Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1983. július-december (16. évfolyam, 26-52. szám)
1983-08-12 / 32. szám
(JSZÓ 17 33. Vili. 12. TUDOMÁNY TECHNIKA A régi egyiptomiak és később a rómaiak is rájöttek arra, hogy ha bizonyos szerves anyagok kerülnek a talajba, akkor az jobban terem. Sok-sok évszázadba, sót évezredbe került, amig az emberiség eljutott odáig, hogy a trágyát megbecsülje és szakszerűen kezelje. Szomorúan kelt azonban megállapítanunk, hogy egyes mezőgazdasági üzemeinkben még manapság is elhanyagolják a trágya kezelését, és így az értékes tápanyag nagy része veszendőbe megy. Ezáltal mezőgazdaságunkat évente százmilliós veszteségek érik. Mielőtt rátérnék a helyes trágyakezelés módjára, meg kell említenünk, miből is áll az istállótrágya, és milyen körülmények határozzák meg annak mennyiségét és minőségét. Ismerünk nyers- és érett istállótrágyát. A nyerstrágya az ürülék, a vizelet valamint az A trágyát néha csak egyszerűen kihordják a dolgozók a trágyatelepre és ott laza kupacokban he- vertetik. Pedig az istállótrágya erjesztését, vagyis a nyerstrágya átalakulását jó minőségű istállótrágyává nem szabad a véletlenre bízni. Az erjesztési folyamatot úgy irányíthatjuk, hogy csökkentjük a levegő bejutását a trágyába. Ezt a következőképpen végezzük: 1. a trágyát tömbökbe rakjuk, vagyis csökkentjük a nyerstrágya érintkezési területét a levegővel; 2. a trágyát azonnal tömörítjük. 3. a tömbre a levegőtől jól záró fedöanyagot rakunk. HIDEG ERJESZTÉS Ennél a módszernél úgy járunk el, hogy a trágyatelep területét az állományhoz mérten megfelelő számú szakaszra osztjuk. Szakaszonként a tömböket kb. 2 méter magasra emeljük, miközben nagy Az isiállótrágya szakszerű kezelést igényel alom keveréke. Ez az anyag azután a gazdasági udvarban vagy a szántóföldön levő trágyatelepen bizonyos idő alatt beérik. A hiba abban van, hogy a trágyatelep sok helyütt semmilyen kezelésben nem részesül, s így a nyersanyag ki van téve a napsütés és a szél szárító hatásának. Ennek következtében a tápanyagok nagy része használhatatlanná válik. Megmarad a sokszor csak szalmával egyenlő értékű istállótrágyának csúfolt anyag. Ez a semminél többet ér ugyan, de meg sem közelíti a helyesen kezelt trágya tápértékét. A helyes trágyakezelés nemcsak a mennyiség és a minőség szempontjából fontos, hanem döntő szerepet játszik az egészséges talajkörnyezet kialakításában is. Azt hihetnénk, hogy az istállótrágya összetétele könnyen megállapítható, mivel tudjuk, hogy milyen nyersanyagokból képződik. A valóságban azonban minden istállótrágya összetétele más és más. Ez érthető is, mert a trágya értékét számtalan tényező befolyásolja. Az istállótrágya mennyisége és minősége függ az almo- zástól, az állatfajtáktól, az állatok korától, továbbá a takarmányok mennyiségétől és minőségétől. Döntő tényező azonban a trágyakezelés helyes módja. A gyakorlatban sokszor találkozunk azzal a téves felfogással, hogy a trágyatelep építése nagyon költséges és nem kifizetődő. Ez persze a valóságban nem így van. Néha megdöbbentő az a hanyagság, amikor a jól megépített trágyagödrök sincsenek kihasználva, ugyanakkor a trágya szanaszét hever, s szabadon mossa az eső. Ennél sokkal több az ellenkező példa, amikor a trágyatelep helye szinte semmiféle előkészítésben nem