természete­sen az adott gépeken és az adott munkaerővel, vagyis a 121 dolgozó­val végeztük el. Pontosabban hu­szonhárommal kevesebben, mivel ennyien a senicai járásban, a Saátín Stráie-i üzemrészlegünkön dolgoz­nak. S bár szeptember végéig tervfel­adataik arányos részét ők is 108 százalékra teljesítették, a méz feldol­gozásában nem volt részük, mivel az ottani részlegen a csipketeát dolgoz­zuk fel és csomagoljuk. S közben persze egyéb feladatainkat is teljesí­teni kellett, hiszen jövőre is akarunk felvásárolni mézet, s ahhoz a méhé­szeket el kell látnunk műléppel és egyéb méhészeti termékekkel, ame­lyeknek szintén szlovákiai monopol­gyártói vagyunk. Újabb adatokat említett, annak pél- dázására, hogy az adott gépeken a rendes munkaerővel minként lehe­tett tújteljesíteni a tervet. Annak elle­nére, hogy az üzemben négyötöd részben nők dolgoznak, csak az első félévben a rendes munkaidőn túl 820 órát dolgoztak le a termelésben. Min­denki egyformán, tehát a műszaki és a gazdasági részlegek dolgozói is. A többletmunka ugyanakkor nem ha­tott negatívan a minőségre. Az alapanyag és a kiegészítő anyagok, például a csomagolóanyag stb. hasz­nosítása jobb volt a tervezettnél. * * * Ha az elmondottakhoz még hozzá­tesszük, hogy az első félévben a ME­DOS dolgozói 170 társadalmi munka­órát fordítottak környezetszépítésre, közel tizennyolcezer kilogramm hulla­dékpapirost és jelentős mennyiségű hulladékvasat gyűjtöttek össze s ad­tak el, akkor ismételten törvényszerű­en adódik a kérdés: mi készteti a dol­gozókat, hogy a rendes munkafelada­taikon túl is vállalnak valamilyen fel­adatot és teljesítik is azt. A tömegpolitikai munka szemszö­géből Eduard Bada, a szakszervezet üzemi bizottságának elnöke össze­gezte a lényeget.- Üzemünkben sokéves hagyomá­nya van a munkaversenynek és a szocialista brigádmozgalomnak. Két brigád tagjai már az ezüstjelvényért versenyeznek, további hat kollektíva 69 tagja pedig rövidesen megkapja a bronzjelvényt. Dolgozóink 98 szá­zaléka tehát brigádban, illetve a cí­mért versenyző kollektívában tette meg munkafelajánlását, s e tény csak növeli az adott szó súlyát. Az egyes kollektívák tagjai rendszeres időkö­zönként maguk összegezik vállalása­ik teljesítését, és a pártbizottság, a szakszervezet, valamint az üzem gazdasági vezetői előtt a brigádveze- tök számolnak be eredményeikről. S csak természetes, hogy egyikük sem akar ezeken az értékeléseken hiányos számlákkal megjelenni.- Úgy is mondhatnánk, hogy erősíti az egyén akaratát és növeli a brigád tagjainak öntudatát, s ez is feltétele termelési sikereinknek - folytatta az igazgatóhelyettes. - Mert hiába dol­goznánk ki például az energiatakaré­kosság feltételeit, ha mondjuk a méz melegítésekor a minimálisan elegen­dő hőfoknál nem szüneteltetnénk a további melegítést. Ugyanez érvé­nyes a gépek kikapcsolására. Ha egy gépsorban elromlik valamelyik rész­egység, nem mellékes, hogy milyen hamar kapcsolják ki a többi gépet. Es így sorolhatnám a példákat, amelyek mindegyike az emberi tényező ki­emelt jelentőségét, a kezdeményezés és az öntudat fontosságát bizonyítja. * * * Szerény, kis épület az üzemudvar hátsó szegletében a karbantartó rész­leg fellegvára. Gál Gellért csoport- és brigádvezető irányításával négyen dolgoznak itt. A beszélgetésünkből a korábban említett öntudatos munka és kezdeményezőkészség konkrét példái is levonhatók.