Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1983. július-december (16. évfolyam, 26-52. szám)

1983-09-16 / 37. szám

• Ünnepélyes keretek között nyitották meg az Agrokomplex ’83 kiállítást beszerezhetőek. Erre jók a lehetőségek, amióta a melléküzemági termelés számos mezőgazdasági vállalatban ígéretesen fejlő­dik. A szakmai értekezleteken a felszólalók elmondották, hogy egyrészt a kényszerhely­zet miatt gyártják ezeket a gépeket, más­részt állandó foglalkoztatást nyújtanak a dol­gozóknak, Dr. Jozef Pauőula, a Liptovská Osada-i Efsz elnöke elmondotta, hogy szö­vetkezetünkben létkérdés a melléküzemág fejlesztése, mert a mezőgazdasági termelés idényjellegű. Ezért gyártanak különböző gé­peket és berendezéseket. A cíferi Béke Efsz műhelyeiben nehéztárcsás boronát gyárta­nak, amelynek olyan jók a paraméterei, hogy Aranysarló díjat kapott. A Felsőszeli (Horné Saliby) Efsz műhelyének dolgozói PN-2000 tipusú permetezőgépet gyártanak a mező­gazdasági üzemek számára. A vágsellyei (Sara) Mezőgazdasági Kooperációs Vállalat silótakarmánykiemelő gépével váltotta ki a szakemberek figyelmét. Ezeknek a gépek­nek előnye, hogy a szerelők a helyi tapaszta­latok alapján tervezik, gyártják őket. Számos gép helyettesíti a korábban nyugatról beho­zott hasonló típusokat. A Slusovicei Efsz Aranysarló díjas rotációs boronája permete­ző adapterrel is fel van szerelve, és felveszi a versenyt a kölföldi gépekkel is. Elnyerte Az Agrokomplex ’83 után Nyitrán augusztus 20-tól szeptember 4-ig százezrek látogatták meg a tizedik Agro­komplex országos mezőgazdasági kiállítást, az érdeklődés napról napra fokozódott. Az ország minden részéből idesereglettek azok, akik kíváncsiak voltak a helyes táplálkozás kialakítására, a mezőgazdasági és élelmi- szeripari termelés fejlődésére, a falun élő emberek foglalkoztatottságának fokozására, a szabad idő jobb kihasználására és mindar­ra, ami összefügg az emberek élet- és mun­kakörülményeinek javításával. Számos tudo­mányos konferencia, kisebb nagyobb érte­kezlet zajlott le, és a látogatók szívesen vettek részt a közvéleménykutató rendezvé­nyeken, az ezzel összefüggő versenyeken. Ezeken képzett szakemberek szólaltak fel, illetve nyilvánítottak véleményt a kérdések­kel kapcsolatban, [gy a vállalatok, üzemek, intézmények vezetői megismerhették a fo­gyasztók véleményét. A jubileumi kiállítás után már elhangzottak az első értékelések, és sokan felteszik a kér­dést, milyen feladatok várnak a mezőgazda­sági és élelmiszeripari dolgozókra, a kutató- intézetekre, a bemutatón szerzett ismeretek, tapasztalatok alapján. A központi témakör a termelés minőségének javítása, az élelmi­szer ésszerű felhasználása és az egészsé­ges táplálkozás kialakítása volt. Eleinte so­kan úgy értelmezték ezt a jelszót, hogy átlagosan szűkebbre kell fognunk a napi élelemadagot. Nem erről volt szó. Erről a B és a C pavilon sokezer látogatója - akik között jócskán voltak fölösleges kilókat ma­gukon cipelők - is meggyőződhetett. Ezért szégyenkezés nélkül kérték el a kérdőíveket étkezési módjuk ellenőrzésére. Türelmetle­nül várták, hogy a betáplált adatok alapján a Datasystem számítógéppel milyen recep­tet készít számukra. Az