Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1983. július-december (16. évfolyam, 26-52. szám)

1983-11-04 / 44. szám

TUDOMÁNY TECHNIKA |j szú 17 983 XI. 4 Hegesztés - dörzsöléssel A dörzshegesztó automata a minimális kiszolgálást igényli Dörzsölés... Egyszerű fizikai jelenség, melyről már az alapisko­lában tanítanak. Olykor hátrányt, olykor pedig előnyt jelent. A lé­nyege az, hogy két felület egymás­hoz való dörzsölésével hő keletke­zik. Nézzük meg, miként használ­ták ki ezt a jelenséget a vsetíni Zbrojovkában. Két acélrúd egymással szem­ben, befogva egy-egy gép szorító­pofájába. Az egyik satupofa moz­dulatlan, a- másik forog. A forgó rúd vége az állóéhoz közeledik, majd hozzáér, dörzsöléssel hő ke­letkezik, mely mindkét rúd végét felhevíti. A fém fokozatosan folyé­konnyá kezd válni. A forgó szorító­pofa egy pillanat alatt leáll, a hatal­mas hidraulikus rendszer a két rudat egymáshoz nyomja és addig marad ebben a helyzetben, míg a megolvadt fém ki nem hűlt. A szorítópofákat meglazítják, az összehegesztett félkészáru az odakészített ládába esik. A műve­let nem tart tovább 20 másodperc­nél, s az emberi kéz érintése nél­kül megy végbe. A kötés tökéle­tes, noha mindkét rúd más-más acélból készült, melyeket egyéb­ként nagyon nehéz összehegesz- teni. Minden a legnagyobb rend­ben ment, zajtalanul, elegánsan. Ez a dörzshegesztés, amely a be­vezetőben leírt egyszerű fizikai je­lenségen alapszik. A vsetíni Zbrojovkában működik ez a dörzshegesztó gép valamivel több, mint egy esztendeje. Ha­zánkban elsőként használják itt ezt a technológiát. Milyen tapasz­talatokat szereztek eddigi alkal­mazása idején? Mielőtt komolyabb gazdasági elemzésbe kezdenénk, nézzük meg, miként hegesztettek itt ezt megelőzően. Szikraesőben, nagy zajban ment végbe az ívhegesz­tés. Bár a hegesztőgépek tökéle­tesek voltak, a felügyelet sem hi­ányzott, elég sok volt a selejt. A két fémdarabot nem mindig si­került tökéletesen összehegesz- teni, a félkészáru gyakran még utólagos módosításra szorult. Most pedig nézzük, mit monda­nak a számok. A dörzshegesztés során nincs leégési veszteség, a drága fém nem csöpög le. En­nek köszönhetően tavaly össze­sen 11,5 tonna acélt takarítottak meg, ebből 8,5 tonna volt a drága gyorsvágó acél, melyben magas az ötvözőanyagok százalékará­nya, például a wolfrámé, a nikkelé, a mangáné, a vanádiumé stb. A dörzshegesztó gépnek lényege­sen nagyobb a hatékonysága, ami összesen 18 000 kWh villamos energia megtakarítását is eredmé­nyezte az értékelt időszakban. Az összehasonlítás kedvéért: egy át­lagos háztartás ma 300-600 kWh villamos energiát fogyaszt évente. Előnye a gépnek az is, hogy a rendszeres üzemeltetésnek kö­szönhetően sokkal egyenleteseb­ben terheli le az elektromos háló­zatot. Nagy mértékben csökkent a selejthányad, s teljesen szük­ségtelenné vált a munkadarabok utólagos egyenesítése, ami elég­gé munkaigényes művelet volt. Ez utóbbira egyszerűen azért nincs szükség, mert valamennyi he­gesztés pontos lesz, a munkada­rabok egyenesek. A felsorolt tények is igazolják, hogy a dörzshegesztés óriási ha­ladást jelent. Alapelvei már a szá­zadfordulón ismertek voltak, de hasonló gépek a gépipari vásáro­kon csak az utóbbi években kezd­tek megjelenni. Mi az oka annak, hogy a dörzs­hegesztés csak az utóbbi évek­ben kezd hódítani? A kérdésre Jarosiav Metetka, avsetíniZbrojov- ka fejlesztési szakosztályának ve­zetője válaszol.