Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1983. július-december (16. évfolyam, 26-52. szám)
1983-10-14 / 41. szám
V AHOL AZ ASZÁLY NEM HAGYOTT NYOMOT Öllé Imre, a efsz elnöke, gyönyörködik a szép kukoricacsövekben A hosszan tartó szárazság a Csallóközben is sok kárt okozott. A szemes kukorica egy része kényszerérett, rövid és vékony csöveket hozott, amelyeken fejletlenek a szemek. A silókukorica nagy részének túl nagy a szárazanyag-tartalma. Mezőgazdasági üzemek vezetői, járási és kerületi szervek szaktanácsadói törik a fejüket, melyik táblán hagyják beérni a silókukorica termését. Ilyen problémákkal küzdenek az idei ősz elején a földművesek. Szerencsére a dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) járásban a mezőgazdasági üzemek többségében mérsékelték az aszály kedvezőtlen hatását a hozamokra, sőt néhány mezőgazdasági üzemben rekordtermést takarítanak be. Ezek közé tartozik az Ekecsi (Okoö) Efsz, ahol joggal tartották meg a kukoricabetakarítás bemutatójának napját. Olyan korszerű módszerekről volt szó, amelyek alkalmazásával csökkentik a veszteségeket és megteremtik a jövö évi bő termés alapját. A Szlovákia két kerületére is kiterjedő bemutatón gyakran előtérbe került a hogyan többet és jobb minőségűt kérdése. Erről vitáztak a határban is, ahol a termelők 35 fajtát és hibridet mutattak be a mezőgazdasági üzemek elnökeinek, gépesítőinek, agronó- musainak és más szakembereknek. Előnyök, hátrányok kerültek terítékre. Tanácsok, melyik fajtát milyen célra, milyen talajviszonyok között termeljék. A legtöbb kérdést a Bajai Kukoricatermelési Rendszer Közös Vállalat vezetőihez intézték, akik garantálták, hogy a járásban közel kétezer hektáron, ebből az Ekecsi Efsz-ben 1100 hektáron hat tonna lesz a szemes kukorica hektárhozama. Az ígéret nem maradt papíron, ezért a bemutató a kukoricatermesztés magasiskolája lett. Olyan újabb megállapítások hangzottak el, amelyek megcáfolták a korábbi kísérletek eredményeit és változásokat sürgetnek a termelési programok kialakításában. Nagy érdeklődés kisérte dr. Juhász László igazgatóhelyettesnek a rendszer indulásáról, a termelési rendszer szüntelen felújításáról mondott szavait. Magyarországon a rendszert alkalmazó 149 taggazdaságban 15-20 százalékkal volt nagyobb a hozam, mint a hagyományos termeléssel. Hangsúlyozta a fajtamegválasztás, az agrotechnikai, a vízgazdálkodási és a terméstárolási módszerek fontosságát. A lehető legjobb tulajdonságú hibrideket ajánlják a partnerüzemeknek, amelyeknek 10-11 agrotechnikai eljárást kell megtartaniuk. Ha egyet is kihagynának, csökkenne a hozam. Naprakészen ismerik az egész világ kukoricatermesztőinek eredményeit. Azok legjobb módszereit 3-4 év alatt alkalmazzák a gyakorlatban. Az új ismeretekről a legtöbbet dr. Menyhárt Zoltán, a Gödöllői Agrártudományi Egyetem tanára beszélt. Ó is bizonyította, hogy ezzel a termelési módszerrel növelni lehet a kukorica hozamát. A régi módszereket értékelve arról beszélt, hogy az egyed hozama volt a fő mutató. Most megváltozott a helyzet. A sűríthető fajtáké a jövö. De főleg szárazság idején a túl sűrű kukorica sem jó, mert kisebb termést ad. Kisebbek lehetnek a csövek és nem lesz kielégítő a szemek beltartalmi értéke. Miután a termelési rendszer képviselői és más szakemberek elmondták véleményüket, a mező- gazdasági üzemek vezetői főleg a vendéglátó szövetkezet elnökétől, agronómusától, gépesítőitől érdeklődtek a termelés alakulásáról és az együttműködésről. Öllé Imre, az efsz elnöke elégedetten válaszolta, hogy jól jártak a kapcsolatok felvételével. Ebben az aszályos időjárásban is több mint hat tonna szemes kukoricát takarítanak be hektáronként a már említett nagy területről. A Nagyárok dűlőben 10 tonna volt a szemes kukorica termése hektáronként. A legnagyobb előnynek tartotta, hogy ellenőrzött, jó fajta kukoricákat termeszthetnek. Tehát szinte biztosra mehetnek. A rendszeres és színvonalas szaktanácsadás szintén hozzájárul a hozamok állandósításához és növeléséhez. A jelenleg termesztett kukoricafajták kedvezőbb időjárás esetén könnyen megadhatják a hektáronkénti 8 tonnás hozamot. Egyes fajtákban - ahogy mondotta - még több is van. Dr. Hegedűs István agrármérnök, a szövetkezet főagronómusa az elmélyült tudományos kísérleteknek tulajdonított nagy jelentőséget. Készen kapják a receptet, amit még a hazai szakemberekkel együtt tökéletesítenek, kiegészítenek. Véleménye szerint a fajtákhoz igazodó agrotechnikai eljárások a jó termés előfeltételei. Ezért a termelési rendszer szakembereivel együtt állandóan figyelik az időjárás, a talaj, az öntözés a tápanyagellátás hatását a fajták fejlődésére. Ha az együttműködés továbbra is ilyen jó lesz és a feltételek is kedvezően alakulnak, akkor tervbe foglalhatják a 10 tonnás hektárhozam elérését. Dr. Matos Lőrinc, a BKR igazgatója elégedetten hallotta ezeket a megállapításokat, elismeréseket és ígérte, hogy a jövőben még tovább tökéletesítik a módszert és javítják a szolgáltatást. Szlovákiában hat mezőgazdasági üzemben 6500 hektáron termelik a kukoricát rendszerükkel. A Szovjetunióban három éve, Bulgáriában egy éve segítenek a termelés növelésében. Mexikóban, a kukorica őshazájában szintén alkalmazzák termelési módszereiket. A távlati tervek szerint néhány afrikai országban is igénybe veszik szolgáltatásaikat. A fajtabemutató után két gépsorral bizonyították, hogy a kukoricát gyorsan és kevés veszteséggel lehet betakarítani. Az E 516-os kombájnokra csótöró adaptereket szerelnek. Utánuk következtek a szárzúzók, a szárszecskázók, a tárcsás és ásós boronák. Igazi nagyüzem folyt a mezőn. Alig került le a termés, máris szántották a talajt. BÁLLÁ JÓZSEF A kombájnokat tárcsásboronák és ekék követték (A szerző felvételei) Az ötvenes években, a második világháború örökségeként Szlovákiában 1000 lakosra mindösz- sze 2,8 kórházi férőhely jutott. Az Egészségügyi Megbízotti Hivatal ösztönzésére 1950-ben megalakult a Bratislavai Egyetemi Kórház Javaslattevő Központja, amely az egészségügy! szolgáltatások színvonalának emelését volt hivatott elősegíteni. Fó feladata az egészségügyi épületek tervezése, valamint ezek belsőépítészeti, akusztikai és klimati- zációs szaktervezése volt. Pénzügyi és más nehézségek következtében nem önálló szervezetként, hanem különböző intézetek részeként működött. A hatvanas évek első felében olyan időszak következett be, amikor az akkori tervezőirodák az állandóan növekvő megrendeléseknek nem tudtak eleget tenni. Az egészségügyi épületek tervezésével foglalkozó javaslattevő központból 1966 márciusában önálló állami tervezési szervezetként megalakult a Zdravoprojekt. Munkájáról, terveiről Ján Menkyna mérnökkel, a szervezet műszaki-termelési igazgatóhelyettesével beszélgettem.- Tervező, fejlesztési és tipizációs munkákat végzünk, de foglalkozunk az építkezések előkészítésével és felügyeletével is - mondja Ján Menkyna mérnök. - Tevékenységünk - melynek legfontosabb része a tervezés - évi értéke megközelítőleg 20 millió koronát tesz ki, ami gyakorlatilag azt jelenti, hogy egy év alatt két-három kórház, vagy 30 rendelőintézet terveit tudjuk elkészíteni. Az 1966 óta eltelt 'dőszak alatt jó néhány kórházat, rendelőintézetet, gyógyfürdőt terveztünk.- Milyen egészségügyi épületek készülnek most a Zdravoprojekt tervei alapján?- 1985 végén fejeződik be a ruzinovi kórház építése, befejezetlen beruházás a Malinovszkij utcai és a Vajnoryi úti rendelőintézet is. A Zdravoprojekt tervei alapján készül a kramárei Egyetemi Gyermekkórház. Az eddig felsoroltak csak a bratislavai beruházások. Épülőfélben van még néhány rendelőintézet és kórház Szlovákia más városaiban, melyek előreláthatólag ebben az ötéves tervidőszakban kerülnek átadásra.- Az említett beruházások építése a végéhez közeledik. Mit várhatunk a közeljövőben tervezőiktől?- Hazánkban 1000 lakosra körülbelül nyolc kórházi férőhely jut. Bratislavában viszont csak négy. így érthető, ha a 7. ötéves tervidőszakban a tervezőasztaloknál elsősorban Szlovákia fővárosáról van szó. 1985-ben kezdődik meg egy kórház építésének első szakasza Petrzalkán. A tervek szerint az 1,3 milliárd koronás beruházás első szakaszában 700, a másodikban pedig 510 ággyal gyarapodik a kórházi férőhelyek száma. A másik nagy beruházás a lamaői Egyetemi Kórház lesz, amelynek terveit szintén mi készítjük. Kisebb feladataink közé tartozik néhány rendelőintézet és kórház újjáépítése, kibővítése Bratislavában és más városokban. El kell mondanom, hogy Kórház a rajzasztalon Beszélgetés a Zdravoprojekt tevékenységéről ,és terveiről az újjáépítés és kibővítés dolgozóink számára kissé ,,új“ fogalom. Idáig ugyanis tevékenységünk jobbára nagy beruházások tervezéséből, előkészítéséből, felügyeletéből állt. A 7. ötéves terv azonban szerkezeti változásokat hozott munkánkba. Az eddigi nagyberuházások mellett helyet kapott a már működő kórházak és rendelőintézetek kibővítése, újjáépítése és korszerűsítése. A kórházak és rendelőintézetek építése, korszerűsítése mellett sor kerül még a nyugat-szlovákiai termálfürdők terveinek elkészítésére is. Védnökségünk alatt épül például a dunaszerdahelyi, a szenei, a Banská Stiavnica-i üdülőközpont.-Az ötéves tervben előirányzott fő feladatok egyike: növelni a kivitelt. Mit tesz a Zdravoprojekt a szellemi export fejlesztéséért?-A külföldi partnerekkel a Polytechna és a Chirana Export külkereskedelmi vállalatokon keresztül tartjuk fenn a kapcsolatot. Most éppen Kuwait számára készítünk terveket, Algériába pedig egy 240 féróhefyes kórház tervrajzait küldjük. Számunkra a kivitel nem egyszerű feladat, és sajnos még a tapasztalatunk is kevés. A külföldi megrendelőknek ugyanis nemcsak a terveket kell elkészítenünk, hanem a kivitelezést is nekünk kell biztosítani. Az építkezési vállalatokkal való kapcsolatteremtés pedig eléggé nehezen megy, kapacitáshiány következtében nehezen tudnak eleget tenni megrendeléseinknek.- Milyen az együttműködés az építkezési vállalatokkal, ha a tervek nem exportra készülnek?- Egészségügyi épületek létesítése nemcsak műszaki, hanem építészeti szempontból is bonyolult, munkaigényes feladat. Ezért az együttműködés néha akadozik. Az építkezési vállalatok ugyanis legszívesebben a régi, megszokott anyagokkal dolgoznak, mi pedig igyekszünk a tárgyalások folyamán átültetni saját elképzelésünket. Persze, vannak jó tapasztalataink is. A Nyitrai és Poprádi Magasépítő Vállalattal például mindig szívesen dolgozunk együtt, nagyon elégedettek vagyunk munkájukkal. XXX A legelső vázlattól egy kórház vagy rendelőintézet megnyitásáig sok munkára van szükség. Hogy az elkészült egészségügyi épület megfelel-e a követelményeknek, nagyon sok tényezőtől függ. Ha azonban a tervrajzok jók, már megvan az első feltétele annak, hogy munkahelyén jól érezze magát az orvos, az ápolónő, és nem utolsósorban megfelelő környezetben várja gyógyulását a beteg. Hogy a Zdravoprojekt tervezőinek asztaláról az elvárásoknak megfelelő tervrajzok kerülnek ki, nem kell különösebben bizonyítani. Kisebb-nagyobb nehézségek és hibák persze náluk is előfordulnak, de dolgozóik minden igyekezete arra irányul, hogy az egészségügyi szolgáltatások színvonala állandóan emelkedjen. KOVÁCS EDIT 1983. X. 14.
