Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1983. július-december (16. évfolyam, 26-52. szám)
1983-07-08 / 27. szám
TUDOMÁNY TECHNIKA • A bratislavai Strojstav állította ki a Sympomech aranyérmével jutalmazott Vusokret Vk 200 jelzésű importpótló berendezést, mely a mechanikusan aktivizált habarcs előállítására és szállítására szolgál. Leginkább sajátosan eredeti megoldására figyeltek fel a szakemberek. ÚJDONSÁGOK • Ugyancsák aranyérmet érdemelt ki a prágai Katonai Építővállalat kerekeken gördülő falfúró berendezése. Hasznos segítőtárs lehet az egyre sürgetőbben jelentkező lakásfelújítások során, hiszen megkönnyíti a nehéz fizikai munka végzését, csökkentett rezgéshatású és növeli a munkatermelékenységet. Oldódó, vegyületet adagoló „csodaüveg“ A Standard Telephone vállalat laboratóriumában - miközben újabb szigetelőanyagok után kutattak - olyan üveget hoztak létre, amely oldódik. Úgy készítik, hogy foszfort, kalciumot és nátrium-oxidokat platinatégelyben 1100 Celsius-fokon hevítenek. Ellentétben a hagyományos üveggel, ebben nincsen a szilícium-oxid. Vegyi összetételének megfelelő változtatásával az újfajta üveg vízben, a talajban vagy az emberi szövetben oldhatóvá válik, mégpedig az előre megtervezett ütemben. S amilyen mértékben az üveg oldódik, olyan mértékben szabadulnak ki belőle a hozzá kevert vegyületek. Az sem mellékes szempont, hogy ez a vegyszeradagoló minden eddigi hasonló célú anyagnál olcsóbb. Ezt a ,,csodaüveget“ elsőként valószínűleg a szkisztozomiázis ellen vetik be. Az már igazolódott, hogy a rézzel átitatott ilyen üveggel elpusztíthatják e betegség köztigazdáit (vagyis azt a vízicsigát, amelyben a kórokozó parazita lárvaalakjai fejlődnek), anélkül, hogy más szervezetekben kárt tennének. Zambiában az eljárást már ki is próbálták, s ebben az évben ugyanott falvak tócsáiban és vízfolyásaiban újabb, szélesebb, körű kísérletet végeznek. Az újfajta üveg alkalmasnak látszik a mezőgazdaságban való felhasználásra is. Például úgy, hogy azt átitatják szervetlen növényvédő szerrel, s beszántják a talajba. Vagy: a golyócskává formált üveget mikroelemekkel itatják át, s vele a szarvasmarhák takarmányát javítják fel. Arra is gondolnak, hogy általa olyan eszközhöz juthatnak, amellyel megvalósítható az élősködőkkel megfertőzött emberek tartós gyógykezelése vagy a tartósan hatékony terhességmegelózés. De ahhoz, hogy ez megvalósulhasson, még sok akadályt kell leküzdeni. (New Scientist) Érdekességek, újdonságok A SZÍVINFARKTUS ÉS A KOCOGÁS A szívinfarktusra vezető okok körében a dohányzáson kívül ott szerepel az elégtelen mozgás és a nem helyes táplálkozás is. Egyesült államokbeli orvosok futókat, kocogó és egyáltalán nem vagy csak nagyon keveset mozgó középkorú férfiakat vizsgálva megállapították, hogy közöttük az elsődleges különbség a testsúlyukban és szívük perctérfogatában mutatkozik. A futó csoportok tagjai könnyebbek voltak, s a bőrük alatt levő zsírszövet is jóval kevesebb volt. A szívük perctérfogata nagyobb, ritmusa pedig kiegyenlítettebb volt. De a vér koleszterintartalmában, amelyet az érelmeszesedés fő okaként tartanak számon, nem találtak statisztikailag értékelhető különbséget. Mivel a szív- és az érrendszeri megbetegedésekben a szív munkájának fontos szerepe van, a kiegyenlítettebb és ritmusos szívműködés csökkentheti a szívinfarktus kialakulásában részt vevő úgynevezett rizikófaktorok - magyarán: kockázati tényezők - súlyosságát. (Preventive Medicine) FÖLDRENGÉSJELZŐ MŰSZEREK TENGERMÉLYI AKNÁBAN AZ ÉPÍTŐIPAR SZÁMÁRA Májusban többször is foglalkoztunk az idén először együtt és először Bratislavában tartott Sympomech-Coneco ’83 eseménysorozatával. Az építőipar