- Ez elsősorban a gép bonyo­lultságának és műszaki kivitelezé­sének a függvénye. Hogy az egész folyamat gazdaságos is le­gyen, csak az utóbbi években si­került elérni. Ismertek azok a kez­detleges megoldású gépek, me­lyeket kézi erővel szolgálnak ki és irányítanak. Mi is kipróbáltuk ezt a módszert, de korántsem vált be. Az ívhegesztéshez képest ugyan bizonyos haladást jelentett, de a minőség eléggé ingadozó volt, alacsony volt a munkatermelé­kenység. Ahhoz, hogy valaki jó minőségű munkát tudjon végezni ezzel a módszerrel, sok tapaszta­latot kellett szereznie, s nagy összpontosításra volt szüksége az e poszton dolgozónak. Tapaszta­latot csak úgy szerezhetett, hogy s’záz és száz hegesztést végzett el ezzel a módszerrel, miközben ren­geteg volt a hibás. Tehát gyakorla­tilag azon tanult, hogy pazarolta a drága gyorsvágó acélt. Tehát a dörzshegesztés a csodálatosan egyszerű alapelve ellenére csak a teljes automatizálással válik be, csak így gazdaságos. Az automa­tizálás pedig csak úgy lehetséges, ha nagy teljesítményű és tökéletes elektronikus, illetve hidraulikus rendszerekkel rendelkezünk. Ezek ára a műszaki fejlesztés következ­tében olyan határ alá csökkent,, ami már gazdaságossá is teszi alkalmazásukat. Persze, még ma sem egyszerű dörzshegesztó gépet beszerezni a világon. Eddig kevesen gyártják, s munkájukért jó árat kérnek. Vál­lalataink devizakeretei eléggé szűkösek’ tehát várniuk kell a vá­sárlással. így már más megvilágí­tásba kerül a dörzshegesztó gép alkalmazása.- Hogyan jutottak hozzá a vse­tíni Zbrojovkában a géphez?-A berendezés az NDK-beli königseei Werkzeugfabrik gyárt­mánya - mondja Jan Hajzler mér­nök, a fejlesztési osztály előadója - Ez ugyancsak egy fúrók gyártá­sára szakosodott üzem, hasonló­an a miénkhez, így már több mint két' évtizede együttműködünk a különböző műszaki problémák megoldásában. Szoros tudomá­nyos-műszaki együttműködésről van szó, melynek keretében közö­sen keressük a műszaki megoldá­sokat. Együttműködésünket olyan szintre sikerült fejlesztenünk, hogy semmit sem titkolunk el egymás elől. Az erők ilyen összefogása nagyon hatékonynak bizonyult. Kölcsönösen cseréljük a műszaki dokumentációkat, nem adunk el egymásnak és nem vásárolunk egymástól licenceket. Vagyis nem konkurrálunk egymással, nem ke­resünk egymáson. Ennek az együttműködésnek a gyümölcse a dörzshegesztó gép is, s beval­lom, ha ez nincs, aligha tudtuk volna egyedül kifejleszteni. A termelőcsarnok sarkában áll a gép. Nem igényel különös ki­szolgálást, csupán néha kell feltöl­teni tartályát az összehegesztésre szánt acélrudakkal. Kevesen fi­gyelnek fel rá, mert szinte zajtala­nul működik, a felületes szemlélő­nek úgy tűnhet, hogy nem csinál semmit. Olyan automata, amelyről szinte nehezen hihető el, hogy ilyen nehéz a kifejlesztése és a beszerzése. Olyan automata, amely egy kissé már a jövő gép­gyártását idézi. Vajon milyen új távlatokat nyitott ez az új techno­lógia?