Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1983. július-december (16. évfolyam, 26-52. szám)
1983-07-01 / 26. szám
E meletnyi magas épület, kicsi ablakjaival kissé zordan ható külsővel. A környéke viszont annál kellemesebb látványt nyújt. A bejárathoz vezető gyalogutat széles ró- zsaágyások szegélyezik, azokon túl pedig gondozott füves terület húzódik, cserjékkel, dísz- és gyümölcsfákkal beültetve. Rend és tisztaság van mindenütt, elfekvő láda, kartondoboz, tojástartó-lap, de még eldobott papírdarab sem látható, tojáshéjról, vagy más hulladékról, nem is szólva. Pedig akadna ilyesmi kör- nyezetcsúnyítóként bőven, hiszen itt a tojások és a csibék szállításához szükséges tárgyak naponta igényelt kellékek, a falakon belül pedig hetente négyszer mintegy ötvenezer csibe bújik ki a tojásból, s ez esetenként nyolc mázsa mellékterméket, hulladékot is jelent. A keltetőüzem - mert erről van szó - a Komáromi (Komárno) Állami Gazdaság önelszámoló egysége. A falakon belüli életet, munkát szigorú előírások szabályozzák, hiszen egy esetleges fertőzés, kívülről bevitt kórokozó sokezer naposcsibe életét veszélyeztetné. így a tojásválogató- osztályozó és a keltető csarnokba csakis az ott dolgozók léphetnek be, feltéve, hogy előzőén eleget tettek a higiéniai követelményeknek. A látogató a két csarnokot elválasztó üvegfalú folyosóról lehet szemtanúja a falakon belüli életnek, de Tóth Ferenc üzemvezető magyarázata pótolja a közvetlen élményt.- Itt tízen dolgoznak, egy műszak alatt mintegy ötvenezer tojás megy át a válogató-osztályozó asztalon. Igényes és szemet erőltető a munka, hiszen amint látható az erős lámpák lentről világítják át a tojást, és a hibát csak úgy lehet észrevenni, hogy a szó szoros értelmében minden egyes darabot alaposan szemügyre vesznek. Percekkel később Tóth Ilona, a csoport vezetője megerősíti a hallottakat.- Érdekünk és kötelességünk úgy dolgozni, hogy a behozott tojásból a keltetésre megfelelők bekerüljenek a gépbe, de ugyanakkor a lehető legkevesebb alkalmatlan, mivel a ke- lési százalék is bérmeghatározó. Sorolja a feltételeket, követelményeket, hogy mi mindenre kell kiterjednie a figyelemnek. Nem lehet a tojás az előírt súly alatt, felette sem. Tisztának és szabályos formájúnak kell lennie, és a héjon a belső repedést is észre kell venni. Az ellentétes csarnokból, a keltetőből Pálka Margit csoportvezető jön ki a folyosóra, hogy beszéljen munkájáról. Újvári Éva, Zuzana Hrabovs- ká, Judita Zeleóanská és Sárközi Piroska tovább végzi a feladatot, ami látszatra nagyon egyszerű. Az egyik Tóth Ferenc üzemvezető: Mindenki igyekszik a maximumot nyújtani a munkában szlovákiai kerületben tudjuk eladni, tehát nem kell többszáz kilométerre szállítani a csibét, ami csak növelné kiadásainkat. Az év első öt hónapjában túlteljesítettük tervünket, miközben a minőségnek is eleget tettünk és a megkövetelt hatékonysági keretek között maradtunk. Kiderül, hogy a már említetteken túl még számtalan feltétele van az eredményességnek. Kezdve a tojás tárolásától, ami az ideális négy napon túl különös gondot igényel, a különböző fertőtlenítő eljárásokon, valamint a tojások törését megakadályozó kíméletes szállításon és bánásmódon keresztül, egészen a keltetés huszonegynapos forgatókönyvének pontos betartásáig rengeteg ARANYJELVÉNYES BRIGÁDTAGOK „vasládából“ kell a másikba átrakniuk a tojásokat.- Lámpázunk - nevezi nevén a „gyereket“ a csoportvezető. - Kiválogatjuk az elhalt tojásokat, és csakis azokat tesszük be az utókeltető gépbe, amelyekből már bizonyosan csibe lesz. Helyet, energiát nyerünk a gondos kiválasztással, így meglehetősen igényes és felelősségteljes a munka. Elmondja még, hogy a nehezebbje délután háromkor kezdődik, amikor további hét kolléganője is munkába áll. Mintegy harmincezer csibe ugyanis már javában kopogtatja a tojáshéjat, hogy kivágja magát a burokból. Éjszaka tizenegy óra is lesz, amikor végeznek a válogatással.- Minden csibét kézbe kell venni, hogy csakis az életképes, hizlalásra alkalmas egyedek jussanak ki az üzemekbe - mondja, három dolgot is említve, amit mindenképpen meg kell figyelni a gyenge, aprócska állaton. Jó szem és gyakorlat kell hozzá, ö például már tizenharmadik éve válogatja a csibéket.- Meglehetősen erős a piaci verseny, és vevőink bizalmát csakis jó áruval tudjuk megtartani - folytatja az üzemvezető. - A baromfihizlalás részben idényszerű, több üzemben télen nem használható épületekben is nevelnek vágóbaromfit, s ugyanakkor a szemestakarmány-keretek is meghatározóak. Mi ennek ellenére éves tízmillió darabos kapacitásunkat kilenctized részben kihasználjuk, és az egész mennyiséget a nyugatapró részletre kell ügyelni. Annyira pontosan, hogy a keltetés bizonyos időszakában még a hőfokot, páratartalmat és a levegöcserét szabályozó automatikára sem bízzák magukat.-A klímaberendezés riasztója is eltűr egy bizonyos határérték-eltolódást, aminek állandó ellenőrzéssel elejét vesszük. Karbantartóink is elsődlegesen a hibák megelőzésére ügyelnek. Például azzal, ha egy elhasználódott ékszíjat még a szakadás előtt kicserélnek, meghatározó jelentőségű értékeltérésnek veszik elejét - magyarázta az üzemvezető. Ennyi feltételt és a lehető legpontosabban betartani ott, ahol harminchétén dolgoznak csak úgy lehet, ha mindenkinek egyaránt érdeke és szívügye a termelési siker. A komáromi ~ ___ ij a S2ZZ -Z22L Jó szem és gyakorlat kell a csibék osztályozásához (A szerző és archív felvétel) gazdaság keltetőüzemében ez így van. Az okot, hátteret Hájik Margit mester részletezte.- Egyéni érdekünk is, hogy munkánk legyen, s ehhez el kell adni a csibéket. A vevők viszont oda mennek, ahol jobb árut kapnak. Tisztában vagyunk vele, hogy az időszerű feladatokat azonnal el kell végezni. Ha vasárnap kelnek a csibék, akkor vasárnap jövünk be, s ha megbetegszik valaki, helyettesíteni kell, még a hétvégi strandolás árán is. Olyan még nem történt meg, ha valakiért üzentünk, és nem jött be. Nálunk az összetartás, közös munka és megértés elengedhetetlen követelmény. Az elmondottak, hallottak után talán az lenne a furcsa, ha az üzem dolgozói nem szocialista munkabrigádban dolgoznának. Közülük huszonnyolcán már az aranyjelvény tulajdonosai. S e tények ismeretében az üzemvezető, a mester és a két csoportvezető szavai sem tűnnek rendkívülinek.- Három műszakban dolgozunk, úgyszólván egész éven át folyamatosan. Mindig és mindenütt nem lehetek ott, de így is tudom, hogy mindenki igyekszik a maximumot nyújtani a munkában.- Az emberek munkatársai, példaképei s egyben kritikusai is egymásnak. Ha valaki munkájában kifogásolnivaló akad, azt nyíltan megmondjuk, és sosincs belőle harag. Ha helyettesíteni kell, vagy a kömye- zetszépítés van soron, senki sem húzódozik, s aki komoly oknál fogva nem lehet jelen, az maga keresi a módját, hogy kivegye részét például a virágágyások kapálásából.- Ez csak természetes, hiszen egy brigádnak vagyunk a tagjai. Ez is ösztönöz, hogy egyben segítőtársai is legyünk egymásnak. Az új dolgozót betanítjuk és segítünk neki beilleszkedni a kollektívába. Ha megbetegszik valaki, természetesen meglátogatjuk, hiszen a szeretet érzete is gyógyít. Volt rá példa, hogy anyagilag kisegítettük már nyugdíjas társunkat, és takarítottunk annál, aki éppen új lakást kapott.- A megértés, a jó légkör nálunk meghatározó. Mert azért nemcsak, dolgozunk, hanem néha szórakozunk is. Egy-egy társunk esküvőjét, gyerekének születését megünnepeljük. Már hagyományosan nagy családként ünnepeljük a nőnapot, amelyre a férjek, feleségek is hivatalosak, s ha kirándulásra megyünk, mint például a közeljövőben a Ma- gas-Tátrába, akkor a családtagok is velünk jönnek. Egybehangzóan, meggyőződéssel hangsúlyozzák: mindez együtt adja termelési sikereiket. EGRI FERENC T őre (Turá). Ebben a faluban alakult meg annak idején az ország első, egységes földmüvesszö- vetkezete. Első elnöke Furinda Rudolf volt az elvhú, bátor, forradalmár kommunista. Azóta a tőrei és sárói (Őarovce) szövetkezet egyesült, s neve Béke Efsz. Itt dolgozik sofőrként Furinda Károly, Furinda bácsi unokaöccse. Ő az itteni pártcsoport vezetője is. Nem külsejében, inkább magatartásában hasonlít nagybátyjára.- Nem is tagadom az ilyen hasonlóságot - mondja -, mert egy elvet vallottunk, gondolkodásban is hasonlóak voltunk, együtt küzdöttünk, ha fiatalabb, sokkal fiatalabb is voltam akkor... Bizony, ma már nem fiatal. Felnőtt mindkét fia. Az egyik bútorgyári technikus, a másik meg most tölti kötelező katonai szolgálatának első esztendejét.- Csak ha szóba hozzák a nyugdíjazást - magyarázza gondolunk rá, hogy az eléréséhez nem kell egy egész évtized se. Többes számban szól, mert hiszen felesége is dolgozik, elárusító az élelmiszerüzletben, meg különben is egykorúak.- Korosodunk - folytatja -, de nem öregszünk, mert többet foglalkozunk az új dolgokkal, kevesebbet a múlttal. Ahogy felnőttek a fiúk, egyre több időnk jutott olyasmire, ami addig hiányzott, beleszólni ebbe is, abba is. Most lehet. Persze, mert a faluban ő a Nemzeti Front helyi bizottságának elnöke, képviselője a helyi nemzeti bizottságnak, felesége nőszövetségi aktivista.- Ha nem is gyakran, de most arra is jut időm, hogy vegyem a horgászbotot, kimenjek a Garam partjára - kacsint. - Ott valahogy jobban, alaposabban megfontolhatom a dolgom. Az ügyeket. Furcsa szó: ügyek. Szóhasználata viszont helyénvaló, mert horgászás közben nem a munkával kapcsolatos problémák foglalkoztatják. A munkafeladatok teljesítését természetesnek tartja, gyakorlott gépkocsivezető, a munkában magabiztos és megbízható. Gondot a közösség, a földművesszövetkezet, a falu, a pártcsoOkosan, jobban port elintézésre váró dolgai jelentenek. És ezek komoly ügyek.- Az egyik - magyarázza -, hogy erőteljesebben kell érvényesíteni a gazdaság irányításában a párt vezető szerepét, mert az előző években ez bizony hiányos volt. Nemrégiben új elnök került a földmüvesszövetkezet élére: Korpás Gábor mérnök. A pártelnök Schwarc László, meg a pártbizottság, melynek ő is tagja, okulva az eddigi hibákból, a korábbinál sokkal szervezettebb, hatékonyabb együttműködést teremtett az új elnökkel és a gazdasági vezetőkkel.- Ami abban nyilvánul meg - értelmezi az együttműködést -, hogy pártszervezetünknek mind a százegy tagja ismerője és a maga munkaterületén gazdája a munkának, meg a gondnak. Ö is tudja pontosan: fokozatosan felújítják a gépállományt, négy új teherautót már megkaptak, a tőrei részlegen azért korszerűsítik a műhelyeket, mert ott fogják bevezetni, rendszeresíteni a gépek központi, egy helyen történő karbantartását, ami gazdaságosabb, mint az egyéni karbantartás.-A másik ügy - folytatja hogy fiatalítani kell pártszervezetünket. Ezt pedig nem lehet megvalósítani máról holnapra, meg nem is könnyű. Ezért hát mindig ott vagyunk a fiatalok között. A felségemmel együtt még a pionírok rendezvényeire is eljárunk. Tőrében, Sáróban természetesnek is tartják az ifjúsági vezetők, a pedagógusok, hogy politikai tárgyú beszélgetést, ünnepséget, évfordulós megemlékezést tartva elsősorban öt hívják meg.- Sorolhatnám tovább az ilyen ügyeket - mondja van köztük sürgős is, meg aminek az elintézése várhat valameddig, de mindegyik fontos. így hát pecázás közben van min töprengeni mindig. Végül szülőfalujáról vall:- Tőrei voltam és vagyok még így, a több falu határát birtokló földmúvesszövetkezetben is. Az embernek a szülőfalujához való viszonya olyasféle, mint ami apjához-anyjához fűzi. Nekem legalábbis ilyen, ami Tőréhez köt. És tanúságtételnek is illő ez a mondata:- Nagybátyám korában a szabadság azáltal lett teljessé, hogy átvettük a nagybirtokot, úrrá lettünk a falusi nyomor fölött, most a szabadság törvénye csak akkor lehet teljes, ha megszabadulunk saját hibáinktól, okosabban, jobban, nagyobb haszonnal gazdálkodunk. HAJDÚ ANDRÁSÚJ SZÚ 1983. VII. 1.