e jelentős nemzetközi jellegű seregszemléjén számos újdonsággal is találkoztunk. Közülük most három díjazott terméket mutatunk be olvasóinknak. A Glomar Challenger kutatóhajó Japán Hokkaido szigetétől 720 tengeri mérföldnyire, 5480 m mély víz alatt egy 378 m mély fúrólyukat fúrt, s abban egy földrengésjelző állomásnak a műszereit helyezte el. Ez az első ilyen jellegű kísérlet része egy több országra kiterjedő kutatási programnak. A mélytengeri földrengéskutatásnak két előnye van. Először is: a legföljebb néhány száz méter vastagságú üledékréteg alatt mintegy 10 km vastagságig terjedő bazaltréteg húzódik, s abban a rengéshullámok jól terjednek. Ezáltal e műszerek még olyan kéregmozgások keltette hullámokat is észlelnek, amelyek tőlük nagy távolságban keletkeznek. Másodszor: ott nincsenek a járműforgalom vagy a vulkanizmus okozta zavarok. Igaz, hogy közben nagy műszaki nehézségeket kell leküzdeni: e mélységekben a viznyomás több tíz MPa (több száz atmoszféra), a tengervíz vegyileg agresz- sziv, s nehéz feladat a készülékeket több km-es távolságból működtetni. (Frankfurter Allgemeine Zeitung) • A Coneco’83 kristályvázájával jutalmazták a bratislavai Magasépítő Vállalat színes díszítésű külső házelemét, amely a petrzalkai panelgyárban készül és ugyanebben a városrészben már házakat szerelnek össze belőle. (Gyökeres György felvételei) Nitilonos légkapalács Az 55 százalék nikkelből és 45 százalék titánból álló nitinol nevű ötvözet már csekély, például 10-19 Celsius-foknyi hőmérséklet-növekedés hatására megváltoztatja az alakják, majd lehűtve HAYDN TÁVÍRÓJÁTÓL AZ AUTOMATA TELEFONKÖZPONTIG Fejezetek Szlovákia telefonhálózata fejlődésének történetéből ÚJ SZÚ 1983. VII. 8. Szlovákia fővárosában az egykori Grassalkovich palota ma a pioníroknak ad otthont. A XVII. század végén itt működött Joseph Haydn, a híres zeneszerző, aki hosszú éveken keresztül az Esterházy család szolgálatában állt. A róla feljegyzett történetek szerint szabad idejében akusztikai kísérletekkel is foglalkozott; 1787-ben megszerkesztett egy komplex optikai távírórendszert, és kidolgozta akusztikai változatát is, 1796-ban pedig megírta operáját - a távíróról. Az akkori hírek szerint egy szűk körű arisztokrata publikum előtt be is mutatta nem mindennapi operájának néhány részletét. Sajnos, nem maradt fenn sem az opera, sem pedig a Grassalkovich palotában megtartott előadásáról szóló bizonyíték. A múlt században ebben a palotában székelt Habsburg Frigyes is, akit érdekeltek a művészetek, a természettudományok, és aki megszállott támogatója volt a műszaki újdonságoknak is. Figyelemmel kísérte a közép-európai vasúthálózat építését is, akárcsak a telefon fejlődését. Palotájában 1877 októberében szerelték fel az első három telefonkészüléket. Osztrák távközlési történetírók szerint Európában a gyakorlatban ekkor használták ki első ízben Graham Bell érdekes találmányát. A legújabb ismeretek szerint ugyancsak osztrák távközlési történetírók azt állítják, hogy már ezt megelőzően is voltak a palotában telefonkészülékek. Állítólag már 1863-ban, tehát abban az időben, amikor a telefonkészülék megjelent a bécsi egyetemen. A német Philipp Fteis fizikus szerkesztette készülék bizonyos távolságra továbbította a hangjeleket és zenei hangokat. Ezt a készüléket az arisztokrata körökben különlegességként mutogatták. Az első telefonkészülékek felszerelését fokozatosan továbbiak követték az 1880-as évek elején, majd 1883-ban egy vállalkozó telefonközpont felszerelésére is engedélyt kapott. Kari Kragl az engedély értelmében létrehozta a telefonközpontot, melyet 99 esztendővel ezelőtt, 1884 június derekán helyeztek üzembe a mai Hurban- tér egyik házában. Az első telefonállomások tulajdonosai főleg gazdag polgárok és kereskedők voltak. Kezdetben 12-15 állomást kapcsolatak a központra, noha annak kapacitása 50 állomásra szolgált. Az érdekesség kedvéért érdemes összehasonlítani az 1879- ben Létesített londoni és New York-i telefonközpont kapacitásával; mindkettőre csak 10—10 állomást kapcsolhattak. További fontos állomás a bratislavai telefonálási lehetőségek fejlődésében: 1893-ban teremtették meg az első városközi kapcsolást, mégpedig Budapesttel. 