Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1983. július-december (16. évfolyam, 26-52. szám)
1983-11-04 / 44. szám
I. Az ásatások során feltárt tárgyakból és egyéb értékekből a régészek az évezredek előtti események alakulására követ- i keztetnek. Az ókori Egyiptom i | történetére, mezőgazdaságának, iparának és kereskedelmé- , nek fejlődésére rávilágító adatok és tájékoztatások felbecsül- 1 heteden forrásai közé tartoznak 1 I a Kairótól nem messze fekvő , Abu Sir környékén megtalált pat pirusztöredékek, amelyek hitei . les választ adnak a szakem] berek számos kérdésére. Papirusztöredékek és hieroglifek Világszerte nagy feltűnést keltett a csehszlovák egyiptológusok tevékenysége, akik a sivatag egyik templomának feltárása során nagy mennyiségű papiruszra bukkantak. Hogyan történt? A részleteket dr. La- dislav Báréitól, az Egyiptomban évek óta kutató csehszlovák expodició egyik tagjától tudtuk meg. A Nílus völgyében a földművesek a temetkezési helyeken még a múlt század végén néhány papiruszfoszlányra lettek figyelmesek az égetett téglák, csontok és egyéb maradványok között. Már akkoriban ismeretes volt a papiruszok értéke, főleg a régiségkereskedések mutattak irántuk érdeklődést. így akadtak rájuk a szakemberek, mindenekelőtt német régészek, akik a fellahok homályos tájékoztatásai alapján további írásbeli emlékek után kutattak a környéken. Fáradozásukat nem nagy siker koronázta - mindösz- sze néhány hieroglifet tartalmazó tartalmazó olvashatatlan papiruszfoszlányra tettek szert. Az egyik foszlány azonban pontosan beleillett abba, amelyet földművesek találtak. Bebizonyosodott tehát, hogy a régészek jó helyen kutatnak, de mivel nem tudtak eligazodni az írásjeleken, nem folytatták az ásatásokat. A megfejthetetleneknek tűnő papiruszok a karói, londoni, párizsi és berlini múzeumokba kerültek. Az irattárakban csakhamar’feledésbe is merültek. A párizsi Sorbonne könyvtárosának az érdeme - aki az ötvenes évek derekán munkahelyét a múzeum irattárával cserélte fel - hogy ismét felfigyeltek az olvashatatlan papiruszokra. Az irattáros a régi könyvekben lapozgatva ugyanis hieroglifeket tartalmazó foszlányokra bukkant. Ezekre kért magyarázatot az egyetemen egyiptológiát előadó George Posener professzortól, aki az írásjelek tanulmányozásával egyik tanítványát, Paula Kriegen, későbbi feleségét bízta meg. Teljes két évet vett igénybe ez a munka, amely végül is eredménnyel járt. A professzor tanítványa a leletek alapján dolgozta ki tudományos értekezését, majd rövidesen a munkájával kapcsolatos tapasztalatait könyv formájában is ismertette. A csehszlovák egyiptológusok ennek az alapján kértek engedélyt az egyiptomi kormánytól az Abu Sir környéki temetkezési helyeken tervezett ásatásokhoz. A holtak városa Először 1960-ban láttak munkához. Egy évvel később Núbiában folytatták IRATTÁR A SIVATAGI HOMOK ALATT tevékenységüket, ahol öt esztendőt töltöttek el az asszuáni vízgát fenyegette történelmi emlékek megmentésével. Munkahelyüket visszahelyezve Abu Sírba, további hét évig tartott míg Ramsep- szesz ókori uralkodó és felesége sírépítményét, valamint a fali fraskókkal gazdagon díszített emlékeket feltárták. Ennek a sikernek köszönhetően kaptak engedélyt a hetvenes években az ásatásokra azokon a temetkezési helyeken, amelyeket Posenerné professzor könyvében ,,a holtak városának“ nevezett.