részesült és mégis célnak megfelelően látja el feladatát, ami a jó gazdálkodás bizonyítéka. A célszerű trágyatelep legalább a két követelménynek feleljen meg: 1. vízhatlan legyen az alja, 2. megfelelőek legyenek méretei. A trágyatelep tervezett építésekor, vagy nagyobbításakor az állatok fajához, a gyakorlati követelményekhez és a helyi viszonyokhoz igazodunk. A trágya kezelésével járó emberi munka nagyon nehéz, ezért minél jobban ki kell használnunk a gépesítés adta lehetőségeket. Ezt függő csillék, vagy keskenyvágányú vasúti csillék segítségével tudjuk megoldani. gondot fordítunk a tömbök külső falának elkészítésére. Ha a trágyatelepen másféle trágyát is tárolunk, a rétegeket keverjük. A tömb felületét mindennap takarjuk be. Ez a takaró megvédi a trágyát a nap, az eső és a szél káros hatásától, s a nedvességet is szabályozza. Ha a trágya szalmás, gyúratás előtt megöntözzük vízzel vagy hígított trágyalével. Ha hordozható szivattyúnk van, akkor híg habarcsot készítünk agyagból és ezzel permetezzük be a tömbök oldalát. Megszikkadás után az agyagból szigetelő réteg képződik. A trágya tárolásának és előkészítésének ezt a módját hideg erjesztésnek nevezzük. A trágyán levő vékony agyagréteg helyettesíti a trágyatömbök költséges tetőzését. Ha csak egy kevés nedvességet is tartalmaz a tömb, leköti az illanó ammóniákat, lecsapódik benne a párolgó nedvesség. Az agyag elszigeteli a levegőtől a trágyatömböt, s a benne levő tápanyagok a parányszervezetek hatására felszabadulnak és szerves anyagot képeznek. Tehát annak a folyamatnak egy része, ami egyébként a talajba folyna le, már a trágyatelepen megy végbe. MELEG ERJESZTÉS Ez a másik eljárás, mely lehetővé teszi, hogy az éretlen istállótrágyából televény képződjék. Ez a hideg erjesztéssel szemben abból áll, hogy a kihordott nyerstrágyát nem tömörítjük azonnal, hanem lazán állni hagyjuk, hogy a levegő közé juthasson. Ennek következtében a parányszervezetek, főleg a baktériumok, sugaras te- nyészgombák élénk tevékenységet fejtenek ki, sok hót szabadítanak fel, a hőmérséklet hirtelen emelkedik és a 60-70 C fokot is eléri. A hőmérséklet további emelkedését döngöléssel akadályozhatjuk meg. A meleg erjedés megindulásához az évszakok szerint változóan 3-6 nap szükséges. A meleg erjesztéses módszerrel történő trágyaérlelésnek sok az előnye. Az erjedés rövid idő alatt megy végbe, ami olyan, mint egy rövid ideig tartó fertőtlenítés, mert a magas hőmérsékleten számtalan kártevő és sok gyommag is elpusztul. A meleg erjesztést a betonlapos trágyatelepen, vagy a mezei trágyatelepen is előidézhetjük. A meleg erjesztés esetén a továbbiakban hasonlóan kell eljárnunk, mint a hideg erjesztésnél. Ennél is tömböket kell alakítanunk és kb. tíz számosállatra számítunk egy négyzetméternyi területet. Erre a felületre kihordjuk a trágyát és fellazítva 80-120 centiméteres rétegekbe rakjuk. A rövid szecskázott alomszalmával kevert trágyát kb. 80 centiméter magasságban, a hosszú szalmával kevert trágyát pedig 120 centiméter magasságba rakjuk. A falak körültapasztá- sa itt is jó szolgálatot tesz. A lazán felhányt rétegre deszkaborítót helyezünk. Másnap megalapozzuk a következő rakványhelyet és az első mellett így folytatjuk tovább. Amint a laza nyerstrágya hőmérséklete az első tömbben eléri az 55 fok