Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1983. július-december (16. évfolyam, 26-52. szám)
1983-08-12 / 32. szám
V EDMONDO OE AMICIS A kis padovai hazafi Barcelona spanyol kikötővárosból egy francia hajó indult Genova felé. Franciák, olaszok, spanyolok, svájciak utaztak rajta. Áz utasok között volt egy tizenegy éves, rosszul öltözött, magányos fiú, aki mindig félrehúzódott, mint egy kis vadállat, s mindenkire mogorván nézett. De volt is rá oka. Apja és anyja - Padova környéki parasztok - két évvel ezelőtt eladták egy vándorcirkusz tulajdonosának, aki ökölcsapásokkal, rúgásokkal és koplaltatásokkal tanította meg a mesterségre, majd magával cipelte Franciaországon át Spanyolországba; ütötte-verte és állandóan éheztette. Amikör Barcelonába értek, a fiú nem bírta tovább a verést és az éhezést; szánalmas állapotban megszökött hajcsárától, s az olasz konzulátusra menekült, hogy védelmet kérjen. A konzulnak megesett a szive rajta, és útnak indította hazafelé. Levelet is küldött vele a genovai rendőrfőnöknek; kérte, hogy juttassa vissza a fiút szüleihez, akik eladták, mint valami barmot. A szegény fiú rongyos volt és beteg. Egy másodosztályú fülkében helyezték el. Minden szem öt nézte, néhányan meg is szólították, de ő nem válaszolt. Úgy látszott, mindenkit gyűlöl és megvet: annyira elkeserítette, elszomorította a sok nélkülözés és bántalHárom utas azonban addig-ad- dig nógatta a kérdéseivel, míg vé- *gül megoldódott a fiú nyelve, és akadozva - spanyollal és franciával kevert velencei tájszólással - elmesélte történetét. Az utasok nem voltak olaszok, de megértették, és részvétből, no meg a bortól tüzelve, néhány sóidét* adtak neki s tréfásan biztatták, hogy meséljen még. Amikor pedig hölgyek léptek a fülkébe, mind a hárman tüntetőén megint pénzt adtak a fiúnak:- Nesze! - kiáltották.- Tedd el ezt is! - és újabb pénz csörrent az asztalon. A fiú zsebrevágta és fojtott hanPARRAGHY JOHANNA gon mogorván megköszönte. Tekintetében ekkor csillant először mosoly és hála. Azután felmászott fekvőhelyére, behúzta a függönyt, és eltűnődött a történteken. Ezen a pénzen finom falatot szerezhet a hajón, miután két esztendőn át kenyérre is alig telt neki; ruhát vásárolhat magának, mihelyt kiszáll Genovában, hiszen két évig rongyokban járt; és ha pénzzel állít be, odahaza apja és anyja talán emberségesebben fogadja, mintha üres kézzel érkezne. Valóságos kis vagyon volt számára ez a pénz. Ilyen vigasztaló gondolatokba merülve üldögélt fülkéjének függönye mögött. A három utas pedig a másod- osztályú hajóterem közepén álló ebédlőasztal köré telepedett. Id- dogáltak és utazásaikról beszéltek, azokról az országokról, ahol jártak. Beszélgetés közben Olaszországra terelődött a szó. Az egyik a fogadókat szidta, a másik a vasutakat; aztán neki- hevülve mindent ócsárolni kezdtek. Az egyik kijelentette, hogy szívesebben utazna Lappföldön, mint Olaszországban; a másik hozzátette, hogy Itáliában mindenki csaló és útonálló; a harmadik azt állította, hogy az olasz hivatalnokok még olvasni sem tudnak.- Tudatlan nép - ismételgette az első.- Piszkosak - fűzte hozzá a második.- Tol... - kiáltotta a harmadik. Azt akarta mondani ,.tolvajok“- de torkán akadt a szó: soldók és féllírások özöne zúdult fejükre, vállukra, és a pénzdarabok pokoli csörömpöléssel gurultak szanaszét az asztalon és a deszkapadlón. Mind a hárman dühösen ugrottak fel és felfelé néztek. Újabb maréknyi soldo hullott arcukba.