- A távlat a fúrók gyártásához szükséges félkészáru-gyártás tel­jes automatizálása - mondja Ja- roslav Metelka. - És erre az ívhe­gesztésnél nem volt lehetőség. Az említett megtakarítások, melyek­nek ugyan örülünk, hiszen minden kilowattóra fontos, vállalatunk energiafogyasztásában persze még nem sokat nyomnak a latban. A teljes automatizálás után telje­sen más lesz a helyzet. A hegesz­tés teljes automatizálásával mun­kaerőt takarítunk meg, ezen a részlegen 35-ről 7-re csökkent a dolgozók száma. A legjelentő­sebb a villamos energia megtaka­rítása lesz, mintegy 20 százalé­kossal számolunk. Jelentős anyagmegtakarítást is elérünk, s összehasonlíthatatlanul javul a mostanihoz képest a munkakör­nyezet.- Mibe kerül mindez? — A terv végrehajtásának költ­ségei 15 millió korona körül ala­kulnak.- Ez nem is olyan sok...- Sok is, nem is. Ne felejtsük el, hogy néhány művelet automatizá­lásáról van szó, s csak bizonyos részlegen. Térjünk vissza azon­ban a 15 millióhoz. Az évi megta­karítások 5 millió korona körül lesznek, tehát a költségek csupán a megtakarításokból három év alatt megtérülnek. És ez olyan előny, amit mindenki szívesen ki­használ. MILAN ADÁMEK Az ívhegesztés nem automatizálható (A szerző felvételei) Érdekességek, újdonságok Szénvegyületeket hoznak létre ionizáló sugarakkal Szovjet kutatókban fölvetődött az a gondolat, hogy nem lehetne-e a természetben nagy mennyiségben előforduló karbonátokból egyéb szénvegyületeket létrehozni. Becslések szerint a karbonátokban levő szén össztömege 1,8 x 10'61, 2,6-szor nagyobb, mint a kőolaj, a földgáz és a különböző szénfajták együttes mennyisége. A kutatók a kalcium és a magnézium karbonátjainak víz szuszpenzió­ját, illetőleg Kálium, tallium, réz és higany karbonátjainak vizes oldatait 41 -66 órán át gamma-, illetőleg röngtensugárzásnak tették ki. E fémkar­bonátokból a besugárzás hatására a legnagyobb mennyiségben sóska­sav, nyomokban hangya- és glikolsav, illetőleg formaldehid képződött. A malachit (réz-karbonát) besugárzásakor pedig az átlagosnál több formaldehid keletkezett. A képződő szerves vegyületek fajtája és mennyisége nagymértékben függött a besugárzás időtartamától, a közeg pH-jától, a karbonátot alkotó fém vegyértékétől, illetőleg attól, hogy a folyamat titán-dioxid katalizátor jelenlétében vagy annak hiányában megy-e végbe. A kutatók szerint Földünk történetének különösen az élet megjelenése előtti szakaszában lehetett nagy fontossága annak, hogy sugárzások hatására fémkarbonátokból szerves vegyületek képződtek. (Príroda) önműködő vérelemzés Harminc különböző vérelem­zést végez el teljesen önműködő­en a Szovjet Tudományos Akadé­mia biokémiai intézetében kifej­lesztett berendezés. Egyelőre még csak kísérleteznek vele, de rövidesen megkezdik a sorozat- gyártását is. A szovjet kutatók vé­leménye szerint már a közeljövő­ben nagy segítséget nyújt majd ° betegségek pontos felismerésé­hez, megállapításához az emberi test különböző folyadékainak sok­oldalú elemzése. Az intézetben jelenleg májgyulladásgyanus gyermekeken végeznek sorozat­vizsgálatokat. A testfolyadékok elemzése útján kapott diagnoszti­kai adatok minden esetben meg­egyeztek a hagyományos vizsgá­latok eredményeivel. A