egyik 172 centiméter magas 87 kilogramm súlyú férfinak az elmés gép kimutatta, hogy testének 24 százaléka zsírpárna. Úgynevezett rejtett kövérségben szenved, ami a számítógép szerint sok be­tegséget idézhet elő. A tanács szerint több energiát kell kiadni, mint amennyit felvesz. A napi étkezés 20 százaléka reggelire, 15 százaléka tízóraira, 30 százaléka ebédre, 10 százaléka uzsonnára és 20 százaléka va­csorára jusson. Tévénézés közben megihat egy pohár tejet, gyümölcsöt és kekszet fo­gyaszthat. Nagyon fontos, hogy rendszere­sen étkezzen. A gép a kevés mozgásúak közé sorolta öt, s javasolta, hogy minél többet gyalogoljon, sportoljon. Ha így tesz, akkor nagyobb lesz a munkateljesítménye is. A mezőgazdasági és élelmiszeripari válla­latok - akik vezetői közül sokan ellátogattak a szóban forgó pavilonokba - lehetőséget • A hőléggömbnek is sok szemlélője akadt teremtenek minél több növényi eredetű fe­hérje előállítására, az állattenyésztésben pe­dig még nagyobb teret kap a szarvasmarha- és a juhtenyésztés. Ezzel szemben tovább csökkentik a sertésállományt; hústípusú álla­tokat tenyésztenek és hizlalnak. A kiállításra jellemző volt a rendkívül nagy arányú kezdeményezés olyan mezőgazda­sági gépek előállítására, amelyek nehezen a szakemberek elismerését a Liptovskv Mi- kuláé-i Állami Gazdaság könnyű, nagy telje­sítményű, hegyi lejtőkre alkalmas kaszálógé­pe is. A Párnicei Efsz újítói pedig a bolgár gyártmányú Murgas típusú kis traktorra sze­relt kaszákkal nyerték el a látogatók tet­szését. A számos konferencia, tudományos érte­kezlet és sajtótájékoztató közül talán ki­emelhetjük a Slovosivo tudományos-terme­lési társulás konferenciáját, melyen nagy horderejű kérdésekről volt szó. Szakem­berek hangoztatták, hogy a termelés növelé­sében egyre nagyobb szerepe van a geneti­kai tényezőknek, vagyis olyan fajták ter­mesztésének és nemesítésének, amelyek jól bírják az éghajlati és talajviszonyokat és bőtermöek. Sok szó esett a nemesítés ered­ményeiről is. Nemesítőállomásainkon sorra születnek a jó tulajdonságú búzafajták. Kö­zülük az Iris a kiállításon Aranysarló díjat kapott. Más búzafajták is egyre nagyobb teret kapnak a termelésben. Mérsékelt válto­zás történt a burgonya és néhány takar­mányféle nemesítésében is. Ezzel szemben meg kell oldani a megfelelő takarmányrépa és újabb silózásra alkalmas kukoricafajták nemesítésését is. A burgonyatermesztés eredményeinek fémjelzője, hogy a Rema fajta Aranysarló díjat kapott. Az Agrokomplex ’83 országos mezőgaz­dasági kiállítás a tudományos kísérletek és a tudományos jellegű termelési programok meghatározásának szellemében zajlott le. Remélhető, hogy mindez tükröződik majd a termelésben is. BÁLLÁ JÓZSEF Szívesen segítenek Kora tavasztól késő őszig min­den munkából kiveszik részüket a gép- és traktorállomások. Segí­tenek a talajelőkészítésben, a nö­vényvédelemben, a betakarítási munkákban, s fontos szerepük van az állattenyésztés és a nö­vénytermesztés gépesítésében is. így van ez a Párkányi (Stúrovo) Gép- és Traktorállomás esetében is, amely szintén hozzájárul ah­hoz, hogy a környező szövetkeze­tek, állami gazdaságok minél job­ban tudják teljesíteni feladataikat. Mackó