Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1983. július-december (16. évfolyam, 26-52. szám)
1983-07-08 / 27. szám
GYÜRE LAJOS A furfangos lakatosmester Hol volt, hol nem volt, valahol a Bódva mentén volt egy falu. Élt abban a faluban egy furfangos lakatosmester. Ott állt a műhelye nem messze a Bódva patak partjától, szomszédságában meg a vízimolnár. így az üllő és a kalapács csengése, meg a vízimalom kerekén lezuhogó víz hangja ébresztette a falut nap mint nap kora hajnalban, s az is zsongította álomba napszállta után a kapálásból, mezei munkából hazatérő szántó-vető embereket. Egyszer, hogy hogy nem, elromlott a vízimalom kereke. Nem akart forogni. Pedig őrölni való lett volna bőven, hiszen cséplés után történt a dolog. Bajban volt a molnár, szaladgált fúhöz-fához, hátha valaki meg tudja javítani a kereket. Megnézi a bodnár, s azt mondja:- A kerék s a lapát jó, a fogaskerekek nincsenek kitörve - ő nem tud rajta segíteni.- A gát erős, víz van bőven - mondja a vízmester - éttől foroghat a kerék! Végül nem volt mit tenni, a lakatosmesterhez fordult a molnár. De nem szívesen. Közben elfelejtettem elmondani, hogy a molnár igen harácsoló ember hírében állt, míg a lakatos készséggel segített a rászorulókon. Mi sem volt természetesebb, hogy nem szívelték egymást. Dehát a szükség törvényt bont! Átszólt a molnár a lakatoshoz:- Kedves szomszéd - mézes- mázaskodott a molnár -, nézze már meg azt a kereket, miért nem akar forogni. A lakatosmester tudta, mi baja a keréknek, hogyne tudta volna, hisz hallotta, hogy nyikorgott a tengelye, mielőtt leállt volna! Az a fösvény molnár még a tengely csapágyától is sajnálta a kenőolajat, hát besült a nagy forróságban, meg a sok forgásban: azért nem akar most forogni. Hümmögött, szabódott egy ideig, hogy az nagy munka, szerszámot kell igazítani hozzá, a horváti toronyóra előbbre való, azt kell javítania, meg miegymás - mint az ilyenkor szokás a mesterembereknél. De aztán a nagy unszolásra csak felvette a kis kézi kalapácsot meg az ola- jozót, aztán elindultak a molnárral. Ahogy odaérnek a gáthoz, a lakatos mindjárt utasítja a vízmestert, hogy zárja el a vizet. Aztán meg mintha véletlenül történt volna, beejtette a sapkáját a vízbe.- Ejnye, a nemjóját - mondja bosszankodva. - Most csurom vizes lett a sapkám. Kikapja a vízből, majd a malomkerék csapágyára teszi, amely olyan forró volt, hogy csakúgy sütött. A molnár észre sem vette a turpisságot, hogy a furfangos lakatosmester így akarja lehűteni a forró csapágyat. Azzal a lakatos leült a gát karfájára, nagy komótosan cigarettára gyújtott, mint akinek van ráérő ideje. A molnár csak sürgette, hogy fogjon már munkához, de a lakatos mintha semmit nem hallott volna. A vizes sapkától a csapágy lassacskán lehűlt. A furfangos lakatosmester feláll, körülnézi, majd egyet-kettőt koppint rajta, de csak módjával, s ettől a beszorult tengely meglazult. Aztán fogta az ola- jozót, s jól nyakon öntötte a kiszáradt csapágyat.- No, most engedjék rá a vizet! - adta ki a parancsot. És lám, a kerék egyszerre olyan vidáman kezdett forogni, mintha sose állt volna meg egy percre sem. örült a molnár, hogy ilyen hamar kész lett a munka, de bezzeg elsavanyodott a képe, mikor megkérdezte, hogy mivel tartozik a javításért!- Száz korona! - feleli a furfangos lakatos. A molnár elkezdett méltatlankodni, hogy ezért az egy-két koppintásért hogy lehet ennyi pénzt elkérni?!- Ó, azért nem! - mondja a lakatosmester. — Az húsz koronába kerül.- Hát a többi nyolcvan? — kiált fel megrökönyödve a molnár.- Az azért jár, mert tudtam, hogy hova kell ütni! MÁRIA ÖURIŐKOVÁ A gyutácsk A gáztűzhely melletti polcon egy skatulya volt.- Kulipintyó, kulipintyó, ki lakik benned? - kérdezte Ringó kutyus.- Én lakom - mondta egy bátortalan hang. - Valaha negyvenen voltunk testvérek. Negyven gyufa- szál-nővérke; fej fej mellett. De mostanra magam maradtam.- És a többiek hol vannak?- Eltávoztak, hogy lángjaikkal segítsék az embereket.- De miért félsz, kis gyufaszál?- Attól tartok, hogy nem lobbanok lángra. Mint ahogyan az egyik nővérkémmel megesett. Amikor eljött az ideje, egyáltalán nem lángolt föl. Csak éppen sercent, és kész. Mi lesz, ha ugyanez történik velem is? Akkor hiába éltem.- Ne félj kis gyufaszál - vigasztalta Ringó. De azért ő is aggódott egy kicsit. Másnap reggel Lenka anyukája lépett a konyhába. Kezébe vette a gyufaszálat, végighúzta a skatulya oldalán. A kis gyufaszál élessárga fénnyel lobbant föl.