Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1983. július-december (16. évfolyam, 26-52. szám)
1983-09-09 / 36. szám
Vasárnap 1983. szeptember 11. A NAP kel - Kelet-Szlová- kia: 6.05, nyugszik 18.58 Közép-Szlovákia: 6.13, nyugszik 19.06 Nyugat- Szlovákia: 6.21, nyugszik 19.14 órakor AHOLD kel 11.26, nyugszik 21.26 órakor Névnapjukon szeretettel köszöntjük TEODÓRA ÉS BYSTRÍK nevű kedves olvasóinkat AZ ÚJ SZÓ JÓVÖ HETI VASÁRNAPI SZÁMÁNAK TARTALMÁBÓL A LÉLEKTANI HADVISELÉS ESZKÖZEI Josef Borísek professzor cikke AZ AGROKOMPLEX ’83 UTÁN Bállá József írása VALÓRA VÁLT „ILLÚZIÓK“ Keszeli Béla riportja FRANTA J. Mészáros Károly írása CIRKUSZVILÁG Zolczer János riportja KISKORÚ BŰNELKÖVETŐK Fekete Marian írása ARATÁS Mi lka Zimková novellája „NEM ÜLÖK A BABÉRJAIMON“ Szabó G. László írása AZ ÖRDÖG KELEPCÉJÉBEN Leonyid Pocsivalov riportja Ott lenn, a föld mélyében (Folytatás az 1. oldalról)- De hát az ér nem szökhet el - jelenti ki határozottan Stanislav Kriétóf -, neked tudnod kell, merre szalad. Tovább megyünk. Megrakott csillék és néma hajtógépek állják utunkat. A sín mellett, a fal tövében zavaros hordalékvíz folyik. Búgnák a szivattyúk. Három emelettel lejjebb, a tizenkettedik szinten áll meg velünk a lift. Négy- száztizennégy méteres mélységben vagyunk. A hőmérséklet harminc fok. Az akna falán úgy folyik a víz, mintha valaki vödörből öntené a magasból. Újabb folyosó, újabb megjegyzések Stanislav Kristóftól. Attól a bányásztól, akinek életeleme az itteni munka. Bárkivel vált is szót, fiatal vagy idősebb vájárral, mindenkinek az arcáról ugyanazt olvasom le. Tisztelik és megbecsülik őt. Még akkor sem fordulnak el tőle, ha elégedetlenségének ad hangot. Tekintélye van, mert évtizedek óta élmunkás. Úgy ismeri a járatokat, folyosókat, mint a munkatársait.- Sok mindent megtanultam az elmúlt években, de egy valamit sosem tudok megérteni: azt, ha valaki nem tartja be a szavát. Az az ember csak fél ember előttem, mondja halkan, s közben néhány helyen megkopogtatja az alagúttal azatot. A sötétségből félhomály' ba megyünk és mind közelebb érünk az előbb még távoli fényponthoz. A negyvenhárom éves Dusán Marko robbantáshoz készül. Harmincnégy lyukat számolok össze a falban. Amíg beszélgetünk, meg is tölti valameny- nyit.- Nem esett még baja egyszer sem?- Nem. Úgy látszik, szerencsés vagyok. Huszonkét éve dolgozom itt, de eddig még sosem ért sérülés.- Minek örülne most a legjobban?- Egy kis napfénynek... az jól jönne, nagyon jól. Búcsúzunk.- Jó szerencsét! - köszönnek a brigád tagjai. Ismét a sötétben lépkedünk. Hallgatunk. Csak a sár cuppog a talpunk alatt. Felfelé a liftben két üres palack a „társunk“. Mozdulni sem tudunk.- Mit gondol, miért tisztelik ennyire a munkatársai? Miért szeretik olyan nagyon? - folytatom a beszélgetést Stanislav Kristóffal.-Talán azért, mert sosem kértem tőlük olyat, amit magam sem tudtam volna teljesíteni. Ha meg valami nehéz munkára kérem őket, beállók közéjük és megmutatom nekik, mi az, amit elvárok tőlük.- Csak ennyi kell a tekintélyhez?- Nem, nem, sokkal több. Tudja, ide csak azok jönnek dolgozni, akik nem hátrálnak meg a kémény munkától. Olyanok, akik bírják erővel. Még véletlenül sem fordulhat elő, hogy lebecsülném valakinek a képességeit. Azzal ejteném a legmélyebb sebet a lelkén. A bizalom tehát nagyon fontos nálunk. Aztán az sem mellékes, hogy ismerem-e a magánéleti gondjaikat vagy sem. Ha bajban vannak elvárom, hogy megkeressenek. Ha tudok, segítek nekik.- Gyakoriak a stresszhelyzetek?- Mostanában nem is annyira. Már kinn vagyunk a szabad ég alatt, amikor elárulja: nyolc hónap múlva nyugdíjba vonul.- És aztán?- Nem tudom. _ Igazán nem. De úgy érzem eljött az idő, mennem kell. Nem lesz könnyű a búcsú, tudom, de egy valami mégis enyhít a fájdalmamon: tiszta lappal megyek el.- Nem sajnálja, hogy több mint harminc évig bányászként élte az életét?- Nem. Egyáltalán. Ma is ugyanezt a munkát választanám- Pedig azt mondják, ennél nehezebb nincs is a földön.- Lehet. Számomra mégis ez volt a legszebb. Nézem a szemét... látom, nem kérdezhetek többet. Majd máskor. Talán legközelebb. SZABÓ G. LÁSZLÓ Ahol sosem süt a nap... IDŐSZERŰ GONDOLATOK A termelési-gazdasági egységek és a vállalatok gazdasági és innovációs aktivitása alapvető szándékainak irányításában erőteljesebben kell érvényesülnie az áítami tervnek, mely révén a szocialista állam kifejezésre juttatja a társadalmi érdekeket és a gazdasági szférával szembeni elvárásait. Ugyanakkor a termelési-gazdasági egységektől és a vállalatoktól elvárjuk, hogy a tervek előkészítésébe nagyobb mértékben kapcsolják be a dolgozókat, fejlesszék a kezdeményező tervezést. Az innovációs folyamat meggyorsítására a megállapított mutatók vonatkozásában tökéletesíteni kell az általános specifikus, minőséggel kapcsolatos mutatók rendszerét. Elsősorban a műszaki színvonal emelési ütemét, a termék minőségét, az anyagigényesség csökkentését, a termelés állóalap-igé- nyességének csökkentését, a kiviteli alapok hatékonyságának növelését, illetve a munkaigényesség csökkentését meghatározó mutatókról van szó. A terv egyes részeinek, főleg a termelésre, az állóeszközök újratermelésére, az anyagiműszaki ellátásra, a külkereskedelemre, a pénzügyi gazdálkodásra és egyéb tevékenységre vonatkozó részeinek a tudományos-műszaki haladás megvalósítása hatékony eszközeivé kell válniuk. Döntő fontosságúnak tartjuk, hogy az állami terv célfeladataival összhangban a termelési-gazdasági egységek és a vállalatok biztosítsák a gyártmány- és a technológiai innovációk tömeges áramlását, s erre irányítsák a beruházási tevékenységet is. Ez a beruházási erőforrások relatív hiánya ellenére is lehetővé teszi összhatékonyságuk növelését. Megköveteljük, hogy a kutatási és fejlesztési alap, minden termelési-gazdasági egység és vállalat már az 1984. évi terv előkészítésével kapcsolatban is teljes mértékben használja ki a megoldott kutatási és fejlesztési feladatok gyakorlati érvényesítése meggyorsításának összes lehetőségét. A meglévő ismereteket és mindazt ami reális, teljes mértékben és gyorsan érvényesíteni kell a termelésben. A termelési-gazdasági egységek és a vállalatok terveibe elsősorban azokat a feladatokat kell besorolni, amelyek teljesítése révén magas fokú hatékonyság érhető el, és amelyek megvalósítása nem haladja meg a két-háröm évet. A terv tökéletesítésében látjuk az előfeltételét annak, hogy elmélyítsük az állami terv által meghatározott célok és feladatok, valamint a pénzügyi, a hitelgazdálkodási, az árképzési rendszer, az anyagi érdekeltség közötti összhangot. A termékek és a technológiai folyamatok műszaki-gazdasági színvonalának emelése a termelés intenzívebbé tételének alapvető feltétele, s ezt tükröznie kell a pénzügyi erőforrások képzési és elosztási rendszerének is. (A CSKP KB 8. ülésén elhangzott beszámolóból) Andrej Bodnár kétségkívül azok közé az emberek közé tartozik, akiket a munkájukkal kapcsolatos változtatás szükségessége gondolkodásra késztetett, s többször is talált megoldást. így lett újító, s újításai közül a múlt hét végén zárult nyitrai Agrokomplex ’83 kiállításon hármat megtekinthettek a látogatók. Az E pavilon körüli térségben egy vetö- magtöltö-berendezés, egy vetőmag-mintavevő és egy hídmérleg hívta fel magára a figyelmet. Az Agrokomplex Állandó Mezőgazdasági Vállalat keretében működő Újítók és Feltalálók Ágazatai Központjában találkoztunk. Büszkén mutatta a vető- magtöltó-berendezést, amelyről az első pillantásra nem is gondolná az ember, hogy nem gépgyárban, hanem „csupán“ műhelyben készült. Bonyolult művelet elvégzésére alkalmas, kivitelezése színvonalas.- Létrehozása sok-sok fejtörést okozott - magyarázta, de több örömöm telik benne, mintha - ahogy viszont kellene - valamelyik gépgyárból kaptuk volna.- Mi a berendezés legfőbb haszna? Andrej Bodnár újító, az ötlete alapján készült vetőmag- töltőberendezéssel (Marian Paloviő felvétele) '- Az, hogy a vetőmag jutazsákokba való töltése elavult - mondotta. - A kiürítések utáni tisztítás, összehajtogatás, visszaszállítás munka-, idő- és energiaigényes. Papírzsákokba való töltéséhez szükséges berendezést pedig csak drága devizáért szerezhettünk volna be. így inkább magunk kerestük a megoldást. Andrej Bodnár huszonegy éve dolgozik a Kassai (Kosice) Kerületi Magtermesztó Vállalatnál, ahol a műszaki-fejlesztési és beruházási osztály vezetője. Ennyi év alatt alaposan megismerte munkaterületét, s mint másik két újításából is kitűnik látja, mit tehet az új követelményekhez való igazodásért.- Vállalatunk raktáraiban nem tűrt halasztást új tárolási módszer bevezetése - magyarázta. - Nem rakható sok zsák egymás fölé, mert befülledhet a vetőmag, és a palettából - amiben most tárolunk - viszont nehéz mintát venni. Ezért volt szükség új mintavevő műszerre. Az új hídmérleg előnye pedig, hogy megbízható. A kiállított berendezések, műszer mellett levő tájékoztatón a szerző neve mellett Eperjesi mérnök és Tibor Badlik társszerző neve is szerepelt.- Az érvényben levő jogi elörások szerint azt tekintik az újítás szerzőjének, akinek az ötlete alapján valami elkészül - magyarázta. - Az ötlet gyakorlati megvalósításához azonban társakra van szükség. Vállalatunknál szép számmal vannak olyan dolgozók, akikre számítani lehet. Mérnökök, rajzolók, szakmunkások... A városban vettünk egy régi házat, amit átalakítottunk műhellyé, és tizenketted- magammal munka után itt jövünk össze. Az ötlet, tervrajz alapján elkészítünk egy prototípust, és ha beválik, akkor nekilátunk a sorozatgyártásnak. Az utóbbi években fellendült vállalatuknál az újítómozgalom. Kétségtelen, hogy ebben az ő szervező munkájának is sok szerepe van.- A munkafolyamatok korszerűsítésében nem lehet megállni - mondotta még akkor sem, ha ebben saját belső tartalékainkra vagyunk utalva. E tartalékok között pedig az egyik legfontosabb a dolgozó emberek kezdeményező, alkotó ereje. Olyanoké mint Andrej Bodnár, aki társaival összefogva keres és sok esetben talál is megoldást egy-egy égető problémára. KOVÁCS ELVIRA TÁRSAKRA VAN SZÜKSÉG