- Tartsátok meg a pénzeteket!- mondta a fiú megvetően és előlépett. - Nem fogadok el alamizsnát azoktól, akik a hazámat gya- lázzák! Gellért György fordítása * Olasz aprópénz, 20 soldo = 1 líra A Napocska és a durcás Cínia Katiék háza előtt szép virágoskert volt. Ott pompáztak gyönyörű bársonyruhájukban az árvácskák, mutogatták magukat a százszorszépek, bólogatták kócos fejüket az illatos szegfűk, a büszke rózsa mellett szerényen húzódott meg a nefelejcs. A ház tövében egy sor cínia nyújtogatta nyakát a magasba. Teljes szépségben pompázott a nyári természet. Az égen boldogan mosolygott a kerek képű Nap, mert tudta, hogy a virágok neki köszönhetik szépségüket, az esetnek meg az üdeségüket. Amint így elégedetten szemlélte a virágokat, egyszer csak hallja ám, hogy Katiék kertjében durcásan megszólal Cínia:- Rettenetesen melegem van, úgy perzsel ez az undok Nap.- Ez csak a déli órákban van így - vigasztalta őt egy öregebb virág. - Később csökken a heve, s az alkonyati szellő majd fel üdít, a hajnali harmat megfürdet.- De én nem akarom, hogy rám süssön - duzzogott tovább Cínia.- Nem bírom ezt a hőséget. - És ekkor erősen meghajlította a szárát, majd addig - addig nyújtózkodott, amíg egészen behajolt az árnyékba.- No, itt már sokkal jobb- mondta elégedetten, és ezentúl mindennap így tett, hogy elbújjék a nap sugarai elől.- Csak meg ne bánd - figyelmeztette őt a tapasztalt virág. Teltek-múltak a napok, s egy délután heves zápor kerekedett. Jól megpaskolta a virágokat, és a kertben itt is, ott is nagy tócsák csillogtak. Cínia bosszankodva rázta meg borzas fejét.- Ch, hogy összekócolt ez a komisz eső. - Amint a víz tükrében nézegette összekuszált szirmait, egyszerre csak ijedten felkiáltott:- Jaj, mi történt a szép levélruhámmal? Hiszen egészen halvány lett, ez már nem is zöld, hanem sárga. Ch, de csúnya lettem, a szirmaim kócosak, a ruhám kifakult, most már biztosan nem fognak gyönyörködni bennem az emberek - és elkezdett keservesen sírni. Megszánta őt az öreg virág, és megszólalt:- Ne búsulj már annyit. Kérdd meg holnap a Napocskát, az majd rendbe hozza a ruhádat, visszaadja a színét, csak nem szabad ezentúl kényeskedned. Cínia megfogadta a tanácsot. Másnap előbújt az árnyékból, s ezentúl szó nélkül tűrte a Nap éltető, jótékony sugarait. Megtudta végre, hogy levélruháját csak a Nap tudja gyönyörű zöld színűre varázsolni abban a bonyolult folyamatban, melyet az emberek „fotoszintézisnek” neveinek. Akár hiszitek, akár nem, ettől kezdve az a Cínia lett Katiék kertjének legszebb virágszála. KIS ÁLLATLEXIKON írta: Milena Lukesová és Bohumil Ríha; fordította: Kulcsár Ferenc; rajz: Varga Lajos TÜCSÖK Reggel óta perzselt a nap, már szeretné egy kicsit lehajtani fejét a kakukkfű vánkosára. Alatta van éppen a tücsök kamrácskája. Ha megérzi a nap melegét, előjön, szárnyait megrázza, s ű-krű, kri-kri felzeng muzsikája. Langyos este van, a tücsök a napot álomba danolássza. TÜCSÖK Földrepedésekben, lyukakban rejzetkedik. Csak a hím hangját hallhatjuk, amikor hangos cirpeléssel csalogatja a nőstényt. A nőstény kétszázötven-háromszáz petét rak le a földbe. A belőlük kikelő nimfáknak tizenkétszer kell átvedleniük, hogy tücskökké legyenek. Mesélik, hogy... ...Newton éppen dolgozó- szobájában volt, amikor a házvezetőnő bejelentette, hogy vendég érkezett:- Kérem, mondja meg