mágnesvonal kiállta a próbát A Transrapid-6 nevű, mágneses lebegtetésé vonat egy 20 km-es pályán kiállta a próbát. Az 56 m hosszúságú, 196 utas szállítására alkalmas szerelvény 10 mm-rel a felszín fölött lebeg, s eléri az óránkénti 400 km-es sebességet is. Azt tervezik, hogy ilyen vonatot közlekedtetnek majd Los Angeles és Las Vegas között. Napi két-három szerelvény 400-600 utast 75 perc alatt juttat el a sivatagon át az egyik városból a másikba vezető 281 km- es úton. A vonat eddig 7,5 óra alatt tette meg ezt a távolságot. A pálya megépítéséhez 1986-ban kívánnak hozzálátni. (Scala) Olvasógép vakoknak Könyveket, újságokat, folyóira­tokat, de akár kézírásos oldalakat is elolvashat a vak a bristoli egye­temen kifejlesztett tapintó képge­nerátor segítségével. Az integrált áramkörös, fotodiódás kamera (fent) soronként végigpásztázza az írást, elektronikus jelei kiemelik vagy besüllyesztik az üvegszálas anyagból készült olvasótárcsán körben elhelyezett 8640 fémru­dacskát. Felnagyítva és „dombor­művé“ átalakítva a vak könnyen kitapinthatja ujjaival a betűket, nem kell a Braille-írást elsajátíta­nia. Ahogy a pásztázó végighalad az oldal betűin, a szavak fokozato­san kiformálódnak a tárcsán. Új szavakra áttérve, a tárcsákról el­tűnnek a már megjelenített sza­vak, de bármikor meg lehet állítani a tárcsát, ha a vak egy-egy szót újra végig akar tapintani. A gép mintapéldányával percenként 20-30 szót olvasott el a vak, de remélik, hogy a további fejlesztés­sel kisebbé, csendesebbé és gyorsabbá tehetik majd a gépet. Mini-órák A mikroelektronika legújabb vívmányait hasznosítva egyre kisebb óramúveket készít a svájci óraipar. Az egyik csúcsteljesítmény: extrala­pos óramű, amelynek csupán 0,98 milliméter a vastagsága. Egész sor svájci óragyár készít már női kvarcórákhoz olyan óraműveket, amelyek vastagsága alig több két milliméternél. Nemrégiben mutattak be egy új női kvarcórát, amelynek 9,9 milliméter az átmérője és 2,25 milliméter a vastagsága. Egy másik vállalat analóg kvarcórákhoz (mutatós órák­hoz) gyárt újfajta, 1,95 milliméter vastagságú óramúveket, amelyek a másodpercmutatót és a naptárkijelzőt is vezérlik. A mechanikus órák gyártásában is. sok az újdonság. Egy schaffhauseni gyár most hozta forgalomba titánból készült extra-lapos karóráját, amely háromezer méteres vízmélységig vízhatlan és nem deformálódik a nagy nyomástól sem. „Üzenetváltó“ fák A washingtoni egyetem megfi­gyelései arra vallanak, hogy a fák üzeneteket válthatnak egymással. Az élősködők által megtámadott amerikai édeslevelú juharfák és bizonyos fűzfák a jelek szerint ér­tesíthetik a környezetükben levő még fertőzetlen fákat. A parazita- támadásra válaszolva ezek a fák megváltoztatják kémiájukat, hogy élvezhetetlenné tegyék magukat a behatolók számára. A megfigye­lések szerint ezek a változások a környező fákban is végbemen­nek, és ez csak úgy lehetséges, hogy a megfertőzetlen fák üzene­tet kapnak bajba jutott társaiktól Valószínű, hogy az „üzenethordo­zó“ egyfajta feromon, amelyet a megtámadott fa választ ki. A wa­shingtoni kutatók most laborató­riumi kísérletekkel is próbálják bi­zonyítani elképzelésüket. (d)-*

Next

/
Thumbnails
Contents