- A karbantartás és a géphibák lehető leggyorsabb eltávolítása a fel­adatunk, de a folyamatos munka en­nél többet is kíván tőlünk - kezdte Ján Rusnák, a csoport egyik villanyszere­lője. Kollégái, Tóth István, majd Susla Géza lakatosok folytatták.- Vegyük például a gépeket. Több­ségük nyugati gyártmány, és még Rövid eszmecsere munka közben. Tóth István és Susla Géza (A szerző felvételei) általánosabb jellemzőjük, hogy bár az élelmiszeripar, de nem kimondottan a mézfeldolgozás számára készültek. Az étolajjal, lekvárral stb. könnyebb dolgozni, mint a mézzel. így aztán a gépeket legtöbbször át kell alakíta­ni, módosítani egy-egy műveletre. A nyugati importigényünket pedig sa­ját készítésű alkatrészekkel csökkent­jük. Sokszor egy apró áttekintés is rengeteget jelent. Például van eset, hogy a kardántengelyes meghajtást fogaskerék meghajtásra változtatjuk.- Az is előfordul, hogy kidolgozzuk az újítást, de az alkatrész elkészítését műhelyünk felszereltsége nem teszi lehetővé. Ilyenkor más üzemet kérünk fel, vagy az ottani részlegen dolgozó kollektíva segítségével gyártjuk le az alkatrészt. Esetenként a megváltozott technológia késztet újszerű megoldá­sokra. így volt például az üvegek csavarmentes zárófedeleivel, amikor az újakhoz az egész fordulat helyett csak kilencvenfokos fordulat kellett a lezáráshoz. A régi gépek átalakítá­sa olcsóbb megoldás volt az újak vásárlása helyett. Feltűnt a műhely előtt egy négylábú szerkezet, hátán ezüstösen csillogó tölcsérrel, gyomrában félig beszerelt villanymotorral.- Virágpor-tisztító lesz. az ipar nem gyártja, így hozzáláttunk magunk egy megfelelő gép elkészítéséhez. Nem bonyolult, csak meg kell csinálni - mondta a brigádvezető, aki a legré­gebben, tizenhetedik éve dolgozik itt. Egy társunk hiányzik? - kérdeztem.- Jaroslav Danko nincs itt, de nem hiányzik, hanem ő a hetes, és többnyire a termelő csarnokokban tartózkodik. Figyeli a munka menetét és a gépeket, hogy nem mutatkozik-e valahol hiba. Sokszor ugyanis egy­szerűbb és gyorsabb a megelőzés, mint az elhárítás. És ugyancsak a he­tes feladata egy órával korábban jönni munkába. Ezalatt elvégzi a napi kar­bantartást, ellenőrzi, hogy rendesen működnek-e a gépek. így jobb, mint­ha a munka kezdetén derülne ki, hogy valahol baj van.- Ő aztán egy órával korábban megy haza...- Ha nincs baj. Mert ha elromlik valami, akkor neki is maradnia kell, ha kell, akár éjfélig. Főleg, ha az ó gépe romlott el.- Az ö gépe?- Igen. Ugyanis valamennyi gépet szocialista gondozásba vettünk. Azt külön figyeljük, mindenki tudja a saját­járól, hogy mikor és mit javítottunk rajta stb. Figyeli továbbá, hogy meg­felelően dolgoznak-e a gépen, a tisz­títás, karbantartás összhangban van-e a követelményekkel. E kis többlet- munkával sok hibának, kiesésnek vesszük elejét. «- Nincs probléma, ha netán rendkí­vüli munka adódik, hogy ki legyen az, aki marad munka után?