meleget, a réteget jól be- gyúratjuk és szigeteljük. Utána ismételten laza nyerstrágyaréteget rakunk rá és így fokozatosan átlag 4 naponként érik be egy réteg. A rakvány magassága 3-4 méter, szélessége 6 méter, hosszúsága pedig tetszés szerinti lehet. Ez az eljárás lehetővé teszi, hogy az alsóbb rétegek nem szenvednek kárt, mint az gyakran előfordul a hideg erjesztéses trágyaérlelési módszer alkalmazásakor. A tömb befejezése után a réteget jól begyúrjuk és agyaggal befödjük. Az érés 3 hónap alatt fejeződik be. A hidegerjesztés alkalmazásakor pedig a trágya végső beérése a talajban játszódik le, ezért már ősszel be kell szántani. A meleg erjesztéssel előállított trágyát nem érheti veszteség még akkor sem, ha huzamosabb ideig áll a szántóföldön és az is elég, ha sekélyen bekultivátorozzuk a talajba. Nagyot lendítene mezőgazdaságunkon, ha a helyes trágyakelezéssel többet törődnénk, s ezt nem intéznénk el kézlegyintéssel. MOLNÁR FERENC, a Dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) Mezőgazdasági Műszaki Középiskola tanára Érdekességek, újdonságok GÉNSEBÉSZETI GYÓGYÍTÁS - BÉKÁKON A talasszémiában szenvedő betegekben nem képződik teljes hemoglobinmolekula, mert bennük annak a génnek a közepén, amely e vérfehérje két láncának egyikét kódolja, nem egy aminosav- nak a termelésére szolgáló utasítás, hanem egy „stophely“ van. Emiatt a fehérjetermelés ezen a helyen idő előtt megszakad. Egyesült államokbeli kutatóknak most sikerült géntechnológiai úton úgy megváltoztatniuk azt az átvivő (transzfer) ribonukleinsavat (tRNS-t), amely a genetikai információnak megfelelő aminosavat a rendeltetési helyére szállítja, hogy az a stopjelzést ne vegye figyelembe. Az így módosított tRNS a békapete hibás génjéről is „leolvasta" a teljes vérfehérjét. E siker ellenére még messze vagyunk attól, hogy az emberi talasszémiát is így gyógyítsuk. Az emberbe még nem tudunk genetikai anyagot beültetni, mert az emberi sejtek jóval bonyolultabbak, mint például a békapeték sejtjei. Az is nehéz feladat, hogy olyan géneket „készítsenek“, amelyek annyi vérfehérjét hoznak létre, amennyire éppen szükség van - de semmivel sem többet. A legtöbb veszéllyel azonban a mellékhatások fenyegetnek. Mert egy olyan tRNS, amely semmiféle stopjelzésre sem reagál, felborítaná a rendes sejtmüködést, s esetleg halálos méreggé is válna. (Science News) TÜZÖLŐ LÉGGYÚRÜ A lángoló olaj- vagy földgázkút a legfélelmetesebb túzkatasztrófa. A kimeríthetetlen földalatti forrásból táplálkozó tűzfáklyát nagyon nehéz kioltani. Tízezer tonnányi értékes fűtőanyag is veszendőbe mehet naponta. Különleges felszerelésre és sok-sok emberre van szükség a lángoló fáklya eloltásához, és munkájukat olykor csak hosszú idő után koronázza siker. A Szovjet Tudományos Akadémia szibériai tagozatának hidrodinamikai intézetében most rendkívül hatékony új módszert dolgoztak ki az olaj- és földgázkutak lángoló tüzfáklyájának elfojtására. Különleges porral telített levegőgyúrú oltja ki a tüzet. Kicsiny robbantást kiváltva, a portartalmú léggyúrú az alapjától a csúcsáig beborítja a tűzfáklyát. Ha jól választották meg a sebességet, a gyúrú és a fáklya átmérőjének arányát, finom köd jelenik meg a fáklya felszínén. Ebben a ködben elfogy a kőolaj vagy a földgáz, így elvágva az utánpótlástól, kialszik