Lajos, a gép- és traktorál­lomás vezetője munkájukról a kö­vetkezőket mondta:- A gép- és traktorállomás pár­kányi üzeme két részlegere oszlik: a mezőgazdasági és műszaki részlegre. A mezőgazdasági rész­leg dolgozói növényvédelemmel foglalkoznak, segítenek az aratási munkákban, a napraforgó és a ku­korica betakarításában. A műszaki részlegen istállóberendezéseket, szölöbetakarítási munkálatokhoz speciális nagy teljesítményű szál­lítóberendezéseket, szalmakaza- lozásra használt gépeket készí­tünk. 1975-tól a Motokov külke­reskedelmi vállalat megbízásából a suranyi és az érsekújvári trakto­rállomással együttműködve kivi­telre is gyártunk. Az NDK részére az E 516-os gabonakombájnok­hoz mi készítjük a vágószerkezet hordozókocsiját. Munkánkat előre megkötött gazdasági szerződés alapján végezzük. Itt azonban szeretném megjegyezni, hogy az év folyamán különböző okokból felszabadulnak kapacitásaink, te­hát gyakorlatilag szerződésen kí­vüli munkákat is képesek vagyunk vállalni. A környező szövetkezetek figyelmébe ajánljuk, érdeklődje­nek, ha tudunk, nagyon szívesen segítünk. Ne riassza őket vissza, hogy bizonyos munkák elvégzé­sére nem kötöttek gazdasági szer­ződést.- Azt mondta, különböző okok miatt van szabad kapacitásuk...- Az idén például a Német De­mokratikus Köztársaság a terve­zettnél 400 darabbal kevesebb hordozókocsit rendelt - mondja Mackó' Lajos. - De ne gondolja, hogy ez azért történt, mert nem végzünk jó munkát. A visszamon­dott 400 darabot most egy lengyel vállalat szállítja az NDK-nak. Nemrégiben ugyanis Lengyel- ország egy jobb típusú hordozó­kocsi gyártását kezdte meg. Ilyen eset azonban nagyon ritkán fordul elő.- Én viszont egy másik példát mondok, amivel minden évben ta­lálkozunk - kapcsolódik be be­szélgetésünkbe Boros Ferenc, a mezőgazdasági részleg vezető­je. - Jóllehet a növényvédelmi munkálatokat mi végezzük el, a szükséges vegyszerekről nem mi, hanem a szövetkezetek gon­doskodnak. A vegyszerellátás te­rületén gyakran mutatkoznak hiá­nyosságok, a szövetkezetek nem mindig képesek a megfelelő mennyiségben és időpontban be­szerezni a növényvédelemhez szükséges anyagokat. Ilyenkor előfordul, hogy négy-öt napot vá­runk a vegyszerekre. Közben le­hetőségünk van olyan munkák el­végzésére is, amelyekre nem kö­töttek a szövetkezetek szerződést. Az is elfófordul, hogy alkatrész- hiány miatt nem tudunk befejezni valamilyen munkát. Ha már sem­mi megoldást sem találunk, a ve­zérigazgatósághoz, esetleg a mi­nisztériumhoz fordulunk. Nem szeretnénk ölbe tett kézzel várni, amíg a kívánt alkatrészt meg­kapjuk.- Mik a további tervek?- Gépparkunk pillanatnyilag jó állapotban van. Tavaly generálja­vításokat végeztünk és új gépeket is kaptunk. A közeljövőben tehát ilyen jellegű beruházásra nem ke­rül sor. Feladatokban azonban jö­vőre sem lesz hiány, mert üze­münket karbantartási részleggel bővítjük, hogy ezzel is széleskö­rű bbé tegyük szolgáltatásain­kat. KOVÁCS EDIT • Rendkívül nagy volt az ér­deklődés a kis­gépek iránt • A Cíferi Efsz nehéztárcsás boronáját is sokan megtekintették Rafaj, Bállá, Hidíkova felvételei • Könnyű elemekből épült szín a mezőgazdasági üzemek számára

Next

/
Thumbnails
Contents