- Nincs. A munkatársi jó viszony és a brigád is kötelez. Ha akad probléma azt megbeszéljük, de harag nincs. A társadalmi munka például környe­zetszépítés, de még inkább a tanul­mányutak, vagy egyszerűen a közös kirándulások alkalmával sok mindent meg lehet vitatni. És talán azzal sem mondok újat, hogy a legésszerűbb ötleteink akkor születnek, amikor elkí­sérjük két szenvedélyes halászkollé­gánkat a vízpartra. Mindez a jó barát­ságot, megértést erősíti. Tegyük hozzá: a maguk és az üzem javára. EGRI FERENC í-k-x-k-k-k-k-k-k 1-k-k-k-k-k *-k-k-k-k-k-k-k ■fi-k •fi-k-k-k-k-k-k-k-k-k-k-k-k-k-k-k-k-k-k-k-k-k-k-k-k-k-k-k-k-k-k ■fi-k ■fi-k-k-k ■k-k-k-k-k-k-k-k-k-k-k-k-k-k-k KOMMUNISTA FELELŐSSÉGGEL Kelet-Szlovákia központjában, Kassán (Koáice) már évtizedekkel ezelőtt a „vasasok“ munkahelye - kezdetben a Poledniak-gyár, majd a kelet-szlovákiai Szovjet Hadse­reg Gépgyár, mai nevén Nehézgépipari Művek - volt a szervezett munkásmozgalom egyik igen fontos köz­pontja, illetve az öntudatos ifjú munkásnemzedék „böl­csője“. Ebben a gyárban hagyománnyá vált az osztályöntudat­ra és szakma tudásra nevelés. Immár harmincöt eszten­deje intézményes szakmai nevelés folyik a gyár középfokú szakmunkásképző intézetében, amely az eltelt idő alatt több ezer szakképzett munkást nevelt fel. Kilenc szakmai ágazatban negyvennégy tanító, tizenhét nevelő és a szak­mai gyakorlatokat irányító negyven mester gondoskodik jelenleg a gyár új munkásnemzedékének oktatásáról. A Kelet-szlovákiai Kerületi Nemzeti Bizottság Tanácsa legutóbbi ülésén foglalkozott a Nehézgépipari Művek szak­embereinek jövőbeni nevelésével. A gyár termelési-gaz­dasági egysége martini vezérigazgatóságának a tanács elé terjesztett tervezete szerint az 1984-88-as évek folya­mán 775 fiatal szakember nevelését kell biztosítani a kas­sai Nehézgépgyár üzemei részére. A vezérigazgatóság jelentésének megtárgyalásakor felszínre kerültek olyan szervezési, illetve a folyamatos szakmai nevelést akadá­lyozó műszaki jellegű fogyatékosságok is, melyek rende­zése nem a középfokú szakmunkásképző intézet, hanem a felsőbb szervek hatáskörébe tartozó feladat. Mátyás Tibor elvtárstól, az SZLKP Kassai Városi Bizott­ságának titkárától szereztünk tudomást arról, hogy ebben a gyárban, illetve ennek szakmunkásképző iskolájában a kommunisták ma is megkülönböztetett figyelemmel gon­doskodnak a fiatal szakmunkásnemzedék politikai és szakmai neveléséről. Ennek a tájékoztatásnak megalapozottságáról meg­győződhettünk - bár ebben nem kételkedtünk - a gyár középfokú szakmunkásképző intézetében működő párt- szervezet elnökével, Michal Tkáö elvtárssal folytatott beszélgetésünk során is. Az iskola kommunista pedagógusai nagy gondot fordí­tanak az oktató-nevelő tevékenység tökéletesítésére, hatékonyságának növelésére.- Az iskolánkban dolgozó elvtársaink - tanítók, nevelők, mesterek - abból a közösen kidolgozott, megtárgyalt és jóváhagyott fő feladatok tervezetéből indulnak ki, melyben szerepelnek a kommunista nevelésben bármilyen formá­ban részt vállaló intézmények konkrét tennivalói - hang­súlyozta Tkáő elvtárs. - Például a múlt tanévben plért eredményeink is azt igazolják, hogy helyes úton járunk a szakmunkásképzésben, és pedagógusaink, nevelőink gondos munkát, színvonalas tevékenységet folytatnak. Tavaly tanulóink közül százan kitüntetéssel végezték tanulmányaikat. A politikai és szakmai nevelésben elért eredményeink mögött látni kell pedagógusaink, főleg a kommunista nevelőknek a tanulásban lemaradókról való gondoskodását, áldozatkész törődését. Például dr. Gönczi Teréz tanár a matematikában gyengébb előmenetelő tanulóknak rendszeresen különórákat ad. Elismerés illeti Ján Henzely, Ondrej Trióák, Dezider Remper és mások kiváló nevelő munkáját. Az iskola küszöbét átlépő tanulók­ról szinte az első perctől fogva megfelelő módon kell gondoskodni. Ez pedig a pedagógusok feladata. Tőlük kapják a szakmai, gyakorlati nevelés során mindazt, ami vagy leköti figyelmüket, folyamatosan megkedvelteti az új környezetet, magát a szakmát, vagy éppen az ellenkezője is megtörténhet. Éppen ezért a pártszervezet és az iskola vezetősége a kommunista pedagógusok segítségével olyan korszerű és megnyerő nevelési módszerek alkalma­zását szorgalmazza, melyek biztosítékul szolgálnak tanu­lóink érdeklődésének felkeltésére, s végső soron arra, hogy tudatosítsák a velük való foglalkozás hasznosságát, mint politikai és szakmai tudásuk növelésének biztos forrását, jövőbeni érvényesülésük zálogát. Ennek a célnak elérésére irányuló személyes feladatokat kapnak iskolai pártszervezetünk kommunistái. Ezek teljesítésének mérle­gét az illetékes pártcsoportok rendszeresen megvonják. A kommunisták évenként egyszer - ha szükséges, több­ször is - a pártbizottság előtt számot adnak feladataik teljesítésének eredményeiről. Nagyon célszerűnek és helyénvalónak tartjuk, hogy ennek az iskolai pártszervezetnek az irányítása és véd­nöksége alatt szinte párhuzamosan folyik tanulóink politi­kai és szakmai nevelése. Megtalálták ennek a lehetőségét és helyes módját. Amint megtudtuk, az iskolai pártszervezet vezetősége mindenekelőtt arra törekedett, hogy az ott dolgozó kom­munisták minden oktatási szakágazaton képviselve legye­nek, figyelemmel kísérjék, megismerjék, személyes kap­csolatok útján segítsék a tanulókat politikai és szakmai fejlődésükben. Az arra érdemesek közül javasolják a SZISZ tisztségviselőit, majd a tagjelölteket a pártba. Tavaly például a legalkalmasabb SZISZ-tagok közül húsz fiatalt vettek fel a tagjelöltek sorába. 1978 óta több mint száznyolcvan fiatal vált a pjárt tagjává. Felvételük alkal­mából az ifjúsági szervezet és két olyan kommunista pedagógus vállal kezességet a jelöltekért, akik állandó kapcsolatban állnak velük, alaposan ismerik egymást, és irányítani, segíteni tudják a fiatal jelöltek fejlődését. Tkáő elvtárs külön hangsúlyozta a gyakorlati oktatást végző mesterek Michal Adamöák által vezetett párt cso­portjának eredményes munkáját a tagjelöltek kiválasztása és nevelése terén. Az innen kikerülő fiatal tagjelöltek igazán jó, a feladatok teljesítésében pjéldamutatást tanú­sító ifjú szakmunkásokká válnak. Tudjuk^ céltudatos munka van a felsorolt eredmények mögött. Őszintén örülünk annak, hogy a szakmunkás­képző iskolában élnek a gyár hajdani munkásmozgalmá­nak hagyományai, s ezekre épül az ifjú munkásnemzedék kialakítására irányuló politikai és szakmai nevelő munka. KULIK GELLÉRT

Next

/
Thumbnails
Contents