1901-től vezették be a telefonszámok szerinti hívást. A századforduló táján kezdődött további szlovákiai városokban is a telefonhálózat kiépítése, és néhány évtized elmúltával már a telefon-összeköttetés automatizálásáról beszélhettek. Bratislavában 1940-ben kezdődött az automatizálás korszaka. Az egyik telefonközpontba a Rotary berendezést szerelték fel, amelyre 6000 állomást kapcsolhattak. A hetvenes években pedig szinte robbanásszerű fejlődés következett be az automatizálás terén, s már nemcsak a hazai városközi kapcsolás automatizálásában léptünk előre, hanem az államközi hívások automatizálásában is. Ma már Bratislavából Európa 27 államába lehetséges az automatikus telefonkapcsolás, 1982-től pedig a Szíriái Arab Köztársaságba is. Telefonhálózatunk fejlettségét bizonyítja a következő statisztika is: 1983. május 1-ig bezárólag a Szlovák Szocialista Köztársasában 923 600 telefonállomás volt, ebből 347 039 a magánelőfizető. Ebből a Bratislavai Távközlési Igazgatóság körzetében 200 569 telefonállomás (ennek keretében 73 029 a magánelőfizető), a nyugat-szlovákiai postaigazgatóság körzetében 241 516 (ebből 96 554 a magánelőfizető), Közép-Szlovákiában összesen 238 139, (ebből 80 876 a magánelőfizető), Kelet- Szlovákiában pedig 233 376, (ebből 96 580 magánelőfizető). Hazánkban a telefonállomások száma meghaladja a hárommilliót, és mintegy 8000 a nyilvános telefonautomaták száma. 1971-től 1981 végéig több mint 520 000-rel nőtt a magánelőfizetők száma. Ebben az évtizedben a telefonhálózat fejlesztése nagyon nagy ütemben halad, a világranglistán a 16-ik helyről mégis a 21-re estünk vissza. De ugyanakkor elmondhatjuk, hogy e téren még mindig az élvonalba tartozunk, hiszen a világon mintegy 170 állam van... VLADIMÍR RYMAREVlC-ALTMANSKU „emlékezik" volt alakjára, és újra fölveszi azt. De ha az ötvözök arányában az eltérés akár csak néhány tized százalékos, a nitinol már csupán 100 Celsius-fokos hómérsékleti különbségen mutatja ezt a szokatlan tulajdonságát. A Szovjetunióban a nitinolról tartott szakmai konferencián alkalmazásának szóba jöhető területeiről számoltak be. Egyebek között elmondották, hogy ha a nitinolból készített 1 cm széles és 10 cm hosszú meggörbített szalagot hevítik, 5,9-7,8 kN (600-800 kp) erő kifejtése közben kiegyenesedik. Ez az erő elegendő ahhoz, hogy vele akár követ vagy betont törjenek. A Szovjetunió Össz-szövetségi Műszaki Intézetében olyan, niti- nolszerkezetet készítettek, amely ellátja a légkalapács feladatát. Ebben nitinolszalagot 60 Celsius- fokra hevítettek. S alakúra meghajlítottak, majd fölmelegítették, de ezúttal csak 40 Celsius-fokra, és fordított S alakúra formázták. Majd a szalag egyik végét a légkalapács törzséhez, s a másikat a ,,tüské“-hez erősítették. Gyors egymásutánban várakozó melegítés, illetőleg hűtés hatására a szalag hol kiegyenesedik, hol összehúzódik, a „tüske“ pedig fel-alá jár, akárcsak a sűrített levegős légkalapácsban. Bár a nitinol nagyon drága, a belőle ekképp készített légkalapács sokkal olcsóbban működtethető a hagyományosnál, ráadásul sokkal kevésbé zajos, mert a rezgések nagy részét maga a nitinol nyeli el. (Znanyije-Szila)