- Jó reggelt, gyufácska - szólalt meg Ringó. - Milyen gyönyörűségesen világítasz. Milyen nagy és élénk lánggal! A gyufaszál méginkább lángolt. Meggyújtotta a tűzhely gázégőjét, és még mindig égett. Egészen addig, amíg fekete, karcsú pálcikává nem változott teljesen. Ó, milyen gyönyörűen lobogott. Hogyan lobogott, gondolta Ringó. Melegség öntötte el szívének tájékát. De egy kicsit szomorú is volt. V. M. fordítása KIS ÁLLATLEXIKON írta: Milena Lukesová és Bohumil Ríha; fordította: Kulcsár Ferenc; rajz: Varga Lajos SÁRMÁNY Ismer engem minden sármány: nemcsak a fejem csillog sárgán, hanem a hasikám is. Enyém az erdő szegélye és egynéhány vörösfenyöje, no meg egy darabka rét. Ez mind az én birtokom. Jaj annak az idegen sármánynak, mely itt akarna tanyát verni. Birodalmamból úgy marnám ki, hogy megnézhetné magát. Röpködnének a tollai a réten át. CITROMSÁRMÁNY Bokrosokban és erdőszegélyekben röpdös. Talajra rakott fészkét lószőrrel béleli ki, s négy-hat fiókát költ ki benne. A hím sármány kellemes énekét áprilistól júniusig hallhatjuk. Hangja: érces „cri-csre"; éneke gyors, szri-szri-szri-zi-zi“. GONDOLKODOM. TEHÁT... SZÁMLOGIKA A körszeletekben látható számok bizonyos logikai elgondolás szerint szerepelnek. Haladj az óramutató járásának irányában, ismerd fel a logikai sorrendet, majd ennek megfelelően írd be a hiányzó számot. Nos, melyik ez a szám? JH3 KEDVES GYEREKEK, egy hete tiétek a nyár, iskolai kötöttségek nélkül élvezhetitek örömeit, a napfényt, a vizet, a természet szabad „mezőit“, s bennük mindazt, ami élet, amiből játékaitokhoz is me- ríthettek-forfnálhattok építőelemeket. Talán már vannak is szép élményeitek az első napokból, vagy ha még nem, hát bizonyára lesznek a következőkből, töltsétek bár azokat otthon, pionírtáborokban vagy éppen külföldön szüléitekkel. És ezek között az élmények között, hisszük, lesznek olyanok, amelyeket érdemes majd elmesélni egy, az osztályotokénál nagyobb gyermekközösségnek, mondjuk rovatunk sok-sok olvasójának. Ezért arra kérünk benneteket, hogy - akár tanítóitok, szüléitek segítő közreműködésével - írjátok meg a számotokra legfelejthetetlenebb, legizgalmasabb szünidei pillanatokat, eseményeket - versben vagy prózában, de lehet a közlés formája rajz (tus, toll) és fénykép (sorozat) is. A legjobb munkákat természetesen közöljük. (b) SAKK - ÉS MÁS Bátorkeszi (Vojnice) felszabadulásának évfordulója alkalmából nemzetközi sakktornát rendeztek a községben, sorrendben immáron a kilencediket, melyen három országból - Csehszlovákia, Magyarország, NDK - hat gyermekcsapat vett részt. A torna győztese a debreceni DUSE csapata lett, második a Chemie W-PSt. Guben, harmadik a bátorkeszi Meopta. Ami az egyéni küzdelmek eredményeit illeti, debreceniek végeztek az első három helyen, negyedik egy chrudimi versenyző lett. A helyi művelődési ház és a Meopta sport- szervezet jóvoltából azonban nemcsak sakk szerepelt a rendezvény műsorán, a rendezők gondoskodtak a gyerekek szórakoztatásáról is: kirándulást szerveztek számukra Nyitrára és Párkányba (Stúrovo), ezenkívül volt foci, asztali- tenisz, mozi. A régi barátságok felelevenítésében és újak kialakításában nem okozott gondot, hogy a gyerekek nem ismerték egymás nyelvét; és az ünnepélyes eredményhirdetés után azzal váltak el egymástól, hogy a jubileumi - a tizedik - találkozón ismét örömmel mérik össze tudásukat. MIHOLICS ZOLTÁN NEMES NAGY ÁGNESNyári rajz Hogy mit láttam? Elmondhatom. ez a sötét gyalogszeder, De jobb lesz, ha lerajzolom. ez itt a szél, a repülés, az álmodás, az ébredés, Megláthatod te is velem, ez itt gyümölcs, ez itt madár, csak nézd, csak nézd a jobb kezem. ez itt az ég, ez itt a nyár. Ez itt a ház, ez itt a tó, ez itt az út, felénk futó, ez itt akác, ez itt levél, ez itt a nap, ez itt a dél. Majd télen ezt előveszem, ha hull a hó, nézegetem. Ez borjú itt, lógó fülű, hasát veri a nyári fű, Nézegetem, ha hull a hó; ez itt virág, ezer, ezer, ez volt a ház, ez volt a tó. 1 Barátok - nemes versenyben MEGFEJTÉS A Június 24-i számunkban közölt feladat megfejtése: az 1 -es. Nyertesek: Varga Valéria, Hosszúszó (Dlhá Vés); Kormos Erika, Bellény (Belín); Haris Gyöngyi, Naszvad (Nesvady); Jászberényi Péter, Nyitra; Öuris Pál Csorna (Camovce). ÚJ SZÚ 18 1983. VII