Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1983. július-december (16. évfolyam, 26-52. szám)
1983-08-19 / 33. szám
Befejezés előtt a Jaslovske Bohunice-i V-2 atomerő nü szekunder rendszere. A rendelkezésre álló hőenergia itt is hozzávetőleg 600 megawatt lesz A HANGYA SZORGALMÁVAL Hetek múltak el csupán azóta, hogy véget ért a prágai békevilágtalálkozó. Béke, békés egymás mellett élés, békét akarunk, legyetek békével, ahány ajk, annyiféleképpen fejezte ki Prágában ezt a közös óhajt. Számtalanszor terítékre került az atomenergia ügye is. Nem újság, sokan hallani sem akarnak róla, pedig kihasználásának mikéntjéről az emberek döntenek. Tőlünk függ, hogy a roppant erők forrását mindnyájunk épülésére, vagy rombolására használjuk fel. S ha már eddig a békéről esett szó, maradjunk továbbra is a témánál, leszűkítve a fogalmat egészen az atomenergia békés kihasználásának lehetőségeire. Ezekről az összefüggésekről faggattam a közelmúltban Jozef Sellej mérnököt, a tudományok kandidátusát, aki a bratislavai Energetikai Kutatóintézetben már évek óta e nemes cél elkötelezettje. Az atomenergia békés kihasználása- Én igazán nagyon örülök annak, hogy hazánkban az atomenergia hasznos és békés kihasználásában példás és követésre méltó magatartást gyakorolunk. A prágai találkozó résztvevői előtt már önmagában az a tény, hogy ebben az országban atomerőmüvek egész sora épül, s van olyan is, amely már évek óta kitünően üzemel, meggyőző érvként kellett, hogy hasson. Nézzük meg tehát, mi foglalkoztatja a kutatók lelkes csoportját idestova hat éve. Amióta csak léteznek elképzelések az atomerőmüvekről, nyilvánvaló az is, hogy az összes felszabaduló energiát lehetetlen felhasználni az elektromos áram termelésénél. Ezért például az atomerőmüvek mellett többek közt hűtőtornyok is épülnek, amelyekben szabadjára eresztik a kihasználatlan hőt. Szándékosan nem kihasználatlan energiát mondtam az imént, mert ez, a kutatás pillanatnyi állapota szerint már nem lenne igaz. Laboratóriumi körülmények között tudniillik megszülettek a konkrét elképzelések arról, hogyan lehet, és a jövőben hogyan kelt növelni a maghasadásnál felszabaduló hőenergia hasznosításának fokát idehaza.- Gondolom nem kell hangsúlyozni, hogy nagyon súlyos feladat a miénk, hiszen célunk, hogy a hót lakások fűtésére és az iparban a termelésnél használjuk ki. Ezt a műszaki problémát az teszi még bonyolultabbá, hogy a fogyasztókhoz lényegében olyan közvetítő anyag segítségével szállítanánk a meleget, amely szinte az energiaforrásnál meríti a szükséges hőt - mondja Seliej mérnök. - Nekünk tehát olyan berendezést kellett kifejleszteni, ami a hőenergiát átereszti ugyan, de a káros, ez esetben kisugárzó elemek előtt zárva tartja a képzeletbeli sorompót. Egyben arra is törekszünk, hogy szállításkor a höveszteség a minimumra csökkenjen. A követelmény az, hogy a biztonságos üzemeltetés és a gyors karbantartás érdekében minél egyszerűbb közvetítő berendezéseket tervezzünk. Hosszú szakmai viták eredményeként öltött testet néhány éve az a hőcserélő rendszer, aminek kicsinyített, de részleteiben is élethü mását a bratislavai egyes számú hőközpontban szerelték össze. Itt gyakorlati próbáknak vetették alá a kísérleti modellt, hogy az így szerzett tapasztalatokat később a Jaslovské Bohunice-i V-1 atomerőműben is kamatoztatni tudják. A modell gyártásához hozzájárult a brnói Energetikai Gépipari Kutatóintézet tlmaőei részlege is, mert föltételezhe- tően a majdani hőcserélő rendszereket is az itteni gépgyárban készítik majd el. Tekintettel a berendezések fontosságára, elsősorban a diagnosztikai módszerek jó elsajátítására törekedtek a tesztelés során. Ugyancsak kitértek a termodinamikai tulajdonságainak részletes megvizsgálására. A kísérlet befejezésekor már elegendő értékes információ állt a kutatók rendelkezésére ahhoz, hogy megszülethessen a végső, immár a gyakorlatban is alkalmazható eljárás pontqs leírása. Kárba vesző energia- Nyilván kimerítő adatok állnak rendelkezésre arról, mennyi energia menthető így meg - fordulok Sellej mérnökhöz.