a doktor úrnak, hogy azonnal lemegyek, csak még ezt a számítást befejezem. Teltek-múltak az órák, de Newton nem jelentkezett. A vendéget közben a házvezetőnő bekísérte az ebédlőbe, leültette, majd magára hagyta. Vagy egy óra elteltével ismét megjelent, és behozta Newton ebédjét - történetesen sült csirkét letette az asztalra, majd kiment a szobából. Már késő délutánra járt az idő, s a vendég nagyon megéhezett. Végül nekilátott a sült csirkének, és elfogyasztotta. A csontokat pedig beletette egy tányérkába. Minthogy a ház gazdájára továbbra is hiába várakozott, eltávozott. Newton csak este fejezte be a számításokat. A vendégről teljesen megfeledkezett, s mivel ő is megéhezett, lement az ebédlőbe. Az asztalon azonban csak a sült csirke csontjait találta.- Érdekes. Meg mertem volna esküdni, hogy ma még nem ebédeltem. Úgy látszik, tévedtem - mormogta maga elé, és visszament a dolgozószobájába. H.P. • t GONDOLKODOM, TEHÁT.... A közös motívumok (részletek) alapján találd meg a párját ezeknek a szünidei képeknek. Például: az A-hoz a D tartozik, mivel az egyiken is, a másikon is ott a felhő. Melyik tartozik a D-hez, és így tovább...? Megfejtés A július 29-i feladat megfejtése: a 2-es ábra. Nyertesek: Szaniszló Attila, Szeszta (Cestice); Demcsák Edit, Bratislava; Kovács Andrea, Ág- csernő (Cierna n/Tisou); Sla- nyus Zsuzsa, Hajnácskő (Hajnacka); Czékus Judit, Madar (Modrany). Gyógynövények a modern gyógyászatban Ha nincsenek gyógynövények, nem lennének ma szintetikus gyógyszerek. Mint tudjuk, eleinte csak gyógynövények domináltak a gyógyászatban. A tudomány fejlődésével azonban a tudósok rájöttek, hogy az egyik növény csillapítja a fájdalmat, a másik megszünteti a köhögést, a harmadik csökkenti a lázat, és így tovább. Később a tudósok kíváncsiak voltak arra is, hogy milyen hatóanyagok vannak ezekben a növényekben. Ezeket az anyagokat sikerült tisztán kivonni a növényekből, ami azonban nem nyugtatta meg őket, mert azt is szerették volna tudni, hogy milyen a hatóanyagok szerkezeti képlete. És amikor ez megvolt, akkor sorozatban születtek meg a szintetikus hatóanyagok, amelyek éppen olyan hatásosak voltak, mint a növényben találtak. De a fejlődés nem állt meg, ezeket a kémcsőben előállított hatóanyagokat változtatták; így fokozatosan kialakultak a szintetikus gyógyszerek, amelyek abban különböznek a gyógynövényekben található anyagoktól, hogy mentesek bizonyos mellékhatásoktól és pontosan lehet őket adagolni. Persze, a modern orvostudomány is igénybe veszi a gyógynövényeket. A nálunk gyárilag készített gyógyszerek 1/3-ában gyógynövény-kivonatok vannak. V Ahhoz, hogy elegendő mennyiség legyen ezekből a gyógyszerekből, ti is sokat segíthettek, ha bekapcsolódtok a gyógynövénygyűjtésbe, amiről egyébként már korábban többször szóltunk. Dr. Nagy Géza DÉNES GYÖRGY Bolha Béla Balgaházi Bolha Béla száguld, mint a holdrakéta, kedve fanyar, jön a kanyar. De semmi, semmi vész, landol a dunyhán, ennyi az egész. Suttyomban beugrik alája:- Jó éjszakát, alászolgája! Kilenc sajtkukac Volt egy sajtban kilenc lyuk. Kilenc lyukból kilenc kukk. Bac! Kikönyökölt kilenc kukac. Az egyiknek nagy volt a hája, a másiknak kicsi a sapkája. A harmadik folyton rágott, a negyedik nem kapott piros nadrágot. Az ötödik mindig mocorgott, a hatodiknak a hasa korgott, a hetedik megette mind a sajtot és szétfakadt, mikor felsóhajtott. ÚJ! 18 1983. Vili