Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1983. július-december (16. évfolyam, 26-52. szám)

1983-08-26 / 34. szám

um TUDOMÁNY I * UvwSn TECHNIKA AZ ÖNTÖZÉSES GAZDÁLKODÁS SZEREPE A KELET-SZLOVÁKIAI ALFÖLDÖN Az egész agráripari komplexum legjelentősebb szakaszát tovább­ra is a növénytermesztés fogja képezni. Elsősorban a szemesek­ből való önellátás fokozásáról, va­lamint az állattenyésztés és a nö­vénytermesztés közötti egyensúly megteremtéséről van szó. Ezt csak komplex módon, a hektárho­zamok általános ' növelésével, a betakarítási és a raktározási veszteségek minimalizálásával, valamint a növénytermesztés összes termékének az állatte­nyésztésben való ésszerűbb hasznosításával lehet elérni. I­983. Vili. 26. A mezőgazdasági termelés bel- terjesítésével szemben támasztott követelmények szükségessé te­szik a természeti feltételek átfo­góbb rendezését, ami elsősorban a talaj vízgazdálkodására vonat­kozik. Erre további tényezők kap­csolódnak, amelyek a talaj vízgaz­dálkodásával összefüggésben nö­velik a talaj bioenergetikai potenci­álját. A tudományos-technikai for­radalom feltételei között, a terme­lés ipari formáinak fokozatos érvé­nyesítése során a növények folya­matos vízellátása egyre jelentő­sebb és időszerűbb stabilizációs tényezővé válik nemcsak a nö­vénytermesztésben, hanem az egész mezőgazdasági termelés­ben is. Ezek a követelmények teljes mértékben érvényesek a Kelet- szlovákiai-alföldre is, ahol a leg­több tartalék van a talaj termőké­pességének a kihasználásában. Az eddig végrehajtott vízgazdál­kodási és meliorációs intézkedé­sek biztosították a terület árvízvé­delmét, s lehetővé tették a gazda­sági fejlődést ezen a területen. A több milliárd koronás költséggel megvalósított vízgazdálkodási rendezés keretében 1980 végéig 68 ezer hektárt csapoltak le, 18 ezer hektáron építettek ki öntöző­rendszereket, s 232 hektáron léte­sítettek halastavakat. Nem beru­házási jellegű meliorációs intézke­déseket 88 ezer hektáron végez­tek el. A Kelet-szlovákiai-alföldön vég­rehajtott vízgazdálkodási és me­liorációs rendezések lehetővé te­szik a további intenzifikációs té­nyezők kihasználását is, amilye­nek például az intenzív növény- és állatfajták, a műtrágyázás, a gépe­sítés stb. Az utóbbi 20 év alatt ezen a területen a hektárhozamok 35-82 százalékkal nőttek, a nö­vénytermesztés termelési értéke másfélszeresére, az állattenyész­tésé pedig kétszeresére nőtt. A következő időszakban a talaj termőképességét olyan mérték­ben kell növelni, hogy a Kelet- szlovákiai-alföld mezőgazdasági üzemei évente mintegy 400 ezer tonna gabonát, 320 millió liter te­jet, valamint 40 ezer tonna vágó­marhát termeljenek. Éghajlati szempontból a Kelet- szlovákiai-alföld a semihumid te­rületek közé tartozik. A csapadék átlagos évi mennyisége 581 mm, ami elégséges a kielégítően bel­terjes növénytermesztéshez. Más megvilágításba kerül azonban a helyzet, ha a csapadék évsza­kok szerinti megoszlását is figye­lembe vesszük. Ha a tenyészidóben szükséges csapadék alsó határát 340 mm- nek vesszük, úgy az utóbbi 50 év alatt a királyhelmeci (Králövsky Chlmec) meteorológiai állomás körzetében 23 száraz és 25 na­gyon száraz tenyészidó, a micha- lovcei meteorológiai állomás kör­zetében 25 száraz és 23- nagyon száraz tenyészidó, a szomotori (Somotor) meteorológiai állomás körzetében pedig 20 száraz és 29 nagyon száraz tenyészidó volt. A csapadékviszonyoknak ez a jel­lemzése azt bizonyítja, hogy a te­nyészidó alatti szárazság döntő mértékben fékezi a mezőgazda- sági termelés további fejlesztését, csökkenti á korszerű agrotechni­kai intézkedések hatékonyságát, s kedvezőtlenül hat a termelés gazdaságosságára. A Kelet-szlovákiai-alföld öntö­zésének fontosságát azok a soké­ves kutatási eredmények is bizo­nyítják, amelyek szerint az egyes növényeknél és az egyes évjára­tokban 20-80 százalékos hozam­többlet érhető el az öntözés által. A szomotori öntözőgazdasági ku­tatóállomáson például cukorrépá­ból körülbelül 80 tonnás, szemes kukoricából 10 tonnás, lucernából (szénában számítva) 21 tonnás, réti szénából 24 tonnás, búzából 65 tonnás, tarlókeverékekből pe­dig 50 tonnás hektárhozamokat érnek el. Ez azt bizonyítja, hogy az itteni kötött talajoknak nagy a po­tenciális termőképességük. Fizi­kai, biológiai és kémiai tulajdonsá­gaik azonban megkövetelik a talaj vízgazdálkodásának rugalmas szabályozását. Ezeken a talajo­kon gyorsabban bekövetkezik a vízhiány, s már a rövidebb ideig tartó szárazság is jelentős mérték­ben csökkenti a hektárhozamokat. Ezt az őszi búza idei hozamai is bizonyítják, melynek hektárhoza­mai a 75 mm-es csapadékhiány mellett lényegesen alacsonyab­bak voltak, mint Dél-Szlovákia más területein. A kukorica és a cu­korrépa esetében az idei csapa­dékhiány már a 200 millimétert is eléri, a lucernánál pedig ennél is több, ami azt jelenti, hogy ezeket a növényeket négy-öt alkalommal kellett, vagy kellett volna öntözni. A valóságban ugyanis az a hely­zet, hogy a 18 ezer hektáron kiépí­tett öntözőrendszert nem használ­ták ki teljes mértékben. Az utóbbi hetekben napi átlagban csak 150 hektárt öntöztek meg, s a maximá­lis napi teljesítmény is csak 250 hektár volt. Az öntözőberendezé­sek ilyen mértékű kihasználása mellett az egészterület egyszeri megöntözése 72-150 napig tarta­na, míg a rendelkezésre álló be­rendezések kapacitásának teljes kihasználásával ezt 15-20 nap alatt is el lehetne végezni. Ilyen ütemben a jelenlegi csapadékhi­ányt legalább nyolcvan százalék­ban lehetett volna pótolni. Az öntözés kedvező hatásfokát már több éve tapasztalják a Szo­motori Magtermesztó Állami Gaz­daságban, a Palíni Efsz-ben, vala­mint a Pavlovcei Efsz-ben. Saj­nos, a mezőgazdasági vállalatok többségében, ahol többnyire össztársadalmi forrásokból fedez­ték az öntözőberendezések létesí­tését, nem élnek ezzel a lehető­séggel, s túlzás nélkül állíthatjuk, hogy nem tesznek eleget a társa­dalommal szembeni kötelessége­iknek. A legközelebbi években okvet­lenül gondoskodni kell a 18 ezer hektáron kiépített öntözőrendsze­rek teljesebb és gazdaságosabb kihasználásáról. A hazai és a kül­földi tapasztalatok egyaránt azt bi­zonyítják, hogy a színvonalasabb, belterjesebb gazdálkodást folytató mezőgazdasági üzemekben sok­kal gyorsabban jelentkezik a víz­hiány, s az öntözés is sokkal haté­konyabb és gazdaságosabb, mint a műszaki és szakmai szempont­ból alacsonyabb szinten gazdál­kodó üzemekben, ami egyébként a Kelet-szlovákiai-alföld mező­gazdasági vállalatait is jellemzi. Ezért sürgős politikai-szervezési intézkedésekre van szükség a ter­melés színvonalának emelésére, az irányítási és szervezési mun­kák tökéletesítésére, gondoskodni kell a mezőgazdasági üzemek jobb állóeszköz-ellátottságáról, a dolgozók szakképzettségének növeléséről, hogy mielőbb kiala­kuljanak a szükséges anyagi, gaz­dasági és társadalmi feltételek az öntözőberendezések gazdaságos kihasználásához. A Kelet-szlovákiai-alföld feltéte­lei között is szem előtt kell tartani, hogy az öntözés nem az egyetlen intenzifikációs agronómiái ténye­ző, hanem csupán az egyike ezeknek. Az öntözés emellett nemcsak a növények vízellátásá­val gyakorol kedvező hatást a nö­vényekre, hanem közvetve a talaj­ban levő tápanyagok kioldásával, a műtrágyák és a gyomirtó szerek hatásfokának növelésével, a talaj- műveléshez való kedvező feltéte­lek kialakításával, az egyenletes és megfelelő töszámú növényzet biztosításával, valamint a növé­nyek kezdeti fejlődésének serken­tésével is. A Kelet-szlovákiai-al­föld feltételei között az öntözésnek a másodvetemények termesztése szempontjából is nagy a jelentő­sége, ami egy évben két, esetleg három termés betakarítását teszi lehetővé ugyanarról a területről. Az öntözés hatásfoka az éghaj­lati és a talajfeltételeken kívül a növénytermesztés szakosításá­tól is függ. Minél intenzívebb nö­vényeket termesztenek az adott mezőgazdasági üzemben, annál célszerűbb az öntözés is mind a hektárhozamok növelése, mind a gazdasági hatékonyság szem­pontjából. A talajszerkezet állandó javítá­sáról azonban az öntözés feltéte­lei között is gondoskodni kell. A Kelet-szlovákiai-alföldön külö­nösen nagy jelentőségű az erősen kötött, agyagos, gley-szintes tala­jok megfelelő művelése. Ezeken mély talajlazítást is kell végezni, ami javítja az altalaj hajszálcsö- vességét, s ezzel a talaj vízfelve- vö-képességét is, mind a termé­szetes csapadék, mind az öntö­zéssel talajra juttatott víz ese­tében. A kutatás és ak öntözési gya­korlat eddigi eredményei egyaránt bizonyítják, hogy a Kelet-szlová­kiai-alföld feltételei között az öntö­zőrendszerek építésére fordított beruházási költségek megtérülése szempontjából is át kell térni az eddigi hagyományos,.öntözésről“ az öntözéses gazdálkodásra. Kü­lönösen hangsúlyozni kell, hogy az öntözés nem az agrotechniká­ban elkövetett hibák, vagy a talaj- gazdálkodásban megnyilvánuló fogyatékosságok ellensúlyozásá­ra szolgál. A Kelet-szlovákiai-al­földön gazdálkodó mezőgazdasá­gi üzemek vezetőinek különösen ismerniük és érvényesíteniük kell az öntözéses gazdálkodás min­den alkotóelemét, mert csak ezen az alapon lehet biztosítani a me­zőgazdasági termelés dinamikus növelését ezen a területen. MiCHAL Santa mérnök, a Bratislavai Ontözögazdálkodási Kutatóintézet dolgozója A megmentő köldökzsinór A cellei (NSZK) kórház urulógu- sai először pótolták sikeresen egy vesebeteg szétroncsolt húgyveze­tékét egy köldökzsinór-darabbal. Az eddig csupán állatkísérletek­ben kipróbált eljárást egy 56 éves nőben alkalmazták, akinek húgy­vezetékét részben szétroncsolták a vesemedencében a súlyos gyul­ladások. A mélyhűtött, majd gyor­san felmelegített köldökzsinórda­rabot a sérült húgyvezeték 13 cen­timéteres szakaszának helyére varrták. A kilökódési folyamat el­kerülésére csupán egyszeri gyógyszeradagra volt szükség, mert a köldökzsinór szövetei alig váltanak ki immunreakciót. Három hónappal a műtét után az átültetett szakasz kitűnően működik. Az ed­digi húgyvezetékpótlás műanyag­gal, állati vagy emberi eredetű transzplantátummal nem volt eredményes, a műtét nagy kocká­zattal és a későbbi szövődmények veszélyével járt. (d) * Az állattenyésztés biokemizálási és kemizálási programjának kere­tében állították elő a torn la a szárított takarmányélesztőt. A termék 36 százalékban emészthető fehérjéket, B-vitaminokat tartalmaz, és fontos összetevője a takarmánykeverékeknek. Az észak-morvaor- szági kerületben három vállalat gyártja a torulát, közülük az egyik az Uniőovi Cukorgyár, ahol tavaly már 850 tonnát állítottak elő e termékből. A torula gyártásának alapnyersanyaga a melasz, a kiváló minőségű cukorgyártási melléktermék. A felvételen Rúzena Sládková a szeparátorokat kezeli, amelyekben a torulatejet sűrítik be. j, (Felvétel: ÓTK - Ladislav Galgonek) Érdekességek, újdonságok Önműködő gyümölcsválogató Nemcsak nagyságuk, hanem színük és ezzel ízük szerint is osztályozza, szétválogatja a gyümölcsöt, főzelékfélét az új bolgár ASZ-2 D típusjelzésű elektronikus automata. Egyenként is, feldolgozóláncba rendezve is használható, óránként hat-hét tonna terméket válogat szét nagyság szerint - annyit, mint 60-70 emberi kézi munkával. Négy színfokozat között tesz különbséget, mérve a gyümölcsön, főzelékfélén áthatoló fény színképét. Nem a visszavert fény alapján dönt, mint a hasonló külföldi osztályozó­gépek, ezért jóval pontosabb is. Pneumatikus úton, levegőimpul­zussal továbbítja a megvizsgált gyümölcsöt, főzelékfélét, úgy bánik velük, mint a hímes tojással, nem okoz mechanikai károso­dást bennük. Pásztázó lézermikroszkóp Két és fél éves kutatómun­kával a világon egyedülálló pásztázó lézermikroszkópot fejlesztettek ki az NSZK-beli Zeiss-művek kutatói. Az újfajta mikroszkópban tűhegyes nya­lábba fogott lézersugár pász­tázza végig a vizsgált tárgyat. A kép a készülékhez kapcsolt tv-képernyőn jelenik meg. A soronkénti pásztázás, leta­pogatás csökkenti a hagyomá­nyos fénymikroszkópoknak a kontrasztosságát: csak az adott területegység által átbo- csátott vagy visszavert fényin­tenzitást regisztrálja a készü­lék. Ezért a kevés kontrasztot adó készítményeket is a legna­gyobb nagyításban lehet vizs­gálni vele, a lézermikroszkóp láthatóvá teszi a legfinomabb részleteket is. Előreláthatóan még ebben az évben megkez­dik a gyártását. Őrködő rádió Használójának nyugodt álmán is őrködik az új nyugatnémet kvarcórás rádiókészülék. Nemcsak a beállított időpontban ébreszt, hanem akkor is, ha füstöt, tüzet, gázszivárgást észlel a lakásban. Elektronikus érzékelője azonnal riaszt, ha a lakásban tűz üt ki vagy szivárogni kezd a gáz, megelőzve ezzel, hogy használóját álmában érje a tűz- vagy gázhalál. „Hangos“ Nem kell tárcsázni, gombo­kat nyomogatni, csupán a ke­resett kolléga nevét kell a ké­szülékbe mondani, és máris létrejön a kívánt telefonkap­csolat. Az egy-egy üzem, hiva­tal munkatársai közötti kom­munikációs kapcsolatot meg­könnyítő, meggyorsító újdon­telefonhivás Ságot a svéd Ericsson telefon­gyár mérnökei fejlesztették ki, hasznosítva a stockholmi mű­szaki egyetem beszédfelisme­rő találmányait. A névbemon­dásra működő házi önműködő telefonközpont a maga nemé­ben az első a világon. Fejünkre növő utódaink Óriássá válik az ember?. A karlsruhei egyetemisták átlagos testmagassága napjainkban 180,5 centiméter - kereken 9 centi­méterrel több, mint 60 évvel ezelőtt. A karlsruhei egyetem kutatói azonban azt is megállapították, hogy az átlagos testmagasság változásának mértéke és sebessége korántsem egységes, bár az a régi szólásmondás, hogy lányaink és fiaink a fejünkre nőnek, manapság kézzelfogható valóság. Az akcelerációval, a felgyor­sult fejlődéssel, a testmagasság növekedésével együtt sokkal gyorsabban mennek végbe a testi-szellemi érés folyamatai is. A kisgyermekek néhány hónappal korábban felülnek, járnak és beszélnek, tejfogaik és maradó fogaik korábban kibújnak, hama­rabb jelentkezik a pubertás is. Az egész testi érési folyamat körülbelül két évvel korábban lezáródik. (d) wsssssssssssssssssjvsssssssmssmmssÁ

Next

/
Thumbnails
Contents