- Nem csupán sírokat kerestünk - mondja Ladislav Bares. -A templomok, a műhelyek, a temetőkben dolgozók lakhelyei, a szertartásokhoz használt tárgyak készítési módja is érdekelt bennünket. A papiruszokon feltüntetett építményeket nem találtuk volna meg a brnói geofizikusok segítsége nélkül. Az ö érdemük, hogy a néhány hektárnyi területen a sivatag forró homokjában végzett ásatások nem tartottak évekig. A korszerű készülékekkel ugyanis aránylag pontosan megállapítható, hol, milyen épület A homok alól előkerülnek az évezredes emlékek (J. Grambmüller felvétele) A laikusnak vajmi keveset mondanak a papiruszfoszlányok rejtőzik a föld mélyében. De nagy előnynek tekinthető az idő- és költségmegtakarítás is. Az év legnagyobb eseménye Ezzel a bevált módszerrel tárták fel a múlt évben a mintegy 3500 évvel i. e. élt Reneferef uralkodó piramisát és tószomszédságában a templomot. A meglepően jó állapotban talált épület helyenként két méter magasságot is elérő falai az ókori építészek utolérhetetlen művészetéről tanúskodnak. Történelmi szempontból azonban a legnagyobb értéket a papiruszirattár képviseli. Feltárása az év legnagyobb eseménye volt.- Néhány órával az ásatások befejezte előtt történt - emlékezik dr. Bares. - Az egyiptomi segédmunkások a templom egyik raktárhelyiségének a tisztogatása közben váratlanul néhány száz papiruszfoszlányt és mintegy tíz zsinórral átkötött papirusztekercset fedeztek fel. A homokkal elvegyült, gyűrött, szakadt, pókháló vékony anyagot avatatlan kéz érintésére a széthullás veszélye fenyegette. Aranyozott fadarabok is hevertek közöttük, bizonyára azoknak a szekrényeknek és polcoknak a töredékei, amelyekbe a papiruszokat zárták. Hol lehet Reneferéf uralkodó sírja? A papiruszokat - konzerválásukat és fotózásukat követően - az egyiptomi műemlékvédő intézetnek adták át. Legnagyobb részük első látásra - de a történetesen éppen Egyiptomban tartózkodó Posenerné professzor véleménye szerint is - királyi rendelet volt. Az okiratok között talált templomi leltár és az egyéb gazdasági és egyházi irat is a régi időket eleveníti fel.- A szobrok, edények és más értékek jegyzéke arról tanúskodik, hogy bár a közeli piramis építését a leletek szerint nem fejezték be, a templomban folytak szertartások. Ebből arra következtetünk - folytatja dr. Bares - , hogy felfedeztük Egyiptom valamennyi templomának az irányítóközpontját. Indokoltan merült fel tehát a kérdés: hol temették el Reneferef uralkodót és miért nem fejezték be a piramis építését? A választ minden bizonnyal megadják majd azok az iratok, amelyeket a kairói múzeumban Posenerné professzor tanulmányoz. A legrégibb papiruszok ismertetésével és a csehszlovák egyiptológusok kutatásaival foglalkozó könyv - dr. Miroslav Vernemek, a prágai Egyiptológiai Intézet igazgatójának műve - a számítások szerint a jövő évben jelenik meg a hazai piacon. A csehszlovák egyiptológusok ásatásainak eredményei a huszonötödik évfordulóját ünneplő prágai Egyiptológiai Intézet hírnevét és tekintélyét öregbítik. Munkatársai tevékenységükkel - főleg a nemzetközi kutatásokban való részvételükkel - a világ egyik legrégibb civilizációjának a megismeréséhez járulnak hozzá. így nem csupán hazánk, hanem az egész emberiség kultúrális érdekeit szolgálják. KARDOS MÁRTA „Borzasztóan szép és nehéz...“ Ez év tavaszán ismertem meg a Komáromi (Komárno) Járási Építőipari Vállalat több mint száznyolcvan tagot és tagjelöltet számláló üzemi pártszervezetének konferenciáján. Földes Vince, az üzemi pártszervezet elnöke akkoriban amolyan ifjúmunkási lendülettel szervezte társaival, az aktívával a kommunisták tanácskozásának előkészítését és lefolyását. Lendületét nem törte meg az a körülmény, hogy a járás egyik fontos üzemében voltak és vannak komoly problémák. Elsősorban a komplex intézkedések következetes alkalmazásával és - ez különösképpen elmélyíti a gondok barázdáit - a terv teljesítésével kapcsolatban. A minap más minőségben találkoztam vele. A Szlovák Nemzeti Tanács ipari és építőipari bizottságának ülésén, amelyen megvitatásra került vízellátásunk felette fontos kérdése. Felszólalásában az illetékes tárca helyettes miniszterétől elsősorban arra kért választ, hogy miért nem lehet ógyallán (Hurbanovo) megvalósítani a régen vajúdó elképzelést, egy füst alatt, társult erővel elkészíteni a város és a helyi sörgyár közös víztisztító művét. Felkeresésére nemcsak megalapozottnak tűnő és belső szenvedélytől fűtött felszólalása késztetett, hanem az is, hogy megtudtam róla, immár a harmadik megbízatási időszakban képviselője az SZSZK legfelsőbb törvényhozó testületének. Elejétől fogva az említett bizottságban dolgozik s nemcsak „kiegészíti“ tagjainak számát, hanem a vitákban, az elemzések, a felmérések kidolgozásában, és a törvény- javaslatok előadójaként is egyike a legaktívabbaknak. S képviselőtársai becsülik a nyíltságáért, a szorgalmáért és a közvetlenségéért is. Fiatal ember, még a negyvenen innen. Nemesócsai (Ze- mianska Olca) születésű, az üzem törzsgárdájának tagja. Lassan már két teljes évtizede részese örömeinek és eredményeinek csakúgy, mint gondjainak és hiányosságainak. Nem végzett főiskolát és szavából ezzel kapcsolatban kiérzem a hiányérzetet, de jó volt az életiskolája. Kommunista, emberi tartását a szülőháznak, főleg édesapjának köszönheti, aki pártunknak már a polgári köztársaságban harcos tagja volt, a felszabadulás után pedig - feleségével együtt- a községben a szövetkezetesítés gondolatának egyik megvalósítója. S még egy „iskolájának“ köszönhet nem keveset- az ifjúsági szövetségnek, melynek Földes elvtárs aktív tisztségviselője volt. De ne feledkezzünk meg a munkáról sem, amely edzi az embert, pallérozza a jellemét- ha komolyan veszi. S Földes elvtárs, bár vidám természetű, ebben nem ismer tréfát. Tudja, miért és hogyan kell dolgozni, s mindmáig bensőséges, főleg a munkások iránti viszonya. Nem csoda, hiszen ó maga is munkásként indult. Eredeti szakmája fűtésszerelő. Később műszaki ellenőr lett.- Huszonhat éves voltam, amikor első ízben választottak be a Szlovák Nemzeti Tanácsba. Képviselői tevékenységemet éppen az könnyíti meg, hogy elsősorban itt az üzemben, de azon kívül is szüntelen kapcsolatban vagyok a dolgozókkal. Persze minden választópolgáromat nem ismerhetem és ők sem ismerhetnek engem. Választókerületem ugyanis Naszvadon és Ime- lyen kívül felöleli a járás egész keleti részét. S itt hozzávetőleg harmincötezer a választásra jogosultak száma.- Mégis, hogyan tartja velük a kapcsolatot?- A munkahelyi kapcsolatokon és a gyűléseken kívül az elmúlt években rengeteg volt a személyes találkozóm. Egyebek között a helyi nemzeti bizottságok elnökeivel és más tisztségviselőkkel. Főleg azokkal, akik maguk is aktívak és felkeresnek problémáikkal. A szentpéteriek például meghívnak minden plénum- és tanácsülésükre. Általában is sok mindenben kikérik a tanácsomat és a segítségemet. Ez főleg a Z-akció beruházásaira vonatkozik. Segítek, amiben tudok. S az eredménynek azután magam is örülök. Tavaly például a Radványi hnb-elnöknek megígértem, hogy közbenjárok az óvoda kazánháza építésének ügyében.
