Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1983. július-december (16. évfolyam, 26-52. szám)
1983-10-07 / 40. szám
A szovjet építőkhöz tartozik a metróépítők csoportja is. Gyönyörű földalatti palotákat, expresszvonalakat építenek. Metróépítő a Szovjetunió Legfelső Tanácsának képviselője, a szocialista munka hőse, a XVI. kongresszus küldöttje, Alekszandr Szuchanov is. Alekszandr Szuchanov semmiben sem különbözik a bányászoktól. Középtermetű, szélesvállú, szőke hajú férfi. Tipikus bányász, mondják róla a beosztottjai.- A moszkvai Metrosztroj Vállalathoz 1952-ben küldött ki a Komszo- mol - emlékezik Alexandr Szuchanov.- Hidegsajtoló munkásként kezdtem dolgozni, a szakmához máig hű maradtam. Eleinte nem volt könnyű dolga, hisz a hidegsajtoló munkája nem a legkönnyebb. De a környezetében bátor és belevaló emberek dolgoztak. Első tanítójának a brigádvezetőjét, Andrej Logosztajevot tartja, aki a dombaszi bányákban már abban az időben is nagy tapasztalatokra tett szert.- Logosztajev rendet tartott a munkahelyén, megbecsülte azokat, akik szívvel dolgoztak. Minket, fiatalokat megtanított vésni a sziklát, a réselőkalapáccsal dolgozni - ebben az időben ez volt a legfontosabb szerszámunk - s ami a lényeg, megtanított szeretni a szakmát, a közösség gondjaiért és öröméért élni - mondja Alekszandr Szuchanov. Most ő adja tovább brigádja tagjainak mindazt, amire tanítói megtanították. A metróépítők munkája nem köny- nyű. Nagy mélységekben dolgoznak, naponta meg kell küzdeniük az elemekkel. Természetesen, a gépek sokat segítenek, az elmúlt években a Metrosztroj Vállalat technikai felszereltsége nő. Ma a Metrosztroj egy magas teljesítőképességű, elsőrangú technikával és technológiával felszerelt vállalat. A bányafolyosókat modern berendezések vágják. A harmincas évek primitív technikáját modern hidegsajtoló prések, mechani- zált sajtolóegységek, önműködő blokklerakók, nagy teljesítményű talajmozgató gépek váltották fel. Egy mai hidegsajtolónak felsőfokú képzettséggel rendelkező szakembernek kell lennie, értenie kell a folyosóvágáshoz, a robbantáshoz, dolgoznia kell a rakodógépen, gépet kezelni és gépet szerelni, blokkokat lerakni és betonozni tudni kell. így aztán minden évben meg kell ünnepelnünk az építők, a bányászok és a vasutasok napját is - folytatja tréfásan Szuchanov. A kommunista Alekszandr Szuchanov már harminc éve építi a metrót és húsz éve brigádvezető. Mivel mesterfokon" elsajátított néhány szakmát, a brigádvezetők közül elsőként érte el, hogy brigádjának minden tagja több szakma mestere; ennek következtében biztosított a munka folyamatossága, mert a brigádban kölcsönösen válthatják és kisegíthetik egymást az emberek. A Metrosztroj pártszervezetben megtudtam, hogy soha, a legnehezebb körülmények között sem kért semmiféle könnyítést. Ellenkezőleg, mindig a legigényesebb munkaszakaszon dolgozik. Szuchanov professzionalista. Ez nemcsak abban rejlik, hogy kifogástalanul végzi a szakmáját. Ehhez a munkához való jó viszony, az állandó keresés, állhatatosság, szívósság, kitartás, az állampolgári büszkeség és a becsületesen elvégzett munka is hozzájárul.- Mikor végezte a legbonyolultabb munkát? - kérdeztem a brigádvezetőt.-A moszkvai metró három állomást összekötő átszálló csomópontjánál - válaszolta Szuchanov. - A kőzet rendkívül kemény volt azon a részen, és számításba kellett venni, hogy a közvetlen közelben már három metróvonal üzemel. Ezért mérsékeltük a robbanóanyagok használatát, főleg fejtő, illetve fúrókalapáccsal dolgoztunk. A nehézségek ellenére a brigád I becsülettel teljesítette feladatait. Ezért a teljesítményért állami kitüntetést kapott a metróépítö csoport és Alekszandr Szuchanovnak a szocialista munka hőse kitüntetést adományozták. Alekszandr Szuchanov több, a munkát előrevivő mozgalmat kezdeményezett és számos olyan újító javaslat szerzőjé, amely lehetővé tette, hogy minőségileg jobb munkát végezzenek és meggyorsítsák a munkálatokat. A Metrosztroj Vállalatnál Szuchánov brigádja az első közösségek közé tartozott, amelyek áttértek a munkaszervezés és a jutalmazás brigád-formájára. Fiatal, de tapasztalt mesterek is felkeresik Szu- chanovot, hogy ellessék nagyszerű szervezési módszereit, újítási ötleteit és következetességet tanuljanak. Brigádját már régen joggal nevezik a Metrosztroj iskolájának. Annak ellenére, hogy a földalatti vonalak építőit ma speciális technikai szaktanintézetekben és speciális, három hónapos tanfolyamokon készítik fel a szakmára. Szuchanovnak az a nézete, hogy ha valaki egy évig hidegsajtoló munkásként dolgozott, és megbirkózott az első nehézségekkel, lehet belőle valami. Megtörténik, hogy a fiatalember nem bírja ki a föld alatt a gyors munkatempót és elmegy a Metro- sztrojtól. De Alekszandr Szuchanov brigádja nagyon ritkán megy el. Az emberek rendszerint mesterfokon megtanulják a szakmát és úgy mennek át más területekre, hogy átadják tapasztalataikat. Bár ma már ismeri nevüket az egész vállalat, nem szállt fejükbe a dicsőség. Szerénységet is tanultak mesterüktől. Ha előfordul valami nehézség, az egykori tanítványok nem szégyenkeznek tanácsot kérni tanítójuktól, nem félnek, hogy odalesz a tekintélyük. Ezért Szucha- novot úgy tartják számon, mint aki nemcsak a fiatalok tanítója és oktatója, hanem a brigádvezetők nevelője is. Tanítványai szervezik a bonyolult építkezés munkálatait. Alekszandr Szuchanov Moszkvában született. Nyolcéves volt, amikor kitört a háború. A fasiszta légierő barbár berepüléseket végzett Moszkva légi terében, a vasútállomásokat, üzemeket és lakónegyedeket bombázta. Ezekben a szörnyű időkben Moszkva lakosai számára megbízható óvóhelyet jelentett a Metró. Egyszer akis Szása szemeláttára pusztultak el a kenyérért sorban álló emberek.- Azt hiszem, akkor éreztem először vágyat arra, hogy minél több föld alatti palotát építsek - mondja Szuhanov. A brigádvezetőnek azt a képességét,- hogy a példamutató munkát össze tudja kapcsolni az emberek iránti érzékeny magatartással, röviden így jellemezte a 8. számú építő és szerelő részleg vezetője. - Alekszandr Szuchanovot a Szovjetunió Legfelső Tanácsa küldöttévé azért jelöltük, mert ő a munkásosztály egyik legtapasztaltabb és legöntuda- tosabb képviselője. A hidegsajtoló brigád vezetője három műszakban dolgozik (a metró építése megszakítás nélkül folyik). A képviselői munkát Szuchanov mindig szabad idejében végzi. A hónap minden második szombatján fogadja választóit, s intézi az emberek ügyes-bajos dolgait. Nem hagy figyelmen kívül egyetlen levelet, egyetlen kérvényt sem. Az a véleménye, hogy egy képviselő számára nincs elhalasztható kötelesség.- Harminchét éves voltam, amikor megkaptam a pártigazolványomat. Szavakkal nehezen tudnám kifejezni azt az érzést, ami akkor hatalmába kerített. Meghatódtam. Hisz a párttagság az elvtársak nagy bizalmának jele, és én nem okozhatok csalódást, nem élhetek vissza a bizalommal. A hidegsajtoló munkások ötvenéves korukban nyugdíjba mehetnek. Csakhogy Szuchanov - bár kiérdemelte - még nem szándékozik nyugdíjba vonulni. A XXVI. kongresszus jelentős feladatokat tűzött a metróépítők elé és a kiváló bngádvezető pártfeladatának tartja, hogy részt vegyen a feladatok teljesítésében. ALEKSZEJ NYIKITYUSKIN A nyolcvanas évek kommunistái A nagysallói (Tekovské Luzany) Haladás Egységes Földmüvesszövetkezet a magtermesztő mezőgazdasági üzemek sorába tartozik. így érthető, hogy bruttó jövedelmének kétharmadát a növénytermesztő ágazat adja, hiszen a jó minőségű vetőbúzának, -árpának, -kukoricának és -napraforgónak, zöldség- s virágmagvaknak ára van a piacon, a lencséről nem is szólva, amit az idén száz hektáron termesztettek, jelentős részt vállalva ezzel az országos program valóra váltásából. A vetőmagtermesztés kifizetődő, de annál nehezebb munka. Sokéves gyakorlat, szakértelem, pontos és fegyelmezett agrotechnika kell hozzá, hogy a termelő megtalálja számítását. Nagysallón mindez együtt van, így mi sem természetesebb, hogy a tagok igyekezetében bízva továbbra is meg akarják tartani a magtermesztő gazdaság címet. Az elmondottak tükrében kétszeresen kirívó az, ami a közelmúltig az állattenyésztést, pontosabban annak, egyik részét jellemezte. Hónapokkal korábban, még az évzáró taggyűlés előtt ezzel kapcsolatosan mondta Drappan Imre pártelnök:- Egy fájó pont van gazdálkodásunkban, a tejtermelés. Fejési átlagunkkal évek óta a járási ranglétra utolsó helyeit béreljük. Az évzáró pártgyűlésen kiemelt feladat lesz a jobbulás feltételeinek megkeresése, majd valóra váltása. E szavak késztettek, ösztönöztek, hogy hetekkel ezelőtt, vagyis hónapokkal a pártévzáró után ismét ellátogassak a nagysallói Haladásba. Megnézve, hogy mennyiben sikerült az elhatározást valóra váltani, a szavakat követték-e tettek. A tapasztalat egyértelmű igen. Az évzárót és a közgyűlést követően a földmüvesszövetkezet vezetői sokat tettek a javulás érdekében, s. amint a tények is igazolják, az eredmények sem maradtak el. Kovács Ernő, az efsz idei évzáró közgyűlésén megválasztott elnöke így összegezte a lényeget.- Végre nyugodtan ülhetjük végig a járási értekezleteket. Már nem vetik a szemünkre, nem mondogatják, hogy gazdálkodásunk egészéhez méltatlan a tejtermelésünk. Rövid idő alatt jelentős lépést tettünk, hiszen a tavalyi 8,22-es, és az idei év eleji 8,38 literes fejési átlagot tizenegy liter fölé emeltük. Ezt a szintet korábban még sosem értük el. Ugyanakkor a minőség is javult. A márciustól eladott tej mind első osztályú, s a kiválasztott üzemek közé tartozunk, vagyis a tejüzem a különleges minőségű alapanyagot igénylő termékeihez is visz tőlünk tejet. S mindez még mindig nem a csúcs, adottak a lehetőségek, hogy tovább javítsuk eredményeinket. A jobbulás hátterét boncolgatva, közel a kétórás beszélgetés tanulsága egy-két mondatban összefoglalható. A vásárolt nyolcvan darab üszőt leszámítva - ami A szó ÖNMAGÁBAN KÉVÉS Látogatóban hónapok múltán a közei n OO-as állomány mellett valóban elenyésző mennyiség -, lényegében nem csináltak semmilyen kiadásokat igénylő változásokat- Csupán annyi történt - ahogy az elnök mondta hogy a régit jobban, tökéletesebben, s főleg felelősségteljesebben csinálják. Magukat, vezetőket is beleértve mindenki következetesen végzi feladatát, értékelik a jó munkát, s erkölcsi, valamint anyagi elmarasztalás éri a rosszul, hanyagul dolgozót. Valamennyi konkrétumot felsorolni szinte lehetetlen, s talán felesleges is, de párat annál érdemesebb A takarmányt mennyiség és minőség szerint leltárba veszik, s hetekre, sót napokra kidolgozzák az etetési tervet. Bevezették a központi, tehát az egy helyen történő takarmánykeverést, így az adagok összetétele pontosabb, s minimális a veszteség. Fényes bizonyítéka ennek, hogy a télire elraktározott takarmány, amelynek a korábbi gazdálkodáson alapuló becslések szerint időnap el kellett volna fogynia, kitartott az újig, s közben az állatok sem éheztek. A fejők, etetők és a vezetők hetente munkaértekezleten értékelik az eredményeket, s ha csökken a napi fejési átlag, azonnal összeül a vezetőség, hogy megállapítsa a közvetlen okot.- Mert ilyen mindig van, csak meg kell keresni - hangsúlyozza az efsz elnöke. - Például elöregedett a szálas takarmány, amit a tehenek azonnal megéreznek. Ilyenkor ezt még aznap kiiktatjuk a közvetlen etetésből, a megmaradt részt leszárítjuk, és új területet kezdünk vágni. Persze ehhez az is kell, hogy folyamatosan nőjön kasza alá a zöld, vagyis tervszerű legyen a termesztés. Például már az is meglátszik az átlagon, ha elromlik a gép, és az állatok késve kapják a takarmányt, vagy ha a reggeli adagot este vágják le. A takarmánybekészítők ezért már éjfél után kettőkor munkába állnak, hogy reggel jó minőségű szálast kapjanak a tehenek. Mindezzel azt akartam érzékeltetni, hogy a fejési átlag javítása nagyon összetett feladat, és a fejők mellett mások munkája is meghatározó. A pártelnök már beszélgetésünk kezdetén leszögezte, hogy a gazdasági vezetés és a pártirányítás egységes egészet alkot, csak a kettő együtt lehet eredményes. így volt ez a tej esetében is.- Az efsz és az ágazatvezetők, tanácskozásain a pártbizottság is jelen van, mi is elfogadjuk és megszavazzuk a határozatokat és az újat. S ezzel együtt felelősséget is vállalunk a feladatok teljesítéséért. Vagyis megmagyarázzuk a kommunistáknak, s az ö közreműködésükkel pártonkivüli dolgozótársainknak is, hogy mit és miért kell bevezetni. Miért keli például anyagilag is elmarasztalni azt, aki nem jár rendesen a munkába, vagy vizet önt a tejbe. Szükség van az ellenőrzésre, s ezen túlmenően arra is, hogy egymást figyeljék a dolgozók, figyelmeztessék azt, aki vét a követelmények ellen. Fontos megérteni, hogy mindez közös érdek. Persze a szó önmagában ezúttal is kevés. Ezért arra is ügyeltünk, olyan értékelési rendet vezettünk be, hogy a jó munkát anyagilag is többre értékeljük. Az elmondottak a változások értékét növeli, hogy ezekre a növénytermesztési szempontból meglehetősen nehéz évben került sor. Az eredmények így kétszeresen bizonyítják a tervszerű munka, az átgondolt vezetés és a dolgozók körében kifejtett politikainevelő munka jelentőségét. Azt, amit a Haladásban ésszerűen kamatoztattak. EGRI FERENC