- Kiszámítottuk, hogy az üzemelő V-1 atomerőműben hozzávetőlegesen 600 megawattnyi hőenergiát lehetne hasznosítani fűtési és ehhez hasonló célokra. Ugyanennyivel számolunk, ha elkészül a szomszédos V-2 atomerőmű is. Tekintettel arra, hogy a jövőben nagyobb teljesítményű egységek építését tervezzük, ma már azt is tudjuk, hogy az ezer megawatt teljesítményű atomerőmű hőenergiából is azonos mennyiséget, tehát ezer megawattot ad majd az általunk kutatott célokra. Ha ennél még pontosabb képet akar nyerni, érdemes megjegyeznie, hogy például a V-1 atomerőműben felszabaduló összes energiának pillanatnyilag úgy egyharmadát használjuk fel villamos áram gyártására, a további kétharmad ma még elillan. Hamis illúziókat keltenénk, ha azt állítanánk, hogy a közeljövőben száz százalékra ki tudjuk majd használni a maghasadásnál nyert energiát. Az általunk kidolgozott eljárás eredményeként egyébként további 15 százalékkal növeljük a kihasználási szintet, ami nemzetközi viszonylatban is nagyon jó. Sokan nyilván türelmetlenül várják, hogy kiderüljön, mikor élvezhetik lakásaikban az atomerőmű szolgáltatta hőenergia kellemes, otthont teremtő hatását. Az is előfordulhat, hogy többen laikus tudatlanságból fakadó babonás tévhiteik nyomán szívesen hallanák, hogy erre sosem kerül sor. Pedig az előrehaladott kutatások eredményeként a jövő immár e téren is belátható. Feltételezhetően még az idén megkezdődik annak a szállító rendszernek'az építése, amelyen elsősorban a közeli Trnavát látják el hőenergiával. Az elképzelések szerint a rendszer próba- üzemeltetését már 1987-ben megkezdik. Ez esetben a hagyományokhoz híven víz szállítja majd a vezetékekben a meleget az otthonokba. Tervek a lakások fűtésére- Ez egyébként szabály, a víz tudniillik, üzemeltetés szempontjából biztonságosabb. Általa maximálisan 150 C fok hőt lehet szállítani - mondja Sellej mérnök.- Nagyobb jövőt jósolok a gőznek, amit ugyan lakások fűtésére nem alkalmazhatunk, tekintettel a meglevő fűtőrendszerekre, de az ipari hasznosításnál viszont nélkülözhetetlen. Általa ugyanis sokkal magasabb hőfok közvetíthető. Érthető tehát, hogy távlati terveinkben, amelyek főként Leopoldov és Hlohovec hőellátására vonatkoznak, már a gőzvezetékes szállítással számolunk. Mindez úgy tíztizenöt év múlva valósulna meg. S mert még ezzel sem merülnének ki a lehetőségek, azon is gondolkodunk, nem lehet- ne-e a továbbiakban Jaslovské Bohuni- céböl szállítani Piestanyba, sőt Bratisla- vába a meleget. Ami viszont Szlovákia fővárosát illeti, vele kapcsolatban ma még nagyon nehéz megmondani, melyik elképzelés lenne a leghatékonyabb. Szakmai körökben ugyanis több megoldásról hallottam mostanában. Többek között azt is fontolgatjuk, hogy mivel túl hosszú, és Így beruházási szempontból is nagyon igényes vezetéket kellene lefektetni Jaslovské Bohunicéből, nem lenne-e jobb, ha közvetlenül a főváros mentén egy atommeghajtású hőközpontot építenénk. De számításba jöhetne például a Záhorie térségében található gyönge minőségű szén égetése is. Hiszen ma már ismertek azok az eljárások, amelyek alkalmazásával hasznosítani tudjuk a legrosszabb fajta tüzelőt is. Mindez persze, ma még inkább csak útkeresésnek minősíthető elképzelés. Visszatérve az atomerőmüvekben felszabaduló hőenergia hasznosításához, vizsgáljuk meg azt is, milyenek az elképzelések a Szlovákiában harmadiknak épülő, mostanában ugyancsak sokat emlegetett mochovcei atomerőmű esetében. Mint megtudtam, hazánkban itt fordul elő először, hogy a villamosenergia gyártásával egyidőben megkezdik a hőenergia szállítását is a fogyasztókhoz. Vagyis, már az eredeti tervek számítanak a höközvetítö rendszerek építésével. Kidolgozták a területi terveket arra vonatkozólag, hogy mely közeli települések fűtési gondjain enyhíthetne az atomerőmű. Köztük szerepel többek közt Léva (Levice) és Tlmace, valamint Nitra és Vráble is. Ezzel kapcsolatban meg kell jegyezni, hogy a hőt víz segítségével közvetítenék, tehát a felsorolt városok lakásainak fűtéséről gondoskodnának mindenekelőtt.- önök számára pillanatnyilag mi a legfontosabb teendő?- Az idén az év elején volt egy szakmai találkozó, amelyen részt vettek az illetékes szövetségi minisztérium szakemberei, de ott voltak a tervezők és más szakemberek is - magyaráz Sellej mérnök. - Akkor úgy határoztunk, itt az ideje, hogy egy próbaberendezést állítsunk föl a V-1 atomerőműben is. Minket mindennél jobban a biztonsági rendszer működése érdekel, ezt viszont összefüggéseiben csak a valós körülmények között tanulmányozhatjuk. Egyelőre zárt láncszerű folyamatot alakítunk ki, hogy ha netán mégis valami közbejönne, káros hatás ne érhesse a környéket. Hallgatom a szakszerű magyarázatot, s közben a laboratóriumban serénykedő kutatókat figyelem. A laikus számára mindig is csodálatos látvány, amint a bonyolult műszerek közt olyannyira otthonosan mozognak a feltűnően fiatal nők és férfiak. Mint mondják, ehhez a munkához a hangya szorgalmára van szükség, hiszen gyakran már számát sem tudják, hányadszor csinálják végig ugyanazt a műveletet. Az ismétlés viszont a tévedést zárja ki, szinte tökéletesen. KESZELI BÉLA Ezen a területen is első a biztonság - mondja Jozef éellaj mérnök, a tudományok kandidátusa Éva Cakóvá mérnök az eredményeket vizsgálja