a tűz. A laboratóriumi és szabadtéri kísérletek során a szovjet kutatók részletesen kidolgozták a megfelelő számítási eljárásokat és bebizonyították, hogy az új tűzoltási módszer minden eddiginél hatásosabb. Hat kilogramm robbanóanyag és 470 kilogrammnyi különleges por felhasználásával egy néhány emoerből álló kis csoport 20-30 perces előkészület után elfojtott egy égő fáklyát, amely 6,100 tonnányi kőolajat változtatott hővé és füstté naponta. (d) LlOFILIZÁLÁSOS TARTÓSÍTÁS - LÉGKÖRI NYOMÁSON Marseille régi kikötőjében 1974-ben egy II. századi római kori gályára bukkantak. A vízzel telített fát tartósítani kellett. Ez azért nehéz művelet, mert a vizes fa, kikerülve a levegőre, gyorsan korhad, összezsugorodik, elalaktalanodik. A múzeumok a vízből kiemelt fatárgyakba többnyire a vizet kiszorító polietilén-glikolt fecskendeznek, vagy gyantával itatják őket, majd a gyantát gamma-sugarakkaí polimerizálják. E tartósítási eljárásoknak közös hátrányuk, hogy tőlük a faanyag eltorzul, ráadásul nem túlságosan hosszú időre óvják meg a műtárgyat. Az egyetlen hatásos és tartós eljárás a liofilizálás: a fát megfagyasztják, majd - légrítka térben - a jéggé vált vizet lassan elpárologtatják belőle. Ezt a biológiában, a gyógyszervegyészetben és az élelmiszeriparban szokványos eljárást mintegy tizenöt éve a régészetben is alkalmazzák. Csakhogy miképp helyezhető légritka térbe egy 19,2 m hosszú és 7,5 m széles hajó? A párizsi Természettudományi Múzeum és az Usifroid cég a problémát egy új eljárással oldotta meg. Eszerint a liofilizálást a rendes légköri nyomáson végezték el, úgy, hogy a megfagyasztott gályát levegőnek és száraz nitrogénnek alacsony hőfokú - mínusz 10-20 Celsius-fokos keverékével fúvatták át. A munkálatok több mint másfél évig tartottak. Ez az eljárás nem olcsó, de valószínűleg nem költségesebb a szóba jöhető többinél, s megvan az a nagy előnye, hogy a fában vegyi elváltozásokat nem okoz, ami a későbbi vizsgálatok szempontjából fontos. (La Recherche) BIO-MŰK ÉZ Bioáramokkal vezérelt alkar-protézist fejlesztettek ki Bulgáriában. 16 mozgási fokozata van, ebből négy az ujjaké. A műanyag ujjak behajlíthatók, poharat, villát, kanalat foghatnak meg. A műkarral maximálisan másfél kilogramm tömegű tárgyakat lehet tartani, felemelni. A csonkolt végtagról elvezetett bioáramokat felerősítik és telep áramával táplált villanymotort vezérelnek vele. Az első példányokat most vizsgálják a bolgár ortopédiai klinikákon. (d) A csehszlovák-szovjet tudományos együttműködés keretében sikeresen vizsgálják a molekulák kvantummechanikai tulajdonságait. A Csehszlovák Tudományos Akadémia Jaroslav Heyrovsky Fizikális Kémiai és Elektrokémiai Intézete szakembereinek a Szovjetunió Tudományos Akadémiája Spektroszkópiai Intézetével együttműködve pontos adatokat sikerült szerezniük az ammónia molekulájáról. Ezeket az eredményeket a lézerek új típusainak kutatásában használják ki. Távlatilag hasznosíthatják az asztrofizikában is, mégpedig a csillagközi anyag vegyi összetételének tanulmányozásában. A közös csehszlovák-szovjet kutatási eredmények nagy visszhangra találtak az egész tudományos világban. A felvételen Daniela Miholová mérnök, kandidátus, dr. Jin Masek kandidátus pola- rografikusan vizsgálja egy reakció lefolyását. (Jan Vrabec